Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-21 / 144. szám

íij

jogszabályokról — röviden

A hadigondozási járadékok és a rendszeres szociális segély jellegű ellátások jel- emeléséről szól az egészség- ügyi miniszter 6/1975. (VI. 9). Eü. M. számú rendelete, amely szerint a hadirokkantak járadékát havi 100 forinttal, a hadiözvegyek, a hadiárvák, a hadigondozott családtagok járadékát, valamint a hadigyámoltak nevelési pótlékát átlagosan havi 190 forinttal, a tanácsok által megállapított rendszeres szociális segély jellegű ellátásokat átlagosan havi 100 forinttal fel kell emelni.

A rendelet összegszerűen megjelöli, hogy mennyi a járadék a 100 százalékos hadirokkant, a 75 százalékos hadirokkant és a 65 százalékos hadirokkant esetében, annak hatvanadik életéve előtt és után, ugyancsak összegszerűen jelöli meg a hadiözvegy, a hadiárva, a hadigondozott családtag járadékát, valamint a rendszeres szociális segély legnagyobb összegét.

Kimondja a jogszabály, hogy: „Ha egy személy részére nyugellátást és szociális ellátást együtt folyósítanak, csak az egyik ellátást, elsősorban a nyugellátást kell felemelni. Ha a szociális ellátáshoz nagyobb összegű emelés járna, akkor a különbözettél fel kell emelni a szociális ellátást is.

A rendelet 1975. július hó 1 napján lép hatályba. A Magyar Közlöny ez évi 41. számában jelent meg.

Figyelmet érdemel a Nehézipari Értesítő ez évi 18. számában megjelent az a közlemény, amely a lakosság által propán-bután gázzal üzemeltett nagy vízmelegítőkkel kapcsolatos, s amely megjelöli azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén — felmentés kérése nélkül — a gázszolgáltató vállalatok saját hatáskörükben beköthetik a (legfeljebb két lakást magában foglaló lakóépület lakásaiban a propán-bután gázzal üzemelő konyhai gázkészülékeken kívül a fürdőszobában felszerelt — propán-bután gázzal üzemelő — nagy vízmelegítő és fali hősugárzókat. A közlemény nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy két lakásnál több lakást magában foglaló lakóépületek lakásai esetében az ilyen bekötés engedélyezéséhez továbbra is felmentést kell kérni, és a bér kötés feltételeit a kérelem egyedi elbírálása során az Energiafelügyelet n határozza, meg.

A SZÖVOSZ Tájékoztató ez. évi 23. számában közlemény jelent meg ötszintes szövetkezeti lakóépületek felvonó nélküli kivitelezésének engedélyezéséről. Az ekként kivitelezett lakóépületeknél lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a későbbi idők során a lépcsőházhoz csatlakoztatva személyfelvonó legyen ■ építhető. •

Ugyanebben a Tájékoztatóban közlemény jelent meg a lakásépítő szövetkezetek tag- felvételi rendjének legbevál- tabb módszeréről, arról is, szövetkezet tagja, s a közleményből idézzük: „A munkás-lakásépítő szövetkezetben — amely a munkások és a munkáltatói támogatást élvező dolgozók szövetkezete —, önkéntes elhatározás alapján azok lehetnek tagok, akiket munkájuk, jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetük mérlegelésével vállalatuk felvételre javasol.”

Dr. Deák Konrád

osztályvezető ügyész

Visszhang i

Miért kellett két munkásnak meghalnia ?

1975. május 23-i számukban megjelent az „ítélt a megyei bíróság” címszó alatt cikkük, amelynek alcíme: „Ezért kellett egy munkásnak meghalnia.” Úgy érzem, hogy ezen cikkre néhány észrevételt kell tennem, mivel a cikk írója olyan dolgokat írt le, ami nem áll fenn, részben pedig azért, hogy bizonyos kérdéseket a nyilvánosság is ismerjen meg. Tény az, hogy vállalatunknál az a halálos baleset megtörtént, de a leírt eset nem úgy volt, ahogyan azt B. Z. újságíró leírta.

A valóság az volt, hogy a dolgozók esti műszakban dolgoztak. L. F. nevű dolgozónk, aki már hosszú ideje ebben a munkakörben dolgozott, brigádvezetőjétől utasítást kapott arra vonatkozóan, hogy a paneltárolóban tárolt 2 db elemet folyamatosan ót kell emelni a másik tárolótérbe azért, hogy a harmadik elemet ki lehessen emelni a helyéből. Tanúk jelenlétében történt ezen utasítás kiadása, és az illető dolgozó ezt tudomásul vette, de nem úgy hajtotta végre, hogy miért, az nem a cikkben foglaltak szerint volt. Tény, hogy ezen dolgozó ittas volt. B. Z. felé szerenénk felvetni a vállalat részéről azt, hogy kritizálni könnyű, de a tanácsadáson kívül és az elmarasztaláson kívül más feladatok is lennének.

Vállalatunk dolgozói nem azzal jönnek be a munkahely-- re, hogy itt részegeskedjenek,

' Mint ahogyan a rendőrség is azt mondja, hogy alkalom szüli a tolvajt, ugyanez az eset áll az italozásra is. Sajnos Paks térségében házaknál az italmérés engedély nélkül rendszeresen folyik. Ez ellen jóformán tehetetlenek vagyunk. Nagyon jó tanács az, hogy a vállalatnak a dolgozókat ellenőrizni kell. Javaslom, hogy B. Z. jöjjön el egy-két alkalommal és győződjön meg arról, hogyan lehet egy tízórás műszakban dolgozó száz főt rendszeresen ellenőrizni, hogy ivott-e vagy sem. A szabályok szerint ezen dolgozó nem italosán kezdte a munkát. Munkaidőn belül szerzett italt, valahol a környéken, és anélkül, hogy bárki észrevette volna, — mivel a munkaterület elég nagy —, a literes üvegből italozott. Ezt tudtuk igazolni, mivél a későbbiekben, a haláleset után a panelek között eldugva megtaláltuk a literes üveget, amiből az ital döntő többsége már hiányzott. A szabályok szerint a vállalat műszaki vezetésének ezeket észre kell venni, csak egyszerűen végrehajthatatlan.

Jó tanács az is a harmadik bekezdésben, hogy ismert az, hogy ittas dolgozót a munkaterületre beengedni sem szabad. Kérem B. Z.-t, hogy jöjjön ki a helyszínre, és adjon ott olyan tanácsot, amit végre is lehet hajtani. Általánosan én is meg tudom fogalmazni, hogy inni nem szabad. Nem több, mint ami a cikkben szerepel, ez sem. Ilyen tanúvallomást, mint amiről, a cikk írója ír, nem talál a kihallgatási jegyzőkönyvek „ között senki. Nem tudjuk, honnan vette a cikkíró. 1974-ben a fegyelmi eseteknek, ami tekintélyes (80 felett a vállalatnál) több mint 50 százaléka az italozás miatt volt. Felvetődik a kérdés, hogy az a megoldás-e, vagy esetleg más utat kell választani.

Szabad legyen annyit megjegyezni, hogy a munkaidőn belüli ital beszerzése Szek- szárd területén sem probléma, de Paks területén könnyű. Az Üzemek közeiében, például a Volán előtt, és egyéb helyeken is sorban találhatók azok a

vendéglátó egységek, ahol munkaidő alatt a dolgozó hozzá tud jutni az italhoz. Meg-» kérdezem én, hogy nem a megelőzés lenne-e itt a feladat? Ismételten mondom, hogy dolgozóink nem azért jönnek be, hogy igyanak, nem is előre megfontolt szándékkal, hanem rendszeresen valamilyen alkalom viszi bele őket. Ha a lehetőséget kikapcsoljuk, akkor csökkenés fog bekövetkezni biztosan.

A vállalat bizonylatai szerint L. F. a darukötözői munkakörben megfelelt a szakmai követelményeknek. Azért bukott meg a vizsgán, mert nem volt hajlandó megtanulni a Munkavédelmi Szabályzat előírásait, amely többek között nem tartalmazza, hogy a harmadik panelba nem szabad beakasztani, hanem az első panelba, hiszen ez logikus és természetes.

Úgy érzem, hogy valahogyan a cikk írója eltorzítja, mint sok alkalommal találjuk, a felelősség-kérdést. Felvetem azt, hogy magával szemben az embereknek nincs-e felelőssége. A munkavédelmi óvó rendszabály, mint a cikk írója, a vezetőt teszi felelőssé. Javaslom, hogy az ittasan karambolozó gépkocsivezető esetében a rendőrt csukják börtönbe, hogy miért nem vette észre. A szabályaink — elsősorban az óvó rendszabály — ezen a területen kissé furcsán vannak megfogalmazva. A dolgozó felelősségét semmibe sem veszik. A KRESZ ugye kimondja, ha valaki ittasan közlekedik, a balesetért személy szerint felel. Az óvó rendszabály szerint az elkövető vétlen. Felvetem azt a kérdést, hogy ha az illető, aki munkaidő alatt ivott, semmiféle kötelezettséget magával szemben nem vállal, akkor hogyan lehet betartani azt, hogy a munkaterületen 50—60 fővel dolgozó műszaki minden egyes emberen észre- egye azt, hogy munkaidő latt iszik-e vagy nem.

Nem tudom, hogy a cikkíró elgondolkodott-e azon, hogy vajon, ha a dolgozóink felé felvetnénk másképpen a felelősség kérdését az italozásnál, akkor talán eredményesebben harcolnánk az ital ellen. A cikkíró mintegy elmarasztaló- lag írja a vállalati fegyelmet. Nyugodtan merem mondani, hogy a vállalatnál egyetlen műszaki sem biztatja a dolgozókat arra, hogy munkaidő alatt igyanak. Nem tudom, hogy a cikk írója hol dolgozik. Javaslom, hogy nézzen körül a munkaterületén, vizsgálja meg, hogy munkaidő alatt isznak-e a dolgozók, hogy be tudják-e vinni az italt, és meg tudják-e inni úgy, hogy a főnökük észre ne vegye. Valószínűleg, hogy igen, csak abból nem származik baleset, míg a mi munkaterületeink olyanok, hogy az italozás nagyon komoly következményekkel járhat

Nevelő hatású lenne a cikk akkor, ha mindezeket a kérdéseket úgy vetné fel, hogy azért kellett meghalnia egy dolgozónak, mert ivott, és nevelő hatású lenne akkor, hogyha ez ellen harcolna, ha azzal a témával foglalkozna, hogy mit tegyünk annak érdekében, hogy a dolgozóink megértsék, hogy önmaguk és családjuk ellen vétenek akkor, amikor nem tartják be az előírást, hogy munkaidőn belül ne igyanak. Hogy teljes legyen a kép, ismertetem, hogy ugyanebben a térségben a másik dolgozónál az óvó rendszabály előírásait a vezetők betartották. Észrevették, hogy az illető ittas, és a munkahelyről éltlvolítottik. A szabályok be voltak tartva,

csak éppen a dolgozó a nyakát törte és meghalt.

Miért kellett két dolgozónak meghalni? Mert ivott

Tarjáni Lajos,

a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója

•

Szerkesztőségünk megjegyzése:

„Ezért kellett egy munkásnak meghalnia" című cikkünk alapja a Szekszárdi Járásbíróság dr. Gujás István tanácsának 2. P. 20808/1974., illetve a Szekszárdi Megyei Bíróság polgári fellebb- viteli tanácsának Pf. 20043/1975. számú ítélete volt. Az előbbiből idézünk arra válaszul, hogy tévesen közölte-e lapunk az ítéleti tényállást: „A panelelemek tárolása sem volt a felhasználás sorrendjében megoldva. Ennek ellenére az építésvezető, a brigád- vezető nem intézkedett, hogy az útban lévő panelelemeket távolítsák el, hogy szabaddá tegyék a szükséges panelelem baleset- mentes emelését. A munka megszervezése körében is kifogások merültek fel.”

Cikkünkben a legcsekélyebb utalás sem található arra, hogy feltételeznénk: a vállalat dolgozói részegeskedés végett mennek munkahelyükre. Munkatársaink szintén hallottak arról, hogy a paksi — és más borvidéken előfordul zúgitalmérés. Szívesen olvastunk volna Tarjáni Lajos igazgató levelében — többek között —■ arról, hogy a vállalat milyen erőfeszítéseket tett a zúgkimérések felszámolására, kérte-e ehhez — például — a szocialista brigádok segítségét?

Tarjáni Lajos igazgató tudomása szerint a baleset miatt meghalt dolgozó „munkaidőn belül szerzett ifalt." A járásbírósági ítéletből: „Nyilvánvaló, hogy az elhalt nem azt a 2 deciliter bort fogyasztotta el, hanem vagy a munkahelyén ennél lényegesen több italt fogyasztott, vagy már ittasan jelent meg a munkahelyén.*'

Az az állításunk, hogy az építkezésen nem ellenőrizte senki az italnak munkahelyre való bevitelét, a járásbíróság ítéleti indoklásának 9. bekezdésén alapszik.

Nézetűnk szerint a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója téved, amikor azt feltételezi, hogy a munkaidő alatt italozó személy semmi felelősséget nem vállal. AzÁBEÓ

— óvó rendszabály lévén — nem szankciókat tartalmaz, hanem azt írja elő, mit kötelező cselekedni a balesetmentes munka érdekében. A felelősségre vonásra, ami

— igen helyesen — több alkalommal megtörtént a vállalatnál, más jogszabály nyújt lehetőséget.

Jóllehet, az anyagi igazság érdekében több vonatkozásban ellenvéleményt kellett nyilvánítanunk Tarjáni Lajos elvtárssal szemben, a — nézetünk szerint

— leglényegesebb dolgokban

tökéletesen egyetértünk vele. Nevezetesen abban, hogy mind a dolgozók, mind (közvetve) családjuk érdekében valamennyi munkáltatónak és a sajtónak közérdekű kötelessége a maga eszközeivel küzdeni az alkoholizmus ellen. , ,t. -v •

GYAKORLOTT

GYORSés gépírót

FELVESZÜNK.

Jelentkezés: Tolna megyei Építőanyag-ioari Vállalat Szekszárd, Marx K. u. 11.

_________________(399'

L

EÁNYOK FIGYELEM!

Kiképezünk szövő, orsózó szakmára 15. életévet betöltött leányokat.

Betanulási idő: orsózó munkakörben 2 hónap, szövő munkakörben 6 hónap.

A betanulási idő alatt 1400, illetve 1460,— Ft betanulási bért fizetünk és napi 1,— Ftért ebédet biztosítunk. Kereseti lehetőség kezdő szövőnek 1850—2300,— Ft-ig, a jól begyakorolt szövők megkeresik a 2300—3800,— Ft-ot. Orsózó 1500—2300,— Ft. Kedvezmények: évenként 750,— Ft textiljuttatás, tervteljesítés esetén nyereségrészesedést fizetünk. A vállalat termékeiből vásárlási lehetőség van 20—30 százalékos kedvezménnyel. Vidékiek részére Kollégiumszintű szállást biztosítunk és kedvezményes hazautazást. Üdülési, sportolási és szórakozási lehetőség is van. Üzemi szak- középiskolába továbbtanulást biztosítunk. Jelentkezés szombat kivételével 8—15 óráig személyesen, levélre részletes tájékoztatót küldünk. Címünk- PAMUTTEXTILMÜVEK ANGYALFÖL Dl SZŐVÖGYÁ RA, 1135 Budapest, XIII., Fáy u.

81—83. Üzemgazdasági osztály. (376)

OKGT. PROMETHEUS TÜZELÉSTECHNIKAI VÁLLALAT Budapest, Bács-Kiskun, .és Pest megye területén lévő változó munkahelyekre, korszerű, automatikus gáz- és olajtüzelésű berendezések és csőhálózatok szereléséhez csőszerelőket, központifűtés-szerelőket, hegesztőket és segédmunkásokat keres. Jelentkezés; Budapest, X., Gyömrői út 140. Prometheus Budapest,'

1 szerelési üzeme. (39Q)

A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat értesíti a lakosságot, hogy 1975. június 23-tól július 2-ig a Szekszárd,' Wesselényi utca, mélyépítési munkák miatt a Fogtechnika előtti szakaszon lezárásra kerül. A munkálatok alatt a forgalom a Wesselényi utcával párhuzamosan kiépített terelő- úton bonyolódik le. (452)

A Paksi Téglagyár központi műhelye lakatos (hegesztővizsgával) és esztergályos állásra felvételt hirdet. Jelentkezés é? a feltételek megbeszélése az üzemvezetőnél. (417)

Somogy megyei Vendéglátó Vállalat kaposvári cukrászüzemébe ~ szakképzett cukrászokat felvesz. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Kaposvár, Ady Endre u. 2.

(419)

Ä Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat kisméretű, téglalap alakú,*,,TÁÉV 372”

feliratú munkahelyi bélyegzője elveszett.

A bélyegző érvénytelen! r (463)

Ä Jáky József Ütépítési és Fenntartási Szakközépiskola levelező tagozata (8002 Székes- fehérvár, József Attila u. 59.) FELVÉTELT HIRDET szakközépiskolai tanulmányok

folytatására.

Az oktatási idő általános Iskolai végzettség esetén négy év, érettségizetteknek két év. A jelentkezés feltételei: 1. vállalati javaslat és megfelelő szakmai gyakorlat. A sikeresen érettségizők azonnal jelentkezhetnek TECHNIKUSMINŐSÍTŐ VIZSGÁRA. Részletes tájékoztató- és jelentkezési lap az iskolától beszerezhető.

Jelentkezési határidő; június 30. (389)

1973. június 21.