Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

Milyen változásokat hozott a társadalombiztosítási törvény a nyugdíj-jogszabályokban ? t FELELŐSSÉGI SZABÁ­LYOK. A jogszabály megállapítja a felelősségi szabályokat is, ne­vezetesen az ellátást jogalap nélkül felvevő személy vissza­fizetési kötelezettségét a jog­alap nélküli felvételre okot adó, továbbá a baleset bekö­vetkezéséért felelős munkál­tató, illetve más személy meg­térítési kötelezettségét. A felelősségi szabályok két vonatkozásban eltérnek a ko­rábbi szabályoktól. Nem ve­szik át a büntetés jellegű térí­tés intézményét. A nyugdíjast a törvény sze­rint nem lehet kötelezni a jogalap nélkül felvett nyug­ellátás visszafizetésén felül, többlet összeg megfizetésére. Továbbra is köteles a nyugdí­jas a jogalap nélkül felvett nyugellátást visszafizetni a felvételtől számított 90 napon belül, magatartásának felróha­tóságától függetlenül. A 90 nap elteltével csak akkor köteles visszafizetni, ha a jogalap nél­küli felvétel a nyugdíjasnak felróható. Az ellátás jogalap nélküli felvétele gyakran a munkál-' tató vagy egyéb szerv mulasz­tására téves adatszolgáltatásá­ra vezethető vissza. Ilyen eset­ben, ha a munkáltató, illetve egyéb szerv és az ellátásban részesülő is vétkes, a megtérí­tési, illetve visszafizetési köte­lezettségük a közrehatás ará­nyában áll fenn. A balesetelhárító és egész­ségvédő óvó rendszabályok, il­letve óvóintézkedések megtar­tását a dolgozó életének, egészségének és testi épségé­nek védelmét a társadalom- biztosítási felelősségi szabá­lyok segítségével is előmozdí­tani kívánja a törvény. A mu­lasztás, vétkesség esetén a munkáltató megbízottja, illet­ve a balesetet okozó személy terhére egyetemleges felelős­séget ír elő. A társadalombiz­tosítás ilyen esetben is a mun­káltatóval szemben érvényesí­ti a megtérítési igényt. A megbízott, illetve a balesetet okozó személy felelőssége pe­dig munkajogi, illetve más egyéb felelősségi szabályhoz igazodik. •»■... I' * JOGORVOSLATI LEHETŐ­SÉG A SÉRELMES HATÁRO­ZAT ELLEN. I Ä törvény széles körű lehe­tőséget biztosít az ellátással kapcsolatban felmerülő vitás kérdések jogorvoslati úton tör­ténő rendezésére. A nyugellá­tással kapcsolatban hozott ha­tározat ellen a határozat kéz­besítését követő 15 napon be­lül a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási bizott­sághoz lehet felszólalni A Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság határozata elleni felszó­lalást a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatósághoz kell benyújtani. A társadalombiztosítási bi­zottság határozatát írásba fog­lalva, a döntést indokolva adja ki és tartalmazza a jogorvoslati lehetőséget is. A társadalom- biztosítási bizottság hatá­rozata ellen 30 napon belül — egyes esetektől eltekintve — keresettel lehet fordulni a ha­tározatot hozó társadalombiz­tosítási bizottság székhelye szerinti járásbírósághoz. (A rendelet felsorolja a lehetősé­gek mellett azokat az eseteket is, amikor nem lehet kereset­tel élni a bírósághoz.) Lényeges, amely a jogsza­bályból is érzékelhető, hogy a bíróság tanúvallomással a ko­rábbi két év beszámítási lehe­tőséggel szemben több időt is beszámíthat. MEZŐGAZDASÁGI SZÖ­VETKEZETI járadékok­ra jogosultság válto­zásai, a társadalombiz­tosítás EGYES ELLÁTÁ­SAIRA jogosultak köre. A törvény saját jogú nyug­ellátások közé sorolja a tsz- tagok öregségi munkaképte­lenségi járadékát. A jogosult- sági szabályok részben meg­változtak, egyes megkötöttsé­geket megszüntetett a jogsza­bály. öregségi járadékot az a 70., nő 65. életévét betöltött tsz- tag kaphat, aki legalább 3 év óta megszakítás nélkül tagja a termelőszövetkezetnek. Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy öregségi rokkantsá­gi, baleseti rokkantsági nyug­díja, kivételes nyugellátása a mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb összegét (810,— Ft) nem éri el, rendsze­res szociális járadékban nem részesül és keresete kereső- foglalkozásból származó jöve­delme az öregségi járadék ösz- szegét (578,— Ft) nem halad­ja meg. Ugyanezen feltételekkel jo­gosult a teljesen munkaképte­len termelőszövetkezeti tag, munkaképtelenségi járadékra is. Ezeken túlmenően a koráb­bival szemben más feltételhez pl. beviteli kötelezettség telje­sítése, házastárs nyugdíja, ke­resete, keresőfoglalkozása stb. nem köti a jogszabály a jogo­sultságot. Az öregségi, munkaképtelen­ségi járadék havi összege 578,— Ft. Ha a házastársak mindket­ten jogosultak, havi 369,— Ft illeti meg azt a házas társat, aki később terjeszti elő jára­dékra vonatkozó igényét. Az özvegyi járadékra jogo­sultság feltételei is annyiban változtak, mint a saját jogú járadékok feltételeinek válto­zásai. Az özvegyi járadék ösz- szege havi 475,— Ft. Az öregségi, munkaképtelen­ségi és özvegyi járadékra jo­gosultság szempontjából nem lehet keresetként számításba venni a termelőszövetkezettől kapott juttatásokat, kereső- foglalkozásként pedig a kis­ipari működési engedély alap­ján folytatott javító, szolgál­tató tevékenységből származó jövedelmet. Megszűnik az öregségi, mun­kaképtelenségi járadékra jo­gosultság, ha a járadékos ter­melőszövetkezeti tagsága meg­szűnik. TÄ RS AD A LOMBIZTO Sf- TÄS EGYES ELLÁTÁSAIRA JOGOSULTAK. Ez a fejezet azoknak a körét jelöli meg, akik nem jogo­sultak valamennyi társadalom- biztosítási ellátásra, hanem csak egyes ellátásokra. A ko­rábbi jogszabálytól eltérően a kisiparosok, magánkereskedők nemcsak öregségi, rokkantsági nyugdíjra jogosultak,, hanem baleseti ellátásban is részesül­nek és öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjuk alapján az általános feltételek szerint jogosulttá válnak há­zastársi és családi pótlékra is. A munkaviszonyban nem álló előadóművészek, és művé­szeti oktatók nyugellátáshoz és baleseti ellátáshoz jutnak. Uj rendelkezés, hogy a tár­sadalmi munkát végző szemé­lyek is jogosulttá váltak bal­eseti ellátásra. Lényeges változás, hogy a kisiparos és magánkereskedő nyugellátását, baleseti nyug­ellátását 1975. október 31-ig nyugdíj osztályba sorolásuk­nak megfelelően meghatáro­zott összeg, ezt követő időre annak a havi jövedelemnek az alapulvételével kell megállapí­tani, amely után társadalombiz­tosítási járulékot fizet. A já­rulékfizetés alapja az adó­köteles jövedelem évi össze­géhez igazodó 10 osztályba so­rolva meghatározott havi ösz- szeg. Nyugellátás megállapítá­sára csak az ipari, kereskedői engedély beadását követő idő- tőLvan lehetőség. A munka- viszonyban nem álló előadó- művészek és művészeti okta­tók 1-től 4 osztályba sorolva fizetik a járulékot. Ez képezi a nyugellátás, baleseti nyug­ellátás alapját. Az ügyvédek nyugdíjának alapja az ügyvédi időre kere­setként az ügyvéd működése alapján befolyt munkadíjnak a fenntartási költségekkel az alapokhoz való hozzájárulás, valamint a jövedelemadó és a községfejlesztési hozzájárulás összegével csökkentett részét kell figyelembe venni, de az átlagkereset havi 8000,— Ft- nál több nem lehet. Vegyes rendelkezések tar­talmazzák a nyilvántartási és adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget, az üzemi bal­esetek bejelentését, nyilván­tartását, a nyugdíjasok foglal­koztatásának nyilvántartását a nyugdíjban részesülők beje­lentési kötelezettségét, az át­meneti rendelkezéseket, a törvény végrehajtását és ha­tályba lépését. A nyugdíjasok foglalkozta­tásának nyilvántartására vo­natkozó korábbi szabályokban változás nincs, Továbbra is köteles a nyugdíjast foglalkoz­tató munkáltató a nyugdíjas­ról az erre a célra rendszere- > Sített nyilvántartó lapot nap­tári évenként kiállítani és a jogszabálynak megfelelően ve­zetni. Nyugdíjas-nyilvántartó lap nélkül öregségi, rokkant­sági, baleseti rokkantsági nyugdíjast kivételes nyugellá­tásban részesülő személyt fog­lalkoztatni nem lehet. A mezőgazdasági szövetke­zetben tagként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasról ki­vételes nyugellátásban része­sülő személyről a szövetkezet 1976. január 1-től köteles nyugdíjas-nyilvántartó lapot vezetni. ,* Az a nyugdíjas; aki keresd foglalkozást kezd (pd. iparen­gedélyt kan) köteles azt 15 na­pon belül a nyugdíjfolyósító szervnek bejelenteni. 8 napon belül kell bejelenteni minden olyan változást, amely a nyug­díjra jogosultságot, vagy a fo­lyósítást érinti. Az öregségi és munkaképteJ lenségi járadékos köteles a nyugdíjfolyósító szervhez beje­lenteni, ha mezőgazdasági szö­vetkezeti tagsága megszűnt. Ezt 8 napon belül kell teljesí­teni. Á rokkantság miatt árvaellá­tásban részesülő személy köte­les a nyugdíjfolyósító szervhez bejelenteni, ha keresete három egymást követő hónapban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladta. A beje­lentést a negyedik hónap 8. napjáig kell teljesíteni. Nem kell bejelenteni sem ä nyugdíjasnak (járadékosnak)* sem a munkáltatónak és a nyugdíjas-nyilvántartó laora sem kell felvezetni az alkalmi fizikai munkavégzést, kivéve, ha annak tartama 1 naptári hónapban ugyanannál a mun­káltatónál a 6 napot meghalad*; ja. í Az átmeneti rendelkezés sze­rint 1975. július 1. előtti elha­lálozás esetén, kérelmére az új jogszabály alapján is meg lehet állapítani a hozzátarto­zói nyugellátást, de csak ak­kor, ha a halál 1975. július 1-ét megelőző 15 éven belül követ­kezett be. Baleseti állandó öz­vegyi nyugdíj azonban, csak akkor állapítható meg, ha üze­mi baleset alapján az özvegyet a halál időpontjában érvény­ben volt jogszabályok szerint is megilletné állandó özvegyi nyugdíj. (Pl. munkahelyen el­szenvedett üzemi baleset kö­vetkeztében történt elhalálo­zás.) aavv.* ! . (Folytatjuk). Pásztor Ferenc t Fiúk a Leshegyen — Főhadnagy elvtárs, jelentem, látom már Takácsékat! Valamit matatnak a jelzőrend­szer mellett. Benn vannak a nyomsáv belső oldalán. — Én is látom már őket, gyerünk egy ki­csit szaporábban — kapja kengyelbe a lovat a főhadnagy. Hamarosan szaporán ügetnek a friss, magas fűben. Ezt szeretik a lovak. Ilyen terepen akár a világ végéig is ellovagolná­nak. Valóban a jelzőrendszer dróthálói között matatnak. — Takács Lajos tizedes; jelentkezem. Je­lentem, egy buta őz nekirohant az oszlopnak. Az is lehet, hogy róka vagy más vad kapott bele. Már sebesülten érkezett ide. Nagyon be- legubancolódott a vezetékbe. Távbeszélőn már beszóltam az őrsre, hogy ne riadozzanak,- ha véletlenül jelezne a rendszer. Golubics- csal szépen kiszedtük a vadtetem maradékát — Kár ezért a szegény őzikéért! Olyan szép kis jószág lehetett — sopánkodik Golubics. Sután kaparássza a nyomsáv talaját egy rö­vid nyelű gereblyével. — Észrevettétek, hogy ragadozó madár is belekóstolt máraz őzbe? — kérdi a főhadnagy. — Igen, láttam. — felelt Takács és kido­bálja az utolsó maradékokat is a vezetékek közül. — Itt maradtak az áruló tollak. Ds róka is járt itt, mert felfedeztük a nyomait a homokban. Azért tisztítom meg teljesen a — 91 — maradványoktól, mert ha itt maradna egy-egy bűzlő csonk, húscafat, akkor rácsapnának a ragadozó madarak, megéreznék a szagot a rókák vagy görények, szépen idevágtázná­nak, mi pedig futhatnánk a riasztásra. — Mit gondol, Takács elvtárs, sok szánta­ni való lesz? Nagyon köves, nagyon kemény a talaj? — Van egy ötletem, amivel sok időt, mun­kát és pénzt lehet megtakarítani. Körülnéz­tem most azokon a helyeken, ahol a legko- pottabb a nyomsáv. Majdnem minden helyen egészen közel található porlékony homokkő, vagy laza, agyagmentes erdei föld. Sokkal könnyebb lenne ezt kitermelni, azzal leborí­tani a kritikus helyeken. Olyan nyomsávot nyerhetünk, amin még a légnyomok is fel­fedezhetők. — Majd meggondoljuk, beszélünk róla, az­tán rábízzuk az őrnagy elvtársra, döntsön! — Mi pedig menjünk már, mert szikrázik a szemem, karikákat látok magam előtt, zöld tyúkok úsznak előttem a levegőben, a torkom úgy kiszáradt, mint a Szahara. Ennek a Ta­kácsnak az a heppje, hogy hajtja magát, mintha aranyásó lenne, vagy gyémántkutató Jakutföldön. Én még ilyen nagy bolondot életemben nem láttam. A lelkességnek is van határa. Az ember csak lohol utána, akár egy robotgép, ő pedig akkor sem fáradt, ha már a másik félholtan rogy össze. * — Mit pusmogsz már megint? — szól fe­léje Takács. Nem zavarja az sem, hogy a fő­hadnagy hallja. — Azt pusmogom, hogy egy órája lejárt a szolgálatunk, én már kiszikkadtam, mint egy — 92 — nadrágszíj, száraz a gégém, a gyomrom, szik­kadt az agyam, szeretnék már visszatérni az emberi közösségbe — mosolygott Golubics, mert tudja, hogy nem gondolhatja ezt nagyon komolyan, Takács lehordaná, mint a tolvajt. , — Béla, aki sír, attól el kell venni, — Ez meg mi! — pattant fel a főhadnagy, mert látja, hogy Golubics lábához egy tarka, lompos, kövérre hizlalt macska dörgölőzik. — Ez a ronda jószág hogyan került ide? — Jelentem, engem követ, mint az árnyék. Ez az én saját macskám — jelenti Golubics, egyszeriben olyan katonássá, olyan feszessé vált, mintha bronzból öntötték volna, mint­ha ő lenne a város főterén az ismeretlen ka­tona. — Egy macska, egy igazi ronda házi cica a járőrrrel. No, ilyet még soha életemben nem pipáltam, mióta kétágú vagyok. Hogyan jutott eszébe, Golubics Béla? — Jelentem, az a története, hogy én már kértem a törzsőrmester elvtárstól, hogy ku­tyás lehessek, mert igen-igen kedvelem az állatokat. Kiskoromban volt kanárim, volt aranyhörcsögöm, volt idomított csókám, bag­lyom, és volt egy törzskönyvezett japán palotapincsim. — Innen származik az a névjegykártya, hogy Golubics Béla magánzó és kutyasétál­tató! — nevet rajta Takács Lajos, mert ő tudja, együtt jártak a Toldi Gimnáziumba. Akkoriban nyomatott Golubics névjegykár­tyát, amire ő csak azt íratta, hogy magánzó, de valamelyik mókáskedvű osztálytársa száz névjegykártyára rábélyegezte a „kutyasétál­tató” rangot is. — Ne személyeskedj, Takács. (Folytatjuk) — 93 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom