Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-24 / 224. szám

25 éves a katslikus papi békemozgalom Ünnepség a Parlamentben Huszonöt évvel ezelőtt ala­kult meg a magyar katolikus papi békemozgalom. Az évfor­duló alkalmából kedden a Parlament kongresszusi termé­ben ünnepi ülés kezdődött, amelyet dr. Ijjas József kalo­csai érsek, a magyar katolikus püspöki kar, az Opus Pacis in­téző bizottságának és az Or­szágos Béketanács katolikus bizottságának elnöke nyitotta meg. A tanácskozáson összegezték az eltelt negyedszázad tapasz­talatait és meghatározták a hazai, valamint a nemzetközi békeharc további feladatait. Az ünnepségen részt vett az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke, a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács, to­vábbá több európai ország pa­pi békemozgalmának képvise­lője. Az ünnepi ülés szünetében a Parlament Munkácsy-termé- ben dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke kitüntetéseket nyújtott át. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a katolikus papi béke­mozgalom megalakulásának 25. évfordulója alkalmából ki­emelkedő békemozgalmi mun­káért több katolikus papnak kitüntetést adományozott. Bensőséges ünnepség szín­helye volt a Parlament Gobe­lin-terme is, ahol dr. Réczei László, az Országos Béke­tanács alelnöke 30 egyházi személyiségnek adta át a ka­tolikus papi békemozgalomban való eredményes tévékenysége elismeréséül az országos béke­mozgalom kitüntető jelvényét. Merényletkísérlet Ford ellen Cobrák és vesztesek Kedd esti kommentárunk: Meglehetősen rendhagyó módon tudósítottak a hír- ügynökségek kedd délelőtt Genfből, ahol az egyiptomi és az izraeli küldöttség tető alá hozta a sínai megálla­podást. Eszerint az egyiptomi fél aláírta, míg az izraeli csak parafálta az egyezményt. Már önmagában ebből is kitűnik: furcsa megállapodás született. Mindenekelőtt azért, mert a Sínai-félsziget csaknem kilenctized része változatlanul izraeli ellenőrzés alatt marad. Igaz, hogy visszakerül Egyiptom fennhatósága alá az Abu Rudeisz-i olajmező, de ennek fejében Tel Aviv részben az amerikaiaktól, részben pedig Kairótól busás anyagi és politikai előnyöket csikart ki. Washing­ton mindenekelőtt korszerű hadfelszereléssel fizet. IJgy tudják, a tankelhárító rakéták kilövésére is alkalmas Cobra-típusú helikopterekből egy tucat már meg is ér­kezett Izraelbe. S ez még csak a kezdet: a Tel-Aviv-i ki. vánságlistára F 15-ös és 16-os vadászbombázók éppúgy rákerültek, mint lézerbombák és Lance-típusú rakéták. Kiegészíti a mohó étvággyal összeállított kérelemözönt a gazdasági bajokkal küszködő izraeli kormány anyagi megsegítése. Vitathatatlan, hogy Egyiptom rendkívül messzire el. ment a kompromisszumokban. Emiatt az arab egység újabb törést szenvedett. A sínai megállapodás két fő vesztese Szíria és a palesztinok ügye. Damaszkuszban a szíriai parlament rendkívüli ülé­sén Ajubi kormányfő kijelentette: országa nem járul hozzá egy Izraellel kötendő egyezményhez olyan fel­tételekkel, mint Egyiptom. A miniszterelnök „Egyiptom nagy tévedésének” minősítette a megállapodást. Érthe­tő az aggodalom: az egyezmény révén ugyanis egy eset­leges konfliktusban, a vállalt kötelezettségek miatt Kai­ró tétlenül szemlélné, amint a harc fő súlya Szíriára, a palesztinokra és esetleg Jordániára összpontosulna. (Ebből a felismerésből született meg korábban Szíria és Jordánia szövetsége, mint az egyetlen lehetséges el­lenlépés.) Teljesen figyelmen kívül hagyja a megállapodás a palesztin érdekeket, ami pedig a közel-keleti rendezés egyik alapkövetelménye. Ezzel összefüggésben az algé­riai hírügynökség megállapítja: „A részmegállapodás politikai célja mindenekelőtt az, hogy elterelje a fi­gyelmet a palesztin problémáról és szakadást idézzen elő az arab világban’’. Gromiko és Kissinger legutóbbi találkozóin a sínai megállapodás is többször szóba került, örvendetes, hogy — a fennálló alapvető különbségek ellenére — a két állás­pont abban nem tér el, hogy változatlanul szükség van a genfi békekonferencia megrendezésére. Az átfogó rendezéshez csakis ez az alaposan előkészített tanácsko­zás vezethet el. Addig minden egyéb megoldás — csu­pán részeredmény. ’ Tizenhét napon belül má­sodik alkalommal követtek el gyilkossági kísérletet Gerald Ford, az Egyesült Államok el­nöke ellen. A merénylet szín­helye ezúttal is Kalifornia ál­lam, s a merénylő ezúttal is nő volt. Az országjáró körúton tar­tózkodó amerikai elnök hét­főn. közép-európai idő szerint 23.30 órakor éppen távozott a San Francisco-i St. Francis- szállodából, és gépkocsijához igyekezett, amikor a szemköz­ti úttestről, mintegy 12 méter távolságból megnyomta pisz­tolya ravaszát egy, a tömeg­ben elvegyült nő. A közelben álló titkosrendőr, s állítólag egy néző is villámgyorsan cse­lekedett: a lövés pillanatában felfelé ütötte a merénylő ke­zét. San Franciscóban a rendőr­ség nyomban letartóztatta a füstölgő pisztolyt még kezében tartó — s az UPI szerint a tö­megben éppen két rendőr kö­zé került — merénylőt, a 46 éves Sarah Jane Moore asz- szonyt. „A központi kérdés az: mo­zoghat-e az Egyesült Államok elnöke a nép között, beszél­het-e az emberekkel — úgy, hogy életben kerüljön ki kö­zülük” — kommentálja a Ford elnök elleni merényletet ked­den a New York Times. A lap feleleveníti azt az in­terjút, amelyet néhány hónap­ja készített az asszonnyal, Sa­rah Moore ebben elmondta, hogy korábban a szövetségi nyomozó iroda, az FBI besú­gója volt. Ford elnök Washingtonba való visszaérkezése után, érez­hetően még mindig a felindu­lással küzdve, kijelentette: „Az amerikai nép erős és jó — kevés a rossz elem benne”. Az elnök, aki a jövő évi elnökvá­lasztással kapcsolatos kortes- körúton járt Kaliforniában, közölte, hogy ezeket az utazá­sait tovább kívánja folytátni. A tömegtájékoztató eszkö­zök általában eltanácsolják ettől Fordot, aki egyébként a három héttel ezelőtti első me­rénylet óta golyóálló mellényt hord. A CBS kedden azt taná­csolta Fordnak: maradjon egyelőre a Fehér Házban, ne mutatkozzék a szélesebb nyil­vánosság előtt. Finnországi választások Előretört a népi demokratikus unió Nem végleges adatok szerint a finnországi általános válasz­tásokból elsősorban a finn né­pi demokratikus unió elnevezé­sű pártszövetség, amelynek fő ereje á kommunista párt, ke­rült ki jelentős szavazatnyere­séggel. Három új mandátumot szerzett és így a 200 tagú, egy­kamarás parlamentben már 40 képviselői hellyel rendelkez­nek. Az eddigi adatok szerint az unióra 519 000 szavazó adta voksát. Hasonlóképpen növelte befolyását a Centrum párt, amely a korábbi 35-tel szemben most 39 mandátumot mondhat magáénak. Az ország legerő­sebb pártja továbbra is a szo­ciáldemokrata párt maradt, jól­lehet parlamenti helyeinek száma 56-ról 54-re csökkent Gromiko beszéde az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról.) Az idei év úgy marad meg a népek emlékezetében, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet be­fejezésének éve. A Szovjetunió, nagyra érté­kelve a tanácskozás eredmé­nyeit, úgy véli, hogy most a legfőbb teendő az elért meg­állapodások megvalósítása, az előrehaladás a tartós békéért vívott harcban. A Szovjetunió külügymi­nisztere a továbbiakban rész­letesen kifejtette kormánya, a szovjet nép álláspontját a nemzetközi helyzet különböző konkrét kérdéseiben. Indokí- nával kapcsolatban rámuta­tott: Az indokínai helyzet gyöke­res megváltozása kedvezőbb feltételeket teremt a békés együttműködés kialakításához egész Ázsiában. Az erre irányuló gyakorlati lépések a megérett problémák rendezését, a biztonság erősí­tését szolgálnák az egész ázsiai földrészen. Világosan látni kell, hogy az enyhülés nem olyan folyamat, amely a saját nehézségi erejé­nél fogva halad előre. Ahhoz, hogy az enyhülés folytatódjék, újabb és újabb impulzusok szükségesek. Szakadatlan har­cot kell vívni érte a nemzetkö­zi fórumokon, a parlamentek­ben, mindennap meg kell érte küzdeni. Minden államnak, minden kormánynak számot keli vetnie azzal, hogy hozzá­járulhat és hozzá is kell, hogy járuljon az enyhüléshez. Szükségesnek tartjuk, hogy az ENSZ fórumán beszéljünk erről, mert — mint a tények mutatják — helytelen lenne lebecsülni az enyhülés ellenfe­leinek ellenállását A Közel-Kelet fő kérdései még mindig megoldásra vár­nak. A kérdések megvitatásá­nak megvan a megfelelő mechanizmusa: a genfi béke- konferencia. A Szovjetunió ál­lást foglal annak felújítása mellett, valamennyi — hang­súlyozzuk, hogy valamennyi — érdekelt fél részvételével, bele­értve a Palesztinái felszabadí- tási szervezet képviselőit A Szovjetunió következete. sen állást foglal a Ciprusi Köztársaság függetlenségének és területi sérthetetlenségének védelmében, az összes külföl­di csapatoknak a szigetről való kivonásáért, és azért, hogy a két közösség — a görögök és a törökök — önállóan rendezzék saját államuk belső ügyeit. Az enyhülési folyamat fejlőd désének logikája teljes élessé­gében felveti a fegyverkezési hajsza megfékezésének szük­ségességét — folytatta Gromi­ko. — Ezért pozitív értékelést érdemelnek azok az intézkedé­sek, amelyek az utóbbi évek­ben történtek ebben az irány­ban. A Szovjetuniónak meggyő­ződése — hangsúlyozta Gromi­ko —, hogy a feszültség eny­hülésének viszonyai között létrejöttek az előfeltételek az olyan hatékony intézkedések megvalósításához, amelyek ha­tárt szabnának a fegyverkezési hajszának. A háború óta eltelt három évtized szemléletesen alátá­masztotta, hogy az államok közötti háború kiküszöbölése nem utópia, hanem elérhető cél. Ez azonban nem lehet ok a megnyugvásra. Még sokat kell tenni azért, hogy létrejöj­jön a Földön a valóban szi. lárd béke. „Ami a Szovjetuniót illeti, mi azon vagyunk, hogy ezen az úton ne legyen megál­lás, ne legyenek kitérők, még kevésbé visszafordulás.” Budapestre érkezett a Szovjetunió LegfelsBblr Tanácsának küldöttsége Megnyitották a szakmunkástanulók országos kiállítását f (Folytatás az 1. oldalról) ren helyezett koszorút a szov­jet hősi emlékmű talapzatára. Kedden délután a Parla­mentben megkezdődtek a tár­gyalások a magyar országgyű­lés, illetve a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Budapes­ten tartózkodó küldöttsége kö­zött. A magyar tárgyaló dele­gációt Apró Antal, a szovjet küldöttséget Pjotr Mironovics Maserov vezette, i A szívélyes, baráti hangú eszmecserén — amelyen ott volt V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is — Apró Antal tájékoztatta a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának küldöttségét a hazánk­ban végbement társadalmi, gazdasági és kulturális fejlő­désről, szocialista építőnfun­kánk eredményeiről, s a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határo­zataiból adódó feladatokról. Szólt a magyar belpolitikai élet alakulásáról, s ismertette hazánk álláspontját a külön­böző nemzetközi kérdések­ben. Pjotr Mironovics Maserov egyebek között tájékoztatást adott a Szovjetunió legújabb sikereiről, a kommunizmus építésének eredményeiről, s vázolta a Szovjetuniónak a béke megóvását célzó külpo­litikai törekvéseit. A tanácsko­zás fontos témája volt a két nép közötti barátság további elmélyítése, a magyar ország­gyűlés a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa együttműködé­sének bővítője, fejlesztése* Karakas László, munkaügyi miniszter Földvári Aladárnak, a SZOT elnökének, Nádor Györgynek, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárának, továbbá az érintett minisztériumok, fő­hatóságok, valamint a hazánk, ban tartózkodó külföldi delegá­ciók jelenlétében — kedden megnyitotta a szakmunkás- tanulóknak a KGM Technika Házában rendezett országos kiállítását A kiállított dokumentációs anyagok képet adnak a ne­gyedszázados szocialista szak­munkásképzés jelentőségéről, a közoktatási rendszerben elfog­lalt helyéről, tájékoztatnak a vállalatoknak, az ifjúsági moz­galomnak és a szakszerveze­teknek a szakmunkásképzés- faea betöltött szerepéről, a ta­nulók körében végzett kulturá­lis és sporttevékenységről. Ezeknek a kiállításoknak már nagy hagyományuk van, az idén első ízben bolgár, cseh­szlovák, lengyel, mongol, NDK- beli és szovjet fiatalok életét, munkáját és bemutatják. A magyar anyagban ott lát­ható a szakmunkástanulók ál­tal készített, népgazdaságilag is jelentős termékek egész sora, a fiatalok alkotókészségét bizo­nyító szakköri munkák, s $z „Alkotó ifjúság” pályázat me­gyei, fővárosi bemutatóin sze­repelt legszebb alkotások. A közönség több gyakorlati bemutatót is láthat; a pékta­nulók a helyszínen sütik a po­gácsát, az órások szerelik, ja­vítják az órákat, helyben készül az intarzia, s bemutatót tartanak a porcelánfestők is. A kiállítás programját filmvetí­tések, divatbemutatók, klub­délutánok színezik és a hely­színen adják a pályaválasztási tanácsokat. A kiállítást — ahol alkalmi postabélyegzés is van — októ­ber 2-ig tartják nyitva. Az Elnöki Tanács a Csepeli 1. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetet a Munka Vörös Zászló érdemrendjével tüntette ki. A magas kitüntetést Kara­kas László munkaügyi minisz­ter Redden adta át a Csepeli Munkásotthonban rendezett ünnepségen. 1975. szeptember 24,

Next

/
Oldalképek
Tartalom