Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
öniiepélifessia megnyílt az európai biztoasági és egyiümííkiáési ' 1 konferencia *árásza>íasza (Folytatás az 1. oldalról). együttélésnek egyetlen alternatívája az együtt meghálás”. Ismertetve a konferencia előzményeit — különösen az NSZK és a szocialista országok között létrejött szerződések jelentőségét — Wilson kijelentette: „Nem állítom, hogy az itt aláírásra kerülő okmány önmagában képes lesz csökkenteni a feszültséget .és megszüntetni- a bizonytalanságot, amely a második világháború befejezése óta Európa népeit sújtja. Ez a záróokmány erkölcsi kötelezettségvállalás, amelyet figyelmen kívül hagvni mindnyájunkra nézve súlyos veszélyt jelentene”. „Ez_ a záróokmány nem szerződés, nem békerendezés. Nem érinti és nem érintheti a jelenlegi határok státusát. Nem érinti' és nem érintheti négyhatalmi jogainkat és kötelezettségeinket Berlinnel (értsd: Nyugat-Berlinnel) és Németországgal, mint egészszel szemben. Do "félreérthetetlen kötelezettséget tartalmaz arra, hogy az aláírók tartózkodni fognák az erőszak alkalmazásától, vagy az erőszakkal való fenyegetőzéstől”. Ezután a bizalomépítő intézkedések katonai vonatkozásairól szólt, maid hosz- szasan foglalkozott Wilson az enyhülés és az emberi kapcsolatok összefüggésével, megismételve a Nyugatnak ezzel kapcsolatos ismert álláspontját. A továbbiakban Wilson támogatta a leszerelési világt Hangsúlyozta: a Bolgár Nép- köztársaság,1 amely-más'««ró- ' ' pai szocialista országokkal együtt kezdeményezte az értekezlet összehívását, sokra értékeli az elért nagyszerű eredményeket. Nagy győzelem ez — mindazok győzelme, akik a békét és nem a háborút, a békés egymás mellett élést és nem a konfrontációt, az alkotást és nem a rombolást választják. Ez az értekezlet bizonyítéka annak, hogy napjainkban nincs olyan probléma, amelyet ne lehetne megoldani tárgyalások útján. ’„Mi azért jöttünk ide, hogy lefektessük egy jobb Európa alapjait. Ezekben az ünnepi napokban valamennyiünket mélységesen áthat az a felismerés, hogy kontinensünk sorsa szempontjából történelmi jelentőségű ügy részesei vagyunk” — mondotta Zsivkov. Az aláírásra kerülő dokumentumról szólva Todor Zsivkov rámutatott: „Meggyőződésünk szerint e dokumentum magva azoknak az elveknek a meghirdetése, amelyek alapján fejlesztenünk kell kölcsönös kapcsolatainkat — a békén és a stabilitáson, az együttműködésen és a barátságon, a tiszteleten és a bizalmon alapuló kapcsolatokat. Ezek az elvek megtestesítik népeinknek azt a közös törekvését, hogy megszabadítsák a jelenlegi és a jövendő nemzedékeket a háború rémétől, szavatolják számukra a békés, boldog életet. Kijelentette: ;,A Német Demokratikus Köztársaság megelégedéssel fogadta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezését. A közösen konferencia összehívásának szovjet javallatát. Ezután 1 Konsztantin Kara- manlisz görög miniszterelnök mondotta el beszédét, s amint az várható volt, a ciprusi kérdést helyezte mondanivalója középpontjába. A görög kormányfő hangoztatta. hogy Görögország sokkal nagyobb megelégedéssel teliintene az aláírásra kerülő záróokmányban foglalt 10 alapelvre ha megfelelő szankciókat .tartalmazna a dokumentum az alapelvek megsértésének esetén. Geir Hallgrimsson izlandi miniszterelnök a konferencia jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy az inkább valaminek a kezdete, mint a vége. Az értekezlet megmutatta, •hagy van lehetőség megállapodásra jutni bonyolult és fontos kérdésekben. A következőnek felszólaló Pierre Elliot Trudeau kanadai miniszterelnök Európa és a világ többi része közti kapcsolatok fontosságát kiemelve arra mutatott rá. hogy a biztonságot ki kell terjeszteni Európa határain túlra is. Sürgette a fegyverkezési hajsza mielőbbi meg fékezését, a hadászati fegyverek csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tárgyalások (SALT II.) eredményes befejezését és a SALT III. tárgyalások mielőbbi megkezdését. A délutáni ülés következő szónoka Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a bolgár államtanács elnöke volt. A gazdasági együttműködés fejlődése ’ objÖímv íoíyámat, amelyet azonban meg lehet gyorsítani, vagy le lehet lassítani. Az értekezlet határozatai megteremtik a feltételeket a kereskedelemben támasztott akadályok és hátrányos megkülönböztetések elhárításához, a kétoldalú és sokoldalú együttműködés ösztönzéséhez — jegyezte meg Todor Zsivkov, majd hangsúlyozta, hogv 'Bulgária a kultúra, a népművelés, a tájékoztatás és az emberek közötti kapcsolatok területén is nagy jelentőséget tuladonít a nemzeközi együttműködésnek. „Kapuink nyitva lesznek minden ember előtt, aki nvílt szívvel, jó és becsületes szándékkal jön hozzánk, tiszteletben tartja a vendéglátó ház törvényeit, hagyományait és szokásait” — mondotta. A BKP Központi Bizottságának első titkára a bolgár nép nevében köszönetét mondott Európa, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada népeinek, a politikusoknak, az államférfiaknak és a közéleti személyiségeknek, a tudomány, a kultúra képviselőinek, az üzleti köröknek, minden jó- akaratú embernek, mindazoknak, akik elősegítették az értekezlet összehívását és akiknek nevében aláírják a történelmi jelentőségű dokumentumokat. Ezután Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK küldöttségének vezetője szólalt felelfogadott záródokumentummal teljes mértékben egyetértünk. Szimbolikus jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az európai államok, valamint az Egyesült Államok és Kanada első értekezletére éppen 30 évvel azután került sor, hogy Európa népei a Szovjetunió és a Hitler-ellenes koalíció többi állama révén felszabadultak a hitleri fasizmus alól. Az értekezlet eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy teljesítsük a fasizmus barbársága ellen harcoló milliók végakaratát, ök voltak azok, akik lerakták egy biztonságos és békés Európa alapkövét”. „A Német Demokratikus Köztársaság, mint a szocialista közösség elválaszthatatlan része, eredményesen járult hozzá a biztonsági konferencia sikeres befejezéséhez.’ Az értekezlet ellentmondásoktól nem mentes alakulása folyamán az NDK bebizonyította, hogy teV'^2T2v^cr£H 3 -°.7. QFVhülés iránti érdekeltség hat.ia át 15 .onrn-Tn’ -r-’"-’'' . p ontjából stabilizáló tényezőt képvisel. Elégedetten állapíthatjuk m^g. hogv az értekezlet, záró- dokumenhima összhangban van a Német Demokratikus Köztársasig alapvető érdekeivel és külpolitikai céljaival. Azoknak a keserű tapasztala- tiknak a «-'w-ioi v^két a németföldről kiindult két pusztíió világháborúból vont le, a Német Demokratl- kus Köztársaság e’screndű kő- ■fal r\q«;/á.(cYÓn0k minden toT*? teikstot rn»3 to- gyen az európai b^ke és biztonság tartóssá tétele érdekében”. ,.A Német Demokratikus Köztársaság valamennyi állammal kész békésen egyiitt- működni a s"11 'sár. a tudomány, a technika, az oktatás, a kultúra és a sport területén. Ugyanakkor aggodalommal látjuk, hogv a jól fejlődő politikai enyhülés mögött ólma-, rad a katonai ’envh®és. A fegvverkezés folvtatása veszélyeztetheti a politikai enyhülés terén oly nehezen e^'-'-t eredményeket. A Német Demokratikus Köztársaság úgy véli, hogy a leszerelés és a fegyverkezés korlátozása terén olyan határozott és hatékony intézkedésekre van szükség, amelyek valamennyi fél érdekeit szolgálják, s egyik felet sem juttatják egyoldalú előnyökhöz. E téren készek vagyunk tevékenyen és alkotóén együttműködni. Helsinki nem végpont, hanem új kezdeményezések elindítója. Az a célunk, hogy örökre száműzzük az európai népek és államok életéből az agressziót és a háborút — mondotta Erich Honecker. A következő felszólaló Aldo Moro olasz miniszterelnök •volt. Aldo Moro olasz miniszter- elnök az EBK zárószakaszán • Helsinkiben hangsúlyozta, hogy a biztonsági konferencia eredményei nem jelentenek alia- dályt a Közös Piacon belüli • szorosabb ' egységre. Az európai gazdasági közösség tagállamai a jövőben is folytatni kívánják egységtörekvéseiket. Mo-'o kiemelte, hogy a Közös Piac tagországai pozitív szerepet játszottak a biztonsági konferencia előkészítésében. Pierre Gramer, svájci szövetségi elnök nagy nyematék- kal hangsúlyozta beszédében, hogy Svájc semleges státusa sohasem szolgált indokul a közömbösségre, vagy az elszigetelődésre. hanem az ország minden lehetséges módon igyekezett előmozdítani a nemzetközi közösség érdekeit szolgáló lépeseket. A szerda délutáni ülés utolsó szónoka Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár volt. A kancellár kiemelte, hogy az NSZK szemszögéből nézve az európai biztonsági konre- rencia záróokmányának aláírásával jelentős előrehaladás . töri ént Fi*«! .pában a . béke- politika terén. A béke biztosítása és a fe- . sszül!ség megbüntetése •'slfera. veto célkitűzése a szövetségi kormánynak — folytatta Schmidt —. mert Európában egyetlen nép sem érzi jobban a német népnél azokat a veszélyeket, amelyek kontinensünk kettészakítottságából származnak. A bonni parlament és a* NSZK lakossága — folytatta a továbbiakban Schmidt — elismeréssel tekint ennek a konferenciának eredményére, ugyanakkor azonban nem ringatja magát illúziókban. A konfrontáció évtizedei után — mondotta — nem lehet egyik napról, a másikra megteremteni az együttműködés korszakát. A feszültség enyhülésének folyamatához nem elegendő egyszeri nekilendülés, szükség van állandó folyamatos hozzájárulásunkra, hogy biztosítani lehessen az előrehaladást. Megállapíthatjuk azonban, hogy az elmúlt években az enyhülés politikája eredményeképpen közelebb kerültek egymáshoz az országok. Természetes, hogy a konferencia 35 résztvevője között nem egy kérdésben csak a „legkisebb közös nevező” alapján lehet megegyezést elérni. Beszéde további részében Schmidt hangsúlyozta, reméli, hogy most már a Helsinkiben elért eredményekre alapozva Becsben sikeresen folytatódnak a kölcsönös haderő- csökkentési tárgyalások. Gazdasági kérdésekről szólva a kancellár hangsúlyozta, kormányának eltökélt szándéka. hogy fokozza az együttműködést más országokkal gazdasági téren. — Amikor Helsinkiben aláírjuk majd az európai biztonsági értekezlet záróokmányát — fejezte be beszédét Schmidt kancellár — súlyos kötelezettséget vállalunk magunkra; hogv szavainkat tettek is fogják követni. Éz a konferencia r.e>m hoz új nemzetközi jogot Európa számára. Kidolgoztunk azonban közös szabályokat arra vonatkozóan, hogy milyen módon óhajtunk eljárni és együtt élni a jövőben Európában. A konferencia csütörtökön reggel 9.30 órakor (helyi idő) folytatja munkáját. Találkozások, tárgyalások Kádár János és Heimut Sdimid! találkozója Szerdán délelőtt Helsinkiben, a Finlandia palotában találkozóra került sor Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar küldöttség vezetője és Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja között. A találkozón részt vett magyar részről Lázár György miniszterelnök és Púja Frigyes külügyminiszter; az NSZK részéről Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter. A szívélyes légkörű találkozón Kádár János és Helmut Schmidt eszmecserét folytatott / a két ország kapcsolatairól, a nemzetközi helyzetről, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel összefüggő kérdésekről. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az európai biztonsági értekezlet zárószakaszán részt vevő magyar küldöttség vezetője szerdán a magyar nagykövetségen fogadta a Bé- ke-világtanács Helsinkiben tartózkodó tagjainak egy csoportját, élükön Romesh Chandrá- val, a BVT főtitkárával, és baráti beszélgetést folytatott velük. Egyesült Államok elnöke Is.' Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Helsinkiben találkozott Joszip Broz Titovval, Jugoszlávia köztársasági elnökével, a Jugoszláv Kommunista Szövetség elnökével. Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito a meleg, baráti légkörben folytatott beszélgetésen véleményt cserélt az európai értekezlet munkájával, továbbá a két párt és a két ország közötti testvéri együttműködés továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésekről. Leonyid Brezsnyev ugyancsak kedden találkozott Erich Honeckcrrel, az NSZEP KB első titkárával, aki az NDK delegációját vezeti. Brezsnyev és Ford találkozója Szerdán találkozóra került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Gerald Ford. az Egyesült Államok elnöke között. A megbeszélés után a szovjet és az amerikai küldöttség vezetője válaszolt a tudósítók kérdéseire. Leonyid Brezsnyev arra a kérdésre, hogy miképpen folyt le megbeszélése Gerald Forddal, a következőket mondotta: „Kicseréltük nézeteinket egy sor olyan kérdésről, amelyek érintik az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainkat. Vonatkoztak ezek a politikai kapcsolatokra csakúgy, mint a gazdasági kérdésekre. Megvitattuk a stratégiai fegyverzet további korlátozásával összefüggő problémákat. Mindent összegezve számos fontos témát érintettünk. Egészében véve elmondhatom, hogy tárgyalásaink az őszinteség légkörében folytak le, konstruktív, gyakorlati jellegűek voltak,” Gerald Ford ugyancsak hangsúlyozta, hogy a szerdai megbeszéléseket igen konstruktív. baráti légkör jellemezte. Leonyid Brezsnyev arra a kérdésre, hogy mit mondhat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró szakaszáról. az SZKP Központi Bizottságának főtitkára így válaszolt: „Azt akarjuk, hogy Európában béke legyen, hogy az államok békességben éljenek. ne avatkozzanak egymás belügyeibe, hogy szigorúan tartsák tiszteletben minden állam szuverén jogsit.” Hasonlóan válaszolt a kérdésre az Á helsinki zárószakasz előestéjén tartott kétoldalú eszmecserék sorozatába illeszkedik be az a 90» perces megbeszélés is, amelyet Tito marsall jugoszláv államfő kedden este Helmut Sclimidttel, az NSZK szövetségi kancellárjával folytatott. A Reuter tudósítása szerint Tito és Schmidt a portugáliai helyzet áttekintése során örömmel üdvözölte Costa Gomes portugál államfő szándékát, hogy — bár némi késéssel .— Helsinkibe utazik, és részt • vesz a csúcstalálkozón. A két államférfi egyetértett abban, hogy Cipruson veszélyes a helyzet, ami pedig a nemzetközi kereskedelem kérdését illeti, Schmidt arról tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy kormánya konkrét lépéseket szándékozik tenni a nemzetközi gazdasági helyzet javítására. Todor Zsivkov felszólalása Honecker beszéde
