Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

/ íparművészétünk Iiarminc éve Á Műcsarnokban megnyílt jubilárjs iparművészeti kiál­lítás az egyedi iparművészet és a „tömegcikkek” művésze­tének egységét dokumentálja. A tárgyak világa, a környe­zet kultúrája minden időben vallott az emberről és a kor­ról. amely létrehozta. A fel- szabadulás óta eltelt három évtizedben a társadalmi, gaz­dasági átalakulással együtt zajlott le az iparművészet ész­revétlen. csak a beavatottak számára viharos forradalma. A Jubileumi Iparművészeti Kiállítás az eddigi kiállítások hagyományos szemléletével szakítva a társadalmi funkció szemszögéből láttatja az új iparművészet korszakváltásá­nak mérföldköveit, kibontako­zását. példákon szemléltetve, hogyan szolgálja a közízlés korszerűsítését, a jobb, tartal­masabb életkeretek megterem­tését. A háború előtti kor tárgy- kultúrájára csupán utal. A földhözragadt szegénységet a csikótűzhellyel, és a székre ra­kott bádoglavórral, a kispol­gári ízlést pedig — néhány gics- csel. — a fogfájós kutyával és a kerti törpével jelképezve. A kiállítás a modem ma­gyar iparművészet előfutárai­nak. Kozma Lajosnak. Kaesz Gyulának és a köréjük csopor­tosuló iparművészeknek, Gá­Szilágyi Júlia: Filcbábuk dór Istvánnak, Kovács Margit­nak. Gorka Gézának. Tevan Margitnak. Bozzay Dezsőnek munkásságát is idézi néhány tárggyal. i A szocializmust építő em­ber életformájának átváltozá­sával. az életszínvonal emelke­désével, a nagyarányú lakás- program megvalósulásával Az öltözködés terme százezreknek nyílt meg a lehe­tősége a jobb. tartalmasabb életkeretek megteremtésére. A tömegigény következtében az iparművészet területén a hang­súly napjainkban elsősorban a formatervezésre esik, mely nagyüzemi módszereivel a szé­les körű gyárthatósággal. az ízlésfejlesztés hatalmas — mert mindenhová behatoló — esz­köze. A kiállítás nem hallgat az e téren felmerülő sok prob­lémáról sem. a sokszor ideg­tépő harcokról, a tervezők és a kereskedelem között a jobb formájú, modernebb, ezáltal célszerűbb és gazdaságosabb termékekért. A kiállított tár­gyak közül jó néhánnyal hosz- szú évek óta találkozik a lá­togató az egyes iparművészeti bemutatókon, például a ház­tartási edények közül Szekeres Károly. Horváth László. Amb­rus Éva. Torma Istvánná ke­rámia és porcelán készletei­vel. Rénes György füstszínű üvegeivel, Király József székei­vel. Attalay Gábor, Prohászka Margit. Perczel Erzsébet szép szöveteivel. vagy a néhány éve elhunyt Kovács (Borz) Sándor finom vonalú lámpa­testeivel. Sajnos, ezen a ki­állításon is csak prototípusaik szerepelnek pedig ezeknek a tárgyaknak éppúgy, mint a ki­állításon bemutatott munkál; zömének formai kialakítása néhány fokkal jobb, mint a jelenleg forgalomban lévő ha­sonló. külföldi behozatalból származó, drága termékeké. A seregszemlét a rendezők hét fő téma. (a gyermek, a háztartás, a lakás, a bútor, a dekoratív művek, ipari forma- tervezés. utca, munkahely, környezet, női és férfiöltöz­ködés) köré csoportosították, így juttatták kifejezésre a modem iparművészet sokrétű­ségét. társadalmi és szociális jellegét. Bár a közvélemény az ipar- művészeti tárgy fogalmán még mindig elsősorban a kézzel ké­szült egyedi alkotást érti, a kiállítás mindenkit meggyőz arról, hogy ez a szerepkör a modern tárgykultúrában mi­lyen kicsire zsugorodott. Az iparművészek zöme az ipari formatervezés mellett döntött, képességeit a tízezreket érintő formatervezés területén hasz­nosítja. Az egyedi jellegű al­kotásokat a kiállítás a dekora­tív művek fogalma alá cso­portosítja. A bemutatott alko­tásokat szemlélve felmerül a kérdés, hol a határ­iján Mariann:. Játék vonal a képző- és iparművészet között. Sok olyan munka sze­repel, amely kifejezetten épí­tészeti alkalmazásra való. pél­dául Majoros János. Majoros Hédi plasztikái, Csekovszky Árpád. Janáki Viktor parkba való, hatalmas térplasztikái, s a tértextilek java része, mint Balázs Irén plasztikus népi figurái. Szenes Zsuzsa Rózsás labirintje, amelyek a modern térformálásnak, a tér- és épü­letdíszítésnek új eszközei. Életünk jelentős része a munkahelyen, közlekedési esz­közökön zajlik le. Kívánatos lenne, ha az itt körülvevő használati tárgyak. bútorok, eszközök, szerszámok is ma­gukon viselnék a rendelteté­süknek megfelelő igényes for­málást. az ipari tervezés nyo­mait. A modern magyar ipari formatervekből a kiállítás csupán ízelítőt ad. Pinta László Ikarusz-családjával azonban már az utcákon ta­lálkozhatunk éppúgy, mint ahogy a kereskedelemben is kaphatók Dániel József ka­zettás magnói. Veress Lajos hangszórói, s a különféle for­matervezett magyar televíziók. Ruházati formatervezőink, textil-, ékszer-, táska-, cipő­tervezőink néhány munkája tanúskodik arról, hogy minden szempontból a kor színvonalán állnak. Sajnos, szép termékeik­kel a vásárló nem találkozik az üzletekben, pedig a modem, új divathoz alkalmazkodó ru­házati cikkekben a kereslet igen nagy. A kiálü'tás felhívja a figyel­met arra, hogy a modem ipar­művészet a maga sajátos funk­ciójával és eszközeivel az íz­lés- és tudatformáló szerep be­töltésére mily széles körben hivatott. P. BRESTYÁNSZKY ILONA IHÁSZ-KOVÁCS EVÄ.: T3EF MÁRVÁNY-TÖMB FELEDÉSNÉL Ja}, Gyönyörű, ' ’’ ^ aki vagy — aki mégse leszel —", aki voltál. hogy megsemmisülj, bár létezel mégis unt-egű szürke színen; jaj, Méreg, keserű, poharam, végem, a véghetetlen idő egyetlen percében! Esténként kábítószer idéz félédé a reggel tenyeréből kiröppensz, lebegsz, suhansz, >v álomi-fehéren, — Gyönyörű, akit nem von feledés fátyoléba a tél, s hiába is hadakozom önmggam ellen, nem az ész győz, nem a szellem, csak ez a nyomorult szív; csak te, Szerelmem, mert fényesebb vagy te a márvány-tömb-feledésnél.*. _____ H EGEDŰS LÁSZLÓ: EQY KÉZMOZDULAT Siettem, aztán tétován megálltam a félig befordult kocsi előtt. S felém intett a vezető, ne várjam. Hálából, hogy mehessen mielőbb, meggyorsítottam lépteim előtte, közben visszaintve még: — Köszönöm. ■— Ennyi volt csak, de mi lehet belőle, ha nem parancsol megálljt ösztönöm s ha előzékenyen nem int továbbot egy határozott, nyugodt férfikéz: — Tessék, uram, egy percig én is várok. — 4» Talán halál, talán sebesülés, . \ -i'd' ki tudja, mi történik, ha nem ily módon, de fordítva cselekszünk, — perc alatt ■ ^ átfut rajtam. Egy kicsit meghatódom s tovább kísér az a kézmozdulat, \ ijj könyvek A Kossuth Könyvkiadó új­donságai között első helyen említjük a Lenin összes mű­vei sorozatában megjelent 21.' kötetet, amely Leninnek az 1911. december és 1912 júliusa között írt műveit, cikkkeit, megjegyzéseit tartalmazza. „Filozófia és modem biológia” címmel érdekes tanulmánykö­tet jelent meg szovjet tudó­sok írásaibóL Sok hasznos is­meretet közöl a „Fiatalok ké­zikönyve”, melynek anyagát többen írták. A Napjaink kér­dései sorozat új köteteként jelent meg az „Egyházpolitika és valláskritika”, Földi Pál tollábóL A Népszerű történe­lem sorozat legfrissebb kötete Galántai József könyve, a „Szarajevótól a háborúig”, az 1914. júliusi eseményekkel. Széles körű érdeklődésre tart­hat számot a horthysta cen­zúrabizottság dossziéjából bi­zalmas írásokat tartalmazó dokumentum-gyűjtemény, „Nem engedélyezem!” címmel. Ä Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában je­lent meg a népszerű Delfin­könyvek sorozatában a va­dászírók elbeszéléseiből érde­kes szemelvényeket közlő kö­tet, az „Ébred a dzsungel”! Bálint Ágnes meséje az „Isko­la a faliszekrényben”. Isme­retterjesztő képeskönyv a „Látod, amit én látok?” (Al szerző illusztrációival megje­lent kötet írója a német He­len Börthen.) Fehér Klára gyermekregénye,' a „Lesz ne­kem egy szigetem” 2. kiadás­ban látott napvilágot. A Ké­pes történelem sorozatban je­lent meg „A török Magyar- országon” című kötet; ebben Lengyel Balázs sok érdekes illusztráció, kép, rajz, térkép kíséretében a XVI—XVIL századi Magyarországot mutat­ja be a fiataloknak. Szabó Lőrinc lapozókönyve a „Hör- pentő”; a versekhez méltó rajzokat Kass János készítet­te. Verses képeskönyv a „Sze­líd állatok”, Rácz Olivér ver-» seivel. Róna Emy rajzaivaL A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai közt említsük meg Gerencsér Miklós: „Idegen fe­leség” című mai témájú re­gényét. Bárány Tamás novel­láiból közöl jól sikerült füzért az „Emberi hang”. Az Olcsó- Könyvtár két új köteteként látott napvilágot Gárdonyi Gézától az „Ida regénye”; a már klasszikus francia legény­író, Francois Mauriac kis kö­tete, „A méregkeverő és a „Fekete angyalok” című re­gényeket tartalmazza. Illés Endre utószavával. Dallos Sándor elbeszéléseiből ad vá­logatást a „Támadás a Szellő utcában”. Szentmihályi Szabó Péter új verseit tartalmazza az a kis kötet, amely „Le- bírhatatlan” címmel jelent meg. 5 Az Akadémiai Kiadó új könyvei között elsőnek f a Magyar Tudományos Akadé­mia néprajzi kutatócsoportja évkönyvét említsük, amely Ortutay Gyula főszerkesztésé­vel, „Népi kultúra — népi társadalom” címmel jelent meg. Pais István könyve, az „Ember és vallás” a vallás kritikájához és struktúrájához szolgál érdekes adalékokkal. A Magyar Tudományos Aka­démia Pedagógiai Bizottságá­nak gyűjteménye a „Tanul­mányok a neveléstudomány köréből”. A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata gondozásában látott napvilágot Szirmai Bri­gitte pompás fotóalbuma, amelyhez Zám Tibor írt elő­szót. A Magyar Helikon Műem­lékvárosok sorozatában jelent meg a Toledo fotóalbum; fo­tóit Szabóky Zsolt, szövegét Nyerges Éva készítette. A Thackeray Művei sorozat új regénye a nálunk is népszerű Henry Esmond története. _ „

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom