Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-27 / 175. szám
Milyen változásokat hozott a társadalombiztosítási törvény a nyugdíj-jogszabályokban ? t FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK. A jogszabály megállapítja a felelősségi szabályokat is, nevezetesen az ellátást jogalap nélkül felvevő személy visszafizetési kötelezettségét a jogalap nélküli felvételre okot adó, továbbá a baleset bekövetkezéséért felelős munkáltató, illetve más személy megtérítési kötelezettségét. A felelősségi szabályok két vonatkozásban eltérnek a korábbi szabályoktól. Nem veszik át a büntetés jellegű térítés intézményét. A nyugdíjast a törvény szerint nem lehet kötelezni a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetésén felül, többlet összeg megfizetésére. Továbbra is köteles a nyugdíjas a jogalap nélkül felvett nyugellátást visszafizetni a felvételtől számított 90 napon belül, magatartásának felróhatóságától függetlenül. A 90 nap elteltével csak akkor köteles visszafizetni, ha a jogalap nélküli felvétel a nyugdíjasnak felróható. Az ellátás jogalap nélküli felvétele gyakran a munkál-' tató vagy egyéb szerv mulasztására téves adatszolgáltatására vezethető vissza. Ilyen esetben, ha a munkáltató, illetve egyéb szerv és az ellátásban részesülő is vétkes, a megtérítési, illetve visszafizetési kötelezettségük a közrehatás arányában áll fenn. A balesetelhárító és egészségvédő óvó rendszabályok, illetve óvóintézkedések megtartását a dolgozó életének, egészségének és testi épségének védelmét a társadalom- biztosítási felelősségi szabályok segítségével is előmozdítani kívánja a törvény. A mulasztás, vétkesség esetén a munkáltató megbízottja, illetve a balesetet okozó személy terhére egyetemleges felelősséget ír elő. A társadalombiztosítás ilyen esetben is a munkáltatóval szemben érvényesíti a megtérítési igényt. A megbízott, illetve a balesetet okozó személy felelőssége pedig munkajogi, illetve más egyéb felelősségi szabályhoz igazodik. •»■... I' * JOGORVOSLATI LEHETŐSÉG A SÉRELMES HATÁROZAT ELLEN. I Ä törvény széles körű lehetőséget biztosít az ellátással kapcsolatban felmerülő vitás kérdések jogorvoslati úton történő rendezésére. A nyugellátással kapcsolatban hozott határozat ellen a határozat kézbesítését követő 15 napon belül a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz lehet felszólalni A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozata elleni felszólalást a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani. A társadalombiztosítási bizottság határozatát írásba foglalva, a döntést indokolva adja ki és tartalmazza a jogorvoslati lehetőséget is. A társadalom- biztosítási bizottság határozata ellen 30 napon belül — egyes esetektől eltekintve — keresettel lehet fordulni a határozatot hozó társadalombiztosítási bizottság székhelye szerinti járásbírósághoz. (A rendelet felsorolja a lehetőségek mellett azokat az eseteket is, amikor nem lehet keresettel élni a bírósághoz.) Lényeges, amely a jogszabályból is érzékelhető, hogy a bíróság tanúvallomással a korábbi két év beszámítási lehetőséggel szemben több időt is beszámíthat. MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETI járadékokra jogosultság változásai, a társadalombiztosítás EGYES ELLÁTÁSAIRA jogosultak köre. A törvény saját jogú nyugellátások közé sorolja a tsz- tagok öregségi munkaképtelenségi járadékát. A jogosult- sági szabályok részben megváltoztak, egyes megkötöttségeket megszüntetett a jogszabály. öregségi járadékot az a 70., nő 65. életévét betöltött tsz- tag kaphat, aki legalább 3 év óta megszakítás nélkül tagja a termelőszövetkezetnek. Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy öregségi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása a mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb összegét (810,— Ft) nem éri el, rendszeres szociális járadékban nem részesül és keresete kereső- foglalkozásból származó jövedelme az öregségi járadék ösz- szegét (578,— Ft) nem haladja meg. Ugyanezen feltételekkel jogosult a teljesen munkaképtelen termelőszövetkezeti tag, munkaképtelenségi járadékra is. Ezeken túlmenően a korábbival szemben más feltételhez pl. beviteli kötelezettség teljesítése, házastárs nyugdíja, keresete, keresőfoglalkozása stb. nem köti a jogszabály a jogosultságot. Az öregségi, munkaképtelenségi járadék havi összege 578,— Ft. Ha a házastársak mindketten jogosultak, havi 369,— Ft illeti meg azt a házas társat, aki később terjeszti elő járadékra vonatkozó igényét. Az özvegyi járadékra jogosultság feltételei is annyiban változtak, mint a saját jogú járadékok feltételeinek változásai. Az özvegyi járadék ösz- szege havi 475,— Ft. Az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékra jogosultság szempontjából nem lehet keresetként számításba venni a termelőszövetkezettől kapott juttatásokat, kereső- foglalkozásként pedig a kisipari működési engedély alapján folytatott javító, szolgáltató tevékenységből származó jövedelmet. Megszűnik az öregségi, munkaképtelenségi járadékra jogosultság, ha a járadékos termelőszövetkezeti tagsága megszűnik. TÄ RS AD A LOMBIZTO Sf- TÄS EGYES ELLÁTÁSAIRA JOGOSULTAK. Ez a fejezet azoknak a körét jelöli meg, akik nem jogosultak valamennyi társadalom- biztosítási ellátásra, hanem csak egyes ellátásokra. A korábbi jogszabálytól eltérően a kisiparosok, magánkereskedők nemcsak öregségi, rokkantsági nyugdíjra jogosultak,, hanem baleseti ellátásban is részesülnek és öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjuk alapján az általános feltételek szerint jogosulttá válnak házastársi és családi pótlékra is. A munkaviszonyban nem álló előadóművészek, és művészeti oktatók nyugellátáshoz és baleseti ellátáshoz jutnak. Uj rendelkezés, hogy a társadalmi munkát végző személyek is jogosulttá váltak baleseti ellátásra. Lényeges változás, hogy a kisiparos és magánkereskedő nyugellátását, baleseti nyugellátását 1975. október 31-ig nyugdíj osztályba sorolásuknak megfelelően meghatározott összeg, ezt követő időre annak a havi jövedelemnek az alapulvételével kell megállapítani, amely után társadalombiztosítási járulékot fizet. A járulékfizetés alapja az adóköteles jövedelem évi összegéhez igazodó 10 osztályba sorolva meghatározott havi ösz- szeg. Nyugellátás megállapítására csak az ipari, kereskedői engedély beadását követő idő- tőLvan lehetőség. A munka- viszonyban nem álló előadó- művészek és művészeti oktatók 1-től 4 osztályba sorolva fizetik a járulékot. Ez képezi a nyugellátás, baleseti nyugellátás alapját. Az ügyvédek nyugdíjának alapja az ügyvédi időre keresetként az ügyvéd működése alapján befolyt munkadíjnak a fenntartási költségekkel az alapokhoz való hozzájárulás, valamint a jövedelemadó és a községfejlesztési hozzájárulás összegével csökkentett részét kell figyelembe venni, de az átlagkereset havi 8000,— Ft- nál több nem lehet. Vegyes rendelkezések tartalmazzák a nyilvántartási és adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget, az üzemi balesetek bejelentését, nyilvántartását, a nyugdíjasok foglalkoztatásának nyilvántartását a nyugdíjban részesülők bejelentési kötelezettségét, az átmeneti rendelkezéseket, a törvény végrehajtását és hatályba lépését. A nyugdíjasok foglalkoztatásának nyilvántartására vonatkozó korábbi szabályokban változás nincs, Továbbra is köteles a nyugdíjast foglalkoztató munkáltató a nyugdíjasról az erre a célra rendszere- > Sített nyilvántartó lapot naptári évenként kiállítani és a jogszabálynak megfelelően vezetni. Nyugdíjas-nyilvántartó lap nélkül öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjast kivételes nyugellátásban részesülő személyt foglalkoztatni nem lehet. A mezőgazdasági szövetkezetben tagként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasról kivételes nyugellátásban részesülő személyről a szövetkezet 1976. január 1-től köteles nyugdíjas-nyilvántartó lapot vezetni. ,* Az a nyugdíjas; aki keresd foglalkozást kezd (pd. iparengedélyt kan) köteles azt 15 napon belül a nyugdíjfolyósító szervnek bejelenteni. 8 napon belül kell bejelenteni minden olyan változást, amely a nyugdíjra jogosultságot, vagy a folyósítást érinti. Az öregségi és munkaképteJ lenségi járadékos köteles a nyugdíjfolyósító szervhez bejelenteni, ha mezőgazdasági szövetkezeti tagsága megszűnt. Ezt 8 napon belül kell teljesíteni. Á rokkantság miatt árvaellátásban részesülő személy köteles a nyugdíjfolyósító szervhez bejelenteni, ha keresete három egymást követő hónapban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladta. A bejelentést a negyedik hónap 8. napjáig kell teljesíteni. Nem kell bejelenteni sem ä nyugdíjasnak (járadékosnak)* sem a munkáltatónak és a nyugdíjas-nyilvántartó laora sem kell felvezetni az alkalmi fizikai munkavégzést, kivéve, ha annak tartama 1 naptári hónapban ugyanannál a munkáltatónál a 6 napot meghalad*; ja. í Az átmeneti rendelkezés szerint 1975. július 1. előtti elhalálozás esetén, kérelmére az új jogszabály alapján is meg lehet állapítani a hozzátartozói nyugellátást, de csak akkor, ha a halál 1975. július 1-ét megelőző 15 éven belül következett be. Baleseti állandó özvegyi nyugdíj azonban, csak akkor állapítható meg, ha üzemi baleset alapján az özvegyet a halál időpontjában érvényben volt jogszabályok szerint is megilletné állandó özvegyi nyugdíj. (Pl. munkahelyen elszenvedett üzemi baleset következtében történt elhalálozás.) aavv.* ! . (Folytatjuk). Pásztor Ferenc t Fiúk a Leshegyen — Főhadnagy elvtárs, jelentem, látom már Takácsékat! Valamit matatnak a jelzőrendszer mellett. Benn vannak a nyomsáv belső oldalán. — Én is látom már őket, gyerünk egy kicsit szaporábban — kapja kengyelbe a lovat a főhadnagy. Hamarosan szaporán ügetnek a friss, magas fűben. Ezt szeretik a lovak. Ilyen terepen akár a világ végéig is ellovagolnának. Valóban a jelzőrendszer dróthálói között matatnak. — Takács Lajos tizedes; jelentkezem. Jelentem, egy buta őz nekirohant az oszlopnak. Az is lehet, hogy róka vagy más vad kapott bele. Már sebesülten érkezett ide. Nagyon be- legubancolódott a vezetékbe. Távbeszélőn már beszóltam az őrsre, hogy ne riadozzanak,- ha véletlenül jelezne a rendszer. Golubics- csal szépen kiszedtük a vadtetem maradékát — Kár ezért a szegény őzikéért! Olyan szép kis jószág lehetett — sopánkodik Golubics. Sután kaparássza a nyomsáv talaját egy rövid nyelű gereblyével. — Észrevettétek, hogy ragadozó madár is belekóstolt máraz őzbe? — kérdi a főhadnagy. — Igen, láttam. — felelt Takács és kidobálja az utolsó maradékokat is a vezetékek közül. — Itt maradtak az áruló tollak. Ds róka is járt itt, mert felfedeztük a nyomait a homokban. Azért tisztítom meg teljesen a — 91 — maradványoktól, mert ha itt maradna egy-egy bűzlő csonk, húscafat, akkor rácsapnának a ragadozó madarak, megéreznék a szagot a rókák vagy görények, szépen idevágtáznának, mi pedig futhatnánk a riasztásra. — Mit gondol, Takács elvtárs, sok szántani való lesz? Nagyon köves, nagyon kemény a talaj? — Van egy ötletem, amivel sok időt, munkát és pénzt lehet megtakarítani. Körülnéztem most azokon a helyeken, ahol a legko- pottabb a nyomsáv. Majdnem minden helyen egészen közel található porlékony homokkő, vagy laza, agyagmentes erdei föld. Sokkal könnyebb lenne ezt kitermelni, azzal leborítani a kritikus helyeken. Olyan nyomsávot nyerhetünk, amin még a légnyomok is felfedezhetők. — Majd meggondoljuk, beszélünk róla, aztán rábízzuk az őrnagy elvtársra, döntsön! — Mi pedig menjünk már, mert szikrázik a szemem, karikákat látok magam előtt, zöld tyúkok úsznak előttem a levegőben, a torkom úgy kiszáradt, mint a Szahara. Ennek a Takácsnak az a heppje, hogy hajtja magát, mintha aranyásó lenne, vagy gyémántkutató Jakutföldön. Én még ilyen nagy bolondot életemben nem láttam. A lelkességnek is van határa. Az ember csak lohol utána, akár egy robotgép, ő pedig akkor sem fáradt, ha már a másik félholtan rogy össze. * — Mit pusmogsz már megint? — szól feléje Takács. Nem zavarja az sem, hogy a főhadnagy hallja. — Azt pusmogom, hogy egy órája lejárt a szolgálatunk, én már kiszikkadtam, mint egy — 92 — nadrágszíj, száraz a gégém, a gyomrom, szikkadt az agyam, szeretnék már visszatérni az emberi közösségbe — mosolygott Golubics, mert tudja, hogy nem gondolhatja ezt nagyon komolyan, Takács lehordaná, mint a tolvajt. , — Béla, aki sír, attól el kell venni, — Ez meg mi! — pattant fel a főhadnagy, mert látja, hogy Golubics lábához egy tarka, lompos, kövérre hizlalt macska dörgölőzik. — Ez a ronda jószág hogyan került ide? — Jelentem, engem követ, mint az árnyék. Ez az én saját macskám — jelenti Golubics, egyszeriben olyan katonássá, olyan feszessé vált, mintha bronzból öntötték volna, mintha ő lenne a város főterén az ismeretlen katona. — Egy macska, egy igazi ronda házi cica a járőrrrel. No, ilyet még soha életemben nem pipáltam, mióta kétágú vagyok. Hogyan jutott eszébe, Golubics Béla? — Jelentem, az a története, hogy én már kértem a törzsőrmester elvtárstól, hogy kutyás lehessek, mert igen-igen kedvelem az állatokat. Kiskoromban volt kanárim, volt aranyhörcsögöm, volt idomított csókám, baglyom, és volt egy törzskönyvezett japán palotapincsim. — Innen származik az a névjegykártya, hogy Golubics Béla magánzó és kutyasétáltató! — nevet rajta Takács Lajos, mert ő tudja, együtt jártak a Toldi Gimnáziumba. Akkoriban nyomatott Golubics névjegykártyát, amire ő csak azt íratta, hogy magánzó, de valamelyik mókáskedvű osztálytársa száz névjegykártyára rábélyegezte a „kutyasétáltató” rangot is. — Ne személyeskedj, Takács. (Folytatjuk) — 93 —
