Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

I (Folytatás a 2. oldalról.) megjelöli azokat a kézzel­fogható feltételeket és kö­vetelményeket, amelyeknek révén elérhetjük a ma­gunk elé tűzött célt. Nem ke­vésbé fontos azonban, hogy a követelményeket a gazdasági munka minden felelős ténye­zője, minden munkahely kol­lektívája, minden brigád és minden egyes dolgozó tisztán lássa. Arra van szükség, hogy minden szinten elmélyülten elemezzék a gazdálkodás helyi feltételeit, a termelés és a ha­tékonyság fejlesztésének a le­hetőségeit. Nem utolsósorban pedig arra van szükség, hogy a politikai és a gazdasági ve­zető szervek őszintén beszél­jék meg a dolgozókkal ezeket a kérdéseket, és az eddiginél is jobban támaszkodjanak se­gítőkészségükre. Fel kell számolni a vezetők egy részénél tapasztalható passzív és kezdeményezőkész­séget nélkülöző magatartást, mert ez lefékezi a dolgozók tettrekészségét is, ami nélkül nem tárhatjuk fel tartaléka, inkát. Fejlődésünk megköveteli, hogy a gazda^gi életben is erősítsük a k -ponti irányí­tást, egyidejűleg növeljük a vállalatok önállóságát és fele­lősségét. Alapvető fontosságú, hogy a vállalatok reális gazdasági feltételek között dolgozzanak. Nem helyénvaló, hogy miköz­ben az államháztartás részese­dése — erről már az előttem fel­szólaló képviselőtársaim is be­széltek — a társadalmi tiszta jö­vedelemből csökkent és gondok­kal is küzdve, nagy erőfeszíté­sek árán teljesítheti feladatait, aközben egyes vállalatok része­sedése indokolatlan mértékben nőtt. Ezt a termeléssel nem arányos bérnövelésre is fel­használták. Mindez összességé­ben rontja a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Az irá­nyítási rendszer további fino­mításával, a szabályozók he­lyesbítésével gondoskodnunk kell róla, hogy a vállalatok valóban lehetőségeik arányá­ban vegyék ki a részüket a fejlesztési beruházásokból, a feladatok teljesítéséből. Nemcsak gazdasági, hanem fontos társadalompolitikai kér. dés is, hogy csökkentsük, szüntessük meg az elosz­tásban még tapasztalható aránytalanságokat. Már évek óta visszatérően hangoztatjuk, hogy nem engedhetjük meg a nem munkából származó, ille­tőleg a végzett munkával nem arányos jövedelmek szerzését. Úgy vélem, jogos követelmény, hogy az eddigi intézkedéseket újak is kövessék, s eltörniük az ilyen jövedelmeknek a for­rásait; egyben a személyes anyagi érdekeltségnek megfe­lelően tovább ösztönözzünk a jobb munkára. Ha ezt megtesz- szük, ettől is naevobb becsülete lesz a munkának, a iól meg­szolgált jövedelemnek. Az állami munka fejlesztésé­vel foglalkozott a továbbiak­ban Biszku Béla. A szocialista demokrácia el­mélyítésével, az állami irányí­tó munka minden síkján és minden láncszemében növel­nünk kell a hatékonyságot, hogy biztosíthassuk céljaink, terveink, politikánk, társadal­mi érdekeink érvényesülését, — mondotta. Áttérve a külpolitikai kérdé­sekre, hangsúlyozta: Óvakodnunk kell attól, hogy a helsinki csúcstalálkozó után illúziókban ringassuk magun­kat. Emlékezzünk rá, milyen nagy harcot kellett vívni azért, hogy a csúcstalálkozó egyálta­lán létrejöhessen, majd azért, hogy a záróokmány megszüles­sék. Kétségtelen, hogy az eb­ben elfogadott elveknek a megvalósítása is további állha­tatos harc árán lehetséges. 1975. szeptember. 26. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársnők! Elvtár. sak! Az országgyűlés jelen ülés- szakára a Minisztertanács el. nöke beterjesztette a kormány munkaprogramját, melyet úgy vélem, nemcsak az országgyű­lési képviselők, hanem orszá. gunk közvéleménye is nagy ér­deklődéssel kísér. Ez minde­nekelőtt abból fakad, hogy a XI. pártkongresszus után vár­juk, hogy az újjáalakult, hiva­talba lépett kormány mit akar tenni az elkövetkezendő idő­szakban. Meghallgatva Lázár elvtárs programbeszédét, meggyőződé­sem, hogy a beterjesztett kor­mányprogram hűen tükrözi pártunk XI. kongresszusának célkitűzéseit, a Hazafias Nép­front programját és jól szol­gálja azok végrehajtását. Ezért a kormány bizton számíthat az országgyűlési képviselők támo­gatására, dolgozó népünk alko­tó erejére. A kormány munka- programja erényének tartom, hogy az elért eredményeinkre támaszkodva, nehézségeinkkel számolva a realitás talaján je­löli meg a tennivalókat. Helyeslem a munkaprog­ramban az V. ötéves terv cél­kitűzéseit, amely a fejlett szo­cialista társadalom építését van hivatva szolgálni. Egyetér­tek azzal, hogy alapvető kö­vetelménynek tartja a haté­konyság növelését és azt, hogy megfelelő feltételeket teremt­sünk népgazdaságunk egyen­súlyának fokozatos helyreállí­tásához. Üdvözölni lehet, hogy a népgazdaság továbbfejleszté­sére alapozva előtérbe állítja a tudomány, az oktatási rendszer fejlesztését, a műveltségi szín­vonal emelését, különös gondot fordítva a munkásosztály mű­veltségének a gazdagítására. Nem utolsósorban azt is jó­nak tartom, hogy az életszín­vonal megalapozott fejlődését tervezi és biztosítani fogja an­nak emelését, szociálpolitikai feladataink megvalósítását. Megyei vezető vagyok és Dombóvár város, valamint vá­roskörnyéki községek képvise­lője. Ezért a kormányprogra­mot úgy is mérlegelem, hogy annak végrehajtása mennyiben segíti megyénk, benne válasz­tókerületem fejlődését. Meggyőződésem, hogy a XI. pártkongresszus lelkesítő cél­jainak megvalósításához a me­gyénkben is nagy segítséget ad a kormányprogram, mely a Tolna megyei emberek szor­galmas munkájával párosulva biztosítani fogja megyénk, ben­ne választókerületem. Dombó­vár és környéke további fel- emelkedését is. Az elmúlt 30 év alatt Tolna megye is átalakult. Korábban szinte kizárólagosan mezőgaz­dasági megye, ma viszonylag gyorsan fejlődő iparral és me­zőgazdasággal rendelkezik. A megyében élő emberek életkö­rülményei gyökeres változáson mentek keresztül. Életszínvo­naluk évről évre növekszik. Az utóbbi évtizedben dina­mikus iparfejlesztés bontako­zott ki, melynek eredménye­ként az ipar már Tolna megvé- ben is nagyobb értéket állít elő, mint a jól fejlődő mező- gazdaság. Mindent egybevetve. Tolna megyére is a dinamikus fejlő­dés jellemző. Ezt szeretnénk tovább folytatni. Úgy vélem, hogy ehhez a munkaprog­ramban megfogalmazott célki* tűzések realizálása segítséget ad. ságos követelmények színvona­lán teljesítjük, akkor a követ­kező években is elérhetjük cél­jainkat: népgazdaságunk to­vábbra is tervszerűen, dinami­kusan fejlődik, tovább épül szocialista társadalmunk, emel­kedik az életszínvonal. A kormány munkaprogram. ját a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. A következő felszólaló K. Papp József (Tolna megye, 5. vk.), a Tolna megyei pártbi­zottság első titkára volt. II kormány munkaprogramja hűen tükrözi pártunk XI. kongresszusának célkitűzéseit A segítség igénylése nem egyszerűen lokálpatrióta érdé. kük a Tolna megyében és vá­lasztókerületemben élő embe­reknek, hanem azzal, hogy me­gyénk fejlesztésén munkálkod­nak, egyben hozzájárulnak az országos feladatok végrehajtá­sához is. A kormány munkaprog­ramjában megfogalmazott gazdaságosság növelésével, ter­mékeink minőségének a javításával a műszaki haladás gyorsításával, az üzem- és munkaszervezés tar­talékainak jobb kihasználásá­val megyénk dolgozói is része­sei a tervezett nemzeti jövede­lem megtermelésének. Lelke­Bondor József: sít és jobb munkára ösztönöz bennünket a megye iparosítá­sának magasabb szinten törté­nő továbbfolytatása. Országo­san kiemelt olyan nagyberuhá­zások, mint a paksi atomerő­mű építése, a Simontomyai Bőrgyár fejlesztése és a kor­mány által remélhetőleg vég­legesen jóváhagyott, V. ötéves tervben megvalósítandó szek­szárdi húskombinát felépítése. Nem hanyagoljuk el mező- gazdaságunk fejlesztését sem. A kormány munkaprogram­jában is benne foglalt, korszerű és hatékony termelési rendszerek to­vábbi elterjesztésével, a tudo­mány és a technika legújabb vívmányainak az alkalmazásá­val lehetőségeink vannak ered­ményeink fokozására a mező- gazdaságban is. Úgy vélem, hogy az orszá­gos feladatoknak megyei rea­lizálása biztosítjá- a megyében élő emberek műveltségi szín­vonalának, életszínvonalának további emelését, életkörülmé­nyeinek a javítását is. Az ország, a megye dinami­kus fejlődésén belül, választó- kerületem. Dombóvár és kör­nyéke fejlesztésére is megvan, nak a lehetőségek. Közülük or­szágos érdekként kiemelendő a dombóvári vasúti csomópont korszerűsítésének a további folytatása. Üdvözölnénk, ha ezt gyorsítani lehetne. Ugyan­csak országos érdek is az ál­lami költségen létrehozott dombóvári ipari park betelepí­tésének gyorsítása. Ehhez is szívesen vennénk a tervhivatal és a különböző tárcák további segítségét. Kedves elvtársak! Az országban bárhol, így megyénkben is akkor lehet eredményesen dolgozni, ha aá országos célkitűzéseket megje­lölő párthatározatok helyi vég. rehajtásában megfelelő szink­ron van a párt-, az állami, gazdasági és a társadalmi szer­vek között. Ha a párthatároza­tok megjelenése után nem kés­nek a kormány, illetve a mi­nisztériumok intézkedései. Ha összehangolt, közös erőfeszíté­sek biztosítják a feladatok jő végrehajtását. Ezért a magam részéről üd-' Vözlöm kormányelnökünk azon szavait, hogy: „A kormánynak javítani kell az összehangoló és ellenőrző munkát, hogy az ál­lami irányítás minden szintjén erősíteni szükséges a szemléle­ti egységet, nagyobb követke­zetességet kell megkövetelni a társadalmi érdek érvényre jut­tatásában.” Egyetértek a terv- szerűség és a szervezettség nö­velésével, az egységes szemlé­leten nyugvó, felelős vezetői munkát, fogyatékosságaink fel­számolását, a jobb munkaerő­gazdálkodást, a beruházási te­vékenység megjavítását, az energia- és anyagtakarékosság fokozását célzó követelmények­kel is. Tisztelt országgyűlés! Nem volt szándékomban a megyéről beszámolót tartani, sem megyei programot adni. Lényegében arra törekedtem, hogy megyénk, benne választó- kerületem fejlődésének és fej­lesztési lehetőségeinek a tükré­ben bizonyítsam a kormány munkaprogramjának helyessé­gét. Ugyanakkor biztosítani szeretném a kormányt, hogy az országgyűlés által elfoga­dásra kerülő munkaprogram megvalósítását — mivel az magában foglalja megyénk és választókerületem fejlesztését is — a magam területén, kép­viselőmunkámban segítem. Meggyőződésem, hogy a vég­rehajtásban a kormány számít, hat Tolna megye és benne vá­lasztókerületem dolgozóinak szorgalmas munkájára is. A beterjesztett kormány- programot a magam részéről elfogadom. K. Papp elvtárs után Hor­váth László (Somogy megye, 4. vk.), a nagybajomi Lenin Tsz elnöke, Tollár József (Za­la megye, 6. vk.), gyárigazgató szólalt fel. Ezután Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter emelkedett szólásra. Egymillió új lakás! építettünk Gazdaságosabban, olcsóbban, szervezettebben és gyorsabban — így összegezte a miniszter beszéde elején az építőipar tö­rekvéseit, majd részletesebben is elemezte a lakásépítés üte­mét, s az ipari nagyberuházá­sok megvalósításának helyze­tét. Egyebek között elmondot­ta: — Pártunk 1960-ban meghir­detett 15 éves lakásfejlesztési terve alapján napjainkban ad­ják át az egymilliomodik la­kást. Ezzel a jelentős távlati program nemcsak teljesül, ha­nem néhány tízezerrel több la­kást is építünk. — Az egymillió lakás meg­épülte valóságos új honfoela- lás. Az ország lakosságának egyharmada elhagyta régi la­kóhelyét és ú.i. korszerű lakás­ba költözhetett. A távlati számítások azt mutatják, hogy évi 90—100 ezer lakás építésé.el a követ­kező 15 év folyamán a lakás- állomány olv mértékben bő­vül, hogy fokozatosan vala­mennyi településkategóriában egyensúlyi helyzet alakulhat ki a családok és a rendelke­zésre álló lakások száma kö­zött. A kormány eltökélt szándé­ka, hogy nem rendkívüli in­tézkedésekkel, hanem a nép­gazdasági terv megszabott ke­retei között teremti meg azo­kat a feltételeket, amelyek a beruházási folyamat egészének, ».■»on belül a nagyberuházások megvalósításának számottevő gyorsítását a jövőben biztosít­ják. Az állami intézkedéseken túlmenően olyan szemléletnek kell érvényesülnie, hogy a be­ruházásokban érintettek a tár­sadalmi érdekeknek megfelelő­en végezzék munkájukat. Az építőiparban ezt a magatartást minden szervezettől elvárjuk — zárta beszédét Bondor Jó­zsef. Marjanek József (Fejér me­gye, 12 vk.), a móri Községi Tanács elnöke következett fel­szólalásra, majd Géczi János (Nógrád m. 6. vk.), a Nógrád megyei pártbizottság első tit­kára. Péterfl Ferenc (Vas me­gye, 4. vk.), a Szombathelyi Lakástextil Vállalat kőszegi gyárának művezetője. Mérten Lajos (Komárom megye 9. vk.), az MSZMP Komárom megyei Bizottságának osztályvezetőjé­nek felszólalása után az or­szággyűlés csütörtöki munka­napja — amelyen felváltva töltötte be az elnöki tisztet Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. A képviselők pénteken délelőtt 10 órakor a kormány munka- programjának megvitatásával folytatják tanácskozásukat. F. ü. Ahmed életrajza F. A. Ahmed, az Indiai Köz­társaság elnöke 1905. május 13-án, Delhiben született. Főis­koláit Delhiben és az Uttar Pradesh állambeli Gondában végezte, s Londonban, Cam- bridgeben jogot tanult. 1931-ben lépett be a Nemzeti Kongresszus Pártba. 1935-ben tagja lett az asszami tartomá­nyi törvényhozó testületnek, majd 1936—38. között az assza­mi kormány pénzügyminiszte­re volt. 1938—39-ben az ango. lók bebörtönözték a „Satyagra- ha” mozgalomban való rész­vétele miatt. 1940—45. között az angolok politikai tevékeny­ségéért fogva tartották. Asszam állam főügyészeként működött 1946-tól 1952-ig. 1954. és 1957. között a központi parlament felsőházának tagja, 1957—65- ben az asszami kormány pénz­ügy-, igazságügy-, illetőleg köz- ségfejlesztésügyi minisztere volt. 1966-ban a központi kor­mányban az öntözés- és ener­giaügyi tárcát vezette, 1967—• 70-ben iparfejlesztési és vál­lalatügyi miniszterként tevé­kenykedett, 1970-től 1974-ig élelmezés-, mezőgazdasági, köz­ségfejlesztés- és szövetkezet­ügyi miniszter volt 1974. augusztusától köztársa­sági elnök. K. Papp József: Tisztelt országgyűlés! A kormány munkaprogram­ja, amelyhez most a parlament jóváhagyását kéri, felelősen és reálisan irányozza elő a társa­dalom és a kormányzat teen­dőit. Ha azokat végrehajtjuk, ha tervszerűen és jól dolgo­zunk, ha feladatainkat a való-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom