Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-14 / 216. szám

Vadászat ma és holnap Erdeinkben mind több terü­letet jelölnek ki úgynevezett üdülő- és kirándulóerdővé, ahol természetszerűen, nem marad meg a vadállomány. A mezőgazdaság is újabb és újabb területeket von művelés alá. A gépek és a különböző vegyszerek elől pedig mene­külnek az állatok. A vadállo­mány életlehetősége tehát egy­re jobban szűkül. Hogyan ívhatjuk meg értéket vadállományunkat? Erről kértünk tájékoztatást dr. Tóth Sándortól, a MÉM vadászati és halászati fő­osztályának vezetőjétől: — A vadállomány fenntar­tása, illetve növelése valóban csak az életfeltételeket is meg­teremtő terület biztosításával lehetséges — mondotta dr. Tóth László. — Egy meggon­dolatlan erdőirtás, vagy mo­csár lecsapolása jóvátehetetlen kárt okozhat a vadállomány­ban. Éppen ezért a korszerű vadgazdálkodás, a vadvédelem programja csak összehangolt, hosszú távra, előre megterve­zett üzem tervek alapján kép­zelhető eb “* *“ Mit jelent ei a gyakorlatban! — A vadállomány fenntar­tására különféle szabályozási módszerek vannak. Minden évben, kora tavasszal, felbe­csüljük a vadlétszámot. En­nek alapján következtetünk a szaporulatra és pontosan meg­állapítjuk a lőhető vad szá­mát. A másik szabályozási mód: indokolt esetben —• ha például rossz volt a tél ■— a minisztérium változtathat a vadászati idény tartamán. Né­hány vadfaj, elsősorban a vízi madarak védelmére nemzetkö­zi egyezmények is születtek. A radonok léin írnok ? — Magyarországon ma 25 ezer vadász van. Sokan sze­münkre vetik, miért ilyen ke­vés? Elvünk az: előbb a vad­állományt növeljük, és ami­lyen mértékben sikerül ez a tervünk, olyan arányban nö­veljük majd a vadászok lét- szamát, -. . ... ..«» ; — Magyarországon • »adállo- aiíny állami tulajdonban van, • vadászat viszont ogyinilog, úgy­mond „maszokmádon" folyik. A vadászok társaságokba tömörülnek, a vadásztársaságok önállóan gas- dálkodnak. Lehat-« önnek ellenére biztosítani a vadállomány megle­lni« védelmét! ' — Egyetlen módon: jó üzem­tervek segítségével. Meghatá­rozott területen például köte­lezően előírjuk a szarvas tar­tását. A helyi vadásztársaság feladata, megtervezni és bizto­sítani a szarvas életfeltételeit, az erdő-, a táplálkozási terü­letet. — * mezőgazdaság fejlődése e nagyüzemi — táblás — gazdálko­dás felé mutat. Ez egyúttal azt ii jelenti, hogy eltűnnek az apró va­dak tartózkodási területei, a szántó­földeket ma még egymástól el­választó apró ligetek, bokros terü­letek. Mi lesz az apró vadak sor* so? ' — Ä visszaszoruló vadásza­ti területek helyett új terüle­teken telepítünk apró vadat. Hazánkban még igen sok olyan dombos-erdős vidék van, amely a zárt rendszerű növényter­mesztésre nem alkalmas, ám a vadnak kiváló élőhely. A vadászterületek változását ta­lán csak a fogolyállomány sínyli meg, a többi apró vad, a nyúl, a fácán biztos élet- lehetőséget lel a jövőben is. LÁSZLÓ ILONA ISJ5. szeptember 14. Palásti Ferenc telepvezető: „Jól érzik magukat az embe­rek, pusztán vagyunk, de nem a világ végén. Dolgozni, keres­ni lehet — Ielkiismeret, akarat — és az eredmény ezután nem maradhat el. Pusztánk dolgo­zóira mindig számíthat a kö­zös gazdaság vezetősége” A vasúti átjárót fénysorom­pó őrzi, kövesút szalad ezen át a pusztáig. Pogácsa alakú víztorony csillog a magasban, balra gulya delel, jobboldalt pedig a frissen munkált táb­lán MTZ pörög. Csendes, hét­köznapi délelőtt. Nyéki-puszta a bátaszéki termelőszövetke­zet egyik bázisa. I.tt van a te­henészet, és a gépészet egy ré­sze. A közös kasszába a pusz­ta állattenyésztése évente több mint tízmillió forintot betesz. Alig tucatnyi jór szakember dolgozik itt, talán kicsit távol az érdeklődés középpontjától, távol a községtől is — talán kicsit el is feledve. A puszta juttatta ezt az em­ber eszébe, mivelhogy nincs járda a lakóházak között, a gazt nem kaszálják le, s a kis­kertekben is keresni kell a gyom között a paprikát. A házak előtt náthás csap adja hírül, hogy vezetékes víz az van a telepen, néhány tv- antenna is, hogy az emberek kitekintsenek a világba. Mi­lyen itt az élet? . Palásti Ferenc telepvezető a kalauzunk. Vájár volt eredeti mestersége, hazajött, trakto- roskodott, majd elvégezte a palánki mezőgazdasági techni­kumot, s azóta telepvezető, öt zárszámadáskor hallhatta örömmel, amikor dicsérőn em­lítették a pusztán dolgozókat. Itt az emberek többsége nem­csak törzsgárdatagnak számít, hanem törzslakónak is, bár a régi uraságtól nem maradt itt már senki. Tavaly ment be az utolsó volt cseléd, az öreg Sza­Tízmillió Nyéki-pusztáról bó a községbe, ott vett házat — miután nyugdíjat kapott — bement a „népek közé”. A telepen mintegy ötszáz szarvasmarhát tartanak. Nyé­ki-pusztán a tejelő állatokat legelőn és istállóban, Csikó­majorban a göbölyöket, * Pör- böly-Bogár tanyán pedig a nö­vendék állatokat gondozzák. A telep munkaszervezése olyan, mint egy állami gazda­ságban. Az emberek, akik itt élnek, dolgoznak, valamivel talán jobban, lelkiismerete­sebben is, mint az állami te­lepeken szokás. Sok oka van ennek. A legfontosabb, hogy a telepvezető és a gondozók na­gyon szeretik az állatokat, azonkívül a közös gazdaság vezetősége kellő elismerésben is részesíti őket. Balogh Mi­hály brigádvezetőt például a legjobb középkáderek között tartják számon, s miután Pa­lásti öt éve vezetője ennek a telepnek — ismerve a közös gazdaságokban a kádermoz­gást — arra következtethetünk, hogy érti mesterségét. Nem­csak érti, szereti is. Hajnaltól estig itt tartózkodik, felügyel, irányít, s beszélget az embe­rekkel. Nemcsak a munkáról, hogy melyik állattal mi tör­tént, hanem az életről, politi­káról, művelődésről is. Szokatlan, de két éjjeliőr van a telepen. Az egyik asz- szony: éberebb, mint a fér­fiak. A Szabó éjjeliőr házas­párt nagyon szeretik a gondo­zók, mert amikor -hajnalban munkára jönnek, rend van az istállókban. A pusztán lakó családok közül legtöbben a szövetkezet más munkahelyei­re járnak. Itt dolgozik azon­ban ifjú Torma Mihály és fe­lesége, Szabó Péter tehenész és felesége — éppen szülési szabadságon van —, Haraszti István és felesége, Batta Bé­la, Kocsis Károly, Borics Jó­zsef, Bíró István alsónyéki la­kosok, de idejárnak naponta dolgozni. Győrfi Lázár a leg­jobb dolgozók közé tartozik, felesége pedig mindenes, az asszony minden munkahelyre „beugorhat”, ha valahol hiány­zik valaki. Miklórics József takarmányos, felesége pedig nappali Őr. A borjúnevelőben Herr Jakab és Budai Istvánná dolgozik, míg a hízókkal Papp Dezső és Terényi János foglal­kozik. Ezután már csak a ta- karmányosbrigádot kell felso­rolni: Sz. Szabó János, Antal László és Mérei István. Ezek az emberek tesznek le Nyéki- pusztáról a közös kasszába minden évben több mint tíz­millió forintot. PÄLKOVÄCS JENŐ L — Ne tűnjön olcsó „agitációs érvnek”, de valóban esemény, hogy ezen a pusztán, ahol tizenhárom család él, három sze­mélygépkocsit számolhatunk, képünkön a volt uradalmi asz­talosműhelyt mutatjuk be, amely most a szövetkezeti gaz­dák garázsa. Felújításra érett öreg kastély. Három család és az iroda ka­pott itt helyet. Azt mondják a szövetkezet vezetői, hegy a következő ötéves tervben a fejlesztési elképzelések közé tar­tozik a lakások rendbe hozása és újabb állattartó telép épí­tése. A teheneket még mindig a legelőn tart ják. Villanypásztor terelgeti a terv szerint, előre a csordát. A vipet Is kivezették a majorból az itatóhelyig, úgy hogy egész nap alig kell »z állatokra figyelni. t.T?Sssv - .................. _J- ­____ GottVáM Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom