Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-02 / 205. szám

A gazdálkodás szocialista jellegének erősödései a megye termelőszövetkezeteiben IJ7 MQ7MP XI. kongresszu­st ITlöLmi sának beszámoló­ja, valamint a társadalmi vi­szonyok továbbfejlesztéséről szóló határozata hangsúlyoz­za, hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek szocialista jellege tovább erősödött az el- rfiúlt négy év során. A szocia­lista szövetkezeti mozgalom to­vábbi fejlődésének útja min­denekelőtt az, hogy a termelő- szövetkezetek korszerű nagy­üzemekké váljanak, gazdálko­dásukban tovább erősödjenek a szocialista nagyüzemekre jellemző, a tagok érdekeit az össztársadalmi érdekkel telje­sen egyeztető vonások. A megyei pártértekezleten elhangzott beszámoló is leszö­gezte,- hogy társadalmi, gazda­sági előrehaladásunkkal együtt jelentősen fejlődnek a me­gyében. működő termelőszövet­kezetek is. Ez nemcsak gaz­dálkodási eredményeikben tükröződik, hanem a termelé­si elosztási viszonyokban, a szövetkezeti tagok egymás kö­zötti és a közös tulajdonnal szembeni viszonyában, vala­mint a közgondolkodásban is. ' Ä mezőgazdasági termelő- szövetkezetek nagyüzemi mé­retei fokozatosan növekedtek, s többségében már kialakult ez optimálisnak tekinthető üzemnagyság. (1975-ben a me­gyében 75 termelőszövetkezet működik, átlagos területük meghaladja a 3000 hektárt.) Egyre több korszerű géppel, berendezéssel rendelkeznek. Gazdálkodásukban meghatá­rozó szerepe az oszthatatlan közös tulajdonnak van, s en­nek gyarapításával a termelés Színvonala fokozatosan emel­kedik és növekszik a termelés biztonsága is. A szocialista viszonyok erő­södése kifejezésre jut abban is, hogy áz 1967. évi földtörvény alapján a szocialista szövetke* Zeti földtulajdon kialakulása folyamatban van, s e téren je­lentős az előrehaladás. Míg 1968. január l-én a megye ter­melőiszövetkezeteinek tulajdo­nában az összterületnek el­enyésző hányada volt, jelenleg 39 százaléka van oszthatatlan, . ......................... ..... ' I . I V közös tulajdonúkban. A továb­bi 61 százalék még a szövetke­zeti tagok tulajdonát képezi. A szocialista viszohyok további erősödését jelenti, hogy a szö­vetkezetek használatában lévő földek a tagok, illetve örökö­seik magántulajdonából foko­zatosan szövetkézéti tulajdon­ba kerülnek. E folyamat meg­kezdődött, de evolúciós jelle­gét figyelembe véve követke­zetes munkára, türelemre van szükség. A gazdálkodás vonásainak erősödését szolgálja az elosztá­si viszonyok továbbfejlesztésé. Az utóbbi években megyénk termelőszövetkezeteiben t\ te­rületen is jelentős előrehala­dás tapasztalható. A termelés ffzinvonaláhak és biztonságá­nak fejlődésével, továbbá a vállalatszerű gazdálkodás ki­alakulásával fokozatosan gya­korlattá és általánossá vált a garantált és folyamatosan fi­zetett pénzben! tnunkadíjazáá éc az eredményektől füijgg év végi kiegészítő részesedés. Te­hát a-z elosztás módszeréi fo­kozatosan közelednek az álla- rfti vállalatokéhoz, s á közelí­tést ezután is célszerű tovább folytatni. r , , Megyénk' termelőszövetke­zeteire általában az a jellem­ző, hogy egvre inkább a vég­zett munka eredményétől függ a jövedelem növekedése és a differenciálódás (vezetők, fizikai dolgozók) általában megegyezik a jövedelempoli­tikai elvekkel. A szövetkeze­tek egésze azonban nem ér­vényesíti következetesen azt az elvet, hogy növekvő töve* delmével arányosan bővítse fejlesztési alapját, növelje tar­talékait. A jövőben a reális jövedelememelkedéssel pár­huzamosan a fejlesztési alapok növelésére nagyobb gondot kell fordítani, különösen a ma­gas jövedelemszintet elért ter­melőszövetkezeteknél. Á gazdálkodás szocialista jellege erősödésének további fontos anyagi bázisa a koope­rációk fejlődése. A megye élelmiszer-gazdaságában az 11 ■ .........­t .»<».« ii t >Kl l.1'' ‘ együttműködés számos válto­zata alakult ki és terjedt el: —- szövetkezeti közös válla­lat (TOLNAKER), , — közös vállalkozások (ser­téstenyészt ő, szőlőtermelő tár­sulások, TÖVÁLL-ok VH- PEX stb.), — társulások (műtrágya- ellátásra, pecsenyebárány-elő- állításra, értékesítésre, vízügyi társulások, kukoricatermeszté­si társulások stb.), — egyszerűbb gazdasági együttműködések. (A megyé­ben széles körben alakult ki a vállalatok és termelőszövetke­zetek között.) Annak dienere, kooperá­é'ő n megyében jelentősen fej­lődött, a lehetőségeket még ko­rántsem használták ki a ter­melőszövetkezetek. Továbbra Is szükséges a termelési, fel- dolgozási, szárítási, tárolási, építési és egyéb kooperációk létrehozása, mert a társulások terjedése és erősödése kedve­zően hat a termelőerők fejlő­désére eä a társadalmi viszo­nyokra is. Az anyagi erők kon­centrálása, az együttműködé­sek szükségessége főképpen a korlátozott fejlesztést lehető­ségű termelőszövetkezeteknél jelentkezik. Ebből követke­zik, hogy a társulások támo­gatása nemcsak termelési, ha­nem fohtos társadalmi-politi­kai érdek, a XI. kongresszus határozáta szerint is. A gazdálkodás szocialista vonásait erősíti a szövetkezeti demokrácia érvényesítése, to­vábbfejlesztése is. Ez fontos» eszköze annak, hogy a tagok szövetkezetük gazdáinak érez­zék magukat. Megyénk terme­lőszövetkezeteinek túlnyomó többségében megfelelően ér­vényesül és fejlődik a szövet­kezeti demokrácia. Fokozatos javulás tapasztalható az ön- kormányzati területi szervek (közgyűlések, vezetőségek, vá­lasztott bizottságok) munkájá­ban. Rendszeresek a vezetősé­gi ülések, brigádértekezletek; munkahelyi csoportos megbe­szélések. A tapasztalatok sze­rint a termelőszövetkezeti de­mokrácia érvényesülésének M - I ■ I- ■■ — ezek a legalkalmasabb, haté­konyabb formái. A közgyűlé­sek hatásköre korlátozódott, összehívása általában körül­ményes, több tsz egyesülése esetén csak részközgyűlések megtartására van lehetőség. A termelőszövetkezetek szo­cialista vonásainak erősödését jelzi, hogy a tagság élet- és munkakörülményei az átszer­vezés óta fokozatosan közeled- ■' tek a nagyüzemi munkásoké­hoz. Megváltozott a mezőgaz­dasági munka jellege, a gépe­sítés, kemizálás stb. kedve­zőbb feltételeket teremtett a tagok munkájához, egyben nagyobb követelményeket is támasztott velük szemben. Ma már a munka szervezése, irá­nyítása jól felkészült szak­embereket, a termelés pedig egyre több szakmunkást igé­nyel. A termelőszövetkezeti parasztság jól él, jövedelme elérte a munkásokét, a politi­kai célkitűzéseknek megfelelő­en. növekszik. Nagy jelentősé­gű változást jelent a szociál­politikai juttatások kiterjesz­tése a termelőszövetkezeti tag­ságra. A fprmplpci színvonal emel- llillllGlüdl kedése, a gazdál­kodás műszaki, közgazdasági és szervezési fejlődése mellett je­lentős a tsz-tagok szocialista nevelése, tudatformálása. En­nek egyik eszköze a munka- verseny és a szocialista brigád­mozgalom. a megye termelő- szövetkezeteiben e mozgalom keretében figyelemre méltó eredmények születtek. Egyre több a szocialista brigádokban dolgozó tagok szarna. Á mezőgazdaság átszervezé­sének, a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásának eredményei számokkal bizo­nyíthatók. A termelőszövetke­zetek saocialista vonásainak erősödését ily módon kifejezni és bemutatni nehéz, ennek el­lenére egyértelműen megálla­pítható, hogy a megyében az mg. szövetkezetek — a ter­melés gyors ütemű növekedé­sével párhuzamosan — szo­cialista jellege is erősödött. Perei Dániel, a megyei pártbizottság gazd. pol. oszt. vez. h. Mi lesz a szekszárdi Bőrdíszmű helyéi? A városfejlesztési tervekről nemegyszer írtunk már la­punkban. Éppen ezért nyílt „titok” olvasóink előtt, hogy hovatovább eltűnik ^a ^megye- székhely központjából egy épülettömb, melynek a múlt­ja nagy, jövője azonban itt már nem teljesedhet ki. A me­gyei pártbizottság és a műve­lődési központ közti épület- együttesről van szó. A város fejlődése nemcsak hogy ta­gadhatatlan, hanem örvende­tes is. Épp ilyen örvendetes, hogy alaposan foglalkoztatja a közvéleményt. A vita akkor jé, ha nem „eső után köpö­nyeg”, vagyis megvalósult lé­tesítmények létrejötte után zajlik. Gondoljunk a Kálvária oldalának legfelső részén épült házakra, melyek akkor is ott vannak, ha nem tetszenek sen­kinek. Most nincs ilyesmiről szó. A gyűjtőnéven „bőrdíszmű­nek” nevezett épület helyének sorsával kapcsolatban már ta­valy pályázatot írtak ki az il­1975. szeptember 2. letékesek. A pályázatra egyet­len terv érkezett, azt se lehe­tett elfogadni. Kissé fantaszti­kusnak tűnő elképzelések áz­zál is foglalkoztak, hogy ide émllefés garázs kerüljöfi, áffil — ha egyáltalán lenne rá fe­dezet — semmivel se lenne különb, mint egy helikopter- leszállotér. A múlt hét végén ült össze az a zsűri, mely a tervek elkészítésére felkért Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat által előterjesztett két alternatíváról döntött. Az el­ső változatot elvetették, a má­sodikat — némi módosítással — élfogadták. Az 1,2 hektáros terület városképi jelentőségét nem kell külön hangsúlyozni. Csepeli Zoltán terve felett a Kertészeti Egyesülés park­építési és fenntartási szak- bizottságának képviseletében mégjelent Kokics Tibor igaz­gató, Hum Ferenc, a Duna- újvárdsi Kertészeti Vállalat kérttervezője, Szíárcsevity Ér­vin városi főmérnök, Jencski Ferenc kertészmérnök, Bodro­gi Lajos városi főkertész és a Fővárosi Kertészeti Vállalat meghívott kert tervezői dön­töttek. r\ A terv figyelembe veszt az itt kialakítandó tér hármas rendeltetését: 1. dísztér, 2. pi­henőpark, 3. áteresztőforgalom a művelődési központ, a mo­zi és a 160 lakásos ház alatti üzletsor irányába. Ennek meg­felelőén Itt zöldfelület lesz, egynyári és évelő növények­kel, továbbá lombos és tű­levelű fákkal ékítve. A park­nak a 160 lakásos ház felé eső belső sarkába csobogóval kom­binált vízfelület kerül, a Be­loiannisz utcai oldalra pihenő­hely. Átvezető utak szolgálják majd a többirányú forgalmat. A parknak a megyei párt- bizottsághoz közelebbi részére szánta a tervező a rózsaker­tet, pihenőpadokkal; a műve­lődési központhoz közel pedig megfelelően kiképzett helyet biztosít egy majd felállítandó Lenin-szobomak. Autóparkolóknak nem, az ilyen irányú igényt máshol és máshogyan kell (szerintünk nagyon helyesen) kielégíteni. Erőltessük meg kissé- képzelő­erőnket! A vasútállomás felől a városközpont irányába ha­ladó látószöge kibővül, feltá­rul előtte a nagy bérház tömb­je és nagyobb hangsúlyt kap az egyelőre még nem teljesen érvényesülő pártbizottsági épü­let ia, A térnek a Panoráma moti­vál szemben lévő része egye­lőre nem éppen szemet gyö­nyörködtető. A tervben szere­pel, hogy a szilárd burkolatot itt-ott felbontják és a közök­be nemcsak magas növésű, ha­nem már idehelyezésükKÖr is kifejlett, nagy fákat telepíte­nek. Ilyesmi már régóta nem újdonság a kertépítésben, Szekszárdin is volt rá példa. Egyetlen park sem jön létre máról holnapra, évek telnek majd el, amíg teljes pompájá­ban érvényesülhet. Amihez nemcsak a szekszárdiak pasz- szív szemlélődése szükséges, hanem aktív védelme leg­alább annyira, hogy társadal­mi munkájukról ne is beszél­jünk. A Hazafias Népfrontnál már korábban is tudtak arról a javaslatról, melynek befejezé­sül hangot adunk. A lebon­tandó egykori .selyemgyár” (selyemgubó-bevóltó) a megye egyik legrégibb ipari létesít­ménye. A létrehozandó park­ban megérdemelne legalább egy kis kőlábra helyezett emléktáblát, figyelmeztetve az utókort a múltra, hogy job­ban tudja értékelni a jelent és jövőt. ORDAS IVÁN Ország- és világjárók, üdülök, kirándulók F iatalasszony Ismerősöm úgy három-négy éve in* duiatoson panaszolta, hogy anyósáéknak „annyi a pén* zük, hogy nem tudnak vele mit csinálni'’, mégis megszólták őket, amikor egy eltervezett kül­földi utazás előtt szülői kölcsön* nel akarták kiegészíteni az útrd összegyűjtött saját pénzüket» A* öregek — megbecsült tagjai a termelőszövetkezetnek — háztáji gazdaságukban is annyit dol­goztak, mint o közösben. El nem járnak sehova, különösebb igé­nyeik sincsenek. így közöttük éí a fiatalok között sok vita tárgya volt a meddő gazdagság... A minap a véletlen ismét ösz- Szehozott az asszonykával. Su­gárzó arccal újságolta, hogy lent voltak apósékkal az Adrián. •Elcsodálkoztam-e a változá­sán? Cseppet sem. A hír ugyan* is már nem új, még akkor sem az, ha ebben az esetben magán* alapon megtett első világjárói­ról volt szó. Termelőszövetkezeti gazdáink körülbelül nyolc-tíz év­vel ezelőtt kezdték el szervezet­ten az ország- és világjáróst,' kezdték szoktatni magukat a ki­rándulásokra, az üdülésre, s az ezzel járó regenerálódásra. Tu­dok olyan esetet, amikor a ta­pasztalatszerző útra kiváló mun­kája alapján kiszemelt gazda inkább beteget jelentett, sem­mint elment volna a delegáció­val. Mitől félt? Sokféle magya­rázót van a visszatartó félelem­re. A legfőbb tán az, hogy év­századokon át minden, ami nem munka, nem harc volt a megél­hetésért, „úri passziónak" köny- velődött el, és hiába közös a gazdaság, nehéz az embernek a teljes fölszabadulós belső sza­bályai szerint élnie és megtanul* ni az általa teremtett jónak az élvezetét. így például megtanul­ni a pihenés, felüdülés, teljes kikapcsolódás, új ismeretekkel, élményekkel való feltöltődés ízig- vérig mai tudományát. a szocialista mezőgazdaság megerősödésével a régi paraszti élet megszokásai máris elveszítették korábbi jelen­tőségüket, új hagyományok te­remtődhettek a közös gazdasá­gok révén. A megerősödés tala­ján születhetett meg az a ha­gyomány is, aminek jegyében a termelőszövetkezetek ország járni, világot látni, vagy egyszerűen csak kirándulni viszik, üdülni kül­dik legjobb gazdáikat. Pihenje­nek, szórakozzanak, lássanak, ta­nuljanak, részeljenek mindazon dolgokból, mely dolgoktól telje­sebb az ember. Hogy évente az ország terme­lőszövetkezeteiből hányán kelnek úttá, mint e jutalomra érdeme­sék, nem tudom. Azt viszont tu­dom, hogy a megyéből több szá­zan. Azt is tudom, hogy ami kö­rül ezelőtt tíz-egynéhány évvel sok volt a vita, a megyében is, or­szágosan is megtanultak jól gaz­dálkodni a termelőszövetkezetek a szociális és kulturális alapjaik­kal. Nagyjából ez fedezi ugyan­is a jutalomkirándulásokat, vagy a nagyobb lélegzetű utazásokat. Ez őzért jó, mert lassan mind kevesebb termelőszövetkezeti gazdánok jut eszébe, hogy vilá­got látni, a hazát megismerni „fölösleges flanc, úri passzió". Egyébként, mint mostanában ta­pasztalhattam, a termelőszövet­kezetek fejlődését tanúsító fény­képalbumokban mór nemcsak a munkával, a gazdálkodás ered­ményeivel kapcsolatos felvételek kapnak helyet — tudósítandó az utókort. A fényképes gyűjtemé­nyekben ott vannak az ország­járások alkalmával készített fo­tók, a külföldi vendéglátók tár­saságában otthonosan mozgók képe! és a Balatonban lubicko­lok csobortjni, a Parlamentbe látogatók. Ott a helyük. So­kat mondanak majd ezek a képek azoknak is, akik a szocialista nagyüzemi mezőgaz­daság mai tulajdonosainak örö­kébe lépnék. —óa-y „

Next

/
Oldalképek
Tartalom