Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-12 / 214. szám

T fl szakszervezeti választások eddigi tapasztalatairól H szakszervezeti választá­sok eddigi menetét és a jelenleg folyó munkát jól előkészített, átgondolt, megszer­vezett és megfelelően irányított folyamatként jellemezhetjük. Az eddig megtartott szakszer­vezeti választások egyértelműen megerősítik, hogy a szakszerve­zeti mozgalom azonosul a párt politikájával, A bizalmiak és he­lyetteseik, a műhely-, osztály-, szb-, szt- és megyebizottságok választásain pontos képet kap­tunk az egyes társadalmi csopor­tok, rétegek, vállalati, üzemi, munkahelyi kollektívák anyagi helyzetéről, közérzetéről, tudati állapotáról, politikánkról és egész életünkről alkotott véle­ményéről. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy őszinte volt a tagság és a szakszervezeti vezetés közötti be­szélgetés, legjobban ezt az a tény példázza, hogy már eddig több mint háromnegyed millióan mondtak véleményt a szakszer­vezeti munkáról, tettek javasla­tokat a továbblépésre. A viták­ban a közösséget, valamennyi­ünket érintő dolgokról beszéltek. S ok észrevétel hangzott el a megnövekedett jogkör alkalmazásáról a szak­szervezeti demokrácia fejlesztésé­ről, a bizalmi munkájának egyre fokozódó elismeréséről. Sok he­lyen nyilatkoztak elismerően a bérpolitika — központi és válla­lati — alakulásáról, de sokan bírálták a jövedelmi arányokban előforduló szélsőséges eseteket, a normákkal, a túlórákkal, a fizikai és alkalmazotti dolgozók bérfejlesztésével kapcsolatos problémák megoldását, helye­sebben megoldatlanságát. Szinte mindenütt igényelték, hogy az aktívák és a tagság rendszere­sebb és gyorsabb tájékoztatást kapjon a gazdasági és a mozgal­mi területről egyaránt. A leg­több észrevételt a munkaszerve­zés fogyatékosságaival, a folya­matos termelés feltételeinek biz­tosításával, az üzemi szociális körülményekkel kapcsolatban tet­ték a dolgozók. Sok konkrét meg­jegyzés, kritika, javaslat hangzott el a gyermekintézmények hely­zetével kapcsolatban is. A vitákban részt vevő gazda­sági vezetők kifejezésre juttat­ták, hogy a szakszervezetek egy­re nagyobb felelősséggel és hoz­záértéssel gyakorolják funkcióju­kat, érzékenyen reagálnak a problémákra, konstruktív javasla­tokat tesznek. A tagság által tett észrevételekre az illetékesek már eddiq is konkrét intézkedé­sekkel válaszoltak. B választások eredményes­ségéhez döntően hozzá­járult, hogy a pártszer­vek és -szervezetek túlnyomó többségében fontos politikai ese­ményként kezelték, felelősségtel­jesen segítették a szakszervezeti választásokat. A területi párt­szervek körültekintően, tervsze­rűen és szervezetten készítették fel az irányításuk alá tartozó pártszerveket erre a munkára. Megfelelő figyelmet fordítottak a kádermunkára, igyekeztek jól megismerni és megismertetni a választási munka tartalmi célki­tűzéseit a választás mechanizmu­sát és rendjét. Ezzel kapcsolatos feladataikat jól illesztették be a pártmunka egészébe. Figyelembe vették azokat az észrevételeket, amelyek pártszerveik újjáválasz- tása során a párttagság a mun­kával kapcsolatban elmondott. Pártszerveink döntő többsége számot adott arról is, hogy nem­csak ismeri, hanem egyre jobban érti és mind hozzáértőbben al­kalmazza is a szakszervezetek pártirányítására vonatkozó hatá­rozatokat K edvező változások történ­tek a szakszervezetben dolgozó kommunisták munkájának értékelésében és el­ismerésében is. A pártszervek a szakszervezetekben való tevé­kenységet fontos pártmegbízaíős­ként kezelik és ilyen céllal sok elvtárs és elvtársnő jelölését ja­vasolták a szakszervezeti funk­cióba. A pártszervek fontos feladata most, hogy az elért eredmények­re alapozva — a helyi viszo­nyoknak megfelelően — tovább tökéletesítsék a szakszervezetek pártirányításával összefüggő munkájukat. Ösztönözzék a he­lyi szakszervezeti szerveket, hogy a választások során a tagság által tett észrevételekben érde­mileg intézkedjenek. Segítsék elő, hogy a megválasztott aktí­vák szakszervezeti feladataikról alapos felkészítésben, oktatásban részesüljenek. Biztosítsák, hogy a szakszervezetekben dolgozó kommunisták megfelelően Ismer­jék és értsék a párthatározato­kat jól alkalmazzák azokat terü­letükön. A nem végleges értékelésekből is megállapítható, hogy eddig a szakszervezeti választások kedve­ző politikai légkörben, nagy ak­tivitással és tenniakarással zaj­lottak le. Értékes tapasztalatok­kal gazdagodott a mozgalom, amelyeket a szakszervezeti kong­resszusi felkészülés során, illetve a későbbi munkában jól lehet és kell hasznosítani. Koszorús Ferenc, az MSZMP KB munkatársa. . . i I, ,i - I., Átadták az „Alkotó ifjúság" pályázat díjait a megyei tanácson Tegnap délelőtt Szekszár- don dr. Polgár Ferenc, a me­gyei tanács vb-titkára át­adta a díjakat azoknak a ta_ nácsi apparátusban dolgozó fiataloknak, akik az „Alkotó ifjúság” pályázaton helyezést értek el. Az ünnepélyes ered­ményhirdetésen megjelent Varjas János, a KISZ-mb el­ső titkára is. Kollektív kategóriában az első helyezést a megyei tanács v. b. tervosztályának kollek­tívája érte el „A társadalmi munka szerepe a helyi cél­kitűzések megvalósításában. A közérdekű társadalmi munkák szervezésének lehetőségei, módszerei a tanácsoknál” cí­mű munkájával és négyezer fo­rint jutalmat kapott. A má­sodik helyezett az iregszem- csei községi Közös Tanács kol. lektívája lett, és háromezer forint pénzjutalomban része­sült, hasonló című munkájá­ért. Harmadik helyezést ért el és kétezer forint jutalmat kapott a tamási járási hiva­tal kollektívája. Egyéni kategóriában az első helyezést Velencei István, a megyei tanács igazgatási osz­tályának dolgozója érte el, aki 2500 forint pénzjutalom­ban részesült. Második helyen végzett Frellemé, dr. Kovács Anna, a dombóvári Városi Tanács főelőadója, ő kétezer forintot, a harmadik helye­zett Csótár Lajosné, a báta- széki nagyközségi Közös Ta­nács gyakornoka 1500 forint jutalmat kapott munkájáért. Mindkét kategóriában az első helyezést elértek kénvi­selik megyénket az ..Alkotó ifjúság” országos pályázaton. Paksi ezerjó: 16,1 cukorfok Ezer mázsa szőlő érkezik naponta a paksi átvevőitekre Szinger Imre az Aranykalász kertésze és Csipszer János te* iepvezetű-helyettes lokolja az egyik mintát. Szeptember elseje óta üzem. ben van az Állami Pincegaz­daság paksi telepe. Megkez. dődött a szüret. Mondani sem kell, hogy az első napok eredménye eléggé elszomorító volt. Pámer Mi­hály, a németkéri termelőszö­vetkezet brigádvezetője el­mondotta, hogy szőlészetük, ben a termés harminc száza­léka elrohadt. Naponta száz- huszan szedik a termést, de sietni kell, nehogy még több legyen a kár. A must cukor­foka alig haladja meg a ti. zenkettőt. E hét közepére be­fejezik az ezerjó szedését, s utána a tíz hektár rizling marad — az még bírja az időt. Dunaföldvárról Szőlős­kertek királynőjét hozták, tíz­tizenegy cukorfokkal, a Duna. menti Egyesült Termelőszövet­kezet oportója is gyenge, a paksi Aranykalász oportója viszont elég ízletes, nem is annyira rohadt és cukorfoka is elfogadható. Az első szál­lítmány Ezerjó igen bíztató: volt már tizenhét cukorfokos must is, amikor ott jártunk, a mintául vett azonban csak 16,1-et mutatott, de ez már az idei évhez viszonyítva ki. váló eredménynek számít. Csipszer János, a telep he­lyettes vezetője elmondotta, hogy minden szállítmány, minden csilléjéből mintát vesznek és így átlagolják egy- egy közös gazdaság termését. Az idei must fogadására a telepen felkészültek. Egyszer­re négy tehergépkocsi tud lerakodni, s egy-egy rakomány eldolgozása alig tart kilenc- tizenöt percig. Úgy készültek az átvételre, hogy amikor az egyéni gazdák, termelők hoz­zák a termést — ebédidő tá­jékán —, ne legyen ott a kö­zös gazdaságok járműve, s akkor a fogatos, személygépi kocsis „maszek” szállítók is hamar végezhetnek. A paksi telepen naponta ezer mázsa szőlőt tudnak feldolgozni, a fő szezon azonban csak a jö­vő hét végén kezdődik. A Paksi Állami Gazdaságban a szüretet csak a jövő hét vé­gén kezdik. A paksi homokon lévő szőlőskertek jobb termést ígérnek, mint a szekszárdi hegyoldalak. PÄLKOVÄCS JENŐ Gyorsan ürítik egy-egy teherg épkocsi, vontató szállítmányát a korszerű szőlőfeldolgozó garatjába. Foto: Gottvald Károly Kiküldött munkatársunk jelenti: Útkeresés a mezőgazdasági építésben A mezőgazdaság szocialista átszervezésének kezdete nem kívánt más építészeti eljárá­sokat, mint amelyek már ál­talánossá váltak a régi nagy­birtokokon. A robbanás egy évtizeddel ezelőtt következett be, amikor erőteljesebbé vált a mezőgazdasági technika fej­lődése. * A mezőgazdasági építészet rendszerében első lépés a Me- zőber országos hálózatának kialakítása volt. Ezek után kel­lett úgy koncentrálni az erő­ket az Agroterv és a Mezőber összevonásával, hogy a magas színvonalú műszaki szolgálta­tás megfeleljen a tömeges épí­tési igénynek, hiszen az is­tállókon kívül kellett építeni gépműhelyt, szőlőfeldolgozót, terményszárítót. Most, az or­szágos mezőgazdasági kiállítá­son való részvétel reprezentál, ja. hogyan tett eleget felada­tainak a fővárosban és a me­gyékben húsz kirendeltséggel működő A grober. A törekvés: olyan típusszer­kezetek kialakítása, amelyek megfelelnek a sekeiúalú igé­nyeknek. A kiállításon — 6000 négyzetméternél nagyobb sza­badtéri bemutatón — a Mező­panel és az Agropanel szerke­zetek számos változata mellett ott vannak a korszerű, ragasz­tott faszerkezetek, — Mit, melyikkel? — Ez a téma szerepelt visz- szatérően azon a bemutatón, amelyet az Agrober megyei kirendeltsége rendezett a B pavilonban tegnap délelőtt. A bemutatón ott volt Perei Dániel, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, Farkas Ist­ván, a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyának helyettes vezetője, Horváth Géza SZMT-titkár, Kovács József megyei ME- DOSZ-titkár és több meghívott partner. Köztük a kisvejkei, a györkönvi és más szövetkeze­tek elnökei. Fenyvesi Ferenc megyei igazgató adott tájékoz­tatót az Agrober munkájáról. Ezt követően Kiss Pál mutat­ta be az Agrober kiállítását a tej- és húshasznosítású szarvasmarhatartás különböző épületeinek terveit, makettje­it, sertéstartási, juhtartási, ba­romfitartási épületek terveit, hasonlóképpen szőlőfeldolgo. zók terveit, •tablóit és az ajánlott épületszerkezeteket. Majd pedig filmvetítéssel il­lusztrálták a vállalat munká­ját, amely a hazai megbízatá­sokon kívül kiterjed a szocia­lista országokra az NDK-tól Mongóliáig, a közel-keleti, af. rikai országokig. A bemutató után igen ala­pos és részletekre kiterjedő vi­ta folyt a mezőgazdasági épí­tészetről — meg kell mondani, hogy a véleménykülönbségek fennmaradtak. Fenn is marad­nak, hiszen még több év ta­pasztalataira lesz szükség ah­hoz, hogy a mostani új épüle­tek gyakorlatban is kiállja- nak minden próbát, megfelel­jenek minden elképzelésnek. Az Agrober kiállítását ké­sőbb meglátogatta Király Er­nő, a megyei pártbizottság tit­kára. Rigóczky István, a pak­si járási pártbizottság első tit­kára és Tolnai Ferenc,' a me­gyei tanács pártbizottságának titkára is. BOGNÁR ISTVÁN f

Next

/
Oldalképek
Tartalom