Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-05 / 208. szám

Tudást vegyenek! T úlzás lenne azt állítani, hogy a nemzetközileg is Ismert, legjobb ma­gyar vállalatok eredményeiket csupán széles nemzetközi koo­perációiknak, számos gyárt­mányleírás és gyártási eljárás bátor importjának köszönhe­tik. Hiszen ahhoz 'is sok hoz­záértés kell, hogy az ország és a vállalat adottságainak meg­felelő tudást — licencet, gyár­tási eljárást egy kollektíva ki­válassza, s aztán pontosan, eredményesen beillessze az „új hazába”. Mégsem lehet vélet­len azonban, hogy a IV. ötéves terv időszakában a legjobb, kiegyensúlyozott teljesítményt mutató vállalatok és egyben a szocialista munkaverseny él­mezőnyében elhelyezkedő gyá­rak importálták a legtöbb mű­szaki Ismeretet az utóbbi 7—8 évben. Az Egyesült Izzó, a Csepel Vas- és Fémművek, a MOM, a MEDICOR, a SZIM, a Diósgyőri Gépgyár, a Mecha­nikai Mérőműszerek Gyára, a VBKM és még egy-két az em­lítettekhez hasonlóan jó nevű vállalat. Évek óta mindegyik a gépipari átlagnál többnyire lényegesen jövedelmezőbben gazdálkodik. Még egyszer: nem azért, mert sok licencet vettek, hanem — s ez a döntő — mi­vel képesek voltak megvenni és alkalmazni azokat Í gy is fogalmazhatunk: csak a tudásban, mun­kában jól felkészült kollektíva gondolhat arra, hogy ismereteit máshonnan is gya­rapítsa. Ezért nem véletlen, hogy épp a legfejlettebb or­szágok egyben a világ legna­gyobb szellemi importőrjel is. A magyar ipar műszaki szel­lemi importjának mértéke vál­tozatlanul elmarad a szüksé­gestől és a lehetségestől is, noha ennek a mértéke, az utóbbi 5 évben körülbelül meg­háromszorozódott. Az utóbbi 6—8 évben külföldről beszer­zett gyártási dokumentációk számát mintegy másfél ezerre tehetjük. Nagyobb hányaduk a KGST-országok valamelyiké­ből, főképp a Szovjetunióból származik. Töbhségük egyben valamilyen termelési kooperá­ció révén került a magyar iparba. Ez, főként a dollár el­számolású kapcsolatokban, je­lentősen fokozza a szellemi import megtérülésének bizton­ságát, ezért a vállalatok első­sorban az ilyen lehetőségeket keresik. Termelési kooperációk szervezésére viszont ritkábban nyílik alkalom, mint ahány­szor a külföldi műszaki ered­mények beszerzése kívánatos és lehetséges is lenne. A gazdasági építőmunká­ban előttünk álló egyik legbonyolultabb fel­adat a gyártmányszerkezet korszerűsítése, amelyhez az eddiginél élénkebb szellemi importot semmiképp sem nél­külözhetik a gyárak. A ter­mékszerkezet gyors, saját erő­ből való megváltoztatásához nincs elégséges hazai szellemi kapacitás. Hiszen azzal is szá­molni kell, hogy most nem toldozó-foldozó fejlesztésre van szükség, hanem többnyire a merőben ú.1,’ a technika leg­frissebb eredményeit felhnsz- hasznóló konstrukciókra. Vi­szont a legfrissebb eredménye­ket, megoldásokat általában senki sem adja el. Az igazán úiat tehát csakis saját fejlesz­tőinktől várhatjuk, lia erre jut nekik elég erejük és idejük. A szellemi importtal nem a ha­zai ipar csúcsgyártmányait, hanem az általánosan elfo­gadható műszaki (standard) színvonalat lehet megteremte­ni. E nnek elérésére érdemes tudást vásárolni; nem a saját fejlesztési munka helyett, hanem elsősorban an­nak kiegészítésére, felgyorsí­tására, a fejlesztésben létező úgynevezett szűk keresztmet­szetek feloldására. GERENCSÉR FERENC Szocialista brigádok fóruma Benyílódon A közelmúltban a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet vezetői fórumot szerveztek a szövetke­zet szocialista brigádjaiban dolgozók számára. Ennek cél­ja az volt, hogy a kollektívák tagjai és a szövetkezet vezetői megbeszéljék azokat a felada­tokat, amelyeket a gazdaságo­sabb termelés érdekében kö­zösen kell megoldaniuk. Máté Gyula, a szövetkezet elnöke bevezetőjében ismertette az eddig elért eredményeket, majd szólt a feladatokról. Fel­hívta a brigádok küldötteinek fisveimét arra, hogy a jövőben még nagyobb szerepük lesz a szocialista brigádoknak az eredményesebb gazdálkodás­ban. Az elnök beszámolóját kö­vetően a fórum résztvevői kö­tetlen beszélgetés keretében mondták el tapasztalataikat, javaslataikat. Észrevételeikkel főleg a takarékossági intézke­dés végrehajtását, s a munka szervezettebbé tételét kívánták elősegíteni. Többen szóltak a brigádok munkájának értéke­léséről, a? anyagi és erkölcsi elismerés hatékonyabb alkal­mazásáról. (Piros Ferencné, Vasip. Szöv. Bonyhád). A népgazdasági érdekekkel szoros összhangban készül a jövő évi költségvetés A pénzügyminiszter utasí­tást adott ki, amelyben sza­bályozza a minisztériumok 1976. évi költségvetési javas­latainak, továbbá a miniszté­riumok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, intéz­mények részletes előirányza­tainak összeállítását. A miniszter megállapítja, hogy a IV. ötéves terv idősza­kában elért társadalmi-gazda­sági fejlődés és az életszínvo­nal-politikai célok megvalósí­tása nyomán a társadalombiz­tosítás és a költségvetési szer­vek kiadásai az 1971—75. évek­ben a nemzeti jövedelemnél.és az állami költségvetés bevéte­leinél is" gyorsabb ütemben nőttek. A költségvetési pénz­beli és természetbeni juttatá­sok, illetve egyéb társadalmi közös feladatokra fordított ki­adások a tervidőszak végére a számítottnál lényegesen maga­sabb szintet érnek el. mégpe­dig oly módon, hogy a pénzbeli társadalmi juttatások a ter- mészetbenleknél sokkal gyor­sabban emelkedtek. Az V. ötéves terv időszaká­ban. a társadalmi igényeket a korábbinál nehezebb feltételek között kell kielégíteni. Ezért a költségvetési szervezetek ki­adása! a következő években a IV. ötéves tervidőszakban el­ért átlagos növekedésnél sze­rényebben bővülhetnek. To­vábbra is elsősorban az élet­színvonal-politika céljait szol­gálják a társadalombiztosítás kiadásai és a költségvetési szervek ráfordításai. A pénz­beli juttatások révén gondos­kodni kell az érintett rétegek reáljövedelmének a lehetősé­gekkel összhangban álló foko­zatos növeléséről, a családi jö­vedelmek további kiegyenlíté­séről. Az Intézményhálózatban elsősorban az elért színvonal tartására kell törekedni. Az egészségügyi és a szociális el­látás. az oktatás és a közmű­velődés továbbfejlesztésének irányát megszabó párt- és ál­lami határozatok végrehajtásá­ban további — de a gazdasági realitásokkal mindig összhang­ban álló — fokozatos előreha­ladást kell elérni. A miniszter utasítása »Válto­zatlanul fontos célként hang­súlyozza az ellátási színvonal­ban meglévő különbségek mérséklését, ugyanakkor rá­mutat, hogy a különböző fel­adatok rangsorolásával, meg­felelő súlypontok képzésével törekedni keli a korábbinál differenciáltabb fejlesztésre. Meg kell erősödnie az ésszerű takarékosság szemléletének, és el kell érni, hogy a népgazda­ság egésze szempontjából nél­külözhetetlen nyersanyag- és energiaforrásokból a költség- vetési szervezetek mindig csak a feltétlenül szükséges meny- nyiséget használják fel. az anyag- és energiatakarékosság mellett a munkaerő-gazdálko­dás és a munkaszervezés javí­tásával is elő kell segíteni a ráfordítások hatékonyabb fel- használását ' A iV. ötéves tervidőszak utolsó éveiben kialakult egyensúlyi helyzet szükségessé teszi, hogy az új tervidőszak első éveiben különösen foko­zott figyelmet fordítsanak a tervezők az előirányzatok gon­dos, a népgazdasági érdekeket mérlegelő összeállítására. Miniszteri rendelet a minőségellenőrző intézetek feladatairól A könnyűiparban széles­körűen megvalósuló minőség- fejlesztő intézkedések soroza­tának egyik fontos mozzanata­ként napvilágot látott a köny- nyűipari miniszternek a minő­ségellenőrző intézetek felada­tait megszabó rendelete. • A Minisztertanács múlt évi határozatán alapuló rendelet szerint az újabban a miniszter közvetlen felügyelete alá tar­tozó minőségellenőrző intéze­tek az eddiginél szélesebb jog­kört kapnak, ami egyidejűleg nagyobb felelősséget is jelent. Az előírások megsértését vagy más mulasztásokat tapasztal­va joguk van felelősségre vo­nást kezdeményezni, sőt meg­határozott esetekben köteles­ségük is a gazdasági bírság kiszabásának indítványozása. A minőségellenőrző intéze­tek feladatköréhez tartozik az is, hogy időről időre vizsgál­ják és értékeljék a vállalatok és szövetkezetek minőségsza­bályozó reffcl szerének és szer­vezetének működését, kezde­ményezzék ezek fejlesztését, s vizsgálják a vállalati szabvá­nyok és más minőségi előírá­sok összhangját. >4 Az új termékeket még for­galomba kerülésük előtt „vizs­gáztatják” és kidolgozzák a könnyűipari termékek mini­mális követelményrendszerét. Szolgáltatásképpen ellátnak kutatási feladatokat, elvégez­nek szakvizsgálatokat. A mi­nőségellenőrző intézetek ki­emelkedő minőségű termékek­re vagy szolgáltatásokra en­gedélyt adhatnak ágazati jel­legű megkülönböztető minősé­gi jel alkalmazására, de a mi­nőségi romlás esetén vissza­vonják ezt az engedélyt. A minőség javításában nagy szerepet kapnak a művezetők és általában a termelés köz­vetlen irányítói, szorgalmaz­zák a minőség javítását ösz­tönző bérek alkalmazását és sok más intézkedés mellett már nyomdában vannak a könnyűipari és a belkereske­delmi miniszter által aláírt, a termékek minőségi átvételé­nek megszigorítására vonatko­zó irányelvek is. A eél az, hogy hibás áru ne hagyja el a gyárak, üzemek kapuig s ezért törekszenek erőteljesen a könnyűiparion a DH munka- rendszer széles körű terjesz­tésére is. (MTI) «. ...i N e feledjük a dátumot: 1975. szeptember 3. Por­zik a szőlő. No, nem azért. mert olyan száraz az idő, hiszen Medárdus alapo­san kihúzta: a negyven napra rátett még tízet — méréseim szerint —. s mostanában, a terminus lejárta óta. folyton esik. Nem mindennap, csak minden másnap. Tegnap is egyet dörrent, villámlott és már zuhogott. Ma reggel fél öt órakor nem a munkába induló motorok berregésére ébredtem, hanem égzengésre. Csoda-e tehát, ha Szűcs Fér- kő bátyám nagy mérgesen bal­lag haza a völgyből és szidja az időt. Felesége is mellette lépked, s ő mondja: „Hallja, ilyen még nem volt a sző­lőnk’’. Nem járt jobban a Jóreménység sem. A főkertész azzal ment el a múlt héten tanulmányútra a TOT szerve­zésében, hogy ha a jég el nem veri. szép termés lesz. Két nap alatt rohadásnak Porzik a szőlő indult a hegy. Tegnap reg­gel Heiman Ferenc téesz- elnöktől kérdem, mi újság: „Ami rosszat a szőlőről el le­het mondani, mindent el­mondhatok". Horváth Lajos, a Garay elnöke is mérges, ma kezdték volna szedni a rohadó szőlőt, de esik haj­nal óta. Persze, nem maradhat el az én félhivatalos értékelésem az időjárásról, a szőlőről. Hát az időről csak annyit, hogy po­csék. A szőlőt meg úgy tudom jellemezni: Olyan, * mintha szőrös kismacskák lógnának a tőkén. A fiirt két nap alatt ment tönkre, Az idő­járás meggyöngítette a bogyó héját, felrepedt, és két nap alatt beszőrösödött. Ez a pe­nészvirág elvonja ebben a sok esőben is a szőlőből a nedvességet és csak porzó kis­macskák maradnak a vesz- szőn. Ezeket meg halálos vé­tek belekeverni a csömöge közé. Szóval nehéz szüret előtt állunk. Többen próbálták, mérték, mit ad ez a rossz idő. A mustfokolók elszomorító ada­tokat mutattak: tizenkét- tizenhárom fokot. Azonban az is az igazsághoz tartozik, hogy jó néhányon szép csendben megszedték a szőlőt, s ter­jesztik hogy tizenhét fokos a must, meg tizenkilences. per­sze, följavítva... Indulnak majd a diákok is. Valószínű, előbb kell őket is a hegyre küldeni, mert elő­állhat olyan helyzet, hogy nagy erőkkel menteni kell majd a termést. S elképze­lem még azt is. hogy a must-. javításra jön majd olyan 'rendelkezés. mint tavaly. S akkor mégsem lesz majd rossz borunk. Tegnap^ reggel a székhá­zunk előtt toporogtak a vá­rosi termelőszövetkezetek ve­zetői. a városi tanács és a pártbizottság képviselőit vit­ték volna határszemlére. Vit­ték volna. Reggel még zuho­gott. Dél felé kicsit kisütött, de ez kevés volt ahhoz, hogy a határt jó színben mutassa. Egyébként azt is jelenthet­jük, hogy a szüretre készen áll az átvevőipar is. a felvá­sárlási átlagár azonos lesz a tavalyival, átveszik a szerző- ' dött termést. Esőben, porzó szőlő várja a szedőket. Tavasszal sok hideg eső, virágzáskor köd, azután Me­dárdus. majd megint köd, most eső — rossz év. minden­képpen rossz évük 1975. a szőlőtermelőknek.- Pálkovács Jenő fl tárcaközi zöldség-gyümölcs bizottság ülése Csütörtökön, a Nagyvásár-’ telepen ült össze a tárcaközi zöldség-gyümölcs operatív bi­zottság, hogy dr. Lénárt La­josnak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter he­lyettesének vezetésével tár­gyaljon az idei ellátásról az árak alakulásáról, és az őszi­téli cikkek tárolásának elő­készületeiről. A nyári ellátás országos helyzetét összegezve úgy ítél­ték ^ meg. hogy a sorozatos esőzésele, a rendkívül szeszé­lyes _ időjárás okozta termés­kiesések, minőségi problémák ellenére is lényegében sike­rült a lakosságot elegendő zöldséggel, burgonyával, gyü­mölccsel ellátni, s nemcsak mennyiségileg tudták kielégí­teni az igényeket, hanem lé­nyegében sikerült tartani a tavalyi árszínvonalat is. Az egyesülés tagvállalatai megfelelően készültek fel a téli ellátásra, az idén a tá­rolási gondokon már új bur­gonyatárolók is enyhítenek, összesen mintegy 250 vagon- nyi kapacitásukkal. Burgo­nyából. leveszöldségekből fő­zelékfélékből téli almából vár­hatóan a téli szezonban a múlt évinek megfelelő menv- nyiséget tudnak a lakosság számára biztosítani. (MTI) EgyiittüiükMési szerződés A Tolna megyei Népbolt Vállalat 24. számú vasbolt Va­sas szocialista brigádja együtt­működési szerződést kötött a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár szentgotthárdi gyáregysége Münnicji Ferenc szocialista brigádjával. A kap­csolat felvételével nemcsak egv inari és kereskedelmi szo­cialista brigád dolgozói isme­rik meg egvmést, de a vásárló is nyer. Ugyanis a szentgott­hárdiak vállalták, hogy a jövő­ben a szekszárdi vasboltnak 1300 olyan kerti szerszámot — gyomborotvát — készítenek, amit eddig importból lehetett csak beszerezni. 1975. szeptember 5,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom