Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-19 / 220. szám
1 paksi járási pári-vb eiétt: A szarvasmarhaprogram végrehajtása A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének programjáról és az ezzel kapcsolatos feladatokról a Minisztertanács 1972-ben határozatot hozott, ennek nyomán a paksi járásban is feladattervet készítettek. A szarvasmarha-tenyésztést kettős cél érdekében fejlesztik: egyrészt a tejtermelés növelése, másrészt pedig a hústermelés emelése a cél. A járásban lévő mezőgazdasági üzemek mindegyike alkalmas arra, hogy a Minisztertanács határozatából adódó feladatokat végrehajtsa. A járási párt végrehajtó bizottság intézkedési terve hosszú távon részletezi az üzemi és az alapszervezeti tennivalókat. E feladatok teljesítésének állomásaként a napokban értékelték a határozat végrehajtását. Növekedett az állomány A tapasztalatok szerint a kétéves munkáról azt állapíthatták meg, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket a gazdaságok kihasználták, hisz az állattartó telepek 80 százaléka korszerű, amelyekben gazdasá. gosan lehet tejet és húst termelni. A járás területén a szarvasmarha-állomány a határozat megjelenése óta növekedett, örvendetes, hogy a tehénlétszám dinamikusabban nő, mint a többi korcsoportba tartozó állatok száma. Kedvezően hatott a határozat végrehajtására, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok forgóalap-juttatást kaptak. Ennek révén nemcsak a termelés színvonalát tudták emelni, hanem az állatállomány genetikai értékét is növelték. A határozat végrehajtása során a járás területén az üzemek megfelelő segítséget kaptak megyei és járási szak- igazgatási szervektől, a döntések meghozatala előtt annak érdekében, hogy a szakosodást végre tudják hajtani. Általában a kettős hasznosításra törekedtek a termelőszövetkezetek. Kizárólag hússzakosításra a bölcskei, a dunaföldvári Aranykalász és a nagydorogi Űj Barázda Termelőszövetkezet vállalkozott. Az említett termelőszövetkezetek a Dáliaprogramhoz csatlakoztak. A pártalapszervezetek minden esetben partnerei voltak a gazdasági vezetésnek a szarvasmarhanrogram végrehajtásában. örvendetes, hogy a munkák végrehajtása során a pártszervezetek, illetve párttagok nemcsak véleményt mondtak a tervekről, feladatokról, hanem aktív részesei voltak a végrehajtásnak. I- . Gondok és feladatok Természetesen a járási párt végrehajtó bizottság a határozat végrehajtásával kapcsolatban a gondokat is számba vette. Ilyen például az. hogy a jelen tervciklus alatt a brucel- lózisfertőzöttség, a borjúelhullás, valamint az elvetélések száma nem a kívánt mértékben alakult. A tervciklus alatt ugyan lerövidült a vágómarha-előállítás ideje, azonban e területen még számos lehetőség vár kihasználásra. A járás szarvasmarha-állománya túlnyomó többsége magyartarka fajtából tevődik össze. Ennek ellenére a tejtermelésben rendkívül szélsőséges esetekkel találkozhatunk. A Paksi Állami Gazdaság gya- pai kerületében egy tehéntől átlagosan egy évben 4250 liter tejet fejtek, míg a németkéri Haladás Termelőszövetkezet szakosított telepén 1800 liter az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés egy évben. ' A Minisztertanács 1025/1972. számú határozata óta jelentősen korszerűsítették a járás területén a szarvasmarhatartó telepeket. Jelenleg 7 szakosított telep működik a járásban, ezek közül a pálfai termelő- szövetkezet és a Paksi Állami Gazdaság gyapai szakosított telepe törzstenyészet Á párt járási végrehajtó bizottsága végül is megállapította, hogy a határozat végrehajtása kedvező tapasztalatokat ad. Az szükséges, hogy a következő tervidőszak alatt a szarvasmarha-állomány számának növelése mellett nagyobb gondot fordítsanak az állatállomány minőségi javítására, a fajlagos hozamok növelésére. Lehetőségek vannak arra, hogy valamennyi szarvasmarhatartó telepen a jövedelmezőséget emeljék. A közgazdasági szabályzók ugyan némj módosításra szorulnak, de a szarvasmarhaprogram végrehajtását hathatósan elősegítik. A járási párt végrehajtó bizottság megállapította, hogy az alapszervezetek ellenőrző és irányító munkája a határozat végrehajtásában sikeres volt, s ennek szellemében kell a továbbiakban is dolgozni. — Pi Majd az idő megoldja? a z élet időről időre mindannyiunkat válaszút elé állít: dón» teni kell a gyermek pályaválasztásáról, a családi költség- vetésről, a szabad idő hasznos és kellemes eltöltéséről és sok egyéb kisebb-nagyobb kérdésről. A döntés tényéről néha tudomást sem veszünk, ha nem különösebben nehéz a választás. Néha azonban a döntés gyötrő, sok vitával, vívódással járó feladat; olykor, amikor nehéz a választás, mert kevés az alternatíva vagy nagy a bizonytalanság. Vannak emberek, akiknek hivatása a döntés. Ezek közé tartoznak a különböző posztokon lévő gazdasági vezetők. Őket naponta döntésre sarkallja, választás elé állítja az élet. A gazdasági vezetőket igazában akkor állítja nagy próba elé a döntés feladata, amikor nem várt események következnek be. Amikor a vállalat gazdálkodását, termelését, piacait mélyrehatóan érintő változások történnek a közgazdasági környezetben a gazdálkodós körülményeiben, feltételeiben. Napjainkban éppen ilyen helyzet állt elő, sőt mindez egybeesik az új középtávú tervek kidolgozásával. Azt mondhatjuk tehát, hogy a vállalatok életében vannak olyan periódusok, amikor a döntésre váró ügyek sűrűsödnek, amikor megnő a jelentősége annak, hogy a problémafelismerés és a szükséges döntés a megfelelő Időben történjék. E zúttal erre az utóbbira sze retném ráirányítani olvasóim figyelmét: az időtényezőre. Mégpedig azért, mert ma még nem minden vezető érzékeli eléggé: mit is jelent a problémák, az új fejlődési irányzatok időben való felismerése és a szükséges döntések késedelem nélküli meghozató. Vannak vezetők, akik a nagy bizonytalanságra való hivatkozással halogatják a döntéseket, kivárásra „játszanak”, s nem veszik észre, hogy ezáltal növelik a bizonytalanságot. Tény, hogy napjainkban számottevően nagyobbak a bizonytalansági tényezők mint a múltban, de ez nem lehet ok a kivárásra. E gyes vezetők döntést halogató magatartása mögött felfedezhető az a vélekedés, hogy majd „felül" megmondják, mit kell tenni, s így a felelősség is az irányító szerveké. Egyesek a gazdaságirányítási módszerekben bekövetkezett bizonyos változásokat úgy értelmezik, hogy itt a vállalati önállóság . korlátozásáról van szó, s ez természetesen a döntési hatáskörre is vonatkozik. A gazdaságirányításban tapasztalható változások célja azonban nem a vállalati önállóság, döntési hatáskör és felelősség csökkentése, hanem a vállalatok igazodásának elősegítése az új feltételekhez. Az irányítási rendszer módosítása elsősorban a gazdasági egyensúly javítását és a gazdasági hatékonyság növelését szolgálja. Az új szabályok arra késztetnek, hogy javítsák a vállalat tervező munkáját, fejlesszék a vezetők döntési készségét. Miközben bíráljuk a döntéseket halogató vezetőket, senkit nem buzdítunk elhamarkodott, megalapozatlan, a kockázatokkal nem számoló döntéshozatalra. Az ilyen magatartás talán még károsabb következményekkel jár, mint a halogató taktika. A most kidolgozás alatt levő vállalati középtávú tervekben bizonyára célszerű mindenekelőtt az 1976—77. évekre vonatkozóan dönteni a fejlesztési politikáról, a piacpolitikáról, stb. és a további évekre vonatkozóan több lehetőséget hagyni a szabad cselekvésre. A manőverezési szabadság növelése és a bizonytalanság csökkentése érdekében vállalt döntéshalasztás csak akkor lehetséges, ha most döntünk a vállalat fámára lehetséges fejlesztési és egyéb alternatívákról. Az ilyen fípusú döntés azonban elkerülhetetlen és halaszthatatlan. DR. VARGA GYÖRGY Válasz a Népújság cikkére Hivatalos vizsgálat a Bottyán-hegyi szövetkezeti lakótelep építéséről A Népújság cikkével kapcsolatban a megyei tanács elnöke vizsgálatot rendelt el. Ennek során meghallgatásra került a lakásszövetkezet elnöke, Szek- szárd városi Tanács elnöke, MÉSZÖV elnöke, Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat (TOTÉV) igazgatója. ^ Á vizsgálat során az alábbiak kerültek megállapításra: Ä Bottyán-hegyen felépülő kb. 160 lakásból álló szövetkezeti lakótelep területbiztosítására 1973. május 17-én együttműködési megállapodást kötött a Szekszárd városi Tanács és a MÉSZÖV. Ezt követően 1973. július 23-án 68 taggal a MÉSZÖV szervezésében megalakult a lakásépítő szövetkezet, azonban ez 1974-ig nem működött, majd 1974. április 1-én újjászerveződött. Ä jelenleg épülő lakásokra a Pécsi Tervező Vállalat által készített és 1974 januárjában Ieszállitott beépítési terv alapján a SZÖVTERV készített 64 lakásra kiviteli tervet, melyet 1974. július 15-én szállított le. A TOTÉV 1974. augusztus 6-án kapta meg a terveket és az építési megbízást. A tervek első felülvizsgálata során azonban megállapította, hogy azok hiányosak, ezért szeptember 21-én kérte a pótlásokat. Ezt október 22-én kapta meg. Ezután elkészítette szerződés- ajánlatát 2x32=64 lakás megépítésére és ezt 1975. január 2-án megküldte a szövetkezetnek. A szövetkezet kérésére 1975. február 25-én újabb ajánlatot tett 32 lakás megépítésére, ezt követően ismét 64 lakás megépítésére kért a szövetkezet ajánlatot (ezt február 27-én küldte meg az építővállalat). Végül 1975. március 27-én 32 lakás megénítésére kötöttek szerződést 1976. december 30-i befejezéssel. Mivel a szerződés aláírásakor a banki fedezetigazolást a szövetkezet nem tudta átadni a kivitelezőnek, ez 30 napon belül kérte annak biztosítását. A szövetkezet a fedezetigazolást 1975. július 11-én szerezte be. Az építkezést a TOTÉV megkezdte, 1975. évben kívánja tető alá hozni, valamint téliesíteni. A közművek megépítésére a városi tanács a TOTÉV-vel 1975. január 13-án kötött szerződést 6246 m/Ft értékben, 1976. június 30. befejezési határidővel. A szerződés szerint ez évben 2 millió Ft értékű munkát kell itt elvégezni. Jelenleg az út kész, az építkezéshez szükséges víz biztosítva van. A vállalat a szerződésben rögzített 1975. évi 2 millió Ft helyett előreláthatólag 3 millió Ft értékű munkát végez el. A lakások építési költségeivel kapcsolatban a vizsgálat összehasonlított egy, a Tanácsi Tervező Vállalat által tervezett és ugyancsak a TOTÉV által megépített OTP-lakóépü- letet a SZÖVTERV által tervezett épülettel. Az összeha1 m5 53 m2-es lakás A SZÖVTERV által készített terveknél jelentkező 432 Ft/m2 költségtöbblet elsősorban a szerkezeti faltöbbletből (28 százalékkal több a szerkezeti fal, mint a Tanácsi Tervező V. által készített terveknél) és a viszonylag sok közlekedőtérből adódik. Összefoglalva a vizsgálat során tapasztaltakat: megállapítottuk, hogy a lakásszövetkezet szervezésénél a MBSZÖV- nek nem volt reális információja a tényleges lakásköltségekről, a szövetkezeti tagokat sem tájékoztatta reálisan. Emellett a SZÖVTERV viszonylag költségesen megvalósítható épületet tervezett. Igen nagy bizonytalanság van a lakásszövetkezetek szervezésénél, a tagok állandóan cserélődnek, egyesek meggondolják magukat, nem tudják vállalni a költségeket. így a sonlított épületek azonos építési technológiával készülnek és közel azonos alapterületűek. Mivél a szövetkezet részére készülő lakások az átlagos 53 m2-es lakásnagyságnál nagyobb alapterületűek (2 szobás 59,3 m2, 2 és fél szobás 70,5 m2) a költségeket az 53 m2-es lakásnagysághoz viszonyítottuk: Tanácsi Tervező SZÖVTERV 5 790 Ft 6 222 Ft 306 842 Ft 329 753 Ft szerződéskötéshez szükséges fedezetigazolást jelen esetben is a bank csak akkor tudta kiadni, amikor mind a 32 tag kötelezettséget vállalt. Jelenleg a terület-előkészítés olyan stádiumban van, hogy a Bottyán-hegyen a szövetkezeti lakások folyamatosan épülhetnek, ehhez azonban a jelenleginél nagyobb szervező- munkára, propagandára van szükség. A mostani helyzetben ez annál inkább fontos, mert a második 32 lakásos épülethez 8 tag van, 24 tag hiányzik. Az építési szerződéseket megkötötték, az építés folyamatban van és megítélésünk szerint a szerződéses határidők betartásának nincs akadálya. Horváth József megyei tanácselnök-helyettes Szőlészeti bemutató Pécsett Egész napos szőlészeti és borászati bemutatót rendezett a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi kutatóállo_ mása. Megyénkből a szakmai eseményen mintegy 20 szakember jelent meg termelőszövetkezetek és állami gazdaságok képviseletében. Dr. Diófási Lajos, a kutatóállomás igazgatója és 'Lisicza István tudományos munkatárs tartott előadást a különböző művelési módoknak a szőlő, termés minőségére és mennyiségére gyakorolt hatásáról. Ezt követően az idei szőlőtermés feldolgozásáról hallhattak sok hasznos tudnivalót a résztvevők. Otthon *76 Az őszi BNV egyik leg. nagyobb bemutatója az Otthon ’76. kiállítás lesz, amelyet a tavalyinál kétszer nagyobb területen, mintegy 12 ezer négyzetméteren rendeznek meg. 60 hazai, valamint bolgár, finn, jugoszláv, lengyel, NDK, NSZK, olasz, osztrák és szovjet bútorcégek mutatják be termékeiket. Az idei Otthon-kiállítás Tci. emelt témája a népesedés. politikai határozatból eredően a gyermek- és ifjúsági bútorok fejlesztésével kapcsolatos eredmények.
