Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-14 / 216. szám
Vadászat ma és holnap Erdeinkben mind több területet jelölnek ki úgynevezett üdülő- és kirándulóerdővé, ahol természetszerűen, nem marad meg a vadállomány. A mezőgazdaság is újabb és újabb területeket von művelés alá. A gépek és a különböző vegyszerek elől pedig menekülnek az állatok. A vadállomány életlehetősége tehát egyre jobban szűkül. Hogyan ívhatjuk meg értéket vadállományunkat? Erről kértünk tájékoztatást dr. Tóth Sándortól, a MÉM vadászati és halászati főosztályának vezetőjétől: — A vadállomány fenntartása, illetve növelése valóban csak az életfeltételeket is megteremtő terület biztosításával lehetséges — mondotta dr. Tóth László. — Egy meggondolatlan erdőirtás, vagy mocsár lecsapolása jóvátehetetlen kárt okozhat a vadállományban. Éppen ezért a korszerű vadgazdálkodás, a vadvédelem programja csak összehangolt, hosszú távra, előre megtervezett üzem tervek alapján képzelhető eb “* *“ Mit jelent ei a gyakorlatban! — A vadállomány fenntartására különféle szabályozási módszerek vannak. Minden évben, kora tavasszal, felbecsüljük a vadlétszámot. Ennek alapján következtetünk a szaporulatra és pontosan megállapítjuk a lőhető vad számát. A másik szabályozási mód: indokolt esetben —• ha például rossz volt a tél ■— a minisztérium változtathat a vadászati idény tartamán. Néhány vadfaj, elsősorban a vízi madarak védelmére nemzetközi egyezmények is születtek. A radonok léin írnok ? — Magyarországon ma 25 ezer vadász van. Sokan szemünkre vetik, miért ilyen kevés? Elvünk az: előbb a vadállományt növeljük, és amilyen mértékben sikerül ez a tervünk, olyan arányban növeljük majd a vadászok lét- szamát, -. . ... ..«» ; — Magyarországon • »adállo- aiíny állami tulajdonban van, • vadászat viszont ogyinilog, úgymond „maszokmádon" folyik. A vadászok társaságokba tömörülnek, a vadásztársaságok önállóan gas- dálkodnak. Lehat-« önnek ellenére biztosítani a vadállomány meglelni« védelmét! ' — Egyetlen módon: jó üzemtervek segítségével. Meghatározott területen például kötelezően előírjuk a szarvas tartását. A helyi vadásztársaság feladata, megtervezni és biztosítani a szarvas életfeltételeit, az erdő-, a táplálkozási területet. — * mezőgazdaság fejlődése e nagyüzemi — táblás — gazdálkodás felé mutat. Ez egyúttal azt ii jelenti, hogy eltűnnek az apró vadak tartózkodási területei, a szántóföldeket ma még egymástól elválasztó apró ligetek, bokros területek. Mi lesz az apró vadak sor* so? ' — Ä visszaszoruló vadászati területek helyett új területeken telepítünk apró vadat. Hazánkban még igen sok olyan dombos-erdős vidék van, amely a zárt rendszerű növénytermesztésre nem alkalmas, ám a vadnak kiváló élőhely. A vadászterületek változását talán csak a fogolyállomány sínyli meg, a többi apró vad, a nyúl, a fácán biztos élet- lehetőséget lel a jövőben is. LÁSZLÓ ILONA ISJ5. szeptember 14. Palásti Ferenc telepvezető: „Jól érzik magukat az emberek, pusztán vagyunk, de nem a világ végén. Dolgozni, keresni lehet — Ielkiismeret, akarat — és az eredmény ezután nem maradhat el. Pusztánk dolgozóira mindig számíthat a közös gazdaság vezetősége” A vasúti átjárót fénysorompó őrzi, kövesút szalad ezen át a pusztáig. Pogácsa alakú víztorony csillog a magasban, balra gulya delel, jobboldalt pedig a frissen munkált táblán MTZ pörög. Csendes, hétköznapi délelőtt. Nyéki-puszta a bátaszéki termelőszövetkezet egyik bázisa. I.tt van a tehenészet, és a gépészet egy része. A közös kasszába a puszta állattenyésztése évente több mint tízmillió forintot betesz. Alig tucatnyi jór szakember dolgozik itt, talán kicsit távol az érdeklődés középpontjától, távol a községtől is — talán kicsit el is feledve. A puszta juttatta ezt az ember eszébe, mivelhogy nincs járda a lakóházak között, a gazt nem kaszálják le, s a kiskertekben is keresni kell a gyom között a paprikát. A házak előtt náthás csap adja hírül, hogy vezetékes víz az van a telepen, néhány tv- antenna is, hogy az emberek kitekintsenek a világba. Milyen itt az élet? . Palásti Ferenc telepvezető a kalauzunk. Vájár volt eredeti mestersége, hazajött, trakto- roskodott, majd elvégezte a palánki mezőgazdasági technikumot, s azóta telepvezető, öt zárszámadáskor hallhatta örömmel, amikor dicsérőn említették a pusztán dolgozókat. Itt az emberek többsége nemcsak törzsgárdatagnak számít, hanem törzslakónak is, bár a régi uraságtól nem maradt itt már senki. Tavaly ment be az utolsó volt cseléd, az öreg SzaTízmillió Nyéki-pusztáról bó a községbe, ott vett házat — miután nyugdíjat kapott — bement a „népek közé”. A telepen mintegy ötszáz szarvasmarhát tartanak. Nyéki-pusztán a tejelő állatokat legelőn és istállóban, Csikómajorban a göbölyöket, * Pör- böly-Bogár tanyán pedig a növendék állatokat gondozzák. A telep munkaszervezése olyan, mint egy állami gazdaságban. Az emberek, akik itt élnek, dolgoznak, valamivel talán jobban, lelkiismeretesebben is, mint az állami telepeken szokás. Sok oka van ennek. A legfontosabb, hogy a telepvezető és a gondozók nagyon szeretik az állatokat, azonkívül a közös gazdaság vezetősége kellő elismerésben is részesíti őket. Balogh Mihály brigádvezetőt például a legjobb középkáderek között tartják számon, s miután Palásti öt éve vezetője ennek a telepnek — ismerve a közös gazdaságokban a kádermozgást — arra következtethetünk, hogy érti mesterségét. Nemcsak érti, szereti is. Hajnaltól estig itt tartózkodik, felügyel, irányít, s beszélget az emberekkel. Nemcsak a munkáról, hogy melyik állattal mi történt, hanem az életről, politikáról, művelődésről is. Szokatlan, de két éjjeliőr van a telepen. Az egyik asz- szony: éberebb, mint a férfiak. A Szabó éjjeliőr házaspárt nagyon szeretik a gondozók, mert amikor -hajnalban munkára jönnek, rend van az istállókban. A pusztán lakó családok közül legtöbben a szövetkezet más munkahelyeire járnak. Itt dolgozik azonban ifjú Torma Mihály és felesége, Szabó Péter tehenész és felesége — éppen szülési szabadságon van —, Haraszti István és felesége, Batta Béla, Kocsis Károly, Borics József, Bíró István alsónyéki lakosok, de idejárnak naponta dolgozni. Győrfi Lázár a legjobb dolgozók közé tartozik, felesége pedig mindenes, az asszony minden munkahelyre „beugorhat”, ha valahol hiányzik valaki. Miklórics József takarmányos, felesége pedig nappali Őr. A borjúnevelőben Herr Jakab és Budai Istvánná dolgozik, míg a hízókkal Papp Dezső és Terényi János foglalkozik. Ezután már csak a ta- karmányosbrigádot kell felsorolni: Sz. Szabó János, Antal László és Mérei István. Ezek az emberek tesznek le Nyéki- pusztáról a közös kasszába minden évben több mint tízmillió forintot. PÄLKOVÄCS JENŐ L — Ne tűnjön olcsó „agitációs érvnek”, de valóban esemény, hogy ezen a pusztán, ahol tizenhárom család él, három személygépkocsit számolhatunk, képünkön a volt uradalmi asztalosműhelyt mutatjuk be, amely most a szövetkezeti gazdák garázsa. Felújításra érett öreg kastély. Három család és az iroda kapott itt helyet. Azt mondják a szövetkezet vezetői, hegy a következő ötéves tervben a fejlesztési elképzelések közé tartozik a lakások rendbe hozása és újabb állattartó telép építése. A teheneket még mindig a legelőn tart ják. Villanypásztor terelgeti a terv szerint, előre a csordát. A vipet Is kivezették a majorból az itatóhelyig, úgy hogy egész nap alig kell »z állatokra figyelni. t.T?Sssv - .................. _J- ____ GottVáM Károly
