Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-02 / 205. szám
A gazdálkodás szocialista jellegének erősödései a megye termelőszövetkezeteiben IJ7 MQ7MP XI. kongresszust ITlöLmi sának beszámolója, valamint a társadalmi viszonyok továbbfejlesztéséről szóló határozata hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellege tovább erősödött az el- rfiúlt négy év során. A szocialista szövetkezeti mozgalom további fejlődésének útja mindenekelőtt az, hogy a termelő- szövetkezetek korszerű nagyüzemekké váljanak, gazdálkodásukban tovább erősödjenek a szocialista nagyüzemekre jellemző, a tagok érdekeit az össztársadalmi érdekkel teljesen egyeztető vonások. A megyei pártértekezleten elhangzott beszámoló is leszögezte,- hogy társadalmi, gazdasági előrehaladásunkkal együtt jelentősen fejlődnek a megyében. működő termelőszövetkezetek is. Ez nemcsak gazdálkodási eredményeikben tükröződik, hanem a termelési elosztási viszonyokban, a szövetkezeti tagok egymás közötti és a közös tulajdonnal szembeni viszonyában, valamint a közgondolkodásban is. ' Ä mezőgazdasági termelő- szövetkezetek nagyüzemi méretei fokozatosan növekedtek, s többségében már kialakult ez optimálisnak tekinthető üzemnagyság. (1975-ben a megyében 75 termelőszövetkezet működik, átlagos területük meghaladja a 3000 hektárt.) Egyre több korszerű géppel, berendezéssel rendelkeznek. Gazdálkodásukban meghatározó szerepe az oszthatatlan közös tulajdonnak van, s ennek gyarapításával a termelés Színvonala fokozatosan emelkedik és növekszik a termelés biztonsága is. A szocialista viszonyok erősödése kifejezésre jut abban is, hogy áz 1967. évi földtörvény alapján a szocialista szövetke* Zeti földtulajdon kialakulása folyamatban van, s e téren jelentős az előrehaladás. Míg 1968. január l-én a megye termelőiszövetkezeteinek tulajdonában az összterületnek elenyésző hányada volt, jelenleg 39 százaléka van oszthatatlan, . ......................... ..... ' I . I V közös tulajdonúkban. A további 61 százalék még a szövetkezeti tagok tulajdonát képezi. A szocialista viszohyok további erősödését jelenti, hogy a szövetkezetek használatában lévő földek a tagok, illetve örököseik magántulajdonából fokozatosan szövetkézéti tulajdonba kerülnek. E folyamat megkezdődött, de evolúciós jellegét figyelembe véve következetes munkára, türelemre van szükség. A gazdálkodás vonásainak erősödését szolgálja az elosztási viszonyok továbbfejlesztésé. Az utóbbi években megyénk termelőszövetkezeteiben t\ területen is jelentős előrehaladás tapasztalható. A termelés ffzinvonaláhak és biztonságának fejlődésével, továbbá a vállalatszerű gazdálkodás kialakulásával fokozatosan gyakorlattá és általánossá vált a garantált és folyamatosan fizetett pénzben! tnunkadíjazáá éc az eredményektől füijgg év végi kiegészítő részesedés. Tehát a-z elosztás módszeréi fokozatosan közelednek az álla- rfti vállalatokéhoz, s á közelítést ezután is célszerű tovább folytatni. r , , Megyénk' termelőszövetkezeteire általában az a jellemző, hogy egvre inkább a végzett munka eredményétől függ a jövedelem növekedése és a differenciálódás (vezetők, fizikai dolgozók) általában megegyezik a jövedelempolitikai elvekkel. A szövetkezetek egésze azonban nem érvényesíti következetesen azt az elvet, hogy növekvő töve* delmével arányosan bővítse fejlesztési alapját, növelje tartalékait. A jövőben a reális jövedelememelkedéssel párhuzamosan a fejlesztési alapok növelésére nagyobb gondot kell fordítani, különösen a magas jövedelemszintet elért termelőszövetkezeteknél. Á gazdálkodás szocialista jellege erősödésének további fontos anyagi bázisa a kooperációk fejlődése. A megye élelmiszer-gazdaságában az 11 ■ .........t .»<».« ii t >Kl l.1'' ‘ együttműködés számos változata alakult ki és terjedt el: —- szövetkezeti közös vállalat (TOLNAKER), , — közös vállalkozások (sertéstenyészt ő, szőlőtermelő társulások, TÖVÁLL-ok VH- PEX stb.), — társulások (műtrágya- ellátásra, pecsenyebárány-elő- állításra, értékesítésre, vízügyi társulások, kukoricatermesztési társulások stb.), — egyszerűbb gazdasági együttműködések. (A megyében széles körben alakult ki a vállalatok és termelőszövetkezetek között.) Annak dienere, kooperáé'ő n megyében jelentősen fejlődött, a lehetőségeket még korántsem használták ki a termelőszövetkezetek. Továbbra Is szükséges a termelési, fel- dolgozási, szárítási, tárolási, építési és egyéb kooperációk létrehozása, mert a társulások terjedése és erősödése kedvezően hat a termelőerők fejlődésére eä a társadalmi viszonyokra is. Az anyagi erők koncentrálása, az együttműködések szükségessége főképpen a korlátozott fejlesztést lehetőségű termelőszövetkezeteknél jelentkezik. Ebből következik, hogy a társulások támogatása nemcsak termelési, hanem fohtos társadalmi-politikai érdek, a XI. kongresszus határozáta szerint is. A gazdálkodás szocialista vonásait erősíti a szövetkezeti demokrácia érvényesítése, továbbfejlesztése is. Ez fontos» eszköze annak, hogy a tagok szövetkezetük gazdáinak érezzék magukat. Megyénk termelőszövetkezeteinek túlnyomó többségében megfelelően érvényesül és fejlődik a szövetkezeti demokrácia. Fokozatos javulás tapasztalható az ön- kormányzati területi szervek (közgyűlések, vezetőségek, választott bizottságok) munkájában. Rendszeresek a vezetőségi ülések, brigádértekezletek; munkahelyi csoportos megbeszélések. A tapasztalatok szerint a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesülésének M - I ■ I- ■■ — ezek a legalkalmasabb, hatékonyabb formái. A közgyűlések hatásköre korlátozódott, összehívása általában körülményes, több tsz egyesülése esetén csak részközgyűlések megtartására van lehetőség. A termelőszövetkezetek szocialista vonásainak erősödését jelzi, hogy a tagság élet- és munkakörülményei az átszervezés óta fokozatosan közeled- ■' tek a nagyüzemi munkásokéhoz. Megváltozott a mezőgazdasági munka jellege, a gépesítés, kemizálás stb. kedvezőbb feltételeket teremtett a tagok munkájához, egyben nagyobb követelményeket is támasztott velük szemben. Ma már a munka szervezése, irányítása jól felkészült szakembereket, a termelés pedig egyre több szakmunkást igényel. A termelőszövetkezeti parasztság jól él, jövedelme elérte a munkásokét, a politikai célkitűzéseknek megfelelően. növekszik. Nagy jelentőségű változást jelent a szociálpolitikai juttatások kiterjesztése a termelőszövetkezeti tagságra. A fprmplpci színvonal emel- llillllGlüdl kedése, a gazdálkodás műszaki, közgazdasági és szervezési fejlődése mellett jelentős a tsz-tagok szocialista nevelése, tudatformálása. Ennek egyik eszköze a munka- verseny és a szocialista brigádmozgalom. a megye termelő- szövetkezeteiben e mozgalom keretében figyelemre méltó eredmények születtek. Egyre több a szocialista brigádokban dolgozó tagok szarna. Á mezőgazdaság átszervezésének, a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásának eredményei számokkal bizonyíthatók. A termelőszövetkezetek saocialista vonásainak erősödését ily módon kifejezni és bemutatni nehéz, ennek ellenére egyértelműen megállapítható, hogy a megyében az mg. szövetkezetek — a termelés gyors ütemű növekedésével párhuzamosan — szocialista jellege is erősödött. Perei Dániel, a megyei pártbizottság gazd. pol. oszt. vez. h. Mi lesz a szekszárdi Bőrdíszmű helyéi? A városfejlesztési tervekről nemegyszer írtunk már lapunkban. Éppen ezért nyílt „titok” olvasóink előtt, hogy hovatovább eltűnik ^a ^megye- székhely központjából egy épülettömb, melynek a múltja nagy, jövője azonban itt már nem teljesedhet ki. A megyei pártbizottság és a művelődési központ közti épület- együttesről van szó. A város fejlődése nemcsak hogy tagadhatatlan, hanem örvendetes is. Épp ilyen örvendetes, hogy alaposan foglalkoztatja a közvéleményt. A vita akkor jé, ha nem „eső után köpönyeg”, vagyis megvalósult létesítmények létrejötte után zajlik. Gondoljunk a Kálvária oldalának legfelső részén épült házakra, melyek akkor is ott vannak, ha nem tetszenek senkinek. Most nincs ilyesmiről szó. A gyűjtőnéven „bőrdíszműnek” nevezett épület helyének sorsával kapcsolatban már tavaly pályázatot írtak ki az il1975. szeptember 2. letékesek. A pályázatra egyetlen terv érkezett, azt se lehetett elfogadni. Kissé fantasztikusnak tűnő elképzelések ázzál is foglalkoztak, hogy ide émllefés garázs kerüljöfi, áffil — ha egyáltalán lenne rá fedezet — semmivel se lenne különb, mint egy helikopter- leszállotér. A múlt hét végén ült össze az a zsűri, mely a tervek elkészítésére felkért Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat által előterjesztett két alternatíváról döntött. Az első változatot elvetették, a másodikat — némi módosítással — élfogadták. Az 1,2 hektáros terület városképi jelentőségét nem kell külön hangsúlyozni. Csepeli Zoltán terve felett a Kertészeti Egyesülés parképítési és fenntartási szak- bizottságának képviseletében mégjelent Kokics Tibor igazgató, Hum Ferenc, a Duna- újvárdsi Kertészeti Vállalat kérttervezője, Szíárcsevity Érvin városi főmérnök, Jencski Ferenc kertészmérnök, Bodrogi Lajos városi főkertész és a Fővárosi Kertészeti Vállalat meghívott kert tervezői döntöttek. r\ A terv figyelembe veszt az itt kialakítandó tér hármas rendeltetését: 1. dísztér, 2. pihenőpark, 3. áteresztőforgalom a művelődési központ, a mozi és a 160 lakásos ház alatti üzletsor irányába. Ennek megfelelőén Itt zöldfelület lesz, egynyári és évelő növényekkel, továbbá lombos és tűlevelű fákkal ékítve. A parknak a 160 lakásos ház felé eső belső sarkába csobogóval kombinált vízfelület kerül, a Beloiannisz utcai oldalra pihenőhely. Átvezető utak szolgálják majd a többirányú forgalmat. A parknak a megyei párt- bizottsághoz közelebbi részére szánta a tervező a rózsakertet, pihenőpadokkal; a művelődési központhoz közel pedig megfelelően kiképzett helyet biztosít egy majd felállítandó Lenin-szobomak. Autóparkolóknak nem, az ilyen irányú igényt máshol és máshogyan kell (szerintünk nagyon helyesen) kielégíteni. Erőltessük meg kissé- képzelőerőnket! A vasútállomás felől a városközpont irányába haladó látószöge kibővül, feltárul előtte a nagy bérház tömbje és nagyobb hangsúlyt kap az egyelőre még nem teljesen érvényesülő pártbizottsági épület ia, A térnek a Panoráma motivál szemben lévő része egyelőre nem éppen szemet gyönyörködtető. A tervben szerepel, hogy a szilárd burkolatot itt-ott felbontják és a közökbe nemcsak magas növésű, hanem már idehelyezésükKÖr is kifejlett, nagy fákat telepítenek. Ilyesmi már régóta nem újdonság a kertépítésben, Szekszárdin is volt rá példa. Egyetlen park sem jön létre máról holnapra, évek telnek majd el, amíg teljes pompájában érvényesülhet. Amihez nemcsak a szekszárdiak pasz- szív szemlélődése szükséges, hanem aktív védelme legalább annyira, hogy társadalmi munkájukról ne is beszéljünk. A Hazafias Népfrontnál már korábban is tudtak arról a javaslatról, melynek befejezésül hangot adunk. A lebontandó egykori .selyemgyár” (selyemgubó-bevóltó) a megye egyik legrégibb ipari létesítménye. A létrehozandó parkban megérdemelne legalább egy kis kőlábra helyezett emléktáblát, figyelmeztetve az utókort a múltra, hogy jobban tudja értékelni a jelent és jövőt. ORDAS IVÁN Ország- és világjárók, üdülök, kirándulók F iatalasszony Ismerősöm úgy három-négy éve in* duiatoson panaszolta, hogy anyósáéknak „annyi a pén* zük, hogy nem tudnak vele mit csinálni'’, mégis megszólták őket, amikor egy eltervezett külföldi utazás előtt szülői kölcsön* nel akarták kiegészíteni az útrd összegyűjtött saját pénzüket» A* öregek — megbecsült tagjai a termelőszövetkezetnek — háztáji gazdaságukban is annyit dolgoztak, mint o közösben. El nem járnak sehova, különösebb igényeik sincsenek. így közöttük éí a fiatalok között sok vita tárgya volt a meddő gazdagság... A minap a véletlen ismét ösz- Szehozott az asszonykával. Sugárzó arccal újságolta, hogy lent voltak apósékkal az Adrián. •Elcsodálkoztam-e a változásán? Cseppet sem. A hír ugyan* is már nem új, még akkor sem az, ha ebben az esetben magán* alapon megtett első világjáróiról volt szó. Termelőszövetkezeti gazdáink körülbelül nyolc-tíz évvel ezelőtt kezdték el szervezetten az ország- és világjáróst,' kezdték szoktatni magukat a kirándulásokra, az üdülésre, s az ezzel járó regenerálódásra. Tudok olyan esetet, amikor a tapasztalatszerző útra kiváló munkája alapján kiszemelt gazda inkább beteget jelentett, semmint elment volna a delegációval. Mitől félt? Sokféle magyarázót van a visszatartó félelemre. A legfőbb tán az, hogy évszázadokon át minden, ami nem munka, nem harc volt a megélhetésért, „úri passziónak" köny- velődött el, és hiába közös a gazdaság, nehéz az embernek a teljes fölszabadulós belső szabályai szerint élnie és megtanul* ni az általa teremtett jónak az élvezetét. így például megtanulni a pihenés, felüdülés, teljes kikapcsolódás, új ismeretekkel, élményekkel való feltöltődés ízig- vérig mai tudományát. a szocialista mezőgazdaság megerősödésével a régi paraszti élet megszokásai máris elveszítették korábbi jelentőségüket, új hagyományok teremtődhettek a közös gazdaságok révén. A megerősödés talaján születhetett meg az a hagyomány is, aminek jegyében a termelőszövetkezetek ország járni, világot látni, vagy egyszerűen csak kirándulni viszik, üdülni küldik legjobb gazdáikat. Pihenjenek, szórakozzanak, lássanak, tanuljanak, részeljenek mindazon dolgokból, mely dolgoktól teljesebb az ember. Hogy évente az ország termelőszövetkezeteiből hányán kelnek úttá, mint e jutalomra érdemesék, nem tudom. Azt viszont tudom, hogy a megyéből több százan. Azt is tudom, hogy ami körül ezelőtt tíz-egynéhány évvel sok volt a vita, a megyében is, országosan is megtanultak jól gazdálkodni a termelőszövetkezetek a szociális és kulturális alapjaikkal. Nagyjából ez fedezi ugyanis a jutalomkirándulásokat, vagy a nagyobb lélegzetű utazásokat. Ez őzért jó, mert lassan mind kevesebb termelőszövetkezeti gazdánok jut eszébe, hogy világot látni, a hazát megismerni „fölösleges flanc, úri passzió". Egyébként, mint mostanában tapasztalhattam, a termelőszövetkezetek fejlődését tanúsító fényképalbumokban mór nemcsak a munkával, a gazdálkodás eredményeivel kapcsolatos felvételek kapnak helyet — tudósítandó az utókort. A fényképes gyűjteményekben ott vannak az országjárások alkalmával készített fotók, a külföldi vendéglátók társaságában otthonosan mozgók képe! és a Balatonban lubickolok csobortjni, a Parlamentbe látogatók. Ott a helyük. Sokat mondanak majd ezek a képek azoknak is, akik a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság mai tulajdonosainak örökébe lépnék. —óa-y „
