Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

Két vállalat pártszervezetének az élén HÚSZTAGŰ PÁRTALAP. SZERVEZET működik Szek- szárdon, a Sütőipari Vállalat­nál. Illetve — legyünk egész pontosak — itt a párttagok száma 16, a szeszipari válla­lat négy párttagjával bővüli húsz főre a kommunisták kis közössége. Tehát két vállalat alkot egy pártszervezetet. Ez már önma. gában is figyelmet keltő — a szükségszerűség diktálta ezt a szervezeti formát. Ami azon­ban különösen érdekes, hogy a vezetőség három tagja közül ketten a sütőiparnál dolgoz­nak, egy a szeszipari vállalat­nál, s pontosan a szeszipari vállalat dolgozója, Balázs An­dor, az alapszervezeti vezető­ség titkára. Tehát nem paritás-elv be­tartása érvényesült a válasz­tásnál, immáron másodszor, hanem a titkári funkcióra legalkalmasabb kommunistát választották a két üzem párt­tagjai. Másodszor, mert Ba­lázs Andor 1970-ben lett elő­ször titkár — azt megelőzően 1964 óta vezetőségi tag volt — most pedig az újabb ciklusra is iránta volt az egyöntetű bizalom. Óhatatlanul meg kell kér­dezni, célszerű ez a megoldás? Balázs Andor azt mondja: — Elhangzott olyan kér­dés, valóban, hogy jó-e ez? Az igazság ak hogy ez nem ellenvéleményt fejezett ki, ha­nem a fontolgatás során ke­rült szóba. — Úgy látom nem csalód­tak, akik megválasztották. — Szeretném remélni, s igyekeztem mindent megtenni azért, hogy méltó legyek a bizalomra. De mielőtt a to­vábbiakról beszélnék, hadd említsem meg, hogy ez is el­hangzott: „Mégis jó az, ha másik vállalat dolgozója a titkár, mert, ha kell, akkor oda mer ütni ” — És? — Nos, még soha nem kel­lett „odaütni”. A pártszerve­zetnek és a vezetőségnek, sze­mély szerint nekem is, na­gyon jó a kapcsolatunk mind­két vállalat gazdasági vezetői­vel, akik maguk is régi kom­munisták. Minden segítséget megadnak nekünk, s termé­szetesen az alapszervezet is segíti a? ő munkájukat. — Mondjon valamit a mun­kamódszeréről. — Nincs különleges munka- módszerem. A vezetőségi ta­gok nélkül soha nem döntök. Ha nagyon ritkán mégis elő­fordul, azonnal tájékoztatom állásfoglalásomról a vezetősé­get. Nem múlik el nap, hogy át ne menjek a kenyérgyárba. Szerencsére a szomszédban van. Nagyon sokszor éjszaka is meglátogatom az ottani elv­társaimat, hajnalban soha nem kerülöm el a kenyérgyá­rat. Szerencsém van, hogy gazdasági beosztásomnál fog­va a számviteli kérdésekbe be tudok pillantani, így a beszá­moló alaposságát meg tudom ítélni. (Balázs Andor a szesz­ipari vállalat művezetője, aa. igazgató helyettese.) A BESZÉLGETÉS SORÁN elmondja még a párttitkár, hogy van vita, nem is ritkán mind az alapszervezetben, mind a pártvezetésig és a gaz­dasági vezetés között,, de min­dig elvtársias légkörben és főleg a cél érdekében. A po­litikai munka további szélese­dését várják, hiszen most már önálló KISZ-alapszervezetük is van. Ezzel fejeződik be a beszél­getés: Hírünk az országban Főleg hét végén a megyeszékhely idegenforgalma örvende" tesen fellendül. Szombaton és vasárnap gyakran látni a városban kirándulócsoportokat, helyi idegenvezetők segítsé­gével ismerkednek Szekszárd nevezetességeivel és magával Szekszárddal. A szervezett belföldi turizmus lehetővé teszi, hogy a dolgozó emberek tíz£?rei részesüljenek Magyaror­szág felfedezésének vizuális élményében. A megyék ilyen területen munkálkodó illetékesei mindenütt azon fáradoz­nak, hogy megfelelő hírveréssel felkeltsék a turisták, a ki­rándulók érdeklődését, s tartalmai programokkal nyújtsanak vendégeiknek tartós, maradandó élményt. Néhány év óta tudatosan, tervszerűen, az adottságokat ki» használva ezen fáradoznak Tolna megye illetékesei is, s az eredmény biztató. A helyi idegenforgalom fellendítésére irá­nyuló törekvések értékes, fontos és hasznos igyekezetnek tekinthetők minden szempontból. Lássunk a $ok lcözüí egyet. Nem mindegy, hogy Tolna megyének és Szekszárdnak mi» lyen a híre Budapesten, Miskolcon, Győrben vagy "Debre­cenben. A tapasztalatok lehangolóak. Erről bárki meggyő­ződhet. Fővárosi értelmiségiekkel beszélgetve kiderült, hogy jó néhányan valahol Zala megye környékért képzelek el Tol­nát, illetőleg egyáltalán gondot okoz elhelyezni szőkébb ha­zánkat az ország térképén. Éppen a megye érdekei kívánják meg, hogy az ország köz­véleményében valósághű és vonzó kép alakuljon ki sző­kébb hazánk iparáról, mezőgazdaságáról, nem utolsósorban szellemiségéről, az itteni táj értékeiről, szépségeiről. Amilyen arányban nő a nálunk megforduló tiszántúli, észak-magyar­országi, fővárosi vendégek száma, olyan mértékben „erő­södik"’ Tolnáról a valósághű, vonzó és kívánatos kép. Kér­dés, miért fontos ez nekünk, helybelieknek? Jórészt azért, hogy az itt élő és dolgozó kvalifikált szak­emberek, értelmiségiek ne érezzék a lebecsülést amiatt, hogy Tolnában Szekszárdon végzik munkásságukat. Másrészről, hogy az egyetemekről kikerülő fiatalok ne tartsák száműze­tésnek az idekerülésiiket. Nemrég budapesti egyetemi hall­gatókkal beszélgettünk Szekszárdon. A lányok és fiúk több­sége életében először járt ezen a vidéken. Nem ilyennek képzelték Tolnát és főleg nem ilyonnek a megyeszékhelyt. Vidékiesnek, kopottriak, porosnak, lomposnak hitték. „Kel­lemesen csalódtunk. Szekszárd a dombok ölén, kedves, kel­lemes kisváros. Sokan immár egyáltalán nem tartanánk is­tencsapásnak, l>a diplomásként ide kerülnénk " — hangoztat­ták őszinte meggyőződéssel a kirándulók. Erről van szó, illetőleg erről is, amikor a helyi idegenfor­galom fellendítésével megismertetjük szőkébb hazánkat a miskolciakkal, a budapestiekkel, a győriekkel, a szegediek­kel, a debreceniekkel. Sz. P. — A személyes jelenlét na­gyon fontos. Ebben soha nem vagyok rest. Nem magam mi­att, hanem az alapszervezet, egyáltalán a pártinunka érde­kében. ft ”■ L. Gy. Hégy év számokban Új szolgáltatóház épül Tamásiban A tamási lakosok megelégedésére jó ütemben halad az új szolgáltatóház építése. A többszintes épületben nemcsak különböző szolgáltatóegységek — cipészrészleg, Patyolat, férfi-női fodrász, ÁB-fiók, barkácsbolt — nyer elhelyezést, hanem 24 lakás is. Ezek átadásával az elmúlt tervidőszak­ban 86 tanácsi kezelésű lakást adtak át a községben, hattal többet a tervezettnél. A 10 millió forintos beruházás átadási határideje ez év december 20, de a kivitelező — XOTÉV ígérete szerint — még batáridő előtt elkészül. Levéltáraink negyed évszázada Kiállítás és tudományos tanácskozás Szekszárdon Tegnap délelőtt nyílt az ország levéltári igazgatóinak értekezlete Szekszárdon. A megyei levéltár elhelyezése egyike a legjobbaknak és az a kiállítóterem, melyet teg­nap láthatott először a közön­ség, túlzás nélkül mondva párját ritkító. A régi megyehá­za főispán! szalonjában lát­hatják az érdeklődők a megye 1686—1849. közti múltjá­nak legszebb dokumen­tumait, részben eredeti­ben, részben kitűnő fény­képes reprodukciók formájá­ban. Az összeállítás K. Ba­log János, Mayer László, Kisasszondy Éva és dr. Braun Sándorné munkáját dicséri — bővebb tartalmi ismertetéséré még visszatérünk, ízelítőül mégis néhány ap­róságot. Az érdeklődők a fo­lyosón levéltártörténet! anya­got láthatnak egy sor tárló­ban. Az említett — és a me­gyei tanács nagy anyagi támo­gatásával rendbe hozott — teremben pedig egyebek kő. zött Kisfaludi László rab­hadnagy „kolduló levelét”, me­lyet azért kapott, hogy a tö­rök fogságból kiválthassa ma­gát. Béri Balogh Ádám nevét mindenki ismeri, de itt a nép­dalokban is szereplő Heister generális eredeti aláírása, a Duna-szabályozó Beszédes mérnök tervrajza, az első ha­zai óvodát alapító Brunswick Teréz levele és, egy irat, mely­nek aláírója báró Augusz An­tal. A méltóságos háró házát a Szekszárdra ■ látogatók máig „Augusz-ház” néven ismerik, de azt már kevesebben tud­ják, hogy a név akkori vise­lője egyebek közt hazaárulás­sal is foglalkozott. A mellette díszlő másik aláírás báró Kirchbech Ferdinánd császári és királyi őrnagytól származik, aki a közlemény mögé a kato­nai erőt is biztosította. A kiállí­tást délután megnyitó Lovas Henrik, a megyei tanács mű­velődési osztályának vezetője annak az elismerésnek hangját tolmácsolta a levéltárosoknak, melyet mi itt továbbadni igyekszünk. A kiállítóterem megnyitása volt a tegnapi nap szekszárdi rendezvényeinek talán „leg- mutatósabb” része. A tudomá­nyos tanácskozás elsősorban a szakembereket érdekli. Ezen részt vett és a negyedszáza­da szocialista szellemben mű­ködő levéltári dolgozóknak ki­tüntetéseket adott át Garam- völgyi József kulturális mi­niszterhelyettes. Előadást tar­tott Varga János, a Levéltá­rak Igazgatóságának vezetője, Ember Győző, az Országos Le­véltár főigazgatója, Kanyar József Somogy megyei főlevél- tárog, míg dr. Gyugyi János a megyei tanács általános elnök- helyettese a megyei levéltár negyedszázados munkáját ér­tékelte. O. Z, j

Next

/
Oldalképek
Tartalom