Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-10 / 134. szám
ünnepség a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Apró Antal beszéde Harminc esztendeje, 1945. június 9-én alakult meg az MSZBT elődje, a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság. Az évforduló alkalmából héttőn az ELTE természettudományi karának Ságvári termében — a társaság életre hívásának egykori színhelyén — jubileumi ünnepséget rendezett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. Ott volt és az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára, Győri Imre, az MSZMP Köznonti Bizottságának titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Katona Imre. a budapesti pártbizottság első titkára, továbbá V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és B. P. Ivanov vezérezredes, a hazánkban állomásozó déli • hadseregcso- pprt parancsnoka. Részt vettek a jubileumi ünnepségen a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, közéletünk jeles képviselői, az MSZBT tagcsoportjainak küldöttei, s ott voltak számosán a —Szovjet Művelődési Tá. lág alapító tagjai közül. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Básti Lajos színművész szavalta el Len- nvid Pervomajszkij „Petőfi Sándorhoz” című versét, majd — Ligeti Lajos akadémikusnak, az MSZBT alelnökének, a társaság alapító tagjának elnöki megnyitója után — Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöke mondott ünnepi beszédet. — Harminc évvel ezelőtt, 1945. június 9-én, ugyanezen a helyen ahol ünnepi ülésünket tartjuk, a magvar és a szovjet nép barátságáért tenni akaró magyar hazafiak létrehozták a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságot — kezdte ünnepi beszédét Apró Antal, majd így folytatta: — A társaság élére olyan emberek álltak, akik ismerték és tisztelték a Szovjetuniót, a szovjet nép hősies harcát, áldozatait, akik tudták, hogy a szocializmus első nagy államának rendszere mélységesen humanista. 1945-ben különböző foglalkozású és különböző világnézetű emberek vállalták a célt: megismertetni a magyar néppel ezeknek az igaz emberi értékeknek a kincsesházát. Kommunisták és szociáldemokraták mellett az akkori közélet más pártjaihoz tartozó politikusok és pártonkívüliek egyaránt részt vettek abban a nagy munkában, amely céljául tűzte: igazat mondani a szovjet valóságról,, felszabadítónk, a Szovjetunió népeinek életéről egy olyan országban, amelyben élt ugyan a Tanácsköztársaság 133 szabad napjának lelkesítő emléke, de amelyben a Horthy-fasizmus negyedszázados szovjetellenes uszítása, népellenes mételyező propagandája is mély nyomokat hagyott. A társaság megalakulása, tevékenysége fontos politikai tett volt még akkor is, ha az első időben csaknem kizárólag kulturális és tudományos felvilágosító tevékenységet folytatott. Mert akármennyire is „csak” színházi bemutatóként tartottuk nyilván Rahmanov Viharos alkonyat című művének vagy Szimonov Orosz emberek című drámájának budapesti előadását, a nézők gondolkodására politikai hatással volt, szívüket új, eddig ismeretlen ideálokért dobogtatta meg, egy új humanizmus eszméivel gazdagította őket. — A társaság munkája kezdettől fogva politikai harc volt — mondotta Apró Antal, maid részletesen szólt a társaság feladatainak bővüléséről, tevékenységi körének szélesedéséről, a gazdag, tevékeny évtizedekről. ' i i í — Világossá vált — folytatta —, hogy a népeink közötti barátság ápolása nem lehet csupán a társaság beiratkozott tagezreinek feladata, hanem ügye az minden becsületes, hazáját szerető, a szocializmus megvalósításáért küzdő embernek. Ebből a forrásból fakadt az az új mozgalom, amelyet a Lenin Kohászati Művek felhívása indított el; alakuljanak tagcsoportok a magyar—szovjet barátság elmélyítésére, a munkából mindinkább szoruljanak ki a formális elemek, s a barátságot erősítő tevékenység abban a közegben folyjék, ahol a közös, nagy feladatokat a valóságban is megoldják, a munkahelyeken, a mindennapos feladatok végzése közben, az üzemekben, a termelőszövetkezetekben, az intézményekben és a hivatalokban. — Úgy érezzük, hogy az utóbbi években jelentős eredményeket értünk el, s a több mint ezer tagcsoportban mind sokoldalúbb felvilágosító tevékenység folyik. Jól működő tagcsoportjainak egész sora a bizonyság arra, hogy ■ * a magyar—szovjet barátság politikai, anyagi erővé vált és mind eredményesebben járul hozzá népünk fölemelkedéséhez, életünk szebbé, gazdagabbá tételéhez. i'táa, a®. — Sokszor leírták, elmondták már, hogv a magyar és a szovjet nép barátsága, közös harca vérrel pecsételődött meg, s ez kézzelfoghatóbb valóságban talán soha nem volt úgy érezhető ez a-z alapigazság, mint époen az idén, amikor hazánk felszabadulásának, a fasizmus fölött aratott történelmi győzelemnek 30. évfordulóját ünnepeltük, az idén, amikor pártunk XI. kongresz- szusa tanácskozott. Országunk nagyon mélyről jutott el a mai csúcsra, s ebben történelmi szerepe van a felszabadító Szovjetuniónak, a fasizmus fölött kivívott sorsdöntő győzelemnek, amely felszabadulásunkat teljessé, történelmileg véglegessé tette. Különös jelentősége van fölemelkedésünkben a népeink között kialakult őszinte, internacionalista barátságnak. — A magyar—szovjet barátság az igazán nemzeti s egyúttal internacionalista politika. Ennek a politikának következetes valóra váltásában a Magyar—Szoviet Baráti Társaság ezernél több tagcsoportjának. az aktivisták tízezreinek a jövőben is megtisztelő feladatai lesznek. •***»,. . '■** - ^ ‘ A magyar—szovjet barátság, amelyet a hősök vére -* pecsételt meg, nem sza- 1 vakban él, hanem tettekben, az emberek szívében, ^ a közős munkában, harcban, amelyet a Szovjetunió és a többi szövetségesünk oldalán folytatunk népeink és a világ minden népének békéjéért, biztonságáért — zárta nagy tapssal fogadott ünnepi beszédét Apró Antal. ,j Ezt követően V. M. Sztriga- nov, Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnöke, az OSZSZSZK kulturális minise terhelyettese, az évfordulóra hozzánk érkezett szovjet delegáció vezetője mondott beszédet (ify I — Hazánkban mindenki tudja, hogy milyen kiemelkedő szerepet játszik az MSZBT a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei közötti testvéri kapcsolatok fejlesztésében és erősítésében — mondotta. — A szovjet társadalom széles rétegei nagyra becsülik az MSZBT sokoldalú és hatékony munkáját — hangsúlyozta, majd idézte Leonyid Iljics Brezsnyevnek az MSZBT-hez intézett üzenetét; „A szovjet embereket őszinte örömmel tölti el, hogy az elmúlt évek során az országaink dolgozói között a politikai és gazdasági együttműködés, a kulturális és tudományos kapcsolatok tovább erősödtek, mind sokoldalúbbakká és gyümölcsözőbbekké váltak. Ehhez jelentős mértékben járult és járul hozzá a Magyar—Szovjet Baráti Társaság”. -iä,.AägS Megemlékezés a 30. évfordulóról Az MSZBT arany koszorús jelvényét kapták a legjobb aktivisták Tegnap délután az MSZMP Tolna megyei Bizottsága szék- házában rövid ünnepség keretében emlékeztek meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának harmincadik évfordulójáról. István József, a megyei pártbizottság propaganda- és műve- iődésúgvi osztályának vezetője méltatta az elmúlt harminc év eredményeit, majd Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára a legjobb Tolna megyei aktivistáknak átadta az MSZBT aranykoszorús jelvényét. Az MSZBT aranykoszorús jelvényét kapta: Bán József, a Szekszárdi Rózsa Ferenc Szakközépiskola MSZBT- tagcsoportjának ügyvezető elnöke. László István, a Bonyhádi Cipőgyár tagcsoportjának elnökségi tagja, Lukácsi Pál, a Tamási Gimnázium tagcsoportjának ügyvezető elnöke, Szűcs György, a faddi Lenin Termelőszövetkezet tagcsoportjának elnökségi tagja, Zsilka Gyuláné, a dombóvári MÁV csomópont tagcsoportjának elnökségi tagja és Czve- tics Ivánka, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága propaganda- és művelődésügyi osztályának munkatársa. Az ELTE természettudományi karának Ságvári termében ünnepséget tartottak az MSZBT megalakulásának harmincadik évfordulóján. Képünkön Apró Antal a szónoki emelvényea. ■— Pártjaink, az SZKP és az MSZMP érdeme, hogy a barátság a szovjet és a magyar dolgozók millióinak vált sajátjává. Büszkék vagyunk arra, hogy db a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért vívott közös harcunkban a magyar nép, a Magyar Szocialista - Munkáspárt, a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja vállvetve balad előre. Pártjaink, országaink, népeink közös erőfeszítéssel építik a fényesebb jövő felé vezető utat, együtt védelmezik népeink forradalmi vívmányait, egységes frontot alkotnak a nemzetközi küzdőtéren: kiveszik részüket a szocialista közösség országai, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért és összeforrott- ságáért vívott harcból. — Társaságunk jelentős munkát végzett annak érdekében, hogy a szovjet társadalom széles rétegei minél teljesebben ismerjék meg azokat a sokoldalú eredményeket és sikereket, amelyeket a magyar dolgozók á párt irányításával elértek az új élet építésének három évtizede alatt. A szovjet szakembereket örömmel töltik el a Magyar Népköztársaság sikerei. A magyar dolgozók szilárd meggyőződéssel vallhatják; a szovjet emberek hű elv- 1 társaik, megbízható sző- | vetségeseik a békéért és a | 1 szocializmusért vízott kö- ‘ i - zös harcban _»;J .4—, hangsúlyozta V. M. Sztriga- nov. Ezután Apró Antal a társad ság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából kormánykitüntetéseket, MSZBT- jelvényeket és -plaketteket' adott át. A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa — a társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából — a magyar—szovjet barátsági munkában szerzett érdemeiért a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesítette Ligeti Lajos akadémikust, az MSZBT alelnökét, Regős Gábort, az MSZBT titkárát, Ruttkai Ottót, a Thália Színház színművészét, az MSZBT országos elnökségének tagját és Veres Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, az MSZBT alelnökét. Heten kapták meg a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, héten bronz fokozatát. Két aktivistának adományozta a kulturális miniszter „A szocialista kultúráért” kitüntető jelvényt, 23-an kapták meg az MSZBT aranykoszorús jelvényét, 15 gyár, üzem, termelő- szövetkezet, intézmény éS*?sko- la kollektívája az MSZBT aranykoszorús plakettjét. A jubileumi ünnepség Ligeti Lajos zárszavával, s az Tnter- nacionáléval ért véget. (MTI) Koszorúzás * A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából hétfőn koszorúzási ünnepséget rendeztek az ELTE természettudományi karának épületében, a társaság életre hívásának egykori színhelyén. A három évtizede történteket megörökítő emléktáblánál az MSZBt országos elnöksége nevében Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, Ligeti Lajos akadémikus, az MSZBT alelnöke, a társaság alapító tagja és Nagy Mária, az MSZBT főtitkára koszorúzott. Az évforduló alkalmából hazánkba érkezett delegáció nevében V. M. Sztriganov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnöke, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyettese, a küldöttség vezetője, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete koszorúzott. Elhelyezték virágaikat a Lenin Kohászati Művek MSZBT-tagcsoporljának, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem természet- tudományi kara MSZBT-tag- csoportjának küldöttei is. j (MTI) 1975. június 19.
