Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

•...zá: ■ ' on' 'VILÁ^ "PROLETÁR JAtr EGYES ÜLJETEK!, TOLNA MEGYEI I VASÄRNAP 1975. szept. 28. XXV. évi. 228. szám. ARA: 1,20 Ft if Akikre mindig számíthatunk Fegyveres erőink köszöntése G yakran tapasztalhat, juk, hogy ahol meg kell fogni a munka végét, ott előbb-utóbb meg­jelennek a katonák, is. Van­nak akik ebből az a követ­keztetést vonják le, hogy megváltozott a hadsereg szerepe, a katonák napja­inkra voltaképpen amo­lyan gyorsan mozgatható munkaerő-tartalék szerepét töltik be, amelyet bárhol be lehet vetni, ha éppen szorít a cipő, a határidő, a munkáskezek hiánya. A látszat csakugyan erősíti ezt a vélekedést, hiszen a katonák jobbára csak akkor szerepelnek a nyilvánosság előtt, ha útépítéseken, kü­lönböző nagy beruházáso­kon dolgoznak, viszont a laktanyában, gyakorlótere­ken végzett mindennapos kemény tevékenységükről a ^civilek’* vajmi keveset tudnak. Pedig változatlanul az a helyzet, hogy hadseregünk és általában fegyveres erőnk mindenekelőtt hon­védelmi feladatokat lát el, őrködik hazánk független, ségén, rendjén, védelmezi szocialista vívmányainkat. Az építő, dolgozó katonák elismerésre méltó munkát végeznek, de ma sincs másképp, mint .korábban: a hadsereg ütőképes fegy­veres testület, hazánkat vé­di szoros szövetségben a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés más országainak fegyveres erőivel. dőszerű ennek hang- súlyozása most, a fegyveres erők nap­I ján is. Ma százhuszonhét esztendeje annak, hogy a magyar honvédsereg meg. vívta első győzelmes csatá­ját a pákozdi dombvidéken. A honvédek akkor a sza­badságért, a haza függet­lenségéért, a nép által kiví­vott forradalom védelmé­ben fogtak fegyvert. A fő cél ma is ugyanez. A fegy­veres testületek tagjai ar­ra tesznek esküt, hogy sza­badságharcos elődeink' pél­dája nyomán védelmezik a hazát, a népet, ha kell, az életük árán is. , ­Hogy mennyiben tesznek eleget megtisztelő, létfon­tosságú hivatásuknak kato­náink, fegyveres testülete- ink tagjai, arra legutóbb a párt kongresszusa is meg­nyugtató választ adott. Ne­vezetesen azt, hogy hadse. regünk a kor követelmé­nyeinek megfelelő színvona­lat ért el, az elmúlt évek­ben tovább tökéletesedtek szervezetei, emelkedett harckészültségének foka. A saját, illetve a szövetséges hadseregekkel együttműkö­désben végrehajtott harc- gyakorlatokon csapataink megállják a helyüket. Ha­sonlóan magas minősítést kaptak a társ fegyveres erők is. ... É rdemes külön is szól. ni a hadseregnek ar­ról a sajátosságáról, amelyet úgy szoktunk meg­fogalmazni, hogy a fiatalok nevelőiskolája. Ez elsősor­ban a hazafias, honvédelmi nevelésre értendő, hiszen a sorkatonai szolgálatot telje­sítő fiatalok katonaidejük alatt nemcsak a mind bo­nyolultabb technika szakér­tő kezelését sajátítják el, hanem azt is megértik, hogy miért van erre elengedhe­tetlenül szükség. Megérthe­tik, hogy a szocializmust nem lehet csupán szavak­kal megvédeni, s bár ennek természetes közege a béke, de megőrzéséhez kellő szin­ten kell tartanunk fegyve­res erőinket. Közhelynek hangzik, de mélységesen igaz, hogy a békét nem elég óhajtani, azért harcolni, küzdeni is kell. Nevelő­munka folyik egyébként a fegyveres testületeknél ab­ban az értelemben is, hogy mindazok a fiatalok, akik­nél ez hiányzik, a hadsereg­ben töltött idő alatt befe­jezhetik az általános isko­lát. Emellett több mint het­ven szakmában szakmun­kás-képesítést is szerezhet­nek, s ennek a fiatalok le­szerelésük után is nagy hasznát veszik. M | egnyugtató és bizton, ságot nyújtó érzés, hogy fegyveres erő­ink felelősségükhöz illő fel- készültséggel tesznek eleget hazafias, honvédelmi felada­taiknak, számíthatunk rá­juk minden körülmények között, a haza védelmében éppúgy, mint szocialista épí­tőmunkánk segítésében, vagy ha úgy adódik, a ter­mészeti csapások okozta ve­szélyek, károk leküzdésé­ben, elhárításában. Ünnep­napjukon megkülönbözte­tett szeretettel, tisztelettel köszöntjük katonáinkat, rendőreinket, karhatalmis- táinkat, határőreinket és munkásőreinket, fegyveres erőink áldozatkész, hűséges harcosait. Á.í. A koszorúzás után a Parla­mentben Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fakhruddin Ali Ah­med, az Indiai Köztársaság el­nöke közötti kötetlen, baráti eszmecserével, majd a küldött­ségek tárgyalásával folytató­dott szombaton az indiai ál­lamelnök magyarországi prog­ramja. Az indiai elnök köszönetét mondott a szívélyes, meleg fo­gadtatásért. Hangsúlyozta: lá­togatása nem protokolláris jel­legű, nem valamilyen rende­zetlen kérdés megoldását cé­lozza, hiszen a két ország kö­zött baráti az együttműködés, és mostani látogatása még Magyar—indiai tárgyalások inkább elősegíti kapcsolatai­kat. őszinte barát látogatása őszinte barátnál, hasznos esz­mecsere, amely erősíti a két nép, a két ország egymás irán­ti tiszteletét, megbecsülését, az együttműködést. A tárgyalásokon kölcsönö­sen tájékoztatták egymást _a két ország belső helyzetéről, az időszerű nemzetközi kérdé­sekkel kapcsolatos álláspontjá­ról. A tárgyalások azt tükrö­zik, hogy szorosabb együttmű­ködést kívánnak kialakítani az ipar, a kereskedelem, külö­nösen a mezőgazdaság terén, amihez mindkét országnak megvannak a lehetőségei, ^ HOL TART A SZEKSZÁRDI HÚSKOMBINÁT BERUHÁZÁSA! (3. old.) IGÉNYESEBB VEZETÉST (3. old.) KÖZMŰVELŐDÉS (5. old.) TÖRTÉNELEMÓRA A MÚZEUMBAN (8. old.) KÖNYVKIADÓK, . KÖNYVTERJESZTŐK (9. old.) MAGAZIN (10—11. old.) SPORT ÉS POLITIKA (13. old.) Munkásőrök, rendőrök kitüntetése A fegyveres erők napja al­kalmából több munkásőr ka­pott kitüntetést, kiváló munká­ja elismeréseként A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát Ker­tész Ferenc dombóvári és Ku- rilla József bonyhádi munkás­őr kapta. Ezüst fokozattal tüntették ki Hersics Ferenc ta­mási munkásőrt és Pataki György paksi egységparancs­nokot, bronz fokozattal Ham. vasi László és Turányi Alajos szekszárdi munkásőröket. A munkásőrség érdekében kifejtett, segítő munka elis­meréseként Munkásőr-emlék- jelvénnyel tüntették ki Dobos Ferencet, a Paksi ÁG gerjeni kerületi igazgatóját, Katona Istvánt, az ozorai Egyetértés Tsz elnökét, Jándi Józsefet, a teveli Kossuth Tsz elnökét. Ti. zenkét munkásőrt a megyei pa­rancsnok részesített dicséret­ben. A kitüntetéseket Sörfőző Ist­ván, megyei parancsnok adta át a szekszárdi munkásőrök. nek, a többieknek pedig a já­rási pártbizottságok első tit­kárai. A Tolna megyei Rendőr-fő­kapitányságon rendezett ün­nepségen részt vett és megem­lékezést mondott Harmat Jó­zsef, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezetője. Az aktuson a Haza Szolgálatá­ért Érdemérem arany fokozatát Tőke Lajos főhadnagy, Kaszás Sándor főtörzsőrmester és Klein József főtörzsőrmester; e kitüntetés ezüst fokozatát Gu- zorán József főhadnagy és Pin­tér Lajos hadnagy; bronz fo­kozatát Szúnyog József had­nagy kapta. Ä Közbiztonsági érem arany fokozatában Kust- ra József főhadnagy és Németh Ferenc zászlós; ezüst fokozatá­ban Paál Géza főtörzsőrmester és Pintér József törzsőrmester, bronz fokozatában Jung János őrmester és Varga Árpád őr­mester részesült. A Tolna megyei Tűzoltó­parancsnokságon a fegyveres erők napja alkalmából rende­zett ünnepség szónoka dr. Pol. gár Ferenc, a megyei tanács titkára volt. Ez alkalommal a Tűzbiztonsági Érem arany fo­kozatát Huber Sándor főtörzs­őrmester (Szekszárdi és Lückl János önkéntes tűzoltó főtörzs­őrmester (Györköny) kapta. Mind a rendőri, mind a tűz­oltótestület számos tagia ré­szesült az ünneo alkalmából soron kívüli előléptetésben, di­cséretben és jutalomban. Fajtabemutató (regszemcsén A mezőgazdasági üzemekben majd mindenütt megkezdődött a kukorica betakarítása. A ter­méseredmények biztatóak, hat­van-, hetven-, nyolcvanmázsás termésekről érkeznek hírek. — Tartós reneszánszát éli a kukorica — állapította meg dr. Váczi Dániel, a Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet ireg- szemesei fajtakísérleti állomá­sán tartott bemutatón. Ennek a két és fél ezer éves kultúr­növénynek jelenét néhány számadattal is jellemezte. Amíg a világ kukoricatermése az 1980-as években 215 millió tonna volt, jelenleg már 310 millió tonnánál tart. Hazánk­ban még szembetűnőbb a ter­mésmennyiség növekedése: 3,5 millióról hatmillió tonnára — És hol van még a határ? Kisparcellás kísérletekben 80— 100 mázsa az átlagtermés, ezt szigorú teffnelési fegyelemmel a nagyüzemi termesztésben is el lehet érni, A rövidebb te­nyészidejű kukoricáké a jövő — fogalmazta meg dr. Váczi Dániel —, hiszen nem lehet minden évben az ideihez ha­sonló kedvező időjárással szá­molni. Az idén két-három hét- tel előbbre tart az érés, a ter­mést kedvező víztartalommal leheti betakarítani, jelenleg nem fenyeget a fuzárium-fer- tőzés veszélye. A szakemberek számára nem volt meglepő a megállapítás, hogy nagyon sok korszerű hib­rid van termesztésben, de al­kalmasint kevés is. A közép­érésű, a FAO 400—500-as cso­portban kevés a korszerű faj­ita, kicsi a választék. Az iregi fajtakísérleti állo­máson az idén 213 kukoricafaj­tával foglalkoztak tizenkét kí­sérletben: hazai, amerikai, francia, jugoszláv, román, szovjet hibridekkel. Ezeket a kísérleteket tekintették meg a szakemberek. A nemesiteknek szólt az elismerés, hogy észre­vehetően javult a magyar hib­ridek szárszilárdsága, ezzel a veszteségmentes gépi betakarí­tás feltétele. A szakemberek megtekintet­tek az állomás szőjakísérleteit -’-amelyekben szerepel KGST­szintű kísérlet is —, hazai és külföldi fajtákkal. B. l.-C. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom