Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-30 / 229. szám
Mi újság Varsád Községben? Hét vége a vasúton Megkérdeztük Mészáros Jánosné, boltvezető: 1969 óta vagyok az ÁFÉSZ dolgozója. A boltban rengeteg tapasztalatra tesz szert az ember, akarva-akaratlanul észre- veszem például, hogy az asz- szonyok többsége már nem a háztartásban dolgozik kizárólag. Azon is lemérhető ez, hogy az elmúlt évben megnőtt a kereslet a készételek iránt. Tökéletesen érthető, hiszen az az asszony, aki a termelőszövetkezetben vagy más munkahelyen befejezi a napi műszakot, este a főzéshez a kényelmesebb megoldást keresi. így van ez nálunk is. Sajnos az igényeket készételekből megközelítően sem tudjuk kielégíteni. Hiánycikk a főzelék- konzerv, a szalontüdő és néhány más, közkedvelt tartósított ételféleség. Kérik, mi viszont itt az üzletben gyakran kénytelenek vagyunk azt mondani; nifccs. Az lenne az örvendetes, ha jobban ki tudnánk elégíteni a ■megváltozott kereslethez igazodva vásárlóink igényeit. Nézzék, jelenleg például hiánycikk az étolaj. A táplálkozási szokásokon így nehéz változtatni. Biztos vagyok benne: a varsádi nők érdeklődéssel hallgatják a rádióban elhangzó főzési tanácsokat, de hát nem mindig sikerül azokat betartani. Amiatt, amit elmondtam. Úgy hallottam, október 3-án lesz a tüdőszűrés. Két hete körül lakodalmat tartottak a művelődési házban. Más újság nincs. Az emberek dolgoznak, mindenki a munkájával van elfoglalva. ____ S zabó Gézáné, vezető óvónő: Szeptember 16-tól 27-ig bútorkiállítást tartanak Köles- den, 30—40 százalékos árengedménnyel hirdetik. Az ilyet nálunk is érdeklődéssel fogadja a lakosság, mivel sokat adnak a lakáskultúrára.. A bútorban is a modern, korszerű a divatos. Hogy mi a modern és mi a korszerű? Erre nézve az itt élő csalódok számos forrásból szerzik be ismereteiket. A városokban élő családtagoktól, a középiskolába járó gyerekektől és természetesen az újságokból, a könyvekből. Az idén is érettségiztek nó- hányan, úgy tudom közülük Varga Irén szeretett volna főiskolán továbbtanulni, Egyelőre nem sikerült bejutnia. Ezekben a hetekben még esemény, hogy megszűnt Varsádon is az alsó tagozatos iskola, körzete- sítettek. Az iskola épületét majd átalakítják művelődési otthonná. Mit is mondjak? Sok a látogatója a klubkönyvtárnak. Erről bővebbet azonban Borsá- nyi Edit tudna mondani. Én annyit tudok, a klubkönyvtáré ban jól érzik magukat a fiatalok. Otthonos, meghitt környezetben töltik szabad idejüket, most rakták fel az új függönyöket. Majzik Tamás főmezőgazdász és felesége újszülött gyermekük névadójára készülnek. Községünkben is lassan megszokottá válnak a családi társadalmi ünnepek, tudnak róla, beszélnek róla. Talán nézzünk körül az én portámon is. Szép a mi óvodánk. Húsz gyermekem van, négy a Kudolf-majorból jár be mindennap. Dehogy jár, az állami gazdaság erre a célra beállított egy fogatot és azzal hozzák-viszik a gyerekeket. Szeretném elmondani, az óvodás korú gyerekeken is lemérhető, mennyire kulturáltabb, igényesebb Varsádon a családi közösség. A gyerekeken ész- reveszem, gazdagabb szókincs- csel kezdik az óvodát, értelmesek, szépen tudnak köszönni, kérni. Ez nem mindig volt így. Büszke vagyok Váradi Jolán- kára, amikor Varsádra kerültem nagycsoportos volt, most Baján jár középiskolába és kiváló tanuló. A szülők, a gyerekeket az időjárásnak és az életkornak megfelelően öltöztetik. Nincs flanc. Lovász János András, járadékos: — Mi újság Varsádon, András bácsi? — Dolgozunk, dolgozgatunk. Én csak így a ház körül. Szerdai napon születtem, kilencvenöt és fél esztendős vagyok. Ha megérem, jövőre, áprilisban betöltőm a kilencvenhatotokat, április 5-én. Megettem egy körtét és most rágyújtok. Hol kettőt, hol hármat, hol négyet szívok naponta. Látom írja, írja csak, a papíroson elfér. — Szekszárdon mikor járt, András bácsi? — Három-négy éve. — Orvosnál, kórházban? — öltönyt vettünk, magamra. Jó lenne újból útra kelni, meglátogatni Závodon a lánytestvéremet. Sz. P. Fogyott és nőtt a cukorrépahegy Bátaszéken, a vasútállomáson. A-z Ercsi Cukorgyár két markológépe rakta a vagonokba, közben a bátai November 7. Termelőszövetkezetből jövő teherautók öntötték a rakodótérre a cukorrépát. Délutánra huszonhárom vagon várta az indulást, és hamarosan zakatolt az irányvonat Ercsi felé. Az állatforgalmi inkább hét végén rakodik. Azt mondják, akkor több az üres kocsi, szombaton négy vagonban indítottak útnak állatokat. A vázkerámiagyár iparvágányán is teltek a vasúti kocsik. Hat vagont raktak meg. Kisebb volt a Bátaszékre feladott árukat húzó kocsik száma, szombaton hat Ilyen érkezett Ezt azonnal ki is rakták. Vasárnap búcsú volt Bálán. De ez cseppet sem érződött a szállításban. Hétfőre már tizenöt vagonnyi cukorrépa várt berakásra. S dolgoztak a báta- széki Búzakalász Tsz emberei is. A szövetkezet szerződést kötött több vállalattal, s azok helyett is ők rakják ki az árut. Vasárnap négy vagont tettek üressé. A munkaszüneti napon rajtuk kívül a téglagyárban is rakodtak. Ott estére tizenegy vasúti kocsi telt meg építőanyaggal. Bátaszéken minden a legná- gyobb rendben. Nincs fennakadás a szállításban. így Hétfőn tartotta küldött- közgyűlését a Bőripari Tudományos Egyesület a Technika Házában. A résztvevők megvitatták a társadalmi szervezet tevékenységét. A tanácskozáson részt vett dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes. A közgyűlés alkalmával dr. Vermes Lászlóné, a-z egyesület elnöke elmondotta: az elmúlt négy évben nagy léptekkel fejlődött a hazai bőripar, s ezen belül is főként a cipőipar. Most már megközelítően ötvenmillió pár lábbeli készül évente, s ennek 40 százaléka exportra kerül. ^ összegezte az elmúlt hónapok tapasztalatát Pásti József és Kengyel Pál. Korábban havi 300—400 ezer forint kocsiállás- pénzt fizettek a késedelmesen rakodó szövetkezetek, vállalatok, most alig néhány ezerre rúg az összeg csupán. Hasonlóan kedvező híreket kaptunk a dombóvári áruirányítótól is. Elmondta, hogy vasárnap Nagymányokra 18, Bonyhádra 19, Dombóvárra 20 vagon érkezett. Valamennyit ki is rakták. Tamásiba nyolc vagonban vittek árut. Egyetlen egy maradt kirakatlanul, de csak azért, mert abban bútor volt, s azt a sötétben nem lehet szállítani. Sajnos a sárbogárdi irányítóközpontból rosszabb információkat kaptunk. Elmondták, hogy vasárnap Paksra 54 vagon érkezett, ezek közül csak 28-at raktak ki, Duna- f öld váron az érkezett 15-ből háromban maradt áru. Simon- tornyára 9 vagon érkezett Közöttük hat a bőrgyárnak és egy a TÜZÉP-nek, amiből nem rakták ki az árut. Pincehelyen a nyolc kocsiból egyetlen egyet raktak ki. A gáztöltő üzem hat vagonból már négy napja nem tudja lefejteni a gázt. Tolnáról tízből nyolc , vasúti kocsit üresen küldhették tovább. Szekszár- dán vasárnap 17 kQzül-13-at ürítettek ki. A többi négy miatt az állami gazdaságnak, a MÉH-nek, az ÁÉV-nek és a TÜZÉP-nek kell majd büntetést fizetnie. Az ötödik ötéves terv bőripari fejlesztési koncepcióját is megvitatták az egyesület szakemberei. Növelni fogják a puhabőr részarányát, szélesebb körben alkalmazzák majd a korszerű technológiákat. Különösen fontos feladat, hogy a kis szériában készülő termékek választékát fokozzák. A tervek szerint a cipőiparban a-z eddigieknél nagyobb arányban növekszik majd a sertésbőr felhasználása, ennek nyomán pedig a választék is tovább szélesedhet, s importanyag-megtakarítás is elérhető. Gyors fejlődés a bőr- és cipőiparban Megtakarított forintok a BONY-ban Gazdasági jegyzet Az iparfejlesztés egy módja A dolgozó lejön a szalag mellől telefonálni a portára. Magánügyét intézd. Munkaidő alatt. Nem ritka eset mostaná. ban Bonyhádon, a BONY Cipőipari Szövetkezetben. A munkaidő kihasználásáról, a munkafegyelemről, mun. kamorálról kialakított véleményünk ösztökélésére először biztos azt az ítéletet mondanánk, divat erről beszélni. Ha a dolgozó szemszögéből nézzük, már más a kép. A beteg gyerek, az elfelejtett üzenet, s ki tudja, még milyen probléma idegesíti az embert, eltereli a figyelmét a munkáról. S az eredmény: több a selejt. Ez adta az ötletet a szövetkezet vezetőinek, tegyék lehetővé, hogy a dolgozók telefonálhassanak. Bár lehetetlen kimutatni, mennyivel javította ez a minőséget — a többi intézkedés mellett —, úgy néz ki, sokat számított. Mindez akkor került szóba, mikor a szövetkezetben a takarékossági intézkedések végrehajtásáról beszélgettünk. Ugyanis az elfecsérelt forintok százezreit lehet megtakarítani oly módon, hogy csökkentik a hibás áruk mennyiségét. Természetesen ennek a célnak elérését segítette, hogy bevezették a „Dolgozz hibátlanul” munkarendszert, erősítették a szalagközi MEO-t. A nem kellő ellenőrzés következményei ismertek a dolgozók körében. Ez közel 50 ezer forint veszteséget oko. zott a szövetkezetnek. Egy intézkedés után javult a helyzet. A takarékosabb anyagfelhasználás ennél még többet hozott. Prémiumfeladatként kapták meg a bőröket kiszabok az anyagtakarékossági célkitűzéseket. S az egész évre előirányzott 130 ezer form- tos anyagmegtakarítás helyett hat hónap alatt 228 ezer forintot mentettek meg. ,j. Jobb munkaszervezéssel Je- ' "sen csökkentették az állásidőt. A TMK dolgozói azért kapnak prémiumot, ha ritkáb- ban romlik el a gép. S a termelés ugrásszerűen megnőtt. Ezeknek az intézkedéseknek eredménye a tervezettnek közel duplája, négy- százezer forint megtakarítás. A technológia felülvizsgálása is jelentősen segítheti a tér. melési költségek csökkentését. Ezt a lehetőséget sem hagyták Bonyhádon kihasználatlanul. Két új gépet vásároltak, amivel a cipők felső részét képező bőrt a kaptafára húzzák. Tíz ember nehéz fizikai 'munkája vált feleslegessé. S ez nemcsak olcsóbbá tette a termelést, hanem a munkaerőigényes időkben más területen hasznos tevékenységet végző munkáskezeket eredményezett. A felsoroltak példák a takarékossági intézkedések megvalósítására. így lehet százezer forintokat megfogni. A takarékosság nem új. Most reflektorfénybe került. r- szí — Az iparfejlesztésnek sokféle módja van. De valamennyi esetben a cél közös: Megteremteni a gazdaságos termelés minél kedvezőbb feltételeit. Az ORION tamási gyáregységében 1973 óta az iparfejlesztés egyik eszközeként profilszűkítést hajtanak végre. Addig a gyáregység szinte megszámlálhatatlanul széles skálán gyártotta a különböző alkatrészeket, szerelvényeket. A tervszerűen végrehajtott gyártmánycsökkentés eredménye, hogy ma már „csak” mintegy ezer féle elektromos alkatrészt készít a tamási gyáregység és ez lényegesen jobban megfelel műszaki és technológiai felkészültségének. S, hogy ez így van, azt egyszerű, tárgyilagos számadat bizonyítja: 1973 óta százezer normaórával nőtt az üzem kapacitása. Jelentős technológiai változások is történtek. Egyre inkább kialakul, egy lényegesen gazdaságosabb, zárt rendszerű gyártási rendszer. A gyáregység komplettebb szerelvényeket küldhet így Budapestre a törzsgyár részére. Az új gépek, berendezések lehetővé tették, hogy a csatornakapcsolók műanyag ágyát már helyben „fröccsöntsék”. Uj rendszerű csatornaváltókat, a legkorszerűbb senzor kapcsolókat gyárt az egyre fejlődő tamási ORION-gy áregység. A tamási példa kapcsán érdemes felidézni, Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének az országgyűlésen elmondott válaszbeszédének egy részletét. Ebben ugyanazon teendők fontosságát hangsú. lyozta ki a miniszterelnök, amelynek egy jelentős részét már megvalósították, illetve a megvalósítás útjára indították a Tamási ORION Gyáregységben. Helyesen ismerték fel itt Tamásiban, hogy „az iparfejlesztés nem kizárólag új beruházásokat jelent. A fejlesztésnek az is alapvető módja, ha a már meglévő termelőerő felhasználásának módját és minőségét változtatjuk meg.” — Cyvgy -• j
