Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

í> A Hétfőtől szombatig ' MINISZTERELNÖKÖK BUDAPESTEN A hét legnagyobb hazai ese­ménye a KGST budapesti ülé­se volt, természetesen. És ha ezt a jelentős nemzetközi ta­nácskozást ezen a helyen nem is feladatom méltatni, nem hallgathatok magáról a tény­ről és körülményeiről. Arról nevezetesen, hogy a baráti or­szágok miniszterelnökeinek és más vezető személyiségeinek egyidejű látogatására a ma­gyar fővárosban még nem ke­rült sor. Az is figyelmet érde­mel, hogy az együttműködés új szakaszának kezdetét Bu­dapest nevével együtt emlege­tik majd. Ha már együttműködésről van szó, megemlítem, hogy a szovjet tervek és szállítások alapján létesülő paksi atom­erőmű fontos pillanata volt szerdán, amikor megkezdték a legfontosabb mű, a hatalmas reaktorcsarnok alapozását Persze, a paksi villamos ener­giára még néhány évig várni kell. Viszont némileg gyorsí­tani tudják a dunaújvárosi hullámpapír-kombinát elkészül­tét, — állapították meg a most lezajlott miniszteri szemlén, és a papír sem csekély érték ma­napság. Hadd említsek még egy kezdetet: a hejőcsabai új cementmű próbagyártását, ami nagy könnyebbség ígérete, de óriási az igény is, ugyanakkor a cement takarékos felhasználá­sáról aligha beszélhetünk. Pe­dig az ésszerű cementhaszná­lat is felérne egy beruházás­sal! CSAK KÖZPONTI HOZZÁJÁRULÁSSAL Egyébként is, számolva gaz­dasági nehézségeinkkel, külö­nös megfontolás kell minden új befektetéshez, már csak azért is, mert az ess&özökőn túlmenően, a munkaerőnek is szűkében vagyunk. Ezért is kötötték most központi hozzá­járuláshoz a főváros egész vonzáskörzetében az ipari üze­mek létesítését, beleértve a többi közt Pest és Fejér megye 64 érintett települését is. Szintén gazdasági természe­tű a legfelsőbb bírósági dön­tés, miszerint különösen nagy kárnak a félmilliót meghaladó érték minősül, ilyen mértékű károsodás előidézőjére rendel a Büntető Törvénykönyv 5-től 12 évig terjedő szabadság- vesztést. Ám a törvény szigorának érvényesítése végső eszköz, amelyet megelőz és nagymér­tékben háttérbe is szoríthat az erősödő demokratikus légkör, a köz- és a gazdasági élet mindenki által szívesen viselt tisztasága. Bizonyos nagy jövedelmeket rendeletileg is korlátozni kí­ván a kormány, ezért módosí­tották a vállalatok és szövet­kezetek kisipari megrendelé­seinek, a műhelyek és üzlet- helyiségek átengedésének, va­lamint az üdülőszobák bérbe­adásának megadóztatását. Itt említek még egy jövedelem­vonatkozású rendelkezést, azt, amely a tsz-vezetők díjazását szabályozza, nem megfeled­kezve az anyagi ösztönzésről. ELŐREJELZÉS NÉLKÜL A mezőgazdaság eredmé­nyeinek növeléséért különben sem szabad sajnálni az erő­feszítést. Ha a budapesti tsz- ek csatlakozása Pest megyéhez ilyen irányba hat — amit re­mélünk —, akkor örvendetes az átcsoportosulás. Várakozást ébreszt egy más természetű esemény, a Tisza—II vízlépcső első — mezőhék—tisztaföldvári öntözőfürtjének avatása is, amely csaknem öt és fél ezer hektár öntözését teszi lehető­vé. Megismétlem: teszi lehető­vé... Az elmúlt napokban a felhő- szakadás okozott nem csekély kárt, különösen Szolnokon; most a városi pártbizottság felhívást adott ki, hogy társa­dalmi munka is segítse a ki­telepítettek mielőbbi hazaköl­töztetését. Egyébként ne bo­csátkozzunk jóslásokba az idő­járást illetőleg — hosszabb távra ettől még a meteorológia is óvakodik —, örüljünk, hogy az idegenforgalmi illetékesek nagy szezont várnak, mondom örüljünk, abban a reményben, hogy ebbe mi is beleférünk. A motorozás korlátozását a Ba­latonon pedig majd csak el­viseljük, bár délután 2 és 4 között, alighanem igen szokat­lan lesz a csend, hacsak az or­szágúti motorosok nem segíte­nek be... Hm, nem lehetne őket is...? Különösen, hogy Aligáig kiépült az autópálya. Mi lesz a tóparton egy-egy hétvégén?! Ezért is mondom: újjávará­zsolták a galyatetői SZOT- üdülőt, megkezdődtek a sopro­ni ünnepi hetek és így tovább, szóval, a Balatonon kívül is van élet Ha volna a nyárnak gazdá­ja, így hirdetné: a nyár — egészség! A dohányipar a nikotinszegény cigarettára mondaná ezt — ha szabadna hirdetnie. így csak elárulja: Helikon a neve. Ára még nincs. Jómagam fontosabbnak tartom a tényeket, amelyeket a héten tárt elénk egy nyilat­kozat, orvosaink és az ápoló- személyzet tisztes számáról. Azt mondják, ötször annyi az egészségügyi dolgozó, mint 1938-ban. Bizonyára így van. De ha a beteg éjjel hívja a nővért, és nővér nem jön, ak­kor ez mégis kevés... BALOG JÁNOS Befejezte munkáját a KGST XXIX. ülésszaka A tanácsülés egyrészt összegezte a szocialista or­szágok nemzetközi gazdasági szervezete tevékenységé­nek újabb eredményeit, az előrehaladást a komplex program megvalósításában és meghatározta az együtt­működés továbbfejlesztésének időszerű feladatait. A szocialista gazdasági integráció kibontakozta­tásának és erősítésének legfontosabb eszköze a nép- gazdasági tervek összehangolása. A tagállamok és a KGST különböző szervei az elmúlt esztendőkben je­lentős munkát végeztek az 1976—1980-as népgazda­sági tervek koordinálására, s ennek során feltárták és meghatározták a gazdasági, a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, egyeztették e lehetőségek valóra váltását szolgáló konkrét intéz­kedéseket. A budapesti ülésszak a KGST történeté­ben első ízben jóváhagyta a tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek — 1976—1980. évi — egyeztetett tervét, amely mintegy 9 milliárd transz­ferábilis rubel értékben irányoz elő kapacitásfejlesz­tést, beruházást. A szocialista országok közös erőfeszítéssel és eredményesen oldják meg a gazdasági fejlődés olyan problémáit, amelyek a kapitalista világ legerősebb államainak is gondot, nehézségeket okoznak. A KGST-országok fűtőanyag-energetikai gazdálkodása kiegyensúlyozott, s miként Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség ve­zetője megállapította, a küszöbönálló új ötéves terv időszakára a tagállamok megoldották a nagy fontos­ságú energia- és nyersanyagfajtákkal való ellátás fel­adatát. Ebben a közös erőfeszítések mellett oroszlán- része van' annak-, hogy a Szovjetunió — a többi szo­cialista ország szükségleteit is figyelembe véve — saját népgazdasági struktúrájában növelni fogja a nyersanyagtermelő ágazatok arányát, azok teljesít­ményét. A tanácsülés határozatai más vetületben is tük­rözik az együttműködés fejlődését. A KGST-országok az ülésszakon elhatározták olyan hosszú távú — 1990- ig szóló — együttműködési programok kidolgozását, amelyek egyrészt a nyers- és tüzelőanyag-termelésben és -ellátásban, másrészt az élelmiszer és közfogyasztási cikkek termelésében, továbbá a gyártásszakosításban és a termelési kooperációban alapozzák meg az in­tegráció elmélyítését: A KGST a szocialista országok sok- és kétoldalú gazdasági együttműködését szervezi, irányítja. A szer­vezet munkája, ajánlásai és határozatai — legyenek azok gyártási kooperációk, közös fejlesztések — poli­tikai és nemzetközi jelentőségűek, mert azt példáz­zák és bizonyítják, hogy új típusú együttműködésük a kapitalista világgazdaság problematikus helyzete közepette is eredményesen hangolja össze gazdasági erőfeszítéseiket, s az integrációs folyamatok erősítése védelmezi népgazdaságaikat a tőkés világpiac káros hatásaival szemben. Elérkezett a genfi szakasz befejezésének ideje Alekszej Koszigin felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) Gazdasági együttműködé­sünknek — hangsúlyozta Ko­szigin — „szilárd alapja orszá­gaink párt- és állami vezetői­nek egymás iránt érzett mély bizalma, a közösen kidolgozott irányvonal helyességébe vetett meggyőződése, országaink né­peinek barátsága”. Egységünk „nemcsak a nö­vekedés elkerülhetetlen ne­hézségeinek leküzdését teszi lehetővé számunkra, hanem azt is, hogy leküzdjük azoknak a válságoknak és egyéb meg­rázkódtatásoknak a negatív hatását, amelyeken a kapita­Pénteken délelőtt elutazott Budapestről a KGST XXIX. ülésszakán részt vett szovjet, bolgár, mongol, NDK-beli, ro­mán és jugoszláv kormánykül­döttség. A szovjet küldöttséget Alek­szej Koszigin, a bolgárt Sztanko Todorov, a mongol delegációt Zsambin Batmönh, az NDK-belit Horst Sinder- mann, a román delegációt Manea Manescu miniszter- elnök, a jugoszláv küldöttsé­get pedig Dobroszav Csulafics, a szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese vezette. A küldöttségek búcsúztatá­sára megjelent Lázár Györgv, a Mimsztertanács elnöke, Né­meth Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, a Politikai B’zottság tag’a. d \ Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Magyar­lista világ gazdasága megy át. Ezek a megrázkódtatások olyan mértéket öltöttek és olyan mértékben kiéleződtek, amire hosszú évtizedek óta nem volt példa”. „Az előttünk álló időszak bonyolultsága ellenére orszá­gaink sikeresen befejezik az iparban, a mezőgazdaságban és a gazdaság más ágazataiban a jelenlegi ötéves tervet. Leg­nagyobb megelégedésre szol­gáló sikereink között tarthat­juk _ számon, hogy emelkedik országaink dolgozóinak anya­gi és kulturális színvonala.” _ m ondotta Alekszej Koszigin. ország állandó KGST-képvi- selője, Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a-/; Országos Tervhivatal elnö­ke, dr. Bíró József külkereske­delmi, Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi, dr. Faluvégi Lajos pénzügy-, dr. Horgos Gyula kohó- és gépioan és Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Marjai József kül- ügyminisztériumi államtitkár, dr. Szita János miniszterhe­lyettes, a Nem/hétközi Gazda­sági Kancsó! átok titkárságá­nak vezetője. Páron László, ha­zánk állandó KGST-képvise- Iníének he'vettese. Jelen volt Nvikolaj Faggyejev, a KGST titkára, ott voltak az érintett országok budapesti diplomá­ciai képviseletének vezetői, tagjai. (MTI). (Folytatás az 1. oldalról) zetője elnökölt. A háromórás ülésen mintegy harmincán szó­laltak fel. Egyes felszólalók hangoztat­ták, hogy a harmadik szakasz időpontjának kitűzéséről ez­úttal ne folytassanak érdemi vitát, csupán a munka meg­gyorsításáról tárgyaljanak. Ezek a vélemények elutasítás­ra találtak. Kovaljov külügyminiszter­helyettes, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában rámu­tatott: Genf ben megvan a le­hetősége annak, hogy minél előbb megoldják a még füg­gőben lévő problémákat. Han­goztatta: a delegációknak a kontinens békéjének és bizton­ságának érdekében be kell szüntetniük mindazokat a po­litikai manővereket, amelyek az utóbbi napokban kisebb jelentőségű kérdések ürügyén az időhúzást szolgálják. Matusek Tivadar nagykövet, a magyar delegáció vezetője nyomatékkai utalt arra: elér­kezett a genfi szakasz befeje­zésének ideje. Sürget az idő, a konferenciának választ kell adnia a finn kormánynak, amely készen áll, hogy meg­kezdje a zárószakasszal kap­csolatos előkészítő munkát. Emlékeztetett arra, hogy a csütörtöki ülésen szinte egy­öntetű álláspont alakult ki, hogy július hónap alkalmas a harmadik szakasz megtartásá­ra, csak a még' függőben lévő kérdéseket kell felelősségtelje­sen, minél előbb rendezni. Er­re minden lehetőség adva van, a munka szervekben lehetséges , a további gyorsítás, de szük­ség van a „politikai játékok” kiiktatására, amelyek fékező­leg hatnak a konferencia mun­kájára és csak arra jók, hogy zavarják a légkört. Erélyesen fellépett minden olyan kísér­let ellen, amely nem a komp­romisszumhoz vezető utat ke­resi. A koordinációs bizottság pénteki ülésén Dánia küldött­ségének vezetője azt javasol­ta, hogy a koordinációs bi­zottság a július 4-ét követő időszakra is készíttessen mun­katervet. Ezt nem fogadták el, ami annak a bizonyítéka, hogy a delegációk zöme őszintén tö­rekszik a genfi szakasz befe­jezésére. A dán indítvány ki­zárólag az értekezlet meneté­nek megtorpedózására szol­gált. A koordinációs bizottság végül úgy döntött, hogy július 4-ig előre meghatározott ütem­tervét bővíti. Elrendelte, hogy szombaton is üléseket kell tartani a mun­kabizottságoknak: az egyéb­ként „ülésmentes” napra nyolc tanácskozást iktatott be és le­hetőséget nyújtott arra, hogy egyes munkaszervek önkéntes alapon esetleg vasárnap is tartsanak eszmecseréket. Arról is döntött a bizottság, hogy hétfőn újabb.rendkívüli ülést tart, s folytatja a vitát a gen­fi zárás mielőbbi befejezéséről és a harmadik szakasz meg­rendezésével összefüggésben felmerülő kérdések megtár­gyalására. Heves viták folytak pénte­ken a kultúra, a nevelésügy, a tájékoztatás és az emberi kap­csolatokkal foglalkozó 3-as számú bizottság ülésén is. En­nek a bizottságnak a hét ele­jén megtartott ülésén az a közös vélemény alakult ki, hogy a „hármas kosárhoz” tartozó témákban megvitatott és egyeztetett szövegeket hiva­talos elfogadás végett a hét végéig az egyes albizottságok elé kell juttatni. A pénteki hozzászólásokból azonban a-z derült ki, hogy ilyen lépések az elmúlt napokban nem tör­téntek, ezért a szovjet delegá­ció indítványozta: a bizottság fogadjon el olyan „menetren­det” amely előírná az albizott­ságoknak, hogy a szóban forgó szövegeket juttassák július 3- ig illetékes szervekhez. Ä javaslat, azt is tartalmazta,’ hogy a bizottság július 3-án rendkívüli ülésen vizsgálta meg a kitűzött „menetrend” végrehajtását,, illetve a szöve­gekkel összefüggő esetleges tartalmi problémákat. Ezt, a javaslatot Anglia, at Német Szövetségi Köztársaság és Belgium nem fogadta el. A szovjet delegáció kezdeménye­zése széles körben támogatásra talált, de a három küldöttség elhatárolódása miatt a javas­lat keresztülvitele az eredeti formában nem valósulhatott meg. A küldöttségek széles kö­rének nyomására a három de­legáció végül is ahhoz hozzá­járult. hogy az elnök olvan jegyzőkönyvbe foglalt nyilat­kozatot tegyen, amely a bizott­ságokhoz tartozó négy albi­zottság munkájának meggyor­sítását sürgeti azzal, hogy jú­lius 3-ára a kitűzött rendkívüli bizottság; ülésre bemutassák a hivatalos szövegtervezeteket. Ebben a vitában felszólalt Zágor Györgv nagykövet, s a magyar delegáció részéről tá­mogatta a szovjet határozati javaslatot, hangoztatva, hogy annak indítéka és tartalma a felszólalók többségénél meg­értésre talált. A KGST ülésszakán részt vett kormányküldöttségek elutazása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom