Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-13 / 215. szám

o Kedves Olvasónak, hogy az elmúlt héten nem tel­jesítettem egy gyárigazgató kérését. Az igazgató elvtárs választ írt a lapunk szombati számában megjelent egyik cikkre — azzal az igény­nyel, hogy azt vasárnap közöljük. Ez az, amit nem tettünk. Miért? Azért, mert — bár lehet, pontatlan volt az az információ, ami alapján a vezetése alatt álló üzem egyik dolgozója a cikket írta — az igazgató elvtárs legalább annyira nem olvasta el elég figyelmesen. Ezt mutatja válaszának első mondata, amiben azt írja, hogy a megjelent cikket a szerző a gyár dolgozói ne­vében „jelentette” meg. Nem! Saját nevében írta, jóllehet, hivatkozik az üzem dolgozói között kialakult véleményre. Irta, de nem „jelentette” meg. El kell oszlatnom azt a téves nézetét, miszerint megrendelésre közlünk cikkeket. Hirdetést igen. Azt meg lehet rendelni, en­nek alapján mondhatja a hirdetés feladója, hogy meg­jelentetett egy hirdetést — és természetesen ki is fi­zette az árát. A másik dolog, ami miatt a közléstől ez ideig elte­kintettünk az, hogy megítélésünk szerint első mérgé­ben írta a választ. Érthető, hogy senkinek nem esik -jól, ha bírálják, különösen akkor, ha a meggyőződése szerint a bírálatnak nincs igaza. A vitában azonban az indulatosság rossz tanácsadó. Sajnáljuk, hogy az intézkedését indokló, érveket is felsoroló levele olyan kitételeket is tartalmaz, ami félreérthetetlenül utal in­gerültségére. Különben a kérdéses témában az igazgató elvtárs dönt — nyilván legjobb belátása szerint. Baj csak ab- bői lehet, ha a cikkíróhoz olyan elmérgesedett marad a viszonya, amilyet válaszlevele tükröz. Ha nem tudja legyőzni első indulatait, és az üzemben „válaszol” a cikkre. Az könnyen „mélyütés” lehet, ami az ököl­vívásban sportszerűtlenség, az üzemi életben pedig: bírálatmegtorlás. A szabálytalankodó sportolót leléptetik, de ha gaz­dasági vezető teszi, ő sem kap érte elismerést. Annál is inkább nem, mert ott nincsenek egy súlycsoport­ban. A kettős „sportszerűtlenség" pedig különösen el­ítélendő. Kiküldött munkatársunk jelenti: A munkaverseny Péntek: a húzások napia / A mezőgazdasági könyvkiállítás sikere Délelőtt sok százan Igye­keztek a kiállítás szabadtéri színpada felé. Azt hiszem, az utóbbi öt év legnépesebb kö­zönsége előtt húzták a lottó e heti nyerőszámait. Aki eset­leg nem ült be a színpadra, az eseményeknek az is fül. tanúja lehetett a vásár egész területén. Először csendesen kezdett szemerkélni, aztán az ég csa­tornái nagyobb nyílásra kap­csoltak, mint a színpadon sze­replő együttes hangereje, pil­lanatokon belül kiürült a színpad, a gyereksereg irányt vett a pavilonok felé, a fel­nőttek pedig a szomszédos karcagi birkacsárdába, amely önkiszolgáló ugyan, de azon szerencsések, akik asztalt foglalhattak, nem nagyon igyekeztek átadni helyüket az utánuk jövőknek. Az eső így elrontotta az egész délelőttöt, úgyhogy a szakmai rendez­vények résztvevőinek való. Sággal kompromisszumot kel­lett kötni a több tízezer lai­kus érdeklődővel: felnőttek­kel és a változatlanul népes iskolássereggel. Azaz dehogy rontotta el, csak a programo­kat módosította: a figyelmet a gépekről a szakoktatás fel- sorolhatatlan sok látványos­ságára terelte: a gép modellek­ről az ipari televíziót is fel­vonultató oktatási módszere­kig. Több volt a látogató a mezőgazdasági könyvkiállítá­son, amelyen az 1600-as évek könyvritkaságaitól a mai szakkönyvek nagy választé­káig láthatták és vásárolhat­ták azokat az érdeklődők. Óriási sikert arattak a D pavilonban a gazdag díszíté­sű szlovák népviseletbe öltö­zött táncosok, akik Csehszlo­vákia nemzeti napja alkal­mából óránként léptek fel. Ha sorsolással kezdtem, sorsolással fejezem be a tu­dósítást, hiszen megtartották az OMÉK-sorsjegy nyeremé­nyeinek sorsolását. A főnye. remény személygépkocsi mel­lett gazdára talált az ötszáz kilós hizó (vagy talán súlyo­sabb is?), hiszen rengeteg szem hizlalta az elmúlt két hét alatt. Azonkívül nagyon sok kisgépet és sok más nye- reményt osztanak ki a nyer­tesek között. ' 1 Bognár István A Pannónia Sörgyár szek­szárdi kirendeltségének dolgo­zói az elmúlt évhez hasonlóan az idei esztendő első felében is teljesítették az MSZMP XI. kongresszusa s hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett munkaverseny- felajánlásaikat. Gondosabb munkavégzéssel csökkentették az üvegeknél a töréskárt, a kazánoknál ésszerű fűtési el­járás bevezetésével jelentős mennyiségű tüzelőanyagot ta­karítanak meg. A Május 1. és a Hámán Kató szocialista bri­gád a munkaverseny második fordulójának első félévében igen jó munkát végzett, s en­nek eredményeként a tavalyi országos második helyezésük után a vállalatnál idén is a legjobbak lettek. A Szekszárdi Mezőgép dolgo« zói a kongresszusi munkaverseny kezdete óta élen járnak e nemes vetélkedésben. Idén vállalták, hogy az átlagos műszakszámot 1,4-ről 1,6-ra növelik, s ezáltal javítják a gépek kihasználását. A munkaverseny második félide­jének első félévében elérték, hogy az átlagos műszakszám 1,55-re emelkedett. A dolgozók vállalták, hogy idé« a termelő- eszközök jobb kihasználásával a gépi veszteségidőt 3000 órával csökkentik. Vállalásuk időarányos részét jelentősen túlteljesítették, s az első félév végére a három­ezer órából 2279-et teljesítettek. Kiemelkedően jó eredményt ér­tek el a szerszámműhely dolgozói is, akik ötmillió-négyszázezer fo­rintos szerszámgyártási program­jukat az esztendő első hat hó­napjában hárommillió-kettőszáz- negyvenötezer forint értékben teljesítették. Megkérdeztük ; Mi újság Szárazdon ? VERES ISTVÁN TÜZIFA- FÜRÉSZELÖ KISIPAROS: Valamit kezdeni kellene az üres középületekkel. Kihasz­nálatlanok. Néhány évvel ez­előtt felújították az iskolákat, de jelenleg már csak az egyik épületben folyik tanítás, mi­vel a felső tagozat Szárazdon megszűnt. A régi orvosi ren­delő is üres. A rendelőt a ta­nácsháza épületébe helyezték, hely van bőven, hiszen itt most már önálló tanács nincs, csu­pán kirendeltség, heti két al­kalommal tartanak fogadóórá­kat. < Szárazd kis lélekszámú tele­pülés, elsősorban ide vezethető vissza, sok minden kellene, de . nincs rá pénz. A Kossuth ut­ca és a Dózsa György utca sá­ros időben járművel megköze­líthetetlen. Jó volna az oda vezető utat lesalakozni, vala­milyen módon járhatóvá ten­ni. Én hat napot ajánlottam fel, hat nap társadalmi mun­kát az útjavításhoz. Mások is szívesen részt vállalnának eb­ből a feladatból, de talán nincs aki kézbe vegye és meg­szervezze. Érdekességként megemlítem: divatba jött Szárazdon a nyúl. Kéthetenként elvisznek a köz­ségből egy-egy szállítmányt. Érdemes vele foglalkozni, ki­fizetődő, Ritzl János vasutas tavaly húszezer forint körüli tiszta bevételre tett szert hús- nyúleladásból. Ezzel lehet di­csekedni, az idei szőlőtermés­sel sajnos nem. Ilyen még nem volt. Vígh Domokos szomszé­dom is arról panaszkodik, 1975-ben Szárazdon nem lesz szüret. A termés tönkrement. No, hogy valami érdekeset is mondjak: a túloldalon, innen jól látni, Szárazd egyik igen nevezetes épületét. Ez volt az utolsó nádfedeles ház, de már nem az, amint látják, csere­pes. NYÚL ALBERTNÉ, A KÖZ­SÉG MINDENESE; Gondnok is, takarító is vagyok, és én vagyok a gázcseretelep-vezető. Hozzám tartozik ilyen szem­pontból az orvosi rendelő a klubkönyvtár, a házasságkötő terem, az autóbuszváró, szóval minden. Sokan emlegetik még augusztus 16-át. Az idén ezen a napon tartották az első la­kodalmat, Waffenschmidt Já­nos egyetemi hallgató nősült. Társadalmi esküvő volt. Eb­ben az évben több lakodalom nem hiszem hogy lesz Száraz­don. Várkonyi János nyugdíjas viszont ötven éve kötött há­zasságot a feleségével. Az év­forduló megünneplésére készül a család, s ennek az lesz az ér­dekessége, hogy az öregek aranylakodalma egybeesik a fiuk ezüstlakodalmával. Vár­konyi János tekintélyes ember, a községben nagy megbecsü­lésnek örvend. Sokáig'tanács­tagként tevékenykedett, de még most, idős korában is ak­tív közéleti személyiség. özvegy Császár Ernőné el­került ugyan a községből, de az volt a kívánsága, hogy ha meghal itt temessék el Száraz­don, a férje mellett. Rokonai teljesítették a kívánságát. Hamvasztás után Szárazdon vettünk végső búcsút özvegy Császár Ernőnétől. Ilyen te­metés ebben a kis községben még nem volt soha. Én vittem az urnát. Quell Miklósné hetvenéves korában -J- tsz-nyugdíjas — át­tért a gáztüzelésre. Mikor jött az első palack gázért, elhatá­roztam, tanácsokkal látom el. Az idős asszony leintett: ne magyarázzak én neki, fia Al­másfüzitőn dolgozik, gyári munkás, ott ő már kitapasztal­ta hogyan kell bánni a palack­kal, a gáztűzhellyel. GALLAI JÓZSEF TANÁCS­KI RE N DE LTSÉG-VEZETŐ: Nálunk is esemény volt augusztus 20-án, a budapesti tisTtsvatás prrtogh Pál MÁV- jegykiadó, pályaőr fiát ezen a napon avatták tisztté. Ott vol­tak az idős szülők is, Balogh Pál és Balogh Pálné, aki a termelőszövetkezetben kiváló dolgozó. A rádió, a tévé és a gépesí­tett háztartás nálunk sem új­ság. Ezzel szemben divatba jön a fürdőszoba. Várkonyi Henrikék átalakították az egyik konyhát, lett belőle fürdőszoba és éléskamra. Széli Károly is hasonlóan cselek­szik. Mondom, egyre több csa­lád foglalkozik azzal a gondo­lattal, hogy belső átépítéssel fürdőszobával egészüljön ki a lakás. Ha már itt tartunk, meg­említem Schmidt Henriket. Uj családi házat épített, őszre lesz beköltözhető. A tanév kezdetén a nagy­községi közös tanács ezer fo­rint rendkívüli szociális se­gélyt adott azoknak a csalá­doknak, ahol három vagy ennél több gyerek eltartásá­ról gondoskodnak a szülők. Visszautazott Debrecenbe Szi­geti Klári, akire mindannyi­an büszkék vagyunk. Debre­cenben tanul, annak idején a gyönki gimnáziumban érettsé­gizett, nagyon jó eszű gyerek, biztos, hogy még fognak róla hallani. S*. P. A Kővendi Sándor Tolna megyei 'Cipészipari Szövetke­zet dolgozóinak kongresszusi munkaverseny-vállalásaiban az éves terv teljesítése mellett szerepel a Dolgozz hibátlanul munkarendszer továbbfejlesz­tése, a minőség javítása, az anyag- és energiatakarékosság. A szövetkezet 15 szocialista brigádja az eddig eltelt idő­szakban jó munkát végzett, s a tavalyihoz viszonyítva 28,4 százalékkal túlteljesítette első féléves tervét. A Garay brigád vállalta, hogy támogat egy idős nénit, s ezenkívül a szek­szárdi anya- és csecsemőott­hon egyik gyermekcsoportja részére játékokat vett. • A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat dél-dunántúli központjában dolgozó 12 szo­cialista brigád is tevékenyen részt vett a kongresszusi és felszabadulási versenyben. Gazdasági jellegű vállalásaik­ban elsősorban a technológiai fegyelem javítását, a gépek kapacitásának, a termelékeny­ségnek növelését, a minőség javítását, a költségek csök­kentését, valamint a területi központ brigádjainak munka- területeire vonatkozó tervtel­jesítést tűzték ki célul. Vállal­ták a brigádtagok segítését, a brigádok együttműködésének javítását, s jelentős mennyisé­gű társadalmi munka végzé­sét. A brigádok együttműkö­désének javításában úttörő szerepet vállalt a Lenin és a Dombó Pál szocialista brigád, melynek tagjai szocialista együttműködési szerződést kö­töttek. 1975. szeptember IX

Next

/
Oldalképek
Tartalom