Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-21 / 144. szám

íij jogszabályokról — röviden A hadigondozási járadékok és a rendszeres szociális se­gély jellegű ellátások jel- emeléséről szól az egészség- ügyi miniszter 6/1975. (VI. 9). Eü. M. számú rendelete, amely szerint a hadirokkan­tak járadékát havi 100 fo­rinttal, a hadiözvegyek, a hadiárvák, a hadigondozott családtagok járadékát, vala­mint a hadigyámoltak neve­lési pótlékát átlagosan havi 190 forinttal, a tanácsok ál­tal megállapított rendszeres szociális segély jellegű ellátá­sokat átlagosan havi 100 fo­rinttal fel kell emelni. A rendelet összegszerűen megjelöli, hogy mennyi a já­radék a 100 százalékos hadi­rokkant, a 75 százalékos ha­dirokkant és a 65 százalékos hadirokkant esetében, annak hatvanadik életéve előtt és után, ugyancsak összegszerű­en jelöli meg a hadiözvegy, a hadiárva, a hadigondozott családtag járadékát, valamint a rendszeres szociális segély legnagyobb összegét. Kimondja a jogszabály, hogy: „Ha egy személy ré­szére nyugellátást és szociá­lis ellátást együtt folyósíta­nak, csak az egyik ellátást, elsősorban a nyugellátást kell felemelni. Ha a szociális el­látáshoz nagyobb összegű emelés járna, akkor a külön­bözettél fel kell emelni a szociális ellátást is. A rendelet 1975. július hó 1 napján lép hatályba. A Magyar Közlöny ez évi 41. számában jelent meg. Figyelmet érdemel a Ne­hézipari Értesítő ez évi 18. számában megjelent az a közlemény, amely a lakosság által propán-bután gázzal üzemeltett nagy vízmelegítők­kel kapcsolatos, s amely meg­jelöli azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén — felmentés kérése nélkül — a gázszolgáltató vállalatok sa­ját hatáskörükben beköthetik a (legfeljebb két lakást ma­gában foglaló lakóépület la­kásaiban a propán-bután gázzal üzemelő konyhai gáz­készülékeken kívül a fürdő­szobában felszerelt — pro­pán-bután gázzal üzemelő — nagy vízmelegítő és fali hő­sugárzókat. A közlemény nyomatékosan felhívja a fi­gyelmet arra, hogy két lakás­nál több lakást magában fog­laló lakóépületek lakásai ese­tében az ilyen bekötés enge­délyezéséhez továbbra is fel­mentést kell kérni, és a bér kötés feltételeit a kérelem egyedi elbírálása során az Energiafelügyelet n határozza, meg. A SZÖVOSZ Tájékoztató ez. évi 23. számában közle­mény jelent meg ötszintes szövetkezeti lakóépületek fel­vonó nélküli kivitelezésének engedélyezéséről. Az ekként kivitelezett lakóépületeknél lehetőséget kell biztosítani ar­ra, hogy a későbbi idők során a lépcsőházhoz csatlakoztatva személyfelvonó legyen ■ épít­hető. • Ugyanebben a Tájékoztató­ban közlemény jelent meg a lakásépítő szövetkezetek tag- felvételi rendjének legbevál- tabb módszeréről, arról is, szövetkezet tagja, s a közle­ményből idézzük: „A mun­kás-lakásépítő szövetkezetben — amely a munkások és a munkáltatói támogatást élve­ző dolgozók szövetkezete —, önkéntes elhatározás alapján azok lehetnek tagok, akiket munkájuk, jövedelmi, vagyo­ni és szociális helyzetük mérlegelésével vállalatuk fel­vételre javasol.” Dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész Visszhang i Miért kellett két munkásnak meghalnia ? 1975. május 23-i számuk­ban megjelent az „ítélt a me­gyei bíróság” címszó alatt cik­kük, amelynek alcíme: „Ezért kellett egy munkásnak meg­halnia.” Úgy érzem, hogy ezen cikkre néhány észrevételt kell tennem, mivel a cikk írója olyan dolgokat írt le, ami nem áll fenn, részben pedig azért, hogy bizonyos kérdéseket a nyilvánosság is ismerjen meg. Tény az, hogy vállalatunknál az a halálos baleset megtör­tént, de a leírt eset nem úgy volt, ahogyan azt B. Z. újság­író leírta. A valóság az volt, hogy a dolgozók esti műszakban dol­goztak. L. F. nevű dolgozónk, aki már hosszú ideje ebben a munkakörben dolgozott, bri­gádvezetőjétől utasítást kapott arra vonatkozóan, hogy a pa­neltárolóban tárolt 2 db ele­met folyamatosan ót kell emel­ni a másik tárolótérbe azért, hogy a harmadik elemet ki le­hessen emelni a helyéből. Ta­núk jelenlétében történt ezen utasítás kiadása, és az illető dolgozó ezt tudomásul vette, de nem úgy hajtotta végre, hogy miért, az nem a cikkben foglaltak szerint volt. Tény, hogy ezen dolgozó ittas volt. B. Z. felé szerenénk felvetni a vállalat részéről azt, hogy kri­tizálni könnyű, de a tanács­adáson kívül és az elmarasz­taláson kívül más feladatok is lennének. Vállalatunk dolgozói nem az­zal jönnek be a munkahely-- re, hogy itt részegeskedjenek, ' Mint ahogyan a rendőrség is azt mondja, hogy alkalom szü­li a tolvajt, ugyanez az eset áll az italozásra is. Sajnos Paks térségében házaknál az italmérés engedély nélkül rendszeresen folyik. Ez ellen jóformán tehetetlenek va­gyunk. Nagyon jó tanács az, hogy a vállalatnak a dolgozó­kat ellenőrizni kell. Javaslom, hogy B. Z. jöjjön el egy-két alkalommal és győződjön meg arról, hogyan lehet egy tízórás műszakban dolgozó száz főt rendszeresen ellenőrizni, hogy ivott-e vagy sem. A szabályok szerint ezen dolgozó nem ita­losán kezdte a munkát. Mun­kaidőn belül szerzett italt, va­lahol a környéken, és anélkül, hogy bárki észrevette volna, — mivel a munkaterület elég nagy —, a literes üvegből ita­lozott. Ezt tudtuk igazolni, mivél a későbbiekben, a halál­eset után a panelek között el­dugva megtaláltuk a literes üveget, amiből az ital döntő többsége már hiányzott. A sza­bályok szerint a vállalat mű­szaki vezetésének ezeket észre kell venni, csak egyszerűen végrehajthatatlan. Jó tanács az is a harmadik bekezdésben, hogy ismert az, hogy ittas dolgozót a munka­területre beengedni sem sza­bad. Kérem B. Z.-t, hogy jöj­jön ki a helyszínre, és adjon ott olyan tanácsot, amit végre is lehet hajtani. Általánosan én is meg tudom fogalmazni, hogy inni nem szabad. Nem több, mint ami a cikkben sze­repel, ez sem. Ilyen tanúvallo­mást, mint amiről, a cikk írója ír, nem talál a kihallgatási jegyzőkönyvek „ között senki. Nem tudjuk, honnan vette a cikkíró. 1974-ben a fegyelmi eseteknek, ami tekintélyes (80 felett a vállalatnál) több mint 50 százaléka az italozás miatt volt. Felvetődik a kérdés, hogy az a megoldás-e, vagy esetleg más utat kell választani. Szabad legyen annyit meg­jegyezni, hogy a munkaidőn belüli ital beszerzése Szek- szárd területén sem probléma, de Paks területén könnyű. Az Üzemek közeiében, például a Volán előtt, és egyéb helyeken is sorban találhatók azok a vendéglátó egységek, ahol munkaidő alatt a dolgozó hoz­zá tud jutni az italhoz. Meg-» kérdezem én, hogy nem a megelőzés lenne-e itt a fel­adat? Ismételten mondom, hogy dolgozóink nem azért jönnek be, hogy igyanak, nem is előre megfontolt szándék­kal, hanem rendszeresen vala­milyen alkalom viszi bele őket. Ha a lehetőséget kikapcsoljuk, akkor csökkenés fog bekövet­kezni biztosan. A vállalat bizonylatai sze­rint L. F. a darukötözői mun­kakörben megfelelt a szakmai követelményeknek. Azért bu­kott meg a vizsgán, mert nem volt hajlandó megtanulni a Munkavédelmi Szabályzat elő­írásait, amely többek között nem tartalmazza, hogy a har­madik panelba nem szabad beakasztani, hanem az első panelba, hiszen ez logikus és természetes. Úgy érzem, hogy valahogyan a cikk írója eltorzítja, mint sok alkalommal találjuk, a felelősség-kérdést. Felvetem azt, hogy magával szemben az embereknek nincs-e felelőssé­ge. A munkavédelmi óvó rend­szabály, mint a cikk írója, a vezetőt teszi felelőssé. Javas­lom, hogy az ittasan karambo­lozó gépkocsivezető esetében a rendőrt csukják börtönbe, hogy miért nem vette észre. A szabályaink — elsősorban az óvó rendszabály — ezen a te­rületen kissé furcsán vannak megfogalmazva. A dolgozó fe­lelősségét semmibe sem veszik. A KRESZ ugye kimondja, ha valaki ittasan közlekedik, a balesetért személy szerint fe­lel. Az óvó rendszabály sze­rint az elkövető vétlen. Fel­vetem azt a kérdést, hogy ha az illető, aki munkaidő alatt ivott, semmiféle kötelezettséget magával szemben nem vállal, akkor hogyan lehet betartani azt, hogy a munkaterületen 50—60 fővel dolgozó műszaki minden egyes emberen észre- egye azt, hogy munkaidő latt iszik-e vagy nem. Nem tudom, hogy a cikkíró elgondolkodott-e azon, hogy vajon, ha a dolgozóink felé felvetnénk másképpen a fele­lősség kérdését az italozásnál, akkor talán eredményesebben harcolnánk az ital ellen. A cikkíró mintegy elmarasztaló- lag írja a vállalati fegyelmet. Nyugodtan merem mondani, hogy a vállalatnál egyetlen műszaki sem biztatja a dolgo­zókat arra, hogy munkaidő alatt igyanak. Nem tudom, hogy a cikk írója hol dolgozik. Javaslom, hogy nézzen körül a munkaterületén, vizsgálja meg, hogy munkaidő alatt isznak-e a dolgozók, hogy be tudják-e vinni az italt, és meg tudják-e inni úgy, hogy a főnökük ész­re ne vegye. Valószínűleg, hogy igen, csak abból nem származik baleset, míg a mi munkaterületeink olyanok, hogy az italozás nagyon ko­moly következményekkel jár­hat Nevelő hatású lenne a cikk akkor, ha mindezeket a kérdé­seket úgy vetné fel, hogy azért kellett meghalnia egy dolgozó­nak, mert ivott, és nevelő ha­tású lenne akkor, hogyha ez ellen harcolna, ha azzal a té­mával foglalkozna, hogy mit tegyünk annak érdekében, hogy a dolgozóink megértsék, hogy önmaguk és családjuk el­len vétenek akkor, amikor nem tartják be az előírást, hogy munkaidőn belül ne igyanak. Hogy teljes legyen a kép, is­mertetem, hogy ugyanebben a térségben a másik dolgozónál az óvó rendszabály előírásait a vezetők betartották. Észre­vették, hogy az illető ittas, és a munkahelyről éltlvolítottik. A szabályok be voltak tartva, csak éppen a dolgozó a nyakát törte és meghalt. Miért kellett két dolgozónak meghalni? Mert ivott Tarjáni Lajos, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója • Szerkesztőségünk megjegyzése: „Ezért kellett egy munkásnak meghalnia" című cikkünk alapja a Szekszárdi Járásbíróság dr. Gujás István tanácsának 2. P. 20808/1974., illetve a Szekszárdi Megyei Bíróság polgári fellebb- viteli tanácsának Pf. 20043/1975. számú ítélete volt. Az előbbiből idézünk arra válaszul, hogy té­vesen közölte-e lapunk az ítéleti tényállást: „A panelelemek táro­lása sem volt a felhasználás sor­rendjében megoldva. Ennek elle­nére az építésvezető, a brigád- vezető nem intézkedett, hogy az útban lévő panelelemeket távo­lítsák el, hogy szabaddá tegyék a szükséges panelelem baleset- mentes emelését. A munka meg­szervezése körében is kifogások merültek fel.” Cikkünkben a legcsekélyebb utalás sem található arra, hogy feltételeznénk: a vállalat dolgo­zói részegeskedés végett men­nek munkahelyükre. Munkatár­saink szintén hallottak arról, hogy a paksi — és más bor­vidéken előfordul zúgitalmérés. Szívesen olvastunk volna Tar­jáni Lajos igazgató levelében — többek között —■ arról, hogy a vállalat milyen erőfeszítéseket tett a zúgkimérések felszámolá­sára, kérte-e ehhez — például — a szocialista brigádok segít­ségét? Tarjáni Lajos igazgató tudo­mása szerint a baleset miatt meghalt dolgozó „munkaidőn be­lül szerzett ifalt." A járásbírósági ítéletből: „Nyilvánvaló, hogy az elhalt nem azt a 2 deciliter bort fogyasztotta el, hanem vagy a munkahelyén ennél lényegesen több italt fogyasztott, vagy már ittasan jelent meg a munkahe­lyén.*' Az az állításunk, hogy az épít­kezésen nem ellenőrizte senki az italnak munkahelyre való bevi­telét, a járásbíróság ítéleti in­doklásának 9. bekezdésén alap­szik. Nézetűnk szerint a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója téved, amikor azt feltételezi, hogy a munkaidő alatt italozó személy semmi fe­lelősséget nem vállal. AzÁBEÓ — óvó rendszabály lévén — nem szankciókat tartalmaz, hanem azt írja elő, mit kötelező cselekedni a balesetmentes munka érdeké­ben. A felelősségre vonásra, ami — igen helyesen — több alka­lommal megtörtént a vállalatnál, más jogszabály nyújt lehetőséget. Jóllehet, az anyagi igazság ér­dekében több vonatkozásban el­lenvéleményt kellett nyilváníta­nunk Tarjáni Lajos elvtárssal szemben, a — nézetünk szerint — leglényegesebb dolgokban tökéletesen egyetértünk vele. Ne­vezetesen abban, hogy mind a dolgozók, mind (közvetve) csa­ládjuk érdekében valamennyi munkáltatónak és a sajtónak közérdekű kötelessége a maga eszközeivel küzdeni az alkoholiz­mus ellen. , ,t. -v • GYAKORLOTT GYORS­és gépírót FELVESZÜNK. Jelentkezés: Tolna me­gyei Építőanyag-ioari Vállalat Szekszárd, Marx K. u. 11. _________________(399' L EÁNYOK FIGYELEM! Kiképezünk szövő, orsózó szakmára 15. életévet betöl­tött leányokat. Betanulási idő: orsózó mun­kakörben 2 hónap, szövő munkakörben 6 hónap. A betanulási idő alatt 1400, illetve 1460,— Ft betanulási bért fizetünk és napi 1,— Ft­ért ebédet biztosítunk. Kere­seti lehetőség kezdő szövőnek 1850—2300,— Ft-ig, a jól be­gyakorolt szövők megkeresik a 2300—3800,— Ft-ot. Orsózó 1500—2300,— Ft. Kedvezmé­nyek: évenként 750,— Ft tex­tiljuttatás, tervteljesítés ese­tén nyereségrészesedést fize­tünk. A vállalat termékeiből vásárlási lehetőség van 20—30 százalékos kedvezménnyel. Vi­dékiek részére Kollégiumszintű szállást biztosítunk és ked­vezményes hazautazást. Üdü­lési, sportolási és szórakozási lehetőség is van. Üzemi szak- középiskolába továbbtanulást biztosítunk. Jelentkezés szom­bat kivételével 8—15 óráig személyesen, levélre részletes tájékoztatót küldünk. Címünk- PAMUTTEXTILMÜVEK AN­GYALFÖL Dl SZŐVÖGYÁ RA, 1135 Budapest, XIII., Fáy u. 81—83. Üzemgazdasági osz­tály. (376) OKGT. PROMETHEUS TÜ­ZELÉSTECHNIKAI VÁLLA­LAT Budapest, Bács-Kiskun, .és Pest megye területén lévő változó munkahelyekre, kor­szerű, automatikus gáz- és olajtüzelésű berendezések és csőhálózatok szereléséhez cső­szerelőket, központifűtés-sze­relőket, hegesztőket és segéd­munkásokat keres. Jelentke­zés; Budapest, X., Gyömrői út 140. Prometheus Budapest,' 1 szerelési üzeme. (39Q) A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat értesíti a lakosságot, hogy 1975. június 23-tól július 2-ig a Szekszárd,' Wesselényi utca, mélyépítési munkák miatt a Fogtechnika előtti szakaszon lezárásra ke­rül. A munkálatok alatt a for­galom a Wesselényi utcával párhuzamosan kiépített terelő- úton bonyolódik le. (452) A Paksi Téglagyár központi műhelye lakatos (hegesztő­vizsgával) és esztergályos ál­lásra felvételt hirdet. Jelent­kezés é? a feltételek megbe­szélése az üzemvezetőnél. (417) Somogy megyei Vendéglátó Vállalat kaposvári cukrász­üzemébe ~ szakképzett cukrá­szokat felvesz. Fizetés meg­egyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Kaposvár, Ady Endre u. 2. (419) Ä Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat kisméretű, téglalap alakú,*,,TÁÉV 372” feliratú munkahelyi bélyeg­zője elveszett. A bélyegző érvénytelen! r (463) Ä Jáky József Ütépítési és Fenntartási Szakközépiskola levelező tagozata (8002 Székes- fehérvár, József Attila u. 59.) FELVÉTELT HIRDET szak­középiskolai tanulmányok folytatására. Az oktatási idő általános Is­kolai végzettség esetén négy év, érettségizetteknek két év. A jelentkezés feltételei: 1. vál­lalati javaslat és megfelelő szakmai gyakorlat. A sikeresen érettségizők azonnal jelent­kezhetnek TECHNIKUS­MINŐSÍTŐ VIZSGÁRA. Rész­letes tájékoztató- és jelentke­zési lap az iskolától beszerez­hető. Jelentkezési határidő; júni­us 30. (389) 1973. június 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom