Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-12 / 136. szám

Koszigin választási beszéde A szovjet gazdaság fejlődé­sének kulcsfontosságú kérdé­seiről és az enyhülés politiká­jának jelentőségéről szólt szerdai választási beszédében Alekszej Koszigin szovjet mi- nisztereín*V. A szót c, kormányfő a Moszkvai agyszínház termé­ben találkozott választóival. Moszkva Frunze választókör­zetének dolgozóival. . Beszédének bevezető részé­ben a választások politikai je­lentőségét. az időszerű politi­kai és gazdasági feladatok végrehajtásában betöltött moz­gósító szerepet elemezte a mi­niszterelnök, majd visszatekin­tett a legutóbbi helyi válasz­tások óta eltelt négy esztendő sikereire. Az ötéves terv elin­dítása óta — mondotta — a termelési állóalapok a Szov­jetunióban. másfélszeresükre bővültek, g a népgazdaság olvan gigászi létesítményekkel bővült, mint a togliatti gépko­csigyár, a krasznojarszki, a nureki vízierőmű-óriások, a nyugat-szibériai olaj vegyipari központ, az épülőfélben lévő kurszki bányászati és kohásza­ti üzemelj, a Bajkál—Amur vasút első' szakasza, a hamaro­san üzembe lépő Kamaz te­hergépkocsigyár. A szocialista bővített újra­\ __ J t ermelés fokozásának, az élet­színvonal emelésének, a hon­védelem fejlesztésének alapja — jelentette ki a kormányfő — a nemzeti jövedelem további gyarapítása, a szoviet embe­rek jogosan igénylik az élet­színvonal emelésének meg­gyorsítását. azt, hogy az állam még többet fordítson lakás- építkezésre, a közlekedés fej­lesztésire, . kulturális létesít­mények építésére. Éppen ezért, mihth<v*y az állam nem költ­het többet annál, amennyit polgárai nemzeti jövedelem Firmájában megteremtettek, a Tő'feladat most a nemzeti íö- vedelem növelése, a társadal­mi termelés hatékonyságának fokozása. Az SZKP — folytatta gaz­dasági helyzetelemzését Koszi­gin — elsőrendű jelentőséget tulajdonít a mezőgazdaság fej­lesztésének. a világ jelenlegi súlyosbodó élelmiszerhelyzeté­ben, amikor sok országban nagv tömegek nem jutnak ele­gendő táplálékhoz, fontos, hogy a rrmzögazdzságot hatékony, magas termelékenységű ágazat­tá fejlesszék, amely képes nagy tartalékalapokat képezni. Ä pártnak a szovjet mezőgazda­Wilson-sakk Szerda esti kommentárunk. Hatalmas vihart kavart Nagy-Britanniában a kor­mány átalakítása. Harold Wilson pozícióját kétség­kívül megerősítette a közös piaci tagságról rendezett népszavazás eredménye, ám a miniszterelnök nincs híján a realitások iránti érzéknek: kormányát rendkí­vüli körültekintéssel alakította át. „Mindenki lépett egyet" — szól a magyar mondás, , amely megcsúfolja ugyan a nyelvhelyességet, de han­gulatában híven tükrözi azt, ami most a londoni kabi­netben történt. Tony Benn iparügyi miniszter kényel­metlennek tűnt fontos tárcája élén. Túlontúl kiállt amellett, hogy Anglia lépjen ki a Közös Piacból. Ál­láspontját mások is osztották, s fellépése nem állt el­lentétben a munkáspárt vezérének engedélyével. Rá­adásul Benn személyében az angol szakszervezetek, az egész szervezett brit munkásmozgalom biztosítékot lá- j tott arra vonatkozóan, hogy a parlamentben éppen ’ most születőben lévő államosító ipartörvényt végre is hajtják, j.. Benn-nek mégis távoznia kellett. Igaz, csak az ipar- ügyi tárca éléről, hogy helyet cseréljen Eric Varley- J val, az energiagazdálkodási miniszterrel. 1 A Wilson-féle sakkjátszma azonban ezzel nem me­rüli ki. Bizonyára jó szándékú gesztusnak fogják fel a J munkáspárt baloldali köreiben, hogy az őket szüntele­nül sértegető Reginaid Prentice, a közoktatás és a tu­dományos ügyek eddigi ^minisztere ugyancsak távozott. I Belőle a tengerentúli fejlesztési ügyek minisztere lett. / (Eddig ennek a tárcának az élén Judith Hart állt. ő jr . azonban nem töltött be kabinetminiszteri rangot. Ta­lán éppen azért nem, mert a baloldali Tribune-csoport képviselője.) A volt közlekedésügyi miniszterből köz­oktatás- és tudományosügyi miniszter lett. Frederic í Mullei személyében. Végül a nemrég megüresedett iparügyi államminiszteri székbe Eric Heffer helyébe ‘.y Gregor Mackenzie került. , ‘- /. , ’ ", ß A brit kormányátalakítás szemmel láthatóan kompromisszumok eredménye. Felemás lépéseiben sok­kal szemléletesebben tükrözi az angol közvélemény valós véleményét a közös piaci tagságról, mint a múlt / héten megtartott népszavazás. Az izraeli minisztereinek Rabin izraeli miniszterelnöki aki kedden este érkezett Wa­shingtonba kétnapos hivatalos látogatásra, szerdán munka­reggelin kezdte meg tárgyalás sait Kissinger külügyminisz­terrel. Ezt követően Ford el­nök fogadta őt a Fehér Ház­ban, s ott folytatták az USA közel-keleti politikájának már­ciusban meghirdetett „újra­értékelése” szempontjából amerikai részről „sorsdöntő­nek” minősített megbeszélése- kei». ■:£'•AA’hi-.z,JlájiJütlaie.ük! ’ Rabin megérkezésekor külö­nös nyomatékkai hangsúlyoz­ta az USA és Izrael „speciális viszonyát”, ezzel mintegy je­lezve, új tárgyalási feltételét, vagyis azt, hogy most már nem csupán az Egyiptomtól előre követelt engedmények­től teszi függővé az általa ki­látásba helyezett izraeli „en­gedményeket" hanem a „spe­ciális viszony" fenntartására vonatkozó legmagasabb szintű új amerikai biztosítékoktól is, A Szovjetunió külkereskedelme ság fellendítésére irányuló programja fő vonalaiban si­kerrel teljesül. A mezőgazda- sági beruházások összege az előző ötéves' tervhez képest 1.6- szeresére nőtt, újabb 4.5 mi­liő hektár földet vettek öntö­zés alá. Csökkent a mezőgaz­daságnak az időjárási viszo­nyoktól való függősége. A to­vábbi fejlődés útja — állapí­totta meg Koszigin — a kolho­zok és szovhozok közöt+i kooperáció, a specializálás fej­lesztése, a falu és a város kö­zötti különbség csökkentését szolgáló gazdasági, politikai és erkölcsi feltételek megteremté­se. A dolgozók reáljövedelme az elmúlt négy évben a Szovjet­unióban-csaknem 25 százalék­kal nőtt, a kiskereskedelmi áruforgalom pedig ma 35 szá­zalékkal több, mint 1971-ben. Beszédének másik részét külpolitikai kérdéseknek szen­telte, majd befejezésül a szov­jet kormányfő a most készülő tizedik szovjet ötéves terv je­lentőségét méltatta, hangoztat­va, hogy ez a terv új minőségi szakaszt jelent majd a kom­munizmus anyagi-műszaki bá­zisának építésében. PANORAMA BEJRUT Kedden éjszaka több izrae­li hajónaszád behatolt Libanon felségvizeire. Tirusz város kör­zetében. A libanoni hadsereg tüzet nyitott a betolakodókra, s visszafordulásra kényszerí­tette őket. Ugyanezen a napon egy 40 főnyi izraeli katonai kommandó támadást intézett a határ közelében fekvő liba­noni település. Hamui ellen. Ezzel egy időben izraeli harci repülőgépek felderítő repülé­seket végeztek Dél-Libanon felett. : MOGADISHU Omar Arteh Ghalib Szomá­liái külügyminiszter sajtóérte­kezletén cáfolta, hogy Szomá­lia területén külföldi katonai támaszpontok lennének. Meg­állapította. hogy Szomália külpolitikájának egyik alapve­tő elve az el nem kötelezett­ség. A Szovjetunió 1974-ben a világ 112 országával keres­kedett. Külkereskedelmi forgalma 26,2 százalékkal növekedett 1971-iioz képest és eléríe a 39.6 milliárd ru­belt, ezzel jelentős mérték­ben túlszárnyalta az SZKP XXIV. kongresszusának a kilencedik ötéves tervvel kapcsolatos irányelvterve­zetét, A külkereskedelem ilyen impozáns növekedésében fon­tos szerepet játszottak a szov­jet népgazdaság valamennyi ágában elért jelentős eredmé­nyek, valamint a tudományos­műszaki haladás meggyorsu­lása a kilencedik ötéves terv időszakában. Ez pedig tovább bővítette az ország exoort- import lehetőségeit, elősegí­tette a külföldi államokkal való gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés vala­mennyi formájának fejlődését. A Szovjetunió külkereske­delmi forgalmában fontos he­lyet foglalnak el a szocialis­ta országok; az elmúlt évben részarányuk az egész forga­lomnak több mint a felét tet­te ki; csupán 1974-ben a szo­cialista országokkal való ke­reskedelem 16,7 százalékkal növekedett, ezen belül a KGST-országokkal 14,4 száza­lékkal. Az olyan (fontos gazdasági ágazatokban, mint a gépipar, elektronika, vegyipar, stb., a KGST-országok együttműkö­dése a szakosításon és a kooperáción alapszik. Kölcsö­nösen előnyös alapon egyesí­tik az érdekelt szocialista or­szágok erőforrásait a tüzelő­anyag-energetikai és nyers­anyag-iparág fejlesztése céljá­ból. E célból több évre szóló, nagyszabású ipari komplexum- építési terveket valósítanak meg. Jelentős mértékben bővült a Szovjetunió kereskedelme Ázsia, Afrika és Latin-Ameri­ka fejlődő országaival, csak­nem megkétszereződött a most folyó ötéves terv négy esz­tendeje alatt. Részarányuk mintegy 15 százalékát teszi ki az egész szovjet külkereske­delemnek. Az országok eme csoportjában a Szovjetunió legnagyobb partnerei ma is India, Irak, Irán, Egyiptom, Szíria, Algéria, Brazília, Ar­gentína. Növekszik a kereske­delem Marokkóval és Nigé­riával. Uj kereskedelmi part­nerek tűntek fel: 1974-ben el­ső ízben írtak alá egyezményt a Burundi Köztársasággal és a Ruandái Köztársasággal. A Szovjetunió sokfajta árut szállít a fejlődő országoknak.. Ezek körül a legfontosabbak a gépek és berendezések. Az egész szovjet gépexport egy­ötöd része az _ említett őrszs - gokba irányulj ugyanezeknek az országoknak nagy tételek­ben szállít ipari nyersanyago­kat és anyagokat, valamint fogyasztási cikkeket. A Szovjetunió többek között hengerelt vasárut, gépkocsi-, traktoralkatrészeket, acél-, alumínium huzalokat, szódát, bauxitot és más olyan termé­keket vásárol a fejlődő orszá­goktól, amelyek a szovjet műszaki és pénzügyi közremű­ködéssel felépített üzemekben készültek. A Szovjetunió rész­vételével felépült, épül és ter­vezés alatt áll több olyan lé­tesítmény, amelyek igen fon­tosak ezen országok gazdasági fejlődése, gazdasági független­ségük megszilárdulása szem­pontjából. Jelentős mértékben növeke­dett a kereskedelem nagysá­ga az iparilag fejlett országok többségével. Ezek között az árucsere-forgalom értékét te­kintve első helyen áll az NSZK, majd Japán, Finnor­szág, Olaszország, Franciaor­szág, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok következik. A szovjet külkereskedelmi szakemberek kiemelik, hogy a nyugati országokban egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg azok iránt az egyezmé­nyek iránt, amelyek alapján a tőkés vállalatok pénzügyi és műszaki közreműködése a Szovjetunió területén nagy­szabású tervek megvalósítását teszik lehetővé a nyersanyag- lelőhelyek kiaknázásában, az alapanyaggyártó és feldolgo­zóipar fejlesztésében. Ilyen egyezményeket kötöttek ame­rikai,' NSZK-beli, francia,’ olasz, finn, japán és osztrák cégekkel. Az érdekelt felek között aktív tárgyalások foly­nak több új egyezmény meg­kötésére irányuló javaslatról. M. MAKSZIMÖV (APN — KS) '? \ Nehéz munkára kell felkészülni (Folytatás az 1. oldalról) Az AGROKER részéről Ga- csályi László igazgatóhelyettes adott tájékoztatót a gép- és alkatrészellátásról. Az üzemek az idén eddig 44 kombájnt vá­sároltak, további harminchat áll raktáron, 5—6 kilós át­eresztőképességű SzK—5-ös, SzK—6-os gépek, a tavalyiak­hoz képest javított, jobb konstrukciójú kiadásban. Ti­zenhárom K—700-as nehéz traktort is kapnak az üzemek, amelyekből nyolc már a na­pokban megérkezik. A nagy teljesítményű traktorok keze­lésére a Bajai Állami Gazda­ságban képezik ki a traktoro­sokat. A második félévben már Rába-Steiger traktort is vásá­rolhatnak az üzemek, a válla­lat ezekből raktári készletre is rendelt. A napokban megkezdődik a román pótkocsik szállítása, változatlanul kevés viszont a Hamster felszedés pótkocsi. Hasonlóképpen hiánycikk né­hány alkatrész, főleg az NDK­gyártmányú' gépekhez, a ro­mán traktorokhoz. Az AGROKER június 23-től megkezdi a nyári ügyeleti szol­gálatot. A társvállalatokkal ki­alakított információs szolgálat a gazdaságok anyagbeszerzőit segíti, nem kell egy-egy alkat­részért beutazni az egész or­szágot . i Buzogány Tsiván, a gabona­felvásárló igazgatóhelyettese a vállalat felkészüléséről számolt be. Kérését ezúton is továb­bítjuk a gazdaságokhoz; na­gyon ügyeljenek a szárításra, mert azon a liszt minősége múlik, Bucsi Elek, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osz­tályvezetője arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az aratási elő­készületeket, a tervek kidolgo­zását megfelelő ellenőrzés kö­vesse. Miután a gabonatermés veszteségmentes betakarítása az egész társadalom érdeke, ennek megfelelő társadalmi ügyként kell hozzáfogni, ahol kell, segíteni egymást az üze­meknek. Teret és hangot kell adni a betakarításban részt ve­vők versenyének, erkölcsiek­ben, anyagiakban elismerni- a kiemelkedő teljesítményeket elérőket. 11 Horváth József elnöki zár­szavában arra intett: bár-a ter­méskilátások biztatók, és az előzetes termésbecslések is megtörténtek, felesleges előre jóslatokba bocsátkozni. Ellen­ben, ha eljön az aratás ideje, minden erőt össze kell szedni, hogy a termés veszteség nél­kül, időben kerüljön magtárba, malomba. Ezt a nagy munkát mindenki irányítsa, végezze, segítse a legnagyobb igyeke­zettel. B. L 1375, június IZ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom