Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-04 / 155. szám
Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1975. július 2-i ni r r rru üléséről (Folytatás a 2. oldalról). A magyar nép érdekeinek és a szocialista országok népei közös érdekeinek megfelelően pártunk és a Magyar Népköz- társaság kormánya minden 133. A Központi Bizottság a továbbiakban személyi és szervezeti kérdésekben döntött: 4 A Politikai Bizottság *• tagjává választotta Huszár István és Losonczi Pál elvtársat. O Romány Pál elvtársat, a KB tagját — más fontos megbízatás miatt — felmentette a Központi Bizottság osztályvezetői tisztsége alól. Borbély Sándor elvtársat, a KB tagját kinevezte a Közpon11 Politikai Bizottság új tagjai Ülést tartott az SZMT tőle telhetőt megtesz a KGST- országok gazdasági együttműködésének további szélesítéséért, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításáért. ti Bizottság ipari, mezőgazda- sági és közlekedési osztályának vezetőjévé. O A Központi Bizottság állást foglalt az ország- gyűlés alakuló ülésével összefüggő személyi kérdésekben és elhatározta, hogy javaslatait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége elé terjeszti. A A Központi Bizottság elfogadta az 1975. II. félévi naunkatervét. Tegnap délelőtt Szekszárdon, a városi tanács tanácstermében ülést 'tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa. Első napirendi pontként megvitatták az SZMT beszámolóját az elmúlt négy évben végzett munkáról. E napirendi pont előadója Horváth Géza, az SZMT titkára volt. Ezután a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa megválasztotta a megyei küldöttértekezlet elnökét, a jelölést előkészítő, a szavazatszedő és mandátumvizsgáló bizottságok elnökeit és tagjait, valamint a jegyzőkönyvhitelesítőket, majd megvitatták és elfogadták a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa és elnöksége 1975. II. félévi munkatervét. - _ Fontos döntősek , Portugáliában Fontos döntéseket hozott a portugáliai fegyveres erők mozgalmának legfelsőbb forradalmi tanácsa. A harminctagú testület szerdán kezdődött és csütörtökön véget ért 15 órás maratoni ülésén úgy határozott, hogy — az összes portugál rádióállomások esetleges államosításáig — a fegyveres erők bizottsága fogja irányítani a katolikus klérus munkások által megszállt rádióját, a Rádió Renas- cencát. A tájékoztatásügyi minisztérium haladéktalanul megkezdi az összes rádióadók államosítása tervének kidolgozását, és addig is. amíg elkészül az állami ellenőrzés bevezetéséről szóló törvény, katonai bizottság igazgatja majd a Ra’dió Renascencát. A legfelsőbb forradalmi tanács ugyanakkor közölte, biztosítani fogja. hogy a rádióban a közvélemény összes áramlatai. így az peyház is, akadálytalanul sugározhassanak programokat. A tanács másik jelentős döntése az. hogy kártalanítás nélkül az állam számára fogja lefoglalni mindazoknak a tőkéseknek a vagyonát, akik termelőüzemeiket elhagyva külföldre távoznak. Azt is közölték, hogy szigorú és gyors vizsgálatot.folytatnak le a Pide-ügynökök szökése ügyében, és hogy példás büntetést fognak kapni azok, akik a szökés kapcsán kötelességmulasztásban elmarasztalhatok. A legfelsőbb forradalmi tanács döntése nyomán az ország szállítás- és közlekedés- ügyi minisztere utasítást kapott arra. hogy vizsgálja felül a vasúti tarifák nemrégiben bevezetett emelését, amely elégedetlenséget keltett a dolgozók körében. Tanácskozás Genfben Kétszer ült össze csütörtökön az európai biztonsági és együttműködési értkezlet legmagasabb irányító szerve, a koordinációs bizottság. Erről a déli órákban született döntés, amikor a délelőtt kezdődött hivatalos ülésnek este 9.00 órai folytatásában állapodtak meg a delegációk vezetői. Az ír elnökkel megrendezett tanácskozás délelőtti szakaszában ezúttal is heves vitákra került sor a helsinki zárószakasz időpontjának kitűzéséről. A délutáni órákban lázas diplomáciai tevékenység volt tapasztalható, gyorsult a munka több területen, rendkívüli ülést iktatott be a gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottság és a konferencia utáni teendők kérdéseiben illetékes 4. számú bizottság is. Brezsnycv és Brandt megbeszélése Leonyid Brezsnyev csütörtökön a Kremlben megbeszél lést folytatott Willy Brandttal. Megállapították hogy az európai helyzet javulása szempontjából nagy jelentősége van a Szovjetunió és az NSZK kapcsolataiban bekövetkezett fordulatnak, amely az 1970-ben megkötött szovjet—nyugatnémet szerződés aláírásának az eredménye. A szerződés megkötése óta eltelt idő bebizonyította. hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság a kölcsönös előnyök alapján sikeresen fenntarthatja és kiszélesítheti a kapcsolatokat politikai, gazdasági, tudomá-, nyos-műszaki. kulturális és egyéb területeken. A szovj-t— nyugatnémet viszony ilyen nyű fejlesztése megfelel a kél országban élő népek, minden európai nép alapvető érdekeinek. A tárgyalófelek hangsúlyozták azoknak a döntéseknek a fontosságát, amelyeket Helmut Schmidt szövetségi kancellár 1974. októberében tett moszkvai látogatása idején fogadtak el és rámutattak e határozatok következetes megvalósításának szükségszerűségére. Különös figyelmet szenteltek az európai fejlődés perspektíváinak. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet júliusban legmagasabb szinten történő befejezése a különböző társa- d: Imi rendszerű európai álla- m tti kölcsönösen előr.j us kétoldalú és sokoldalú kapcsolatok erősödését szolgálná. kedvezőbb feltételeket teremtene a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a béke és az európai biztonság megszilárdítása számára. A beszélgetés során rámutattak arra a nagy szerepre, amelyet a pártok és különböző társadalmi szervezetek betöltenek a népek közötti bizalom légkörének kialakításában. EzzeJ kapcsolatban Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt kijelentette: az SZKP és a Német Szociáldemokrata Párt további erőfeszítéseket kíván tenni avégett, hogy visszafordíthatatlan Jelleget öltsön a Szovjetunió és az NSZK közötti viszony javulásának folyamata. Pénteken tartja alakuló ülését az új országgyűlés Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tattá» csa az alkotmány 28. paragrafu sának (5) bekezdése alapján az országgyűlés alakuló ülését jú lius' 4-én, délelőtt 11 órára íea- szehívta. Halász István, az MTI hír- magyarázója írja; A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének, a 352 tagú országgyűlésnek első, alakuló ülését *a parlamenti ügyrend értelmében az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg. Az alakuló ülésen dr. Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke beszámol a választások előkészületeiről és lezajlásáról, majd az országgyűlés héttagú mandátumvizsgáló bizottságot választ, amely a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálja, hogy a képviselők megbízólevele megfelel-e a törvényben előírtnak. /V mandátumvizsrráló bizottság tagjainak megbízólevelét a korelnök és a körjegyzők, mint bizottság vizsgálják meg. \ * Az új országgyűlés első tanácskozásán megválasztja tisztségviselőit: az elnököt, az alelnoköket és a jegyzőket. -A parlament elnöke őrködik az országgyűlés méltóságán és tekintélyén, ügyel az ügyrend helyes alkalmazására, szervezi az országgyűlés munkáját és összehangolja a bizottságok tevékenységét. Ezenkívül gondoskodik az országgyűlés éves munkaprogramjának ösz- szeállításáról, vezeti a parlament tanácskozásait, biztosítja az ülések rendjét, hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az országgyűlést, szervezi annak nemzetközi kapcsolatait, s meghatározza az országgyűlés irodájának szervezetét és irányítja annak munkáját. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnökök egyike helyettesíti, akinek jogai ebben az esetben megegyeznek az elnökével. A jegyzők segítik az elnököt a tanácskozások vezetésében, s feladatuk az országgyűlés ösz- szefoglaló jegyzőkönyveinek szerkesztése is. Az alakuló ülés másik fontos aktusa lesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsának megválasztása. Az országevűlés tagjai sorából .választja meg az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. Ha az országgyűlés nem ülésezik, a parlament jqgkörét az Elnöki Tanács gyakorolja; megbízatása akkor szűnik meg, amikor az országgyűlés az Elnöki Tanácsot újonnan megválasztja. Az alakuló ülésen kerül ser a parlamenti állandó bizottságok, valamint a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság megválasztására is, Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék az országgyűlést törvényalkotó, ellenőrző tevékenységében, a társadalom alkotmányos rendiének biztosításában, és előmozdítsák az országgyűlés tárgyalásainak eredményességét. Az állandó bizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket az állami és társadalmi élet valamely területén alapvető jelentőségűnek tartanak; javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak az országgyűléshez, az Elnökj Tanácshoz és a Minisztertanf.cs- ~ hoz. Az állandó bizottságok joga és kötelessége működ?"' körükben a törvény tervez-1 és javaslatok tárgyalásán* előkészítése,, valamint az or szággyűlés, az Elnöki Tanács és a parlament elnöke által eléjük terjesztett ügyek tanulmányozása és tárgyalása. (A* elmúlt ciklusban 11 ilyen munkacsoport tevékenykedett: építési és közlekedési; honvédelmi; ipari; jogi; igazgatási és igazságügyi; kereskedelmi} kulturális; külügyi; mezőgaz- ,« dasági; szociális és egészség-í ügyi; terv- és költségvetési j valamint mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság.) A bizottságok megválasztásuk után az országgyűlés elnökének összehívására alakulnak meg. További munkájuk kát soraikból választott elnökök, illetve titkárok irányítják. A bizottságok tevékenységük részletes szabályait as országgyűlés ügyrendje által meghatározott keretekben maguk dolgozzák ki. Az állandó bizottságoknak a parlament munkájában betöltött szerepét húzza alá az alkotmánynak az a rendelkezése, amely törvénykezdeményezési joggal ruházza fel az országgyűlési bizottságokat. Az ország- gyűlés ügyrendje pedig kimondja. hogy törvényjavaslatok, indítványok bizottsági tárgyalásakor, azokkal kapcsolatban minden képviselőnek joga van a bizottsághoz javaslatot benyújtani, s ennels megtárgyalásakor tanácskozási joggal részt vehet a testület, Ülésén. Az eddigi gyakorlat alap* ián várható, hogv az Elpöki Tanács már az ülésszak ide-, jén megtartja alakuló ülését, majd iavaslatot tesz az országgyűlésnek a Miniszter- tanács megválasztására. A javaslat alapján választja msg ezután az országgyűlés plénuma a kormányt, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az alkotmány paragrafusai értelmében a Minisztertanács védi és biztosítja az állami, társadalmi rendet és az állampolgárok jogait; biztosítja a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtását; irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehan- goliá tevékenységüket; }rá- nvítia a tanácsokat, ellátja tevékenységük törvényességi felügyeletét; biztosítja a nép- gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik azok megvalósításáról; meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés irányát, a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét, gondoskodik anyagi fedezetéről, stb. Feladatának ellátása során a Minisztertanács együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. Működéséért a Minisztertanács az országgyűlésnek felelős, munkájáról köteles az ország- gyűlésnek rendszeresen beszámolni. Az újonnan megalakult országgyűlés megbízatásának most következő, ötesztendős időtartama alatt nem folyamatosan tartja tanácskozásait, hanem a feladatok diktálta időközökben ül össze. Az aL kotmány előírása szerint azonban az országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart. 1975. július if Losonczi Pál Huszár István
