Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

Mit fagyasztunk, hogyan fogyasztunk ? Megszűnik az „afbérlet” Szeptemberre elkészül a szekszárdi egészségügyi szakközépiskola épülete \ A lakosság jövedelme 1970- ben 155,1 milliárd, 1974-ben 221,5 milliárd forint volt. A növekvő bevétel fokozatosan átalakítja a fogyasztás szer­kezetét. S mivel a fogyasztás az életmód része, ahogy utób­bi, úgy előbbi is folytonosan változik. Elengedhetetlen alep Életünk kiteljesedéséhez szükségszerű alap a növekvő anyagi jólét. Ez azonban ko­rántsem igazolja azokat, akik körültáncolják a presztízs- fogyasztás bálványait, s el­lentmond azoknak is, akik a szegénység szépségét prédi­kálják. Ugyanis: nemcsak anyagi, pénzzel megváltható ja­vakat fogyasztunk, a puszta anyagiak senkit nem tesznek többé, értékesebb emberré. örvendetes például, hogy pénzben ugyan többet, de ösz- szes kiadásainkat nézve, ará­nyaiban kevesebbet költünk élelmiszerekre, dohányárura, italra, mint öt, s még inkább tíz esztendeje. A munkás, al­kalmazotti háztartásokban 1970-ben havi 599 forint ilyen kiadás jutott átlagosan egy fő­re, 1974-ben 722, ám ez a summa az összkiadás 37,9 szá­zalékát tette ki csupáfi, míg előbbi még 41,8 százalékra rú­gott. Ebből azonban hiba len­ne arra következtetni, hogy minden rendben van élelmi­szer-fogyasztásunk körüL i * A szokás hatalma Belenyugodhatunk abba,' hogy miközben változatlan mennyiségű zsiradékot juttat szervezetébe a munkás és al­kalmazotti család tagja, öt esz­tendő alatt pusztán n dekával növelte zöldségfogyasztását? Gyümölcsből pedig kevesebbet eszik, mint fél évtizeddel ez­előtt...! A paraszti háztartások­ban előbbiekkel megegyező a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ott emelkedett az elfo­gyasztott zsiradék mennyisége. Azaz fogyasztási szokásainkat sok mindenben udalma alatt tartja még a hagyomány. Miközben tetemesen gyara­podtak a jövedelmek, a ruház­e ........... Vendég az NDK-ból Jürgen Thies, az NDK bel­kereskedelmi és szolgáltatási minisztériuma szakszervezeti bizottságának elnöke, a Bel­kereskedelmi Minisztérium vendégeként látogatást tett Tolna megyében is. Jürgen Thiest fogadta Korsós István, a Tolna megyei Tanács VB. kereskedelmi osztályának ve­zetője és Molnár Lajos, a KPVDSZ megyei titkára. Tá­jékoztatták megyénk kereske­delmi helyzetéről és a KPVDSZ munkájáról, majd megtekintettek több kereske­delmi egységet, többek között Szekszárdon az újvárosi ÁFÉSZ ABC-áruházát és a Népbolt Korzó áruházát Ezt követően ellátogattak a gemenci rezervátumba és a sárközi háziipari múzeumba. kodásra költött összeg, egy fő­re számítva a munkás, alkal­mazotti háztartásokban, öt esz­tendő alatt mindössze 56 fo­rinttal emelkedett. Az állam sokféle módon és eszközzel, tudatosan befolyásolja a fo­gyasztási szerkezetet. Ám ettől még az egyén nem biztos, hogy arra költi forintjait, ami­re kívánatos, helyes lenne. Hi­szen kedvező, hogy ma ha­zánkban egy lakos annyi húst fogyaszt, mint egy holland, s jóval többet, mint egy olasz — a hazai húifogyasztás 1974-ben 66,4 kg volt, kétszer annyi, mint az 1934—1938 közötti évek átlaga —, de annak ko­rántsem örvendhetünk, hogy az alkoholfogyasztásban nem­zetközi élvonalban állunk. Nem egyértelmű a hatás Bár még mindig a kelleténél több kalóriát veszünk ma­gunkhoz, már növekszik az egészségesebb élelmiszerek aránya táplálkozásunkban, s emelkedik a tartós fogyasztási cikkekre, lakásfelszerelésre ki­adott forintok részesedése. Ter­mészetes, hogy az állam _ az össztársadalmi érdekek kép­viseletében — bizonyos terü­leteken beleavatkozik a fo­gyasztásba, preferenciákat al­kalmaz, ösztönöz, illetve visz- szatart azzal, hogy valamint „olcsón”, mást pedig „drágán” hoznak forgalomba. Miért a két jelzőnél a macs­kakörmök? Azért, mert e ter­mészetes állami befolyásolás­nak eredményei viszonylago­sak, nem mindenkor sikerül az ésszerűség, célszerűség, " és a gazdaságosság egységét meg­teremteni. Elég itt arra utalni, hogy a fogyasztásban nagy szerepet játszó társadalmi jut­tatásoknak sem esvértelmű a hatása, akár az ártámogatáso­kat, akár az üzemi étkezési hozzájárulást nézzük. Fogyaszthatnánk okosabban Jóval többet fogyasztunk, mint öt, vagy tíz esztendeje, ám a mennyiségi növekedésnél lassabban változnak a minősé­gi jellemzők. Azaz fogyaszt­hatnánk olcsóbban is, ha a tudati igazodás meggyorsulna. Túljutottunk azon, hogy pusztán alapvető szükséglete­inket elégíthessük ki, s némi bizonytalankodás után az álla­mi intézkedések mind tudato­sabban befolyásolják a fo­gyasztást. annak szerkezetét. A párt XI. kongresszusa nem­csak azt mondta ki, hogy az ötödik ötéves tervhen az egy főre számított reáljövedelem 23—25 százalékkal emelked­jék, hanem azt is. hogv ter­melés • és fogyasztás kölcsön­hatását ésszerűbben kell ér­vényesíteni. Továbbra sem válik mellékessé, mit, meny­nyit fogyasztunk, de most már velük azonos sorba kerül az, hogy hogyan? A szocialista életmód formálódását is meg­gyorsítja az a társadalmi mé­retű válasz, melyet a követke­ző évtizedekben e hogyanra a gyakorlatban adunk. MÉSZÁROS OTTÖ Néhány hét múlva levesz­nek egy zománcozott táblát a szekszárdi Garay Gimnázium kapujáról. Azt, melyik az egészségügyi szakközépiskola ottlétét hirdette. Szeptember elejére elkészül ugyanis a me­gyeszékhely legújabb közép­fokú oktatási intézménye, és a szakközépiskola társ- vagy al­bérlőből előlép fóbérlővé. Nehéz lenne eldönteni, hogy ki várja jobban az átadást: a közel háromszáz tanuló, vagy a huszonöt főt kitevő tantes­tület. Négy esztendőn keresztül ugyanis nagyon mostoha kö­rülmények között folyt az ok­tatás. A nyolc osztálynak öt tanterem állt rendelkezésére, a lányok egy része állandóan vándorolt az egy-egy órára megüresedő gimnáziumi osztá­lyokba, tornatermet is úgy bé­reltek, a tanári szobára sem illet rá az „ideális” jelző. A Garay Gimnáziumot annak ide­jén, a múlt század végén, nyolcosztályosra tervezték. Ugyanakkor az elmúlt évben a két iskolának — a gimnázium­nak és az egészségügyi szak- középiskolának — összesen huszonnégy osztálya tanult az épületben. Ehhez még hozzá­számíthatjuk azt a tényt is, hogy évről évre csökkent azoknak a szakközépiskolások­nak a száma, akiket kollégi­umban el tudtak helyezni, te­hát mindinkább több lett a bejáró. (Volt olyan tanuló, aki naponta Paksról utazott az is­kolába.) , Mindez azonban már a műi-' té. Szeptember elsején az, új' iskolában lesz az évnyitó { ünnepség. Az épületben a spe­ciális igényeknek megfelelőé«: r nem csak szaktantermek, ha-' nem például kórtermek iá lesznek, a földszinten kap he­lyet a felnőtt- és a csecsemő-’ kórterem, a mérlegszoba, á csecsemőfürösztő, a laborató­rium, a vegyszerraktár, az or­vosi rendelő, a bemutató vizes, blokk, a tanulók részére késze-, tett öltözők, zuhanyzók. Á ké$ emelet déli oldalát a négy­négy tanterem foglalja el, ai északit pedig a kiszolgáló he­lyiségek. Természetesen lesz tornaterem is — tizennyolc­szor harmincméteres — és a háromszintes iskola mellett épül már a négyemeletes kol­légium is. Várhatóan az éti végére adják át. A négyágyas szobákban összesen kétszáz lány talál majd második ott­honára. A háromszáz adagos konyha és étterem bizonyára sokat javít majd a szekszárdi, középiskolások étkeztetési helyzetén. ;■■*&** \ Az udvar rendezésére a kö­vetkező naptári év első felé­ben kerül sor. Itt lesznek majd a sportpályák, a pihenő- és tanulópark, de felépül egy ti­zenkétszer huszonöt métere* fedett uszoda is. Hasznos, gazdaságos Újdonság a háztájiban Sertések mesterséges termékenyítése Hazánkban tekintélyes múltja van mind a lovak, mind a szarvasmarhák mes­terséges termékenyítésének. A sertések inszeminálása lénye­gesen újabb keletű. még újabb keletű a háztáji gazda­ságokban. A Mesterséges Ter­mékenyítő Állomás insze- minátorai tavaly — szeptem­ber elejétől december végéig — 492 kocát termékenyítet­tek; ez év első hat hónapjá­ban 1444-et. Megyénkben ez a korszerű eljárás főként a szekszárdi járásban és a paksi járás egy részén népszerű. A természetes és a mester­séges fedeztetéssel elért ered­mények közül az utóbbiak a jobbak, amint azt hazai vi­szonylatban az Országos Ál­lattenyésztési Felügyelőség felmérése bizonyítja törzs­tenyészetekben gyűjtött ada­tok alapján. Vemhesülést ter­mészetes fedeztetéssel 65,8 százalékos sikerrel, 9,8 fialási átlaggal; mesterséges fedezte­téssel 66,8 százalékos ered­ménnyel, 9,7-es alomszámmal értek el. Megyénkben a mes­terséges termékenyítés — hat hónap átlagában — 75 száza­lékot meghaladó eredményt hozott, 9,98-as fialási átlag­gal, Dr. Bánházi Csaba, a Mes­terséges Termékenyítő Állo­más termelési osztályának ve­zetője nyilatkozott lapunk ré­szére a sertések mesterséges termékenyítéséről. — A mesterséges terméke­nyítés állategészségügyi szem­pontból szinte felbecsülhetet­len jelentőségű a háztáji^ gaz­daságok részére — bocsátotta előre dr. Bánházi Csaba. — A sertéssel foglalkozó gazdák szomorú tapasztalataikból tud­ják, mekkora károkat okozhat a brucellózis, a leptospirózis, az Aujeszy-betegség. Noha a községi apaállatokat rendsze­resen ellenőrzik, a betegsége­ket mégis terjeszthetik. Míg a nagyüzemben állandó a ko­cák orvosi felügyelete, a ház­táji gazdaságokban ez nincs meg. így a gazda előtt elég hosszú ideig rejtve maradhat, hogy kocája beteg, ezért nem következik be megterméke- nyülése. Megyei tapasztalatunk, hogy az inszeminálás az esetek 58 százalékában az optimálisnak tekinthető 9—12 malacos alomszámot eredményezte. — A Mesterséges Termé­kenyítő Állomás apaállatai szigorúbb orvosi megfigyelés alatt állnak, mint a községi apaállatok. Utódaikról pontos feljegyzéseket készítünk, így mindig tudjuk, mikor szüksé­ges a kant kicserélni. Az in- szeminálásra kiválasztott apa­állatok napi súlygyarapodása a hizlalási idő alatt 820—830 gramm — mondotta dr. Bán­házi Csaba. — Az állatok al­kata, szalonnavastagsága is megfelel azoknak az igények­nek, amelyeket a felvásárló­szervek támasztanak. Meg­jegyzem, mihamar eljutunk odáig, hogy a felvásárlók ult­rahangos készülékkel mérik majd a sertés szalonnájának vastagságát és ennek megfe­lelően állapítják meg az álla­tok árát„ — így dr. Bánházi Csaba. Tréfásan fogalmazhatnánk úgy, hogy az inszeminátor táskájában öt-hat féle apa­állattal indul kőrútjaira. Per­sze, a valóságban nem eleven jószágról, hanem inszemináló anyagról van szó. A Mester­séges Termékenyítő Állomás olyan apaállatoktól vett inszé- mináló anyagot, amelyek a háztáji állomány egyedeinek termékenyítésére a legalkal­masabbak; tehát nagy ellen­állóképességű, nagy fejlődési erejű, szép sonkája utódokat produkálnak. Az úgynevezett zugkanokra mindez — magától értetődően — nem érvényes. Gyakori, hogy ezeknek a senki által nem ellenőrzött állatoknak utódai satnyák, életképtele­nek, betegek. Valóban érthe­tetlen, miféle takarékosság (?) elspórolni egy ötvenest az ál­lattenyésztési intézménytől™ — Akadnak ennél érthetet­lenebb megnyilvánulások is — fűzte tovább a gondolatot partnerünk. — Még olyan, rendkívül ostoba véleményt is hallottunk, hogy a sertések inszeminálásának titkos célja a háztáji kocaállomány elsor­vasztása; A valóság ezzel szemben az, hogy az állam éppen a háztáji sertésnevelés fejlesztése, tehát az állattar­tók, végső soron pedig a nép­gazdaság érdekében áldoz je­lentős összegeket az inszemi- nálásra. Talán nem érdektelen arra emlékeztetnem, hogy sok más ország mellett a két Né­metország mindegyikében be­vált, ismert, általánosan el­terjedt a kocák inszeminálá­sa™ Itthon, Magyarországon elsődleges népgazdasági érdek a sertésinszeminálás elterjesz­tése. Az utóbbi évtized ta­pasztalata azt mutatja, hogy a háztájiban, amely szerves része a közösnek, csökken, a tehénállomány. A szarvas- marha tartása túlságosan nagy kötöttséggel jár; a te­hénnel napjában többször kell foglalkozni. Ha ellenben a sertés — például — csütörtö­kön este megkapja a magáét, péntek estig nem követelőzik. — Mivel segíthetik az állata tartók a Mesterséges Termé­kenyítő Állomás munkáját? — Elsősorban azzal a biza­lommal, amelyre méltók jól képzett inszeminátoraink. A gazdáknak minden okuk meg­van elhinni, hogy az inszemi­nátor érti a dolgát, hogy nem kénye-kedve szerint, hanem a koca élettani adottságainak ismeretében törekszik opti­mális időpontban teljesíteni feladatát. Maguknak, gazda­társaiknak, nekünk segítenek^ akik elvégzik azt a parányi adminisztrációt, hogy a kocák ellését a termékenyítési jegy aláírásával igazolják. Ez nél­külözhetetlen tájékoztatás szá­munkra ahhoz, hogy folyama­tosan gondoskodhassunk opti- máis minőségű inszemináló anyagról — fejezte be tájé­koztatását dr. Bánházi Csaba,’ a Mesterséges Termékenyítő Állomás osztályvezetője. BORVARÓ ZOLTÁN , 1975. július 24,

Next

/
Oldalképek
Tartalom