Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
r '(Folytatás a 2~. oldalról). -dó erőknek, valamint a nyugat-európai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustáv Husák —. hogy Európa földjén számtalan agresszió származott abból, hogy visszaéltek a hata- lomal. erőszakoskodtak és népeket nyomtak el. A müncheni diktátum, Csehszlovákia hitleri megszállása. Lengyelország lerohanása, a Francia- ország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta támadás, a második világháborúnak mindezek a borzalmai bizonyítják ezt. A béke és biztonság szavatolása megköveteli, hogy mindezeket a módszereket elutasítsuk és kiiktassuk az európai országok közötti kapcsolatokból. Mi ebből a szemszögből ítéljük meg ennek a konferenciának jelentőségét, különösen azt a tényt, hogy megfogalmazza és megerősítse azokat az alapelveket, amelyek szabályozzák a európai országok közötti kapcsolatokat, a területi k integritás és a politikai realitások elismerésének alapján. Azt, hogy a konferencia ezeket az alapelveket egyhangúlag jóváhagyta, kontinensünk, népeink nagy sikerének tekintjük. Ezután Edward Gierek. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondotta el beszédét. A béke — rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számára, — mondotta többek közt —, amely hosszú és nehéz utat tett meg függetlensége és szabadsága kivívásáig. Országunk, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítéseket tesz a béke megszilárdítása érdekében. Népünk rendkívüli megelégedéssel üdvözli az európai bizton- ‘sági és együttműködési értekezlet sikerét, mivel a tanácskozás munkájában kezdettől fogva aktívan részt vettünk. NaíKra értAkeliük a részt vevő országok által közösen elért eredményeket. s különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az aláírásra kerülő dokumentumoknak. A tanácskozás megrendezésében és alapvető állásfoglalásaiban a különböző társadalmi rendszerű országok békés eavmás mellett élése elvének alátámasztását látjuk. Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat bizonyítja az, államhatárok és az államok területi épsége sérthetetlenségének fontossá- , gát. A dokumentum elfogadása azt jelenti, hogy a részt vevő államok egyszer s mindenkorra lemondanak mindenféle területi követelésről. A gazdasági kapcsolatokra vonatkozó határozatok elősegítik a béke anyagi alapjának kibővítését — a kereskedelem szabad fejlődését az ipari és tudományos-műszaki együttműködést. A tanácskozásnak a kulturális cserére és egyéb kapcsolatokra vonatkozó döntéseit mindekenekelőtt a jóakarat és a kölcsönös bizalom érdekében kell alkalmaznunk. A délelőtti ülés következő szónoka Valéry Giscard d’Es- taing francia köztársasági elnök a brit és a nyugat-német kormányfőhöz hasonlóan úgy értelmezte a helsinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyugaj-Berlinre js. Állást foglalt a francia ..védelmi erő" fenntartása mellett, de ugyanakkor kinyilvánította, hogy Franciaország továbbra is távolmarad a NATO integrált katonai szervezetétől. A konferencia legnyilvánvalóbb jelentősége az, bogy a Finlandia palota nagytermében harminchárom részt vevő ország legfelsőbb szintű politikai vezetői vannak jelen. A konferencia bebizonyította, hogy általános az óhaj a dialógusra — mutatott rá a francia államfő, majd így folytatta: Az értekezlet azonban nemcsak az enyhülés szellemében fogant, hanem a záróokmányban rögzítette is az enyhülésnek bizonyos szabályait. Kétségtelen, hogy ez a záró- okmánv önmagában még nem biztosítéka a békének. Ez nvil- vánvaló és nem szorul külön bangsúlyogásra. Ugyanakkor a záróokménvnak nincs nemzetközi szerződés jellege és Franciaország úgy vélekedik: a záróokmányból nem következik olvan helyzetek elismerése, amelyeket egyébként nem ismernénk el. Hozzáfűzte; a maga részéről kétségtelennek tartja, hogy ez a záróokmány bizonyos vonatkozásban nem megy el olyan messze, mint ahogyan, azt a francia kormány szerette volna. Itt különösen az úgynevezett, harmadik kosárban szerepelt kérdésekre utalt. Befejezésül Giscard d’ Es- taing hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet az enyhülés több mint tízesztendős folyamatát koronázza meg. Ahhoz, hogy továbblépjünk — mondotta —, pozitívan kell viszonyulnunk a záróokmányban foglaltakhoz. A francia köztársasági elnök után Leonyid Breznyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondotta el beszédét, majd Liam Crosgave miniszterelnök, a-g ír Köztársaság küldöttségének vezetője emelkedett szólásra. Beszédében úgy jellemezte a biztonsági konferencia záródokumentumát. mint ..a kapcsolatok megjavítására és a részt vevő államok közötti együttműködés továbbfejlesztésére szóló programot Európa és a világ javára”. Ezt követően Makariosz érsek, ciprusi elnök szólalt fel. Makariosz érsek a biztonsági konferencia Európa határain túl ható jelentőségét méltatta,’ ■ elsősorban az államok közötti kapcsolatok alapelveinek megfogalmazását. Makariosz érsek felszólalása alatt, amelyben elítélte Törökország ciprusi katonai intervencióját, a török küldöttség kivonult a konferencia- teremből. A ciprusi államfő után Kádár Jápos, az MSZMP KB első titkára, a magyar küldöttség vezetője emelkedett szólásra, majd az elnök berekesztette a délelőtti ülést. Á délutáni ülés Tito jugoszláv elnök az EBK zárószakasza csütörtök délutáni ülésén elhangzott felszólalásában annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani konferencia nem egy folyamat véget, hanem éppen kezdetét jelzi. Az EBK nem egyszerűen az európai nemzetek valamilyen egyetértésének eredménye, hanem a nemzetközi politika, gazdasági és társadalmi kapcsolatokban a második világháború óta lezajlott változások és új irányzatok kifejeződése. A jugoszláv államfő az új fejlemények között nagy hangsúllyal szólt az el nem kötelezettség irányvonaláról, ami Jugoszlávia külpolitikájának is alaDelve. Rámutatott, hogy „az aktív békás együttélés elvei áthatották e konferencia előkészületeit és megmutatták, hogy milyen mélyen gyökeret vert a népek tudatában az a törekvés, hogy új módokat keressenek a nemzetközi problémák megoldására.” Tito elnök az európai biztonsági értekezlet egyik legkiemelkedőbb eredményének azt nevezte, hogy a részt vevő ál- ' lamok általános 'egyetértéssel elfogadták a határok sérthetetlenségének elvét. Jugoszlávia nevében ünnepélyesen kijelentette, hogy hazája ezt az elvet kötelezőnek ismeri el. A Tito jugoszláv elnök után felszólaló Suleyman Demirel török miniszterelnök — amint az várható volt — beszéde nagy részében a ciprusi kérdéssel foglalkozott. A következő szónok Anker Jörgensen, dán miniszterelnök, a biztonsági értekezlet jelentőségét méltatva, és az előkészítő tanácskozástól számított három év mérlegét megvonva hangsúlyozta: véleménye szerint igenlő választ lehet adni arra a kérdésre, hogy a konferencia eredményei jónak mondhatók-e. Leo Tindemans belga miniszterelnök arról beszélt, hogy a politikai enyhülés iránti óhaj csak akkor lesz őszinte, ha kiegészül a katonai enyhüléssel is. Ezután Olof Palme, svéd miniszterelnök felszólalása következett. Ä svéd kormányfő hangoztatta: a munka, amelyet Helsinkiben és Genfben közösen végeztünk az elmúlt években, azon a közös meggyőződésen alapult, hogy a háborút nem szabad és nem lehet a nemzeti célkitűzések elérésének eszközéül felhasználni. Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában hangoztatta, hogy az aláírásra kerülő okmány — amelynek tartalma, a benne érintett kérdések köre és jellege egyedülálló — az államok közötti magaviseleti kódex a jelenkorban. A délutáni ülés következő szónoka Vrho Kekkonen köz- társasági elnök, az értekezleten részt vevő finn delegáció vezetője volt. Kekkonen elnök többek közt hangsúlyozta: 35 ország legmagasabb szintű politikai vezetői érkeztek Helsinkibe, az európai biztonsági értekezlet záróokmányának aláírására. Ez azt mutatja, hogy megvan a közös akarat a még rendezetlen kérdések megoldására összhangban a konferencián kidolgozott elvekkel. A portugál felszólalás elmaradása miatt a péntek délelőtti ülés első szónokaként feltüntetett Carlos Arias Navarro, spanyol miniszterelnök szólalt fel ezután mint a csütörtök délutáni ülés utolsó szónoka. A spanyol miniszterelnök beszédével kevéssel 6.00 óra előtt véget ért a biztonsági értekezlet csütörtök délutáni Ülése. A konferencia pénteken délelőtt folytatja munkáját. (MTI) Megalakult az új portugál kormány Portugáliában véget ért a kormányválság. Az új portugál kormány megalakulását Costa Gomes elnök jelentette he csütörtökön rövid repülőtéri nyilatkozatában, mielőtt elutazott Helsinkibe. A kabinet összetételéről semmit nem közölt. Az UPI hivatalos forrásból úgy értesült, hogy a kabinetlistát csak az elnök hazatérése Után teszik közzé. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartottA kormány megtárgyalta James Callaghan-nek; t Nagy-- Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság külügyminiszterének július 28—29-én hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A konstruktív légkörű megbeszélések a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének új lehetőségeit tárták fel. A Mi- misztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az V. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának állásáról. Beszámolt arról, hogy a tervezés az eltelt hónapokban a kormány januári határozata és irányelvei alapján a megfelelő ütemben folyt. A Miniszter- tanács jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót és határozatot hozott a terv kidolgozásával kapcsolatos további munkálatokra. A kohó- és gépipari miniszter jelentést tett a közúti járműgyártási program II. szakaszának eddigi megvalósításáról. Tájékoztatta a Minisztertanácsot, hogy az érdekelt hat vállalat a kiemelt termékek termelési előirányzatait jórészt túlteljesítette. Dinamikusan, a gépipari átlagot meghaladóan növekedett a termelésük és ennek nyomán az exportjuk. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a további teendőkre. A kormány megtárgyalta a Oivasóinioz Olvasóink lapunkban is, más lapokban is gyakran olvashattak és olvashatnak olyan cikkeket, riportokat, amelyek a takarékossággal foglalkoznak. A takarékosság a nyersanyaggal, a munkaerővel, a pénzzel... és mindennel — az elmúlt években fokozottabban előtérbe került. Ez érthető is, hisz a világon mindenütt megdrágult a nyersanyag és óriási mértékben megnőtt a nyersanyagfogyasztás, köztük a papírfogyasztás is. A papírtakarékossághoz a magunk módján mi is hozzá kívánunk járulni. Példányszámunkat nem csökkentjük, mert szeretnénk, ha továbbra is mintegy 30 ezer családhoz jutna el lapunk, mint eddig. Egyetlen lehetőségünk maradt:-az oldal terjedelem-csökkentés. Hosszú vita és előkészítő munka előzte meg a döntést. Uj laptervek készültek, amelyek heti 56 oldalra szabják meg a feladatokat. így mától hétköznap 8, vasárnap 16 oldalon jelenünk meg változatlan előfizetési és eladási áron. Nem volt könnyű a döntés, hisz minden szerkesztő, minden újságíró arra törekszik, hogy minél többet adjon az olvasónak. Ez a törekvésünk tükröződik az új lapterveinkben is. Többet akarunk adni, ezért mindent elkövetünk, hogy rövidebb, de az eddiginél színvonalasabb írásokkal elégítsük ki olvasóink igényeit. Olvasóink ismerik lapunkat. Munkánkat mindennap értékelhetik, ígéretünket számon kérhetik. Kérjük olvasóinkat, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal továbbra is segítsenek bennünket a minél jobb újság készítésében. nehézipari miniszter jelentését a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjának 1974 végéig megvalósított, illetve 1975 végéig várható teljesítéséről. Megállapította, hogy a földgáz részesedése a népgazdaság energiaellátásában a program előirányzatának megfelelően alakult. A felhasználásban emelkedett a lakosság és a vegyipar részesedése, csökkent a kohászaté és a gépiparé. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Utasította az érdekelt szerveket, hogy működjenek együtt a program V. ötéves tervidőszakra vonatkozó célkitűzései meghatározásában. Az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a Miniszter- tanácsot a budapesti agglo- meráeió ipara szelektív és intenzív fejlesztésének szabályozásáról. A kormány a pénzügy- miniszter javaslatára határozatot hozott építési adó bevezetésére. 1976. január 1-től a vállalatok — fejlesztési forrásaik felhasználásának tervszerű befolyásolása érdekében — a saját döntési körükben fellépő fejlesztési, építési, szerelési költségek után építési adót fizetnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Találkozások, tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Finlandia palotában találkozót tartott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával. A találkozón részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke. A szívélyes légkörű beszélgetésen az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos kérdések álltak a figyelem középpontjában. Kádár János csütörtökön délben látogatást tett Vrho Kek- konennél, a Finn Köztársaság elnökénél. Találkozóra került sor Kádár János és Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke között, valamint Kádár János és Njcolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára. a Román Szocialista Köztársaság elnöke, továbbá Kádár János és dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke közt. £ Csütörtökön Leonyid Brezs- , nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Helsinkiben baráti megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP Központi Bizottságának első titkárával, az Államtanács elnökével. Megbeszélésre került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára és Gustáv Husák, a CSKP főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke között is. Leonyid Brezsnyev ugyancsak csütörtökön, Pierre Elliot Trudeau kanadai kormányfővel is találkozott. Ford amerikai elnök és Demirel török miniszterelnök csütörtökön reggel, közvetlenül az EBK-csúcs délelőtti ülésének megnyitása előtt munkareggeli keretében folytatott eszmecserét a két ország között támadt súlyos ellentétekről. A UPI szerint azonban szemmel láthatóan semmiféle megoldást sem találtak a két NATO-szövetséges közötti válság áthidalására. '„Munkareggelin’’ találkozott csütörtökön Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára és Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök is, .. _____. , ■ 197 5. augusztus L Ülést tartott a Minisztertanács V
