Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
A KGST villamos energiai állandó bizottsága a paksi atomerőmű építkezésén A KGST villamos energiai állandó bizottsága Budapesten tartja soros ülését. Ebből az alkalomból a delegációk vezetői — miniszterek, miniszter- helyettesek — P. Sz. Nyepo- rozsnijnak. a Szovjetunió energetikai és villamosítási miniszterének. az állandó bizottság elnökének vezetésével szerdán délelőtt felkeresték a paksi atomerőmű-építkezést. Az építkezésen K. Papp József. a KEB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Sza- bópál Antal, a megyei tanács elnöke és az Erőmű Beruházási Vállalat vezetői fogadták a vendégeket. Halasi Zoltán; az Erőmű Beruházási Vállalat igazgatója ismertette, hol tart az első magyar atomerőmű építkezése. Az -1760 megawatt összteljesítményű atomerőmű első, négyszáz- negyven megawattos egysége 1980-ban kezdi meg a termelést. azzal a reaktortípussal, amelyből Bulgáriában és az NDK-ban is üzemel néhány egység. Az ismertetés során- szóba került. hogy a paksi atomerőmű alkalmas lesz további bővítésre. K. Papp József arról tájékoztatta a vendégeket, hogyan, miként veszi ki részét Tolna megye az ország gazdasági életéből. illetve, az üzembe lépő atomerőmű milyen termelési értékarányt képvisel a megye termelésében, yaj A középhídvégi szarvasmarha- telepen. Szabó Benjamin, az építkezés miniszteri megbízottja további kérdésekre adott válaszokat. majd a vendégek megtekintették az üzemi főépület betonalapozási munkálatait, a Duna-parti vízkivételi művet, majd a Pakson már felépült új la'i felepet. az újonnan elkészül étterem-presszó egységet. A megye vezetőinek meghívására ezután Középhídvégre látogatott a KGST-delegáció. ahol Keserű János, az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgatója ismertette a hazai állattenyésztés helyzetét, majd a kísérleti gazdaság szakemberei mutatták be a szakosított szarvasmarha-telepet. A látogatóknak rendkívül tetszett a telep tehénállománya, szakmai szemmel nézve pedig a telep nagy fokú automatizáltsága. B. I. Fotó: Gottvald Napirenden az igazgatási osztály munkája Ölési tartóit a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága több fontos napirendi pontot tárgyalt. Ezek között is kiemelkedő jelentőségű volt az igazgatási osztály vezetőjének beszámolója az osztály irányító, ellenőrző és hatósági tevékenységéről. Az -osztály olyan munkaterület felett gyakorol ellenőrzést, mely az állampolgárok legszélesebb rétegeit érinti. A 36 feladatkör közül említsünk csak néhányat: szabálysértés, kisajátítás, gyámügy, télek-, lakás- és üdülőtulajdon, népesség-nyilvántartás. A munkakör fontosságát talán az is érzékelteti, hogy ezeken a területeken a községekben, járási hi- valatoknál, a városokban és a megyénél tavaly összesen 162 796 ügyirattal kellett foglalkozni és 11 476 határozatot hoztak. Az igazgatási-hatósági munka színvonala összességében fejlődő, eredményesen szolgálja a politikai és kormányzati célkitűzéseket. Ebben nem csekély szerepe van annak, hogy az osztály 120 dolgozójának végzettsége megfelelő, közülük 53-an jelenleg is továbbképzésben vesznek részt, továbbá a korösszetétel is jónak mondható. Utalás az egyik munkaterületre, ahol Tolna megye az országos átlagon felüli színvonallal dicsekedhet, A szabálysértési bírságok összege 1972-höz viszonyítva mintegy 100 százalékkal emelkedett, az építésrendészeti ügyekben megközelíti az esetenkénti 1000, az árdrágítási és élelmiszer-hamisítási ügyekben- a 2000 ■ forintot. Gyámügyekben mintegy 2500 ügydöntő határozatra és 1000 megelőző intézkedésre került sor. A népesség-nyilvántartás — korábbi 35—40 féle manuálisan végzett nyilvántartási munkát megszüntető — alapozó intézkedései pozitívnak bizonyultak. A végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadó határozatában külön testületi dicséretben részesítette az igazgatási osztály vezetőjét és dolgozóit. Az iskolai testnevelés és sportmozgalom helyzetéről Lovas Henrik osztályvezető adott számot a végrehajtó bizottságnak. Ennek részletezésére sportoldalunkban visszatérünk. Ülése további részében a megyei tanács végrehajtó bizottsága bejelentéseket tárgyalt és határozatot fogadott el a tanácsi szolgáltató egységek szervezeti és működési rendjének korszerűsítéséről. Ha nincs baj Meddig és miből ? az utóbbi években ■— akarvo- nU£olU<#nl(M£bötli!n akaratlanul — kiszélesedett. Ma már aligha akad felnőtt, dolgozó ember az országban, aki ne tudna egyet-mást a határokon túli gazdasági fejleményekről, a tókés országokban és a világpiacon érvényesülő inflációról, az árrobbanásról, a nyersanyagok és ipari késztermékek megváltozott árarányairól, azokról a gondokról és nehézségekről, amelyeket a világméretekben érvényesülő gazdasági jelenségek, tendenciák okoztak, váltottak lei. Mindezekről ma már sokan tudnak, de úgy tűnik, hogy ne« eleget. j Ai!)ikCT ° vi'óg piaci árrobbanás kibontakozott, gazdasági Hifi III Cl oolitikánk azt az álláspontot képviselte — s e tekintetben azóta sem változott —, hogy minden lehetséges módon és eszközzel óvni, védelmezni kell a magyar gazdaságot a káros hatásoktól. A védelem fő eszköze a költségvetésből folyósított importártámogatás, amelynek összege rövid néhány esztendő alatt — szinte hihetetlen —• huszonnyolcszorosára! emelkedett. Bár az idei év kezdetén részleges termelői árrendezés történt, a költségvetés 1975- re majd 20 százalékkal volt kénytelen növelni a támogatás összegét, amelynek előirányzata — korántsem biztos, hogy elegendő — most mór 33 milliárd forint. Ez a hatalmas összeg arról tanúskodik, hogy a januári részleges termelői árrendezés csak egyes árarónyváltozásokat érvényesített, az importanyag- és az energiafelhasználás a népgazdaságnak változatlanul többe kerül, mint ahogy azt a íelhasználók, a vállalatok és a fogyasztók érzékelik. v >v... 4 realitásérzékünkkel, ha nem akarjuk ef- tompítani azt, kell, hogy foglalkoztasson bennünket a kérdés: meddig és miből finanszírozhatja a költségvetés a hazai árak védelmét? Ennek a funkciónak és eredményének — az árszínvonal viszonylagos stabilitásának — óriási a társadalmi, gazdasági jelentősége, bár hátrányai is jócskán vannak. A meddig? — kérdésnek az az alapja, hogy a belső árak védelmezése évről évre nagyobb összeget emészt fel — ebben az évben várhatóan a költségvetés összkiadásainak legalább 10 százalékát —. s a józan gondolkodás azt sugallja, ennek is van határa^ amelyet már nem lehet átlépni. yErrp a következtetésre jutunk akkor is, ha a miből? össze-' Lllu függését vizsgáljuk. A közvélemény a költségvetést, amolyan „harmadik személynek" tekinti, amelynek az a dolga, hogy előteremtse a pénzt a szükséges kiadásokra, □ beruházásokra, a társadalombiztosításra, az oktatásra, $ ha kelt, a belső árrendszer védelmére. A miből? és honnan? gondjának megoldását a társadalom nem firtatja, azt a költségvetés, a pénzügyminiszter gondjának, feladatának véli. M ^ A költségvetés azonban nem '„harmadik személy", avogy olyan valami, amely független a gazdaságtól, a társadalomtól. Bevételei tőlünk származnak, a vállalatok, a szövetkezetek és az állampolgárok adó- és illetékbefizetéseiből; a költségvetés minden kiadósát a gazdaság, a dolgozó, az értékalkotó-társadalom finanszírozza. Ha a költségvetés, a gazdaság és a társadalom valamilyen célra a tervezettnél, a lehetségesnél többet áldoz, annak fedezetét másmilyen társadalmi-gazdasági céljaink, kiadásaink szűkítésével, avagy a közös kasszába való befizetéseink növelésével lehet megteremteni. Tehát nemcsak a meddig? hanem a miből? kérdésben is mindannyian — a vállalatok és a szövetkezetek, az állampolgárok pedig termelő és fogyasztói mivoltukban egyaránt — érdekeltek vagyunk. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a világpiaci árváltozások anyagipénzügyi terheit tulajdonképpen eddig sem az államkassza, hanem gazdaságunk-társadalmunk egésze viselte —, amelynek a kasszát rendszeresen meg kell töltenie, hogy amikor szükséges, kivehessen belőle — s nincs olyan csodaszer, pénzügyi megoldás, amely ez alól bennünket mentesíthetne. m GARAMVOLGYI ISTVÁN • •• így arattunk as idén A dalmandiak is segítenek a Tamási Állami Gazdaságban Elhunyt Nádass József író Nádass József, József Attila- díjas író, a munkásmozgalom régi harcosa, életének 79. esztendejében súlyos betegség után elhunyt. • A budapesti kereskedelmi akadémián tanult, majd tisztviselő lett. Az első világháború idején katonáskodott, 1916- ban súlyosan megsebesült, fél lábát elvesztette. Hazatérve bekapcsolódott a baloldali mozgalmakba: tagja lett a Ga- lilei-kömek és a szociáldemokrata pártnak, a Tanács- köztársaság alatt a budapesti 1975. július 31, Vörös Őrség propagandaosztályának vezetője volt. A Tanácsköztársaság leverése után emigrációba -kényszerült. Első irodalmi alkotásai a Nyugatban jelentek meg. A felszabadulás után a Népszava főmunkatársa, az akkori Kortárs egyik szerkesztője, majd a Külügyminisztérium munkatársa volt 1950-ig. 1957-ben az Élet és irodalom egyik alapítója, majd 1959-ig munkatársa voit. 1923-tól vers- és elbeszélés- kötetek sorát publikálta. Márciusi szél című kötetéért 1959- ben József Attila-díjat kapott. Számcs novellát és regényt fordított cseh, német és skandináv nyelvekből. Halála az irodalmi életünk nagy vesztesége. (MTI). SzK—6-os, Kolosz kombájn áll a járműmosónál. Gazdája erős vízsugárral mosdatja, csutakolja róla az elmúlt hetek porát, szénnyét. Egy másik Kolosz az út szélén áll, nyilván az is a jól megérdemelt mosdatásra vár. A szárító és a fémsilók körül is alig van mozgás — minden jel arra mutat, hogy vége annak a nagy munkának, amely másfél, két hónap óta izgalomban’ tartotta a gazdaság minden vezetőjét, mindazokat, akik valamilyen poszton részesei voltak. A tanácskozóteremben ott V* a gazdaság egész vezérkara. — Most éppen néhány perces szünetet tartunk — mondja Tolnai István, a Tamási Állami Gazdaság igazgatója. — Tegnap délutánra befejeztük az aratást, annak tapasztalatairól beszélgetünk, és arról, hogy most milyen tennivalók következnek. — Hogyan aratott hát az idén a gazdaság? — Sokkalta nagyobb energiával, mint az előző években, végül mégis segítségre szorultunk. — Kezdem azzal, hogy kétezer hektár gabonát kellett learatni, és nyolcszáz hektár borsót. A gabona-betakarítás súlyát aligha kell magyaráznom. De fontos volt a borsó is, hiszen vetőmag-céltermelés holland, angol és NSZK- ex portra. — Ehhez készültünk fel a gépparkkal, öt új SzK—6-os és öt SzK—5-ös kombájnnal. Normális időjárási körülmények között, és normálisan előkészített gépekkel már rég elfelejtettük volna az aratást. De az új' kombájnokat úgy kaptuk meg, hogy egy hétig csak kínlódtak velük az emberek. Bebizonyosodott, hogy jók ezek a kombájnok, hiszen az utolsó időszakban már elérték a Claas Dominátorok teljesítményét — csak eléggé felületesen szerették őket ösz- sze, szinte minden egyes csavart menet, munka közben kellett meghúzogatni, alkatrészeket pontosan beállítani. — Ez még a kisebbik baj lett volna, ha nem húzza át számításainkat az időjárás. Gabonáink annyira megdőltek, hogy a terület hetven százalékán csak egy irányban lehetett aratni. Fele eredmény, dupla munkával... Aztán jött a jégverés, ami három mázsát elvitt az átlagunkból. — Miután a dalmandiak előbb befejezték, négy Claas* kombájnnal tőlük kaptunk segítséget, így tudtunk végezni tegnap délutánra. Este a mi munkásaink és a vendég kombájnosok részére ünnepséget rögtönöztünk, úgy köszöntük meg azt a munkát, amit egy hónapon keresztül végeztek. Csak dicsérni lehet őket, gondolom, ebben min* denki egyetért velem. B. X,
