Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-12 / 136. szám
Földespuszta ezerkiiencszázhetvenötben Á puszta ellátása L'j házakból új utcasor lesz Földespusztán, a kép előterében lévő két házban már laknak. Ezekkel a házakkal szemben is hasonlókat építenek, s beton járdát, kövesutat is építenek majd egy nemrég vásárolt NSZK talajstabilizációs eljárás szerint. A Paksi Állami Gazdaság íöldesí tehenészeti telepének néhány mutatószáma 1974-ben: a munkások kilencven százaléka szakszervezeti tag, tizenhárom autóbuszjárat köti össze a világgal, ötvenkét lakott lakás, öt még üres, hetenként háromszor hoznak kenyeret. 2. Táncos Imre telepvezetőt egy délelőtt folyamán olyan embernek ismertük meg, aki gazda akar lenni a pusztán. A szó jó és igazi értelmében akar gazda lenni. Olyan vezető, aki felelősnek érzi magát azért is, ha nem érkezik'meg időben a kenyér, meg azért is, ha az egyik tehenész leittasodik és kergeti a feleségét az akácfák között: ugyanúgy törekszik a munkában, mint jobb — kéo- zéttebb munkásokkal rendelkező —, telepen dolgozó vezető társai. Két hete foglalta el a teleovezetői posztot. Tele tervekkel, reményekkel jött ide — valamiféle pályázatkeresés útján találtak rá a PÄG vezetői, ügy tűnik, ez a két hét azt példázza, hogy jól Választottak. Tegyük azonban hozzá rögtön azt is, hogy úgy közeledett a puszta lakóihoz, ahogy eddig egy vezető sem. Például beszélt néhány háziasszonnyal: a házak előtti kiskertet műveljék meg, ültessenek virágot. A pusztán éfők ellátásáért is tulajdonképpen a területileg illetékes tanácsnak kellene felelni. De! Például máshova tartoznak fogorvoslás, másho- fi va igazgatási, megint máshova iskoláztatási szempontból. ' Most olyan hírek kaptak b szárnyra, hogy a gyerekeknek majd Gyünkre kell iskolába — hetes kollégiumba — járni. A tanácstag, Gondos János most nemrég hagyta itt a munkahelyét, nagydorogi munkát vállalt. Felmerült tehát, a pusztán körül kellene nézni, hogy van-e a telepi dolgozók között olyan személy, aki tanácstag lehetne — mert mondani sem kell, hogy Gondos János távol került a püsztai munkásoktól. A pusztán működő bolt néhány órát tart nyitva. Most mondott fel a másodállásban lévő boltvezető. Táncos azon töpreng, hogy kire kellene bízni a boltot, s jobban, megismerni a7 ÁFÉ^Z kereskedelempolitikáját. Kenyeret hetenként csak ‘háromszor hoznak. Megszokott módon: tudja a boltos, hogy egyik, másik; családnak két napra hány kenyér kell. S előfordult, ha valakihez vendég jött, előbb fogyott el a kenyér, mint a pótlás megjött. Az üzletben nem lehet megbízhatóan — hűtőgép hiánya — tárolni különféle felvágottakat. Konzerv, és egyéb FÜSZÉRT-áruból is gyenge a választék. Úgy tapasztalják a pusztaiak, hogy a járatból az kerül csák az ő'kis boltjukba, ami megmarad a tehergépkocsin. Távol esik ' ez á puszta a FCSZÉRT-üz'.eikö- tőktől. A sör-bor azonban „idetalál”. Nem tudnak any- nyit hozni, hogy ne fogyjon el, mire a következő szállítmány érkezik. Igaz viszont, hogy szükség volna arra is megtanítani az emberek egy részét, hogy beosztóan éljenek, ne csak öt-tíz napig „legyen minden” a fizetés után. Az italbolt forgalma tisztességes. Magyarázni lehet, megérten; nem, hogy itt előbb volt kuglipálya, mint klub a fiataloknak. A napokban a KISZ-esek megmozdultak. A gazdaság vezetői engedélyezték, hogy a régi dohányszárítóból kialakítsanak egy ifjúsági klubot. A kőművesek már javában dolgoznak, a KISZ-esek rendezik az épület környékét. S mozi is lesz majd itt, a telepvezető vállalkozik arra, hogy esténként kezelje a gépet. A klub alkalmas lesz majd arra is, hogy a munkások rendes körülmények - ; között tudj aöak< mi>nkáj ükről tanácskozni. Most az öltöző, az iroda, vágy valamelyik istállósarok szolgál ilyen célra. Előre kell lépni olyan tekintetben a demokratizmus fejlesztésében, hogy a telepen elért eredményeket a telep dolgozói előtt értékeljék, itt. adják át a jutalmat az arra. érdemesnek.. S. tegyük hozzá gyorsan: a gazdaság,tán sadalmi szerveinek, vezetői, vezetőségi tagjai gyakrabban nyissanak ajtót a puszta lakóira... Egyébként a világgal jó a kapcsolata Földespusztának. Több mint tíz autóbusz megáll, és két iskolabusz befordul naponta az aszfaltozott úton a tanyaközpontba. Gond azonban, a demokrácia szélesedés-erősödése kapcsán is van az üzemben. Politizálni kell, sokat beszélni a telep kötelességéről, a dolgozók jogáról, a tervekről. Bizalmat kell az. emberekbe önteni, hogy Földespuszta előtt jövő van. ígéretes jövő. Nem csökkentik fejlesztési ütemét, hanem növelik. Újabb ágazatot akarnak letelepíteni, de ehhez munkáskéz kell. A munkásnak meg lakás. Még tizenhat lakást akarnak építeni, a meglévőket átalakítani. ötvenhét lakott lakást tartanak számon, öt üresen áll. Jó ez az öt lakás is. Hiszen a gazdaság állandóan Szemmel tartja, hol szükséges renoválni. Éppen a napokban fejezték be a lakásszemlét, és ennek tapasztalatainak összegezését. Nem mondhatjuk, hogy rossz az átlagos vélemény. Jobb, mint másutt, de a néhány elszomorító tapasztalat nem jó hangra derítette a szemlebizottság tagjait, (Folytatjuk). PALKÓVÄCSJENŐ Fotó; Gottvald Károly Ezekben a cselédházakban még laknak. Megszüntették az évek során a közös konyhákat. Padlózták, cementlapozták a szobát, konyhát. Az udvarig vezették a vizet. Néhány évén belül ezeknek a házaknak jó részét lebontják, csak azuhat hagyják meg. amelyek téglából készültek és nem kerül sókba - átalakításuk, Pártbizottsági ülés Szekszárdon Ülést tartott az MSZMP Szekszárd városi Bizottsága szerdán délelőtt a megyei-pártbizottság tanácskozótermében. Az ülésen két napirendi pontot tárgyaltak, amelyet a pártbizottsági tagok írásban megkaptak. A pártépítés városi tar pasztalatai és a további feladatai Szekszárd városban című írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést Rúzsa János, á pártbizottság első titkára mondott. A második napirendi pontban a párt végrehajtó bizottság 1975. első féléves munkájáról szóló jelentést vitatták meg. Az anyaghoz kapcsolódó felszólalások megválaszolása után az ülés Rubányi János zárszavával fejeződött be. A jó munka képlete A KÉPLETET: DH + H — vagyis Dolgozz Hibátlanul és Hatékonyan — tulajdonképpen a XI. kongresszus egyik felszólalója fogalmazta meg. Igaz, ahol komolyan foglalkoznak a DH-munkarendszer bevezetésével, vagy már abban dolgoznak, ott tisztázódott már az Is, hogy e munkarendszer céljait tekintve rendkívül összetett és a vállalatok teljes gazdálkodását érinti. A rendszer neve (nem túl szerencsés valóban) — Dolgozz Hibátlanul — eredendően sem csak a minőség javítására, a selejt elkerülésére utalt, hanem a valamennyi részletében hibátlan munkára. Még pontosabban: a munkában, a gazdálkodásben megmutatkozó valamennyi veszteség csökkentésére és elkerülésére. Ezt igényli a DH-munkarendszer a vállalatok vezetőposztjait betöltőitől is, hiszen a gyárak belső munkamegosztásában — a tervezés, döntés, irányítás ^pontjain .pgyanúgy javítható a munka színvonala, mint a végrehajtásban, a közvetlen termelésben, .. Kézenfekvő mindez, hiszen bárhol lehet „seléjtef” gyártani; a piackutatásban, a készletezésben, a gyártmányszerkesztésben, a forgácsolóműhelyben, mert bárhol esik is a hiba, az bizonyos mértékű veszteség forrása lesz mindenképp: ami időben, pénzben, emberi fáradtságban kifejezhető. A DH-munkarendszerben a veszteség forrását is összetetten ítélik, meg. Nemcsak azt tekintik veszteségnek, amivel — esetleg — a tervezettől elmaradnak. Erre úgyis figyelnek mindenütt, hiszen az ilyesmi, még ha meg is magyarázzák, azért nyilvánvalóvá teszi a gyengébb munkát. Nem: a DH-munkarendszerben az is veszteségnek számít — amivel elmaradnak a lehetséges színvonaltól, a műszaki, szakmai adottságok alapján elérhető eredménytől:.. Ez a döntő. Ebben a sávban — tehát a ténylegesen végzett — tervezett — valamint a mai színvonalon lehetséges teljesítmény közti sávban rejlik a legtöbb tartalék. A DH-munkarendszer elsősorban ennek feltárásában segíthet, hiszen az első teendő — ha a rendszer ‘ bevezetésére gondolnak valahol — a szembesítés. A - vállalat által elért tényleges eredmény összevetése az elérhető lehetséges eredménnyel. A JELENLEGI ‘f IDŐSZAK egyik jelentős vesztesége — népgazdasági szinten — pl. abból adódik, _ hogy , némelyik: . ■!& ___________■*______________________ g yár a termékeit tulajdonképpen mélyen az önköltség alatt értékesíti a világpiacon. A termeléshez, értékesítéshez és a beszerzéshez nyújtott állami támogatások révén ugyanis a valódi költségeitől függetlenül képes nemzetközileg verseny- kénes árat kalkulálni. Ez: a helyzet nem sarkallja különösebben a vállalatokat, hogy egy sor — nyilvánvaló veszteségtől — pl. jobb szervezéssel, vagy jobb fegyelemmel megszabaduljanak. Tehát itt újból az történik, hogy az elért produktum a vállalat számára elégségesnek, megnyugtatónak látszik, mert nem vetik össze a valójában elérhető eredménnyel. :. Nyilvánvaló veszteség pl. á .selejtkár. A vállalatok többsége ennek csökkentésével különösebben mégsem foglalkozik,’ mert ez az összeg a költségnek „csak” néhány százaléka.’ (Ráadásul ennek nagy részét isL költségvetéssel fizettetik meg.) Népgazdasági szintért azonban a selejtkár is több tnilliáfdrá 'rúg évente. A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN egyre nehezebb lesz megkeresni a nemzeti jövedelem minden egyes forintját. A hazai ipar — közismerten külkereskedelem-érzékeny; nagy nyersanyagimportra szorul, aminek az árát meg kell keresnie az exporttal. Ezért, a vállalatok többségénél az eddigieknél rugalmasabb, eredményesebb gazdálkodás szükséges. A hatékonyság növelésének két fő útja kínálkozik: a ráfordítások csökkentése és a bevételek növelése. Az előzőhöz szükséges az anyagtakarékosság, az állásidők csökkentése, a minőség- javítás, a jobb munkafegyelem... Az utóbbihoz — elsősorban korszerű termék kellene.' Tehát, hogy az anyag, az idő, az erő a többet érő, jobb konstrukció gyártására menjen el. A következő években a vállalatok többségének mindkét úton járniuk kell. Ennek megfelelően érdemes dolgozni minden poszton és a DH-munkarendszer — a jó munka képlete jegyében — valóban alkalmas arra, hogy a vállalaton belüli törekvéseket összefogja, összehangolja...' Egyébként az egység és az egyetértés, a célok pontos ismerete mindenki előtt — ugyancsak jelentős hatékonyságot javító körülmény, hiszen ez a szervezettség és á fegyelem legjobb, legbiztosabb •alapja. ~ GERENCSÉR FERENC Űj út a Balatonhoz A h?gy hyugat-dunántúlí megye területén működő Zá- laegerszegl,- Közúti Építő Vállalat az Idén mintegy 300 millió forint -értékben folytat útkorszerűsítést és,-építést. Az egyik legjelentősebb vállalkozásuk a Körmend—Zalaegerszeg- Balaton közötti új út építésé. Az. idegeafbrgalrei célokat is szolgáló új utat — a zalaegerszegi átkelőszakasz kivételével — a hónap végén átadják a forgalomnak. Az új, amely a Zala folyó torkolatánál éri el a Balaton-partot, az eddiginél sokkal jobb kapcsolatot teremt a fővárossal is: közvetlenül csatlakozik a 7-es főútvonalhoz.
