Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

Akár az ikrek

Húszéves az önkéntes rendőri szolgálat

Sorban, egymás után, egyforma sebességgel, azonos gázzal.

Nagy-gyönki határ 1975. július 24-én. 12 órakor.

*

A délibáb hiányzik.

Vakít, perzsel a Nap.

Megállunk. Kollégám megállítja a Wartburg motorját.

— Felforr a víz — mondja.

Leülünk az út szélére. Pár

perc múlva felfigyelünk a dombok mögül kanyargó, szűnni nem akaró zúgásra.

— Mint a dongó, azok zúgnak így.

Dongó? — no, az előbbi csak elhallás volt. hiszen tarlóhántást végző traktorok hangját halljuk, s feléjük megyünk. Udvari községtől nem messze, a nagy-gyönki dűlőben.

Irány gyalog! Hagyjuk az autót. Tapossuk, tiporjuk a frissen disztillerezett földet.

Távolban porfelhő gomolyog.

Ök azok — mondja kísérőnk, Szabolcska Károly, a gyönki Petőfi Tsz agronómusa, s előre mutat.

A porgomolyagból lassanként előcammog a két traktor, szorosan, egymás után tartanak.

A dűlő végén megállnak. Meztelen felsőtestű emberek kászálódnak ki a piros MTZ-k fülkéjéből. Akár az ikrek, gondolom. amint a két izzadó, félmeztelen férfire nézek. Nem a hasonlóságuk — nincs is —:. hanem az együtt végzett munka. az egymásrautaltságuk hittatja eszembe azt. Ellentétei egymásnak. Reidl Adám gondterhelt arcú, hallgatag ember. Zömök, széles vállú, vasmarkú.

Stósz János nevető, huncut szemű, vékonyabb, csontosabb társánál.

Jó munkát kívánunk, ami,' tudjuk, fölösleges, de valami jót kívánni mindig illik.

— Köszönjük, megvan — mondják.

Reidl Adám lehajol egy marok földért. S morzsolja, csurgatja uijai között.

— Akár a tapló, látja? Ilyen az idei nyár. Egy hete dolgozni se tudtunk az eső miatt, most meg olyan por száll utánunk, mintha harckocsival mennénk.

Együvé tartozás, egymásrautaltság. Ez jut eszembe, amint beszélgetünk. Néz?m a két egymás után kötött traktort,, az üresen ásító vezetőfülkéket. Összehangoltan kell itt dolgozni, ugyanakkora sebességgel menni, ugyanakkora gázzal. . mint a másik. Ha az egyik kisebb sebességet ed. fiát A másik húzza a rövidebbet.-— Ilyen nincsen., összeszoktunk a legapróbb mozdulatból értjük egymást — mondja Stósz János.

Nem értem, miért kormosak, miért ülnek apró porszemek az arcukon. — Nem látták a tarlót, azért nem értik — magyaráz Reidl Ádám. —.Ezt is, mint a többi' tarlót, felégetik. A pernye úgy fel verődött, hogy sokszor ahg kantunk levegőt. Oh/anok voltunk. mint a kéményseprők.

— Reggel hét óta húzzuk egvmáát. — veszi át a szót Stósz János — este hétig esi-'

Milyen lesi a silszirl útfiriiz?

A Szekszárdra bejáró dolgozók, de a város lakói közül is sokan naponta elmennek a régi művelődési ház helyén épülő úttörőpalota előtt. A megye első úttörőháza. nyugodtan használhatjuk a szót: palotája — lesz elkészülése után ez az épület.

Milyen lesz. mikor készül el ak úttörőház?. A választ Gubi- cza Lajosné megyei úttörőelnöktől kaptuk.

— Az épület műszaki átvételét az év végére tervezzük. Ez nem jelenti azt, hogy a pajtások rögtön birtokukba vehetik a házat. A következő év első felében a szervezési feladatokat végezzük el. 1973-ban lesz a harmincadik születésnapja a Magyar Űttörőszövétségnek, azt hiszem az évfordulóba ennél az űttörőházrhl r.aavobb ajándékot n°m is kanhatnának a megye úttörői.. Ahosv az egész ország úttörőinek Zánka, úgy a Tolna megyeieknek ez a ház lesz az ajándékuk. Nyugodtan mond. hatom. hogy a, megye valamennyi úttörőiének, p^r* a h 'z módszertani központként fog

dolgozni -és ezért munkája kihat valamennyi úttörőcsapat életére. Tehát az év első fele a berendezésre, a szakemberek és a különböző szakkörök, csoportok szervezésére megy el. A megyei K.ISZ-bizottság akció- programjában szerepel. egy olyan pont, hogy tavaszra építőtábort szerveznek az úttörőház környékének rendbetételére. a parkosítás elvégzésére.

— A ház középső részén lesz egy nagyterem, részben természetes világítással, ahol a különböző nagy rendezvényeket, ünnepségeket tarthatjuk. Az emeleten helyezkednek maid el a szakköri helyiségek. • Még nem döntöttük' el pontosan, hogy milyen szakköröket szervezünk. de barkáé?-, irodalom- barát-, előadóművész-, rádiós- (műsorszíérkesztő) és távfrász-, fotó-, képzőművész- (külön rajz- és szobrász-!, kézimunka- természetbarát-, honismereti és zenebarát-szakkör biztosan lesz.

— Itt az pmeleten helyezünk

el effy kottatárat, részben a zonebarafoknak. részben pedig a megyebeli úttörőzenekarok- nak. -,_i. .

náljuk. Akkor abbahagyjuk,

holnap újra kezdjük.

— A fizetség?

— Naponta 180—200 forint.

Szóval összejön a havi pépz.

Mindketten családos emberek. helye van a pénznek. Reidl Ádám öt, Stósz János két gyerek édesapja.

A gépekről jön elő a szó. Mindketten jóval túl vannak már a tízéves traktorosságon. Életük -eggyé fonódott a dübörgő gépekkel, örömük, bánatuk okozói a traktorok. Felsorolják hányféle génnel dolgoztak már. A jó öreg Hofferokkal" kezdték, s ahogy a technika fejlődött, cserélődtek alattuk a traktorok is.

Dél van. ebédidő. Árnyékba húzódunk.,- A két traktorba táskát hoz a gépek ijlése alól.

DAiíiaszf-szalvént - téy$ maguk elé, terítéshez fognak. Só. paprika. paradicsom, melléje szalonna. szajrnóka.

— Jó étvágyat!

— Köszönjük.

*

— Értékes emberek — mondia SzaboRska egrenómus — kellenek a téesznek. mint a falat kenyér. A vérükben a munka.

Húsz perc ebédidő, s újra

zúgnak a gépek. *

Az égig száll a por. Elvesznek szemünk elől a gépek, az elnyűhetetlen emberekkel.

VARGA JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly '*

A földszinten lesznek a különböző játék- és klubszobák. Ezekben tarthatják próbáikat az előadóművész-jélöltek — a szavalok, a színjátszók, a táncosok. az irodalom- és zenebarátok. A különböző játékos klubdélutánokát. Vetélkedőket is a földszinti helyiségekben fogják megrendezni.

Az alagsor néhány üres helyiségében sportszobákat ren-' dezünk be.— A ház módszer+ani jellegét szolgálva az. ott dolgozó szakemberek szakmai útmutatókat. módszertani kiadványokat ‘ készítenek a megyé más községeiben, városaiban tevékenykedő úttörőcsapatok számára, Az,érvét szakk'ú’típusok pedig bemutató foglalkozásokkal népszerűsítik majd saját munkaterületüket.

— A berendezések ragy részét: a- székeket asztalokat, a zongorákat már megrendelték. Társadalmi ösztöndíjat ajánlottunk fel három fiatal Tolna megyei képzőművésznek, hogy pályamunkáikkal az úttörőházat díszítsék.

^ olgozó népünk- fokozódó ** mértékben, közvetlenül és közvetve is különböző szervezeti formákban vesz részt államunk ügyeinek intézésében, a szocialista közrend, közbiztonság szilárdításában, a szocialista tulajdon védelmében a jogsértő, rendbontó elemekkel szemben folytatott kíméletlen harcban.

A szocialista rendőri szervek mindig hűséges segítőkre találtak — bűnüldözési munkájukban

— a lakosság körében. A szocialista társadalmi rendszerünkben végbement változások módot és lehetőséget adtak a rendőri szerveknek, hogy munkájuk hatékonyabb végzéséhez minél szélesebb körű társadalmi erőket vonjanak be. A Minisztertanács — a társadalmi rendszerünkben végbement fejlődés eredményeként

— 1955. július 28-án kelt 1066/1955. számú határozatával elrendelte az önkéntes rendőri intézmény létrehozását. Működésének jogalapját ma is e határozat képezi.

Az önkéntes rendőrök feladatául szabja: „A Magyar Népköz- társaság rendőrségét a közrend és közbiztonság fenntartására, a társadalmi tulajdon védelmére, továbbá a szocialista együttélés szabályainak megtartására irányuló munkájában önzetlenül segíteni."

Megyénk közigazgatási területén élő, dolgozó, közel másfél ezer önkéntes rendőr nap mint nap vállalja e feladatok maradéktalan végrehajtását. Soraikban található üzemi munkás, tsz- tag, alkalmazott, pedagógus, jogász; társadalmunk minden rétegeA z elmúlt két évtized alatt ” az önkéntes rendőri szolgálat egyenletesen fejlődött. Ma már szinte megszámlálhatalan a szolgálatok száma, amelyet ellát-, tak.. Eddigi tevékenységükkel, segítőkészségükkel kivívták az őket delegáló szervek és az állampolgárok bizalmát, megbecsülését.

Közbiztonsági tevékenységük, aktivitásuk igen pozitív irányban folyamatosan fejlődött. Az elmúlt négy esztendőben például bűn- cselekmény elkövetésén tettenér- tek és elfogtak 102, előállítottak 272 személyt, önkéntes rendőri csoportjaink két évtizedes múltja, kifejtett tevékenysége bizonyítja létjogosultságát, politikai jelentőségét.

Az önkéntes rendőri csoportok szervezése, delegálása a kezdeti időkben nagyon sok problémával járt együtt.

Már rég ott tartunk, hogy önkéntes rendőrnek lenni megbecsülést, politikai elismerést jelent. Az állami gazdaságok, vállalatok, tsz-ek, csak a legjobbakat javasolják; azokat, akik a munkában kiválóak, a családi életben példamutatóak.

Példamutatóak és kiválóak —• 20 éve egyfolytában — a munkahelyen és az önkéntes rendőri szolgálatban a dunaszentgyörgyi Szabó József, a gerjeni Dömötör Ferenc, Házi Sándor, Szebényi

Tolna, megyében a kalászosok és a borsó vetésterületének több mint nyolcvan százalékán takarították be eddig az új termést. Az állami gazdaságoknak és a tsz-eknek körülbelül 40— 50 százaléka befejezte az aratást. A segítségnyújtást a gazdaságok egymás közti megállapodása szerint folytatják, s a gépeket oda csoportosítják át, ahol megfelelő szállítóeszközök állnak rendelkezésre és a kombájnokat ki tudják szolgálni.

A pénteki csendes eső, bár többfelé jól jött az egyheti napsütéstől és a szél szárítóerejétől keményre vált talajokon már csapadékra áhítozó kapásokra és kerti növényekre,

József, Szebényi János, a befecsJ kai Dévényi Péter, a szekszárdi Lukács Ferenc és Tóbiás István, és a bonyhádi Budai József. A személyükben lévő aktív elhatározás és szorgalom a biztosíték a jövőre a vállalt kötelezettségek további becsületes teljesítésére.

Pártunk Központi Bizottsága at belügyi szervek munkájának értékelésekor nagy figyelmet fordít az önkéntes rendőri tevékenység értékelésére, továbbfejlesztésér® is. A Központi Bizottság 1969. novemberi határozatában az önkéntes rendőrök munkájáért elis-j mérését és köszönetét fejezte kli Megállapította: „Az önkéntes

rendőri szervezet ma már az egész ország területén politikai tényezővé vált. Tevékenységével nagyban hozzájárul a közrend, közbiztonság fenntartásához és folyamatos szilárdításához."

E határozat ugyanakkor a fejlődés irányvonalát is meghatározta: „Fejlődésünk jelenlegi szakaszában lehetséges és szükséges a társadalmi erők még szélesebb körű részvétele az állam és a közbiztonság védelmében."

Pártunk és kormányunk a töretlen munka elismeréséért és megbecsüléséért kitüntetések és jutalmazások adományozásával is kifejezi elismerését. A kormány 1970-ben „önkéntes Rendőri Szolgálatért" kitüntető jelvényt alapított. A megyénkben dolgozó önkéntes rendőrök közül ez ideig közel négyszázan kapták meg a 10 és 15 éves szolgálatért járó jelvényt.

A Tolna megyei Rendőrfőkapitányság a megyei önkéntes elvtársak önzetlen és fáradságos munkáját nagyra értékeli.

A párt-, a társadalmi és a tcH nácsi szervek elismerik, megbecsülik az önkéntes rendőri tevékenységet. A járási, községi, párt- és tanácsi szinten egyre gyakrabban értékelik a közrendet és a közbiztonságot együtt az önkén-' tes rendőrök tevékenységével. A végzett munkáért igen gyakran testületileg fejezik ki elismerésüket. Ez az elismerés megyénk falvaiban bontakozott ki a legerőteljesebben. Ez nem véletlen; hiszen falun önkéntes rendőrnek lenni társadalmi elismerést, a törvény megszemélyesítését is jelenti.

Az MSZMP XI. kongresszusa magas erkölcsi elismerésben részesítette a fegyveres testületek mellett működő társadalmi erők tevékenységét. Az elkövetkezendő esztendőkben fokozottabb mértékben számítunk önkéntes rendőreink áldozatos munkájára, közreműködésükre a bűnözők leleplezésében, az állam és közbiztonság megszilárdításában, szocialista társadalmi rendszerünk felépítésében.

Ezúton is megköszönjük ön- . kéntes rendőreink fáradságos munkáját és kérjük további támogatásukat és segítségüket feladataink eredményes végrehajtásához.

Eigner György

rendőr főhadnagy

ismét lassította az aratást. Ä bátaszéki Búzakalász Tsz-ben, megyénk egyik legnagyobb közös gazdaságában 31 hektár búza- és 15 hektár tavasziárpa- földet borít a belvíz. A nagyközség határát az utóbbi két hónapban huszonkét napon át öntözte eső, júniusban 1Q8, júliusban több mint 70 milliméter csapadék hullott a gabonára, amelyből százhúsz vagonnyit kellett szárítani betakarítását követően. A mélyebb fekvésű területeken lévő gabona aratására a tsz két John Deere kombájnját úgynevezett rizsgumikkal szerelték fel, hogy gyorsítsák és veszteségmentesebbé tegyék a betakarítást. £

Rizsgumikkal szerelték fel a kombájnokat Bátaszé^en