Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
VILÁQ PROLETÁRJA), EGYESÜLJETEK) TOLNA MEGYEI CSÜTÖRTÖK 1975. fúl. 31. XXV. évi. 178. szám. ARA: 0.90 Ft Helsinki Barabás Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Urho Kekkonen finn köztársasági elnök szerdán délben a finn kormány nevében ünnepélyesen megnyitottnak nyilvánította az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszát. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, milyen nagy megtiszteltetés Finnország és az egész finn nép számára, hogy másodízben lehet gazdája ennek a konferenciának, őszinte szívből, sok sikert kívánt valamennyi résztvevőnek és kifejezte reményét, hogy tartózkodásuk Helsinkiben — jóllehet rövid lesz — gyümölcsözőnek bizonyul majd. Kékkőkén elnök a továbbiakban hangsúlyozta: tényként kell elfogadnunk, hogy minden egyes országnak megvannak a maga létfontosságú érdekei. Ez egészen természetes, hiszen ez az értekezlet nem egy háború győzteseinek tanácskozása, de nem is nagyhatalmak konferenciája. Ez a konferencia szuverén, független, egyenjogú államok értekezlete. A finn államfő a Helsinkiben aláírásra kerülő záródokumentummal foglalkozva kijelentette: előttünk van az értekezlet záródokumentuma, amelyhez a konferencián részt vevő kormányok már a második szakasz folyamán hozzájárulásukat adták. Meggyőződésem, hogy ez a záródokumentum rendkívül fontos nemzetközi politikai okmány, amely oly módon jött létre, hogy alaposan fontolóra vettek minden kérdést, és végül — az államok jogos érdekeinek figyelembevételével — annak tartalmához végleges hozzájárulásukat adták. A következő szónok Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára volt. Bevezetőül emlékeztetett arra, hogy a második világháború befejezése óta Európa nem egyszer súlyos feszültségek időszakát élte át, sikerült azonban elkerülnie a háborút Feltétlenül logikus — jelentette ki Waldheim —, hogy az európai országoknak és mindazoknak az országoknak, amelyeknek sorsa egybefonódik Európával, egységesnek kell lenniük abban a célkitűzésben, hogy függetlenül az ideológiától vagy a kormányzati formától, biztosítják a béke fennmaradását, annak a békének a fennmaradását, amely mindezt lehetővé tette. Az ENSZ főtitkára is kitért beszédében a Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmányra és hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Innak két jelentős mozzanata van: először is az, hogy a béke nem biztosított. Mai számunkból: ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANACS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA (3. old.) ÍGY ARATTUNK AZ IDÉN- (3. old.) MEDDIG ÉS MIBŐL! (3. old.) TÁJÉKOZTATÓ A DOLGOZÓK KÖZÉPISKOLAI TOVABBTAN U LÁSÁRÓL (4. old.) AZ ÉTELMÉRGEZÉSEK MEGELŐZHETŐK (4. old). FIATALOK (5—6. old.) BEMUTATKOZIK A CSAVARIPARI VÁLLALAT (7. old.) EGY ÉVIG VITATKOZTAK —. ÉPÍTÉS HELYETT (7. old). Szerdán megnyílt Helsinkiben, a Finlandia-házban az európai biztonsági konferencia záró- gzakasza. Képünk: A Finland:a-palota koncertterme a megnyitó ünnepség résztvevőivel. ■ ~ (Telefoto — UPI—MTI—KS) ha az összes érdekelt orsiágok nem folytatják erőfeszítéseiket, másodszor pedig az, hogy a békét nem lehet kizárólag a katonai egyensúly fenntartása révén biztosítani. Jól tudom — mondotta Waldheim —, hogy a konferencia résztvevői között vannak szocialista és kapitalista országok, semlegesek, el nem kötelezettek, a NATO, illetve a Varsói Szerződés tagállamai. Nagyon is tudatában vagyok, annak, milyen jelentőségteljes, hogy ma mindnyájan itt vannak együtt ebben a teremben. A magam szemszögéből nézve azonban mindezek az országok elsősorban és mindenekelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete nagy családjának tagjai. Azért mondom ezt, mert nyilvánvaló, hogy azok az elvek, amelyeknek megvalósításán az ENSZ fáradozik, természetszerűleg belekerültek ennek a konferenciának záródokumentumába is. Kurt Waldheim végezetül őszinte köszönetét fejezte ki a vendéglátó Finnországnak és személy szerint Kekkonen köz- társasági elnöknek, amiért kimagaslóan hozzájárult az együttműködés, és a biztonság kialakulásához Európában, és mindazokért az erőfeszítésekért, amelyekkel lehetővé tették az értekezlet megrendezését Helsinkiben. Ezután helyi idő szerint néhány perccel 12.30 után a megnyitó ülést berekesztették. tője, az egyházi közügyek tanácsának titkára elnökölt. Elsőnek Harold Wilson brit miniszterelnök emelkedett szólásra. Hangsúlyozva, hogy a konferencia az enyhülés szellemében ülésezik. A brit kormányfő kijelentette: az enyhülés csak annak a kölcsönös eltökéltségnek a révén vált lehetségessé, hogy „közülünk minden egyes integritásának a megőrzése a kulcsa valamennyiünk jövőjének”. A békés egymás mellett élés fontosságát a néhai Attlee angol munkáspárti miniszter- elnök szavaival ecsetelte: „Az (Folytatás a 2. oldalon). Véget ért a Kuba elleni blokád Ä2 Amerikai Államok Szervezetének rendkívüli külügyminiszteri tanácskozásán San José-ban, Costa Rica fővárosában jóváhagyták a Kuba elleni szankciók feloldását, és ezzel véget ért a Karib- tengeri szigetország ellen 11 évvel ezelőtt életbe léptetett blokád. A határozat értelmében a la-' tin-amerikai országok, valamint az Egyesült Államok, szabadon dönthet majd arról,1 hogy diplomáciai és gazdasági kapcsolatot létesít-e Kubával.’ A döntés mellett 16, ellene 3 állam szavazott, Brazília és Nicaragua pedig tartózkodott Nem véletlen, hogy a szankciók feloldása ellen adta le voksát Latin-Amerika három jobboldali katonai diktatúrája: Chile, Uruguay és Paraguay, a legtöbb állam azonban, köztük az Egyesült Államok is* felismerte, hogy a blokád a továbbiakban már tarthatatlan, annál is inkább, mivel számos latin-amerikai ország —■ így például Mexikó — már jóval az A ASZ döntése előtt is kapcsolatokat teremtett Kubával. A szerda délutáni ülés A biztonsági értekezlet zárószakaszának szerda délutáni ülése — kis késéssel — 14.50 órakor nyílt meg. Az ülésen Agostinho Casaroli érsek, a Vatikán küldöttségének vezeA KGST villamos energiai állandó bizottsága a paksi atomerőmű építkezésén A KGST-delegáció Pakson. (Tudósítás a 3. oldalon): 3 / Ünnepélyesen megnyílt az enrépai biztonsági és együttműködési konferencia zárészakasza
