Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-13 / 215. szám

v Csökkentették a legfelsőbb forradalmi tanács létszámát Megveblzottsági ülések az SZMf-nél A lisszaboni elnöki palotá­ban a fegyveres erők mozgal­mának legfelsőbb forradalmi tanácsának üléséről kiadott közleményben. bejelentették, hogy a tanács összetételét át­alakítják és létszámát hu­szonháromról tizenkilencre csökkentik. Az átalakításról csupán annyit közöltek, hogy az „a pártokkal kötött alkot­mányos megállapodás alap­ján” fog történni. Az AFP értsülése szerint a csökkentés a haditengerészet és a légi­erő képviselőit fogja érinteni. Kimondták azt is, hogy a há­rom haderőnem közgyűlése külön-külön maga választhat­ja meg képviselőit a forra­dalmi tanácsba. A forradalmi tanács az ülésen leszögezte, hogy Spi­Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese pénteken látogatást tett a XX. kerületben. Részt vett a látogatáson dr. Vida Kál­mán, a Budapesti Pártbizott­ság osztályvezetője. A XX. kerületi pártbizottság székházában Csili ik András el­ső titkár tájékoztatta a vendé­get a városrész politikai, gaz­dasági és kulturális helyzeté­ről. A megbeszélésen részt vettek a pártbizottság titkárai és a tanács vezetői. Ezt köve­tően Huszár István megtekin­tette a városköznont és a dél­pesti kórház építkezéseit, majd a Vécsey úti KISZ-lakótelepet. A program a Csepel Autógyár Ä szovjet—nyugatnémet dip­lomáciai kapcsolatok felvételé­nek 20. évfordulója alkalmá­ból Andrej Gromiko szovjet és Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter pén­teken táviratban üdvözölte egymást, t . Gromiko a többi között meg­győződését fejezte ki, hogy a szovjet—nyugatnémet kapcso­latok a jövőben is továbbfej­lődnek az 1970-es moszkvai szerződés alapján, a két nép nola volt elnököt bűnrészes­ség terheli a március 11-i el­lenforradalmi puccskísérlet­ben, s ha portugál területre lép, haladéktalanul letartóz­tatják és hadbíróság elé ál. lítják. Pinheiro de Azevedo, kije­lölt miniszterelnök beszámolt a tanácsnak kormányalakítási tárgyalásairól, amelyek mind­eddig nem vezettek eredmény­re, elsősorban a demokratikus néppárt élesen forradalom­ellenes irányvonala miatt Az MFA vezető testületé végül úgy döntött, hogy az új kormány megalakulása után a három haderőnem kép­viselőiből álló háromtagú bi­zottság utazik Angolába, hogy tájékozódjék az országban ki­alakult helyzetről. 2. számú gyárában folytató­dott, ahol dr. Novák Béla. a Csepel Autógyár vezérigazgató­ja, -Paulik Ferenc, a 2. számú gyáregység igazgatója, továb­bá a vállalat párt- és tömeg­szervezetei vezetői fogadták és tájékoztatták a vendéget a gyár gazdasági és politikai fel­adatairól. Az ezt követő üzem- látogatáson megtekintették a forgácsoló-, az edző- és ko­vácsüzemet, valamint a sze­relőcsarnokot. Végül Huszár István a XX. kerületi Pártbizottság székhá­zában beszélgetést folytatott a kerületi párt-végrehajtó bi- jottság tagjaival időszerű bél­és külpolitikai kérdésekről. (MTI) javára, valamint az európai béke és biztonság érdekeinek megfelelően. Genscher válaszában a kö­vetkezőket írta: Kormányaink 1955-ös bátor lépése új alapok­ra helyezte kapcsolatainkat. A következő években ezen az alapon lehetővé vált a kölcsö­nös megértés és az együttmű­ködés fejlesztése, ami döntő szerepet tölt be az enyhülés fokozatos elmélyítésében, a két nép és az európai népek kö­zötti béke erősítésében. BUDAPEST Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hivata­lában fogadta Dzsagzsivan Ram indiai mezőgazdasági és öntö­zésügyi minisztert A szívé­lyes légkörű eszmecserén részt vett dr. Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Dégen Imre állam­titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és K. P. S. Me­nőn, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. BEJRUT A „Palesztina hangja’' rádió- állomás bezárására vonatkozó egyiptomi rendelet része a Si­nai megállapodás titkos zára­dékának adja hírül egy Pa­lesztinái szóvivőre hivatkozva a WAFA hírügynökség. A döntés célja a közlés szerint az, hogy megszakítsa a kap­csolatot a megszállt területe­ken és azon kívül működő pa­lesztin harcosok között. A szó­vivő egyúttal közölte, hogy más eszközök segítségével helyre fogják állítani ezeket a kapcsolatokat. PÁRIZS £ A francia szenátus pénte­ken, a hajnali órákban, 177 szavazattal 85 ellenében elfo­gadta a kormány gazdaság­támogatási tervét. A közvéleményben nagy megütközést keltett, hogy hét­főtől kezdve 6,1 százalékkal emelik a háztartási fűtőolaj árát, az ipari fűtőolaj árát pe­dig 1 százalékkal. A kormány ezzel ismét megmutatja — ír­ja a l’Humanité —, hogy gaz­daságpolitikája csak a trösz­töknek kedvez, s a terheket a lakosságra hárítja. ATHEN Az athéni katonai rádióadó jelentése szerint Nicosiában ülést tartott a ciprusi minisz­tertanács Makariosz államfő elnökletével. Megvitatták a szigetország helyzetét a köz­társaság jövőjéről a görög és török közösségek képviselői által folytatott tárgyalások ne­gyedik fordulóját követően. Határozatot hoztak arról, hogy a kormány az ENSZ-közgyűlés elé terjeszti a ciprusi kérdést és ismételten állást foglal a Biztonsági Tanács határozata mellett, amely kimondja, hogy ki kell vonni a török csapato­kat a szigetről és lehetőséget kell adni a menekülteknek ott­honukba való visszatéréséhez. Tegnap délelőtt tartotta so­ron következő ülését az SZMT társadalombiztosítási bizottsá­gának segélyezési csoportja. A segélyezési csoport döntött a tbc-ben megbetegedettek és a rendkívüli segélyért folyamo­dók kérelmeiről. Ugyancsak a délelőtt folya­mán került sor az SZMT ta­nácstermében a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezeti me­gyei bizottságának ülésére. A tanácskozáson részt vett Dajka József, a KPVDSZ központi szövetkezeti titkárságának tit­kára és Vészi Lászlóné, a KPVDSZ központi vezetőségé­nek titkára is. A résztvevők meghallgatták a Tolnaker Vál­lalat gazdasági vezetőinek és szb-titkárának beszámolóját a vállalat dolgozóinak munka- körülményeiről és a munka- védelmi intézkedési tervben foglaltak végrehajtásáról. A beszámoló után jelentés hang­zott el a XV. KPVDSZ kultu­rális napokra való felkészü­lésről, a munkaidő-csökkentés bevezetésének tapasztalatairól és a szabadnapok biztosításé­A közös piaci országok külügyminisztereinek külpo­litikai egyeztető értekezlete Velencében formális egyetér­téssel ért véget pénteken. Ám a közös állásfoglalás látszata mögött a legégetőbb kérdések­ben a tagországok között mé­lyebbek az ellentétek, mint valaha. Valutáris kérdések­ben, az energiaválság és a gazdasági válság kérdéseiben, sőt kereskedelmi kérdésekben is (lásd az újabb francia— olasz „borháborút”) a Közös Piac országait mélységes el­lentétek választják el egy­mástól. A közös állásfoglalás látszatát csak úgy érhették el, hogy rendkívül általános megfogalmazásokat tartalma­zó közleményt tettek közzé. Az arab—izraeli megállapo­A Pedagógus Szakszervezeí megyei bizottsága a TIT me­gyei szervezetének tanácskozó- termében ülésezett. Az ülésen a Pedagógus Szakszervezet központi vezetőségének képvi­seletében megjelent Rózsa Zol­tán és részt vett a tanácskozá­son Horváth Géza SZMT-titkár is. A Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsága Kedves Henrik előterjesztése alapján vitatta meg és hagyta jóvá 1975/76-os munkatervét. Majd Hegedűs Józsefné számolt be az 1975. évi üdültetés tapasz­talatairól. A beszámoló ismer­tette, hogy 1975-ben 36 csalá­dos, 159 felnőtt, 38 gyermek nyári és szanatóriumi, vala­mint 37 egyéb üdültetésére volt mód a pedagógusok köré­ből. Önköltséges üdültetésre is sor került. Ennek eredménye­képpen 98 család üdülhetett még. A Pedagógus Szakszerve­zet megyei bizottsága szerve­zésében 44 pedagógus üdült a nyáron nyolc napig a jugo­szláviai Porecsban, a dombó­vári pedagógusok üdülési költ­ségéhez a dombóvári városi szakszervezet 1000—1000 fo­rinttal járult hozzá. Formális egyetértés a velencei értekezleten dással kapcsolatban a közös nyilatkozat csupán annyit hangoztat, hogy „további lé­péseket kell tenni úgy, hogy, valamennyi arab országra ki­terjedjen a megállapodás”. Az EGK-országok Egyiptomnak gazdasági segélyt ígértek. A velencei tanácskozás má­sik napirenden szereplő idő­szerű nemzetközi kérdése a portugáliai helyzet volt. Az EGK 400 millió dolláros gaz­dasági segélyt helyezett kilá­tásba Portugáliának, ezt azonban bizonyos politikai feltételekhez, az ún. „parla­menti demokrácia” irányába teendő lépésekhez kötötte. Az új lisszaboni kormány meg­alakítása körüli viták egye­lőre „nem tették lehetővé, hogy visszavonjuk korábbi fenntartásainkat” — jelentet­ték ki a külügyminiszterek. Huszár István a XX. kerületben Szovjet—nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok Chile éjszakája (3.) Ki volt a helikopteren? CHILÉBEN még ma is ost­romállapot és éjszakai kijárá­si tilalom van érvényben. A junta sajtója bármennyire bé­késnek, nyugodtnak próbálja is feltüntetni a helyzetet, az igazság az, hogy állig felfegy­verzett járőrök sétálnak az utcán. Felszólítás nélkül lőnek minden csoportosulásra, és ar­ra, aki fényképezni meri a katonákat. Pinochet két évvel ezelőtti hatalomra kerülése után két dologra nagy súlyt helyezett. A chilei Gestapo megszervezésére és a katonai propagandagépezet felduzzasz­tására, hogy megmagyarázzák a katonáknak: miért kell gyil­kolniuk. Azzal tömik a kiskatonák fejét, hogy a kommunista párt 1975. szeptember 13. azok szüleit is börtönbe akar­ta zárni, akik a hadseregben bármilyen fokozatot értek eL A tábornokok sorozatos lak­tanyai előadásainak központi mondanivalója, hogy a hadse­reg épp az utolsó órában men­tette meg a nemzetet a pusz­tulástól. AZ ILLEGALITÁSBAN LE­VŐ kommunista párt egyik legutóbbi helyzetelemző nyi­latkozatában arra mutatott rá, hogy „a katonaságon belül nemcsak fasiszták vannak, ha­nem olyan becsületes emberek is, akik torkig vannak a kín- zási módszerekkel”. Ezt bizo­nyítja az is, hogy Chilében sokasodnak a hadbírósági tár­gyalások a parancsmegtagadá­sok miatt. Minderről persze hallgat a krónika. Egy laktanyán belüli ügyet még titokban lehet tartani, de a belügy-, majd később had­ügyminiszter rejtélyes eltűné­sére már odafigyel a közvéle­mény. Oscar Bonilla egyike volt azoknak a tábornokoknak, akik részt vettek a puccsban. Ezért Pinochet hálából belügy­miniszterré nevezte ki, amely — a chilei államgépezetben — szinte egyenlő a miniszter- elnöki jogkörrel. Bonilla vala­mikor a kereszténydemokrata Frei, volt elnök számysegédje- ként működött. Aj belügymi­niszter arra számított, hogy a junta feje rövidesen „lazít” és szóhoz engedi jutni azokat a jobboldali pártokat, amelyek szálláscsinálói voltak a fasisz­ta juntának. Akkor foszlott szerte minden reménye, ami­kor Pinochet kijelentette: amíg 6 él, addig nem játsza­nak demokráciát. Akkor emelte fel szavát Bo­nilla, s azt fejtegette, hogy egyes jobboldali pártok bevo­nása a kormányba hasznos lenne. Pinochet nem tűrt el­lentmondást, leváltotta Bonil­lát és a hadügyi tárca élére tette. Majd kiszivárogtak a hírek, hogy állítólag beteg. A múlt év végén hirtelen eltűnt a közszereplés színpadáról. Majd márciusban bejelentet­ték, helikopterszerencsétlen­ség áldozata lett. Erősen tart­ja magát a Santiagóból szár­mazó hír, hogy a hadügymi­nisztert és néhány közvetlen munkatársát előbb meggyilkol­ták, s már csaíc a holttestüket tették a helikopterre. Ezt lát­szik erősíteni a juntának az a hivatalos bejelentése, hogy a szerencsétlenség okát nem sikerült megállapítani. AKI ISMERI a latin-ameri­kai helyzetet, tudja, hogy az egyház nélkül nagyon nehéz bármit is véghez vinni. Ezért is igyekezett Pinochet már az első órákban keresni a főpap­ság kegyét, hogy rajta keresz­tül tévessze meg a vallásos tö­megeket. Silva Henriquez bí­boros, Santiago érseke (aki annak idején Allendét is meg­áldotta) nem sokkal a puccs után hálaadó istentiszteletet rendezett Pinochetek tisztele­tére. De még azok a hívők is, akik eleinte reméltek valamit a juntától, gyorsan felébred­tek. A főpapság pedig, nem akarja elveszíteni híveit. Ezért is figyelhető meg Henriquez bíboros és a püspöki kar sok tagjának hangnemváltása. Oly­annyira —, s ez már figyelem­reméltó tény —, hogy a san­tiagói bíboros pásztorlevélben fordult a juntához: enyhítsen a nép szenvedésén. Frei volt elnök — aki elein­te abban reménykedett, hogy neki is jut valami a hatalom­ból — szintén elhatárolta ma­gát Pinochet vezetési módsze-' reitől. Bár látványos szemben­állására még nem került sor. LATIN-AMERIKAI utazá­saim, chilei menekült haza­fiakkal folytatott beszélgeté­seim során engem is foglalkoz­tatott a kérdés: van-e szerve­zett ellenállás Chilében? A2 egyértelmű választ a kommu­nista párt egyik nyilatkozata adta meg, amely azt fejteget­te: potenciális, fegyveres el­lenállás ma még nincs. A párt újjászervezte sorait, igazodott az illegalitás körülményeihez. De ma még értelmetlennek tartaná a most szervezkedő pártsejtek és a fegyveres kom­mandók színrelépését. Hiszen a terror közepette ez azzal is járna, hogy a párt sok harco­sa értelmetlenül vesztené éle­tét. Az egyre sokasodó sztráj­kok, az utcákon megjelenő plakátok, hazafiak kiszabadí­tása börtönökből, külföldre szöktetésük azonban bizonyít­ja: újra élni és dolgozni kezd a párt. Sőt, nemrég jelent meg első újságja a puccs óta, amely cikkeiben, riportjaiban leplezi le a junta bűneit, s mutatja meg a kivezető utat. KIRÁLY FERENC (Következik: A • szolidaritás ereje).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom