Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-19 / 194. szám

1 Népművelők ün teplése r Augusztus húszadika alkal. mából kitüntették a közműve­lődés hivatásos és öntevékeny munkásait. A hétfő délelőtti ünnepségen részt vett Varjas László, a megyei pártbizottság munkatársa. Lovas Henrik, a megyei tanács osztályvezetője, Méry Éva, a megyei tanács csoportvezetője. Az ünnepi beszédet a népművelők kö­szöntését Egyed Mihály, az SZMT vezető titkára mondta eL ......i ..........■ - — ■ r vER* Ugyanezen a napon — hét­főn — a Kulturális Miniszté­riumba^ tartott ünnepségen adták át a Népművészet mes­tere kitüntetést, Tóth Jánosné, Pusztai Sára decsi népművész­nek. A szekszárdi ünnepségen Szocialista kultúráért kitünte­tést kapott Bella Margit könyvtárigazgató. Bükösdi Já­nos népművelési felügyelő, Jankó Ferenc párttitkár, No­vak Gyuláné könyvtáros, Pály Dezső tanácselnök, Papp Fe­renc művelődésiház-igazgató. Romvári Jakab osztályvezető, Schwáb György iskolaigazgató. Sebes Andrásné tanár. Szaba­dos Éva tanár. Véghelyi Mik­lós igazgatóhelyettes. Minisz­teri dicséretben részesült tíz népművelő, Kiváló dolgozó ki­tüntetést nyolcán kaptak. Hu­szonnyolc tiszteletdíjas klub- és szakkörvezető, könyvtáros kapott pénzjutalmat. Ez alkalommal adták át a Tolna megye kiváló népművé­sze címet és kitüntetést Földe­st Jánosnak, a madocsai népi- együttes vezetőjének. Horváth- né, Mónus Évának, az őcsényi néni együttes szervezőjének, Körmendi Lajos iregszemcsei táncosnak. Kiosztották az 1975. évi helytörténeti pályázat díjait is. A megyei tanács, a Hazafias Népfront Tolna megyei bizott­sága és a levéltár pályázatá­nak első helyezettje dr. Amb­rus Attila, második Csöglei István lett. Harmadik díjat ka­pott Gregor György és Páli Márta, Csuti Klára, Lovák Andrá? és Péter András juta­lomban részesült. Kihirdették a megyei tanács, az SZMT és a megyei KISZ- bizottság kiváló művelődési intézmény pályázatának ered­ményét. A művelődési házak közül első lett az újdombóvári klubkönyvtár, második Tamási és Fadd művelődési háza, harmadik a tolnai művelődési ház. A könyvtárak közül az első helyezett a bonyhádi járá­si könyvtár, második a dombó­vári városi könyvtár és a regö­Az Alkotmány évfordulója alkalmából tegnap összejöve­telt rendezett a választásokban és a közéletben kiemelkedő munkát végzett aktivistáinak a Hazafias Népfront Tolna me­gyei Bizottsága Szekszárdon. Az ünnepségen — amelyen dr. Sinkó Attiláné és Hóbor Ilo­na, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának tagja, to­vábbi Szajki László, a Tolna megyei pártbizottság PTO osztályának munkatársa is részt vett — Csajbók Kálmán, a megyei népfrontbizottság titkára Eőri Szabó Dezső kurdi, Kovácska László bátai lyi, harmadik a bátaszéki és a dunaföldvári lett. A díjak átadását fogadás kö­vette. és Szabó András teveli közsé­gi népfrontelnöknek, valamint Klement Istvánná gerjeni köz­ségi népfronttitkárnak és He­gyi Ferencnek, a népfront szekszárdi városfejlesztési bi­zottsága elnökének, a Hazafi­as Népfront Országos Elnöksé­gének kitüntető jelvényét ad­ta át, a szocialista építőmunka társadalmi segítésében, a szo­cialista nemzeti egység erősí­tésében kifejtett önzetlen, oda­adó és eredményes tevékeny­ségük elismeréséül. Rajtuk kí­vül húszán tárgyjutalomban részesültek. (-S -ó) Kiváló oéptrsntaktivisták kitiole’ise Cél: a zöldség- és gpmöloseüátás favitása Bővítik a TESZKE&V-áruházat Ä napokban lesz három éve, hogy Szekszárdon megalakult a Termelőszövetkezetek Ke- rfeskedelmi Közös Vállalkozá­sa, népszerűbb és közismer­tebb nevén TESZKERV. Az áruház az elmúlt évek során jelentős eredményeket ért el a megyeszékhely lakosságának zöldség-, gyümölcs-, húsellátá­sának javításában, s tegyük hozzá, hogy jó eredményeik nemcsak a szekszárdiak, de a piacra járó környékbeliek elé­gedettségét is kiváltotta. Mint az az elnevezésben is szerepel, az áruház három termelőszö­vetkezet összefogásából jött létre. A három tsz: tolnai Aranykalász, medinai Béke és az őcsényi Kossuth. Az áruház vezetőivel be­szélgetve mindenekelőtt arról esett szó, hogy az elmúlt évek során folyamatosan és jelen­tős mértékben nőtt a forga­lom. Az első teljes esztendő­ben _ hiszen az 1972-es évről csak részeredmények állnak rendelkezésre — 17 millió, j974-ben 18 millió, az idén pe­dig közel 20 millió forintos forgalomra számítanak. A megnövekedett igények, s mind szélesebb körű feladatok ellátása szükségessé tette a vállalkozásnak a korábbihoz képest nagyobb önállósítását. A vállalkozó termelőszövetke­zetek ezért a közelmúltban be­adványt intéztek a városi ta­nács végrehajtó bizottságához, kérve, hogy a testület hagyja jóvá 1975. július 1-től a vál­lalkozás szervezeti felépítésé­ben és működési szabályzatá­ban szükségessé vált módosí­tásokat. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága a kérésnek eleget tett, s önálló gazdasági egységnek elfogadta a termelő- szövetkezetek vállalkozását. A jövőben tehát a TESZKERV pontos neve: Termelőszövet­kezetek Kereskedelmi önálló Közös Vállalkozása. A TESZKERV vezetőivel a tervekről beszélgettünk, ame­lyek készen állnak, s ezekből csak a leglényegesebbeket so­roljuk fel. A jövő évben profil- bővítést kívánnak végrehajta­ni, igazodva az elmúlt évek­ben tapasztalt vásárlói igé­nyekhez. A zöldség, gyümölcs, hús és húskészítményeken túl tevékenységi körüket kiter­jesztik a gyógynövények, gyógyitalok, — tehát a Her- bária termékeinek — árusítá­sára, valamint az élő virág értékesítésére. Ez utóbbihoz annyit, hogy két budapesti termelőszövetkezettől szerzik be a virágokat, a virágtermesz­téséről híres Sasadtól és Roz­maringtól. Ezenkívül a TESZKERV a jövőben bizományosi tevé­kenységet is folytat, a gabona­félék forgalmazásában. Ami a jó munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételeket illeti, jelentősen növelik az áruház területét. A jövő év­ben fejeződik be az épület bő­vítése, közel 200 négyzetméter­nyi raktárát, árufeltöltő-íolyo- sókat, irodákat építenek. A tervek között szerepel to­vábbá, hogy a felmérések alap­ján a zöldség-gyümölcs ellá­tás szempontjából leghátrányo­sabb helyzetben lévő szekszár­di lakótelepekre S2aküzleteket építenek. —vj— Fejlesztés 2 zsenik nélkül I rinyi, Bolyai, Eötvös, Puskás Tivadar, Déry, Bláthy, Ziper- novszky és Kandó Kálmán jelentős alkotásokkal gyarapí­tották a világ tudományos-műszaki kultúráját. De hosz- szan sorolhatnánk legújabb korunk nagyszerű magyar alkotó sze­mélyiségeit. A kiemelkedő szakmai tehetségeket tekintve Magyar- ország szinte világhatalomnak számít. Korunkban azonban a magyar csúcsok egyre inkább olyan orientációs pontok, amelyek jelzik a mélységeket, a kiaknázatlan tömeges lehetőségeket, az átlagos szint viszonylagos elmaradottságát. A kutatás és a fejlesz­tés ugyanis a tudományos és műszaki forradalom időszakában kollektív teljesítménnyé vált. Némi egyszerűsítéssel azt is mond­hatnánk, hogy az egyéni zsenialitásnál nagyobb érték a kollek­tivitás, az együttműködőkészség, az átlagos műszaki-gazdasági színvonal emeléséhez való érdemi hozzájárulás. Gyakorta találkozhatunk az egyéni érvényesülés mind anyag*,' mind erkölcsi értelemben vett túlbajtásaival, amikor a szabadalom a személyes téma a reális fejlesztési és kutatási szükségletek fölé kerekedik. Sok száz mezőgazdasági kutató, tucatnyi intézet foglalkozik például fajtanemesítéssel, miközben a tényleges nép- gazdasági hasznot hajtó külföldi fajták és hibridek adaptációjá­val, a korszerű termelési és géprendszerek kialakításával' néhány élenjáró termelő gazdaság foglalkozik. Az iparban hasonlóképpen sokszor lebecsülik a kutatók és a fejlesztők a világ vívmányait, s bevált külföldi megoldások ésszerű hazai alkalmazása helyett egyéni babérokra pályáznak. N em vagyunk olyan gazdagok, hogy korlátlanul szabad utat adjunk az egyéni, gyakran amatőr ambícióknak, hogy hagy­juk szétforgácsolni a szellemi energiákat. Szervezettségre, fegyelemre, céltudatosságra, összefogott kollektív munkára van szükség a kutató- és fejlesztőintézetekben, a műszaki irodákban is. Legalább olyan mértékben, mint a műhelyekben. A manufak­túrák, a magányos zsenik kora a műszaki tudománya? é1'-*1- • - ’- már régen lejárt. A kollektivizmus' persze, ugyanúgy ahogy a társadalomban és a termelőmunkában, magasabb szinten, céltudatosabban és főleg jobb hatásfokkal épít az egyéni ambíciókra, a személyes teljesítményekre. A munka erkölcsi elismerése és anyagi hono­rálása mérhető társadalmi hqsznossága révén feltétlenül egyértel­műbbé válik. S így bizonyára kevesebb lesz a „meg nem értett’*, feltaláló és újító. Az alkotómunkához természetesen kedvező légkör szükséges.' Az elkülönült szellemi teljesítményekhez még elegendő volt az intuitív készség, a személyes megszállottság. A kollektív munkát már magas Jokon kell tervezni, szervezni, irányítani. Világos, lel­kesítő célokra, konkrét, testreszabott feladatokra van szükség. A vezetők felelősségét tehát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Min­denekelőtt tőlük függ, hogy milyen mértékben sikerül országunk nagy szellemi energiáit — intézetekben yés irodákban, üzemek­ben és műhelyekben — az előttünk álló rendkívüli feladatok szol­gálatába állítani. A vállalatok idáig csak részben és szerény méretekben érzékel­ték közvetlenül a világgazdasági változások kedvezőtlen ha­tását. A fő terheket az import-ártámogatások formájában az állami költségvetés viselte. Jövőre a gazdasági szabályozás módo­sításával számottevően változnak a vállalati gazdálkodás feltételei. A nyersanyagok és energiahordozók termelői árának felemelésé­vel, a munkabérek, közterheinek növelésével 1975 januártól lénye­gesen növekednek a vállalatok tevékenységének költségei. Ezeket ellentételezni a vállalati nyereség és a belőle képzett fejlesztési és részesedési alapok csökkenését korlátozni mindenütt csak lé­nyegesen jobb munkával lehet. Nagy szükség lesz tehát minden mozgósítható belső tartalék feltárására, köztük a műszaki fejlesz­tés meggyorsítósóra. A ma még szunnyadó nagy szellemi ener­giák hasznosítása is tehát létkérdéssé válik. Szükséges tehát összefogni, szervezni, lelkesíteni az üzemek, a műhelyek, az irodák alkotó erőit, s a legfontosabb feladatok, a nagy lehető­ségeket kínáló gyártás- és gyártmányfejlesztési, valamint szer­vezési tennivalók szolgálatába állítani őket. KOVÁCS JÓZSEF 7 • • Illést tartott a dombóvári Városi Tanács V. B. Az 1975. évi költségvetés és fejlesztési alap első félévi fel- használásáról tárgyalt a dom­bóvári tanács végrehajtó bi­zottsága hétfőn délelőtt. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a bevételek megfelelően alakultak, azon­ban a fejlesztési alap felhasz­nálásánál jelentős lemaradás van. Tovább kell fokozni a vb. által elfogadott intézkedési terv, valamint az intézmények ezen intézkedése alapján az ésszerű takarékosságot. A fej­lesztési alap felhasználásánál az eddigieknél nagyobb jelen­tőséget kell tulajdonítani a célszerű megtakarításoknak. Az 1975. évben jóváhagyott fejlesztési tervvel egyidejűleg készült társadalmimunka-terv alapján öt új játszótér és há- fom régi játszótér felújítása készült el. A ráfordított társa­dalmi munka összértéke 795 ezer forint volt. A társadalmi munkaverseny újabb értékelé­sére ez év októberében kerül sor. A Hazafias Népfront városi elnöksége előterjesztésére al­kotmányunk 26. évfordulója alkalmából öt kollektívának és huszonegy személynek „Dom­bóvárért” plakett adományo­zását határozta el a végrehaj­tó bizottság. Az emiékplaket- teket ma délelőtt a városi ta­nács nagytermében ünnepi megemlékezésen veszik át a társadalmi munka élenjárói. A végrehajtó bizottság ki­sebb módosítással jóváhagyta a nyolcvan férőhelyes bölcső­de beruházását, valamint az újdombóvári óvodafejlesztést, majd határozott az 1976. évi állóeszköz-felújítási előirány­zat felosztásáról. Magyarszéki Endre I

Next

/
Oldalképek
Tartalom