Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-24 / 172. szám
Mit fagyasztunk, hogyan fogyasztunk ? Megszűnik az „afbérlet” Szeptemberre elkészül a szekszárdi egészségügyi szakközépiskola épülete \ A lakosság jövedelme 1970- ben 155,1 milliárd, 1974-ben 221,5 milliárd forint volt. A növekvő bevétel fokozatosan átalakítja a fogyasztás szerkezetét. S mivel a fogyasztás az életmód része, ahogy utóbbi, úgy előbbi is folytonosan változik. Elengedhetetlen alep Életünk kiteljesedéséhez szükségszerű alap a növekvő anyagi jólét. Ez azonban korántsem igazolja azokat, akik körültáncolják a presztízs- fogyasztás bálványait, s ellentmond azoknak is, akik a szegénység szépségét prédikálják. Ugyanis: nemcsak anyagi, pénzzel megváltható javakat fogyasztunk, a puszta anyagiak senkit nem tesznek többé, értékesebb emberré. örvendetes például, hogy pénzben ugyan többet, de ösz- szes kiadásainkat nézve, arányaiban kevesebbet költünk élelmiszerekre, dohányárura, italra, mint öt, s még inkább tíz esztendeje. A munkás, alkalmazotti háztartásokban 1970-ben havi 599 forint ilyen kiadás jutott átlagosan egy főre, 1974-ben 722, ám ez a summa az összkiadás 37,9 százalékát tette ki csupáfi, míg előbbi még 41,8 százalékra rúgott. Ebből azonban hiba lenne arra következtetni, hogy minden rendben van élelmiszer-fogyasztásunk körüL i * A szokás hatalma Belenyugodhatunk abba,' hogy miközben változatlan mennyiségű zsiradékot juttat szervezetébe a munkás és alkalmazotti család tagja, öt esztendő alatt pusztán n dekával növelte zöldségfogyasztását? Gyümölcsből pedig kevesebbet eszik, mint fél évtizeddel ezelőtt...! A paraszti háztartásokban előbbiekkel megegyező a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ott emelkedett az elfogyasztott zsiradék mennyisége. Azaz fogyasztási szokásainkat sok mindenben udalma alatt tartja még a hagyomány. Miközben tetemesen gyarapodtak a jövedelmek, a ruháze ........... Vendég az NDK-ból Jürgen Thies, az NDK belkereskedelmi és szolgáltatási minisztériuma szakszervezeti bizottságának elnöke, a Belkereskedelmi Minisztérium vendégeként látogatást tett Tolna megyében is. Jürgen Thiest fogadta Korsós István, a Tolna megyei Tanács VB. kereskedelmi osztályának vezetője és Molnár Lajos, a KPVDSZ megyei titkára. Tájékoztatták megyénk kereskedelmi helyzetéről és a KPVDSZ munkájáról, majd megtekintettek több kereskedelmi egységet, többek között Szekszárdon az újvárosi ÁFÉSZ ABC-áruházát és a Népbolt Korzó áruházát Ezt követően ellátogattak a gemenci rezervátumba és a sárközi háziipari múzeumba. kodásra költött összeg, egy főre számítva a munkás, alkalmazotti háztartásokban, öt esztendő alatt mindössze 56 forinttal emelkedett. Az állam sokféle módon és eszközzel, tudatosan befolyásolja a fogyasztási szerkezetet. Ám ettől még az egyén nem biztos, hogy arra költi forintjait, amire kívánatos, helyes lenne. Hiszen kedvező, hogy ma hazánkban egy lakos annyi húst fogyaszt, mint egy holland, s jóval többet, mint egy olasz — a hazai húifogyasztás 1974-ben 66,4 kg volt, kétszer annyi, mint az 1934—1938 közötti évek átlaga —, de annak korántsem örvendhetünk, hogy az alkoholfogyasztásban nemzetközi élvonalban állunk. Nem egyértelmű a hatás Bár még mindig a kelleténél több kalóriát veszünk magunkhoz, már növekszik az egészségesebb élelmiszerek aránya táplálkozásunkban, s emelkedik a tartós fogyasztási cikkekre, lakásfelszerelésre kiadott forintok részesedése. Természetes, hogy az állam _ az össztársadalmi érdekek képviseletében — bizonyos területeken beleavatkozik a fogyasztásba, preferenciákat alkalmaz, ösztönöz, illetve visz- szatart azzal, hogy valamint „olcsón”, mást pedig „drágán” hoznak forgalomba. Miért a két jelzőnél a macskakörmök? Azért, mert e természetes állami befolyásolásnak eredményei viszonylagosak, nem mindenkor sikerül az ésszerűség, célszerűség, " és a gazdaságosság egységét megteremteni. Elég itt arra utalni, hogy a fogyasztásban nagy szerepet játszó társadalmi juttatásoknak sem esvértelmű a hatása, akár az ártámogatásokat, akár az üzemi étkezési hozzájárulást nézzük. Fogyaszthatnánk okosabban Jóval többet fogyasztunk, mint öt, vagy tíz esztendeje, ám a mennyiségi növekedésnél lassabban változnak a minőségi jellemzők. Azaz fogyaszthatnánk olcsóbban is, ha a tudati igazodás meggyorsulna. Túljutottunk azon, hogy pusztán alapvető szükségleteinket elégíthessük ki, s némi bizonytalankodás után az állami intézkedések mind tudatosabban befolyásolják a fogyasztást. annak szerkezetét. A párt XI. kongresszusa nemcsak azt mondta ki, hogy az ötödik ötéves tervhen az egy főre számított reáljövedelem 23—25 százalékkal emelkedjék, hanem azt is. hogv termelés • és fogyasztás kölcsönhatását ésszerűbben kell érvényesíteni. Továbbra sem válik mellékessé, mit, menynyit fogyasztunk, de most már velük azonos sorba kerül az, hogy hogyan? A szocialista életmód formálódását is meggyorsítja az a társadalmi méretű válasz, melyet a következő évtizedekben e hogyanra a gyakorlatban adunk. MÉSZÁROS OTTÖ Néhány hét múlva levesznek egy zománcozott táblát a szekszárdi Garay Gimnázium kapujáról. Azt, melyik az egészségügyi szakközépiskola ottlétét hirdette. Szeptember elejére elkészül ugyanis a megyeszékhely legújabb középfokú oktatási intézménye, és a szakközépiskola társ- vagy albérlőből előlép fóbérlővé. Nehéz lenne eldönteni, hogy ki várja jobban az átadást: a közel háromszáz tanuló, vagy a huszonöt főt kitevő tantestület. Négy esztendőn keresztül ugyanis nagyon mostoha körülmények között folyt az oktatás. A nyolc osztálynak öt tanterem állt rendelkezésére, a lányok egy része állandóan vándorolt az egy-egy órára megüresedő gimnáziumi osztályokba, tornatermet is úgy béreltek, a tanári szobára sem illet rá az „ideális” jelző. A Garay Gimnáziumot annak idején, a múlt század végén, nyolcosztályosra tervezték. Ugyanakkor az elmúlt évben a két iskolának — a gimnáziumnak és az egészségügyi szak- középiskolának — összesen huszonnégy osztálya tanult az épületben. Ehhez még hozzászámíthatjuk azt a tényt is, hogy évről évre csökkent azoknak a szakközépiskolásoknak a száma, akiket kollégiumban el tudtak helyezni, tehát mindinkább több lett a bejáró. (Volt olyan tanuló, aki naponta Paksról utazott az iskolába.) , Mindez azonban már a műi-' té. Szeptember elsején az, új' iskolában lesz az évnyitó { ünnepség. Az épületben a speciális igényeknek megfelelőé«: r nem csak szaktantermek, ha-' nem például kórtermek iá lesznek, a földszinten kap helyet a felnőtt- és a csecsemő-’ kórterem, a mérlegszoba, á csecsemőfürösztő, a laboratórium, a vegyszerraktár, az orvosi rendelő, a bemutató vizes, blokk, a tanulók részére késze-, tett öltözők, zuhanyzók. Á ké$ emelet déli oldalát a négynégy tanterem foglalja el, ai északit pedig a kiszolgáló helyiségek. Természetesen lesz tornaterem is — tizennyolcszor harmincméteres — és a háromszintes iskola mellett épül már a négyemeletes kollégium is. Várhatóan az éti végére adják át. A négyágyas szobákban összesen kétszáz lány talál majd második otthonára. A háromszáz adagos konyha és étterem bizonyára sokat javít majd a szekszárdi, középiskolások étkeztetési helyzetén. ;■■*&** \ Az udvar rendezésére a következő naptári év első felében kerül sor. Itt lesznek majd a sportpályák, a pihenő- és tanulópark, de felépül egy tizenkétszer huszonöt métere* fedett uszoda is. Hasznos, gazdaságos Újdonság a háztájiban Sertések mesterséges termékenyítése Hazánkban tekintélyes múltja van mind a lovak, mind a szarvasmarhák mesterséges termékenyítésének. A sertések inszeminálása lényegesen újabb keletű. még újabb keletű a háztáji gazdaságokban. A Mesterséges Termékenyítő Állomás insze- minátorai tavaly — szeptember elejétől december végéig — 492 kocát termékenyítettek; ez év első hat hónapjában 1444-et. Megyénkben ez a korszerű eljárás főként a szekszárdi járásban és a paksi járás egy részén népszerű. A természetes és a mesterséges fedeztetéssel elért eredmények közül az utóbbiak a jobbak, amint azt hazai viszonylatban az Országos Állattenyésztési Felügyelőség felmérése bizonyítja törzstenyészetekben gyűjtött adatok alapján. Vemhesülést természetes fedeztetéssel 65,8 százalékos sikerrel, 9,8 fialási átlaggal; mesterséges fedeztetéssel 66,8 százalékos eredménnyel, 9,7-es alomszámmal értek el. Megyénkben a mesterséges termékenyítés — hat hónap átlagában — 75 százalékot meghaladó eredményt hozott, 9,98-as fialási átlaggal, Dr. Bánházi Csaba, a Mesterséges Termékenyítő Állomás termelési osztályának vezetője nyilatkozott lapunk részére a sertések mesterséges termékenyítéséről. — A mesterséges termékenyítés állategészségügyi szempontból szinte felbecsülhetetlen jelentőségű a háztáji^ gazdaságok részére — bocsátotta előre dr. Bánházi Csaba. — A sertéssel foglalkozó gazdák szomorú tapasztalataikból tudják, mekkora károkat okozhat a brucellózis, a leptospirózis, az Aujeszy-betegség. Noha a községi apaállatokat rendszeresen ellenőrzik, a betegségeket mégis terjeszthetik. Míg a nagyüzemben állandó a kocák orvosi felügyelete, a háztáji gazdaságokban ez nincs meg. így a gazda előtt elég hosszú ideig rejtve maradhat, hogy kocája beteg, ezért nem következik be megterméke- nyülése. Megyei tapasztalatunk, hogy az inszeminálás az esetek 58 százalékában az optimálisnak tekinthető 9—12 malacos alomszámot eredményezte. — A Mesterséges Termékenyítő Állomás apaállatai szigorúbb orvosi megfigyelés alatt állnak, mint a községi apaállatok. Utódaikról pontos feljegyzéseket készítünk, így mindig tudjuk, mikor szükséges a kant kicserélni. Az in- szeminálásra kiválasztott apaállatok napi súlygyarapodása a hizlalási idő alatt 820—830 gramm — mondotta dr. Bánházi Csaba. — Az állatok alkata, szalonnavastagsága is megfelel azoknak az igényeknek, amelyeket a felvásárlószervek támasztanak. Megjegyzem, mihamar eljutunk odáig, hogy a felvásárlók ultrahangos készülékkel mérik majd a sertés szalonnájának vastagságát és ennek megfelelően állapítják meg az állatok árát„ — így dr. Bánházi Csaba. Tréfásan fogalmazhatnánk úgy, hogy az inszeminátor táskájában öt-hat féle apaállattal indul kőrútjaira. Persze, a valóságban nem eleven jószágról, hanem inszemináló anyagról van szó. A Mesterséges Termékenyítő Állomás olyan apaállatoktól vett inszé- mináló anyagot, amelyek a háztáji állomány egyedeinek termékenyítésére a legalkalmasabbak; tehát nagy ellenállóképességű, nagy fejlődési erejű, szép sonkája utódokat produkálnak. Az úgynevezett zugkanokra mindez — magától értetődően — nem érvényes. Gyakori, hogy ezeknek a senki által nem ellenőrzött állatoknak utódai satnyák, életképtelenek, betegek. Valóban érthetetlen, miféle takarékosság (?) elspórolni egy ötvenest az állattenyésztési intézménytől™ — Akadnak ennél érthetetlenebb megnyilvánulások is — fűzte tovább a gondolatot partnerünk. — Még olyan, rendkívül ostoba véleményt is hallottunk, hogy a sertések inszeminálásának titkos célja a háztáji kocaállomány elsorvasztása; A valóság ezzel szemben az, hogy az állam éppen a háztáji sertésnevelés fejlesztése, tehát az állattartók, végső soron pedig a népgazdaság érdekében áldoz jelentős összegeket az inszemi- nálásra. Talán nem érdektelen arra emlékeztetnem, hogy sok más ország mellett a két Németország mindegyikében bevált, ismert, általánosan elterjedt a kocák inszeminálása™ Itthon, Magyarországon elsődleges népgazdasági érdek a sertésinszeminálás elterjesztése. Az utóbbi évtized tapasztalata azt mutatja, hogy a háztájiban, amely szerves része a közösnek, csökken, a tehénállomány. A szarvas- marha tartása túlságosan nagy kötöttséggel jár; a tehénnel napjában többször kell foglalkozni. Ha ellenben a sertés — például — csütörtökön este megkapja a magáét, péntek estig nem követelőzik. — Mivel segíthetik az állata tartók a Mesterséges Termékenyítő Állomás munkáját? — Elsősorban azzal a bizalommal, amelyre méltók jól képzett inszeminátoraink. A gazdáknak minden okuk megvan elhinni, hogy az inszeminátor érti a dolgát, hogy nem kénye-kedve szerint, hanem a koca élettani adottságainak ismeretében törekszik optimális időpontban teljesíteni feladatát. Maguknak, gazdatársaiknak, nekünk segítenek^ akik elvégzik azt a parányi adminisztrációt, hogy a kocák ellését a termékenyítési jegy aláírásával igazolják. Ez nélkülözhetetlen tájékoztatás számunkra ahhoz, hogy folyamatosan gondoskodhassunk opti- máis minőségű inszemináló anyagról — fejezte be tájékoztatását dr. Bánházi Csaba,’ a Mesterséges Termékenyítő Állomás osztályvezetője. BORVARÓ ZOLTÁN , 1975. július 24,
