Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

Kétszer ad I akásfestésre, -mázolásra ■■ márciustól hiába kere­sünk vállalkozót. A szövetke­zetek, a kisiparosok már fog­laltak. Nem naponta, nem is évente van ilyen nagy munká­ra szükség, korábban, még a főszezon előtt kellett volna észbekapni. Igen ám, csakhogy egv szövetkezet már tavaly el­vállalta a festést és mázolást, árajánlatot is adott, de idő­közben „fontos” közületi munkát kapott és visszaadta a megbízást, j Ez ugyanis számá­ra jövedelmezőbb. A lakosság részére csak maximált áron, a közületnek szabad áron számlázhat Személyes probléma? Lát­szólag az egyéni érdek ütkö­zik a szövetkezetével. Valójá­ban a lakossági (a társadalmi) érdek a csoportéval. Mint né­mely más esetben, amikor nem találjuk például az általunk keresett cikket az üzletekben, de felfedezzük drágább válto­zatát. S mindannyiszor, amikor a fogyasztói igények, a vevő, a társadalmi szükségletek fölé emelkednek a termelői, az el­adói érdekek. A z indokolatlan, vagy jog- " tálán vállalati és szö­vetkezeti jövedelemnövelés­nek nem is mindig közvetle­nül a fogyasztók a kárvallott­jai. Gyakrabban és nagyobb sérelem éri a népgazdaságot. Közvetve valamennyiünket, mégis többnyire észrevétlenül elmegyünk mellette. Az indo­kolatlan készletnövelések ellen például ritkán tiltakozunk személyes beszélgetések alkal­mával és a társadalmi fóru­mokon. Annál gyakrabban emlegetjük az anyag- és szer­számhiányt. Holott a túlzott biztonság, a teli raktár — a felesleg — egyes vállalatok­nál, szövetkezeteknél társadal­mi méretekben szüli a hiányt. A vállalatok jelentős része ” a szocialista országokba irányuló export túlteljesítésére törekszik, s tartózkodik a na­gyobb erőfeszítéseket igénylő, kisebb szériával, fokozott mi­nőségi és korszerűségi követel­ményekkel párosuló tőkés ki­viteltől. Holott a népgazdaság tervszerű fejlődése; egyensúlyi helyzete, a vállalat jövője a minden piacon értékesíthető termékek gyártásának fokozá­sát igényelné. Sok, főleg gép- inari vállalat értékesítési gon­dokkal küszködik, miközben a tőkés export népgazdasági elő­irányzatai nem teljesülnek. Az MSZMP XI. kongresz- szusán joggal bírálták a szűk látókörű, népgazdasági károkat okozó vállalati, szö­Az anyagiakon túl Mórágyon Előremutató emberek ív. Először a Hazafias Népfront járási beszámolójából értesül­tünk a mórágyi gimnáziumról, még valamikor télen. Gimná­zium Mórágyon? Szentes Pál, á népfront járási titkára el­mondta, hogy egy levelező osz­tályról van szó. Harminc egynéhány munkás és téesz- _tag kezdte meg tavaly ősszel a középiskolai tanulmányokat részben mórágyiak, részben mőcsényiek, grábóciak, báta- apátiak. Könnyebbség, hogy helyben tanulhatnak, de még •így is sokra becsülendő a vál­lalkozás. Minden héten kétszer az esti órákat az iskolapad­ban toltam, másnapokon a pi­henőidőt tanulásra fordítani, sokféle lemondással jár. A hallgatók az első évet be­fejezték, s ez idáig a többség helyt állt. Nagy az akarás, a lelkesedés és túlzás nélkül mondhatjuk, az általános szel­lemi felpezsdülés légköre ad meg-megújuló erőt a felnőtt gimnazistáknak, hogy tanul­mányaikat eredményesen foly­tassák. Egy folyamatról van itt szó, illetőleg folytonosság­ról. A gimnázium ötlete nem tanár, majd halála után fele­sége, aztán Solymosi Gézáné, bátaapáti klubkönyvtáros, Maurszky Gyuláné mőcsényi tanácsi dolgozó, és még sokan mások. A párttagok a mellett, hogy érveltek, személyesen is példát mutattak. A korosab­bak kivételével valamennyien beiratkoztak az általános is­kolába, azok közül akiknek a hetedik és a nyolcadik osztály hiányzott. Ilyen előzmények után Mórágyon nyolcvanan tanultak, s az utóbbi három évben ötvenen fejezték be az általános iskola nyolc osztá­lyát. Valamennyien felnőtt emberek. Evés közben jön meg az ét­vágy. Meggyes! Sándor gépko­csivezető, a termelőszövetkezet anyagbeszerzője, Ördögh Sán­dor eljáró dolgozó, Kaffaf Bé­la eljáró dolgozó, Palkó Bor­bála háztartásbeli szorgalmaz­ni kezdte a középiskolát. így jutott el Mórágy a gimnáziu­mig. Kérdés, ki miért vállal­kozott a nem kevés fáradtság­gal járó továbbtanulásra. Egyik asszony beteges, a fizi­kai munkát c~'. ' ""vi okok ki gyorsan ad vetkezeti döntéseket, a cso­portérdekek mindenek fölé helyezését. És határozottabb fellépést sürgettek. A központi iMnyító szervek, az ágazati minisztériumok * — hangsú­lyozták a legmagasabb párt- fórjimon — nem nézhetik tét­lenül, hogy a vállalatok, a szö­vetkezetek feladataikat félre­értve a társadalom rovására növeljék jövedelmeiket. A vál­lalatok irányítása hibák, visz- szás jelenségek láttán feltéte­lezi a beavatkozást, szükség szerint az utasítást, a vezetők felelősségre vonását is. Persze nem mondhatunk le a vállalatok kezdeményező kész­ségéről, rugalmas munkájáról, ha bizonyos intézkedések, pél­dául némely anyagok közpon­ti elosztása, kalkulációs és ár- előírások, korlátozzák is az önállóságot. A népgazdasági érdekek részben fegyelmezett gazdálkodást, részben nagy­fokú manőverezést feltételez­nek. A vezetés, az előrelátás, a magasfokú tudatosság rokon fogalmak. A szocialista veze­tő nem csupán lojális, ha tár­sadalmi érdekekről van szó. Nem is csupán fegyelmezett végrehajtója a központi elő­írásoknak és betartója a közös miatt nem képes teljes értékű emberként végezni. Önérzetét viszont bántja, hogy helyette társai vállalnak, a munkából többet. ö azért tanul, hogy megfelelő képesítést szerezve könnyebb munkakörben he­lyezkedhessen el. Ahány ember, szinte annyi féle szándék, elképzelés és életcél. Érdekes, a szövetkezeti gazdák a gimnázium által egy­szerűen gazdagabbak akar­nak lenni szellemiekben. A tanulással járó nehézségeket és a követelményeket jól mu­tatja, hogy néhány hallgató­nak pótvizsgát kell tenni. Mindegy, vállalják és a nya­rat a felkészülésre fordítják. A felnőttek sem kapják in­gyen, ajándékként a bizonyít­ványt, s a hallgatók érettségét, komolyságát jelzi, hogy a szi­gorúságot elvárják, jó néven veszik. Nem állt szándékunkban megszépíteni a mórágyi való­ságot. Azon fáradoztunk csu­pán, hogy a faluközösségből kiemeljük, kinagyítsuk az elő­remutató embereket, azokat, akik személyükkel bizony ít- íáV- szaporodnak a műveltebb érdekeket szolgáló játéksza­bályoknak, hanem mindenek­előtt aktív és kezdeményező. Világos és lelkesítő célokat je­löl meg, s képes mozgósítani, magával ragadni az egész kol­lektívát. E vezetői erényekre talán még soha nem volt olyan szükség, mint napjainkban, amikor a kedvezőtlen világ- gazdasági változások hatására jelentős veszteségek érik nép­gazdaságunkat. S az egyen­súlyi gondokat csak fokozzák az értékesítési nehézségek a tőkés piacokon. 1/ étszer ad, ki gyorsan ad — tartja a közmondás. S napjainkban kétszeresen árt az a vállalat és a szövetkezet, amely vélt érdekeire apellálva növeli társadalmi, gazdasági gondjainkat. De esetleg árt akkor is, amikor csökönyösen csak a kitaposott utakon haj­landó járni. Mert csak fokozott erőfeszítésekkel, kezdeménye­zésekkel, áldozatos — eseten­ként kockázatos — vállalko­zással csökkenthetők a veszte­ségek, javulhat a magyar nép­gazdaság egyensúlyi helyzete. KOVÁCS JŐZSEF emberfők. Társaik közül ki­emelkednek, s környezetükben irányt mutatnak. A sokcsator­nás népművelés eredménye rajtuk keresztül úgy is femu- tatható, és talán ez a legfon­tosabb, hogy nincs ok elkese­redésre, s távolról sem felel Tneg a valóságnak az, hogy ami hazánkban népművelés címszó alatt folyik az csak látszat- munka. A mórágyi szellemi gazdagodásban így vagy úgy összegeződnek az országos, a megyei, a járási és a helyi tö­rekvések. Fellelhető ezekben a sajtó, a rádió, a televízió, ré­szesedése is, de legkiváltkép- pen kultúrpolitikánk helyes irányá és következetessége az apró munka becsülete mutat­kozik meg Mórágy műveltségi állapotán. Ez az a terület, úgy véljük, ahol a türelmetlenség szüli a kudarcokat és a látszatered­ményeket, ezzel szemben a ta­pintatos és türelmes koncep­ció. hozza a sikereket. Feltételezhetjük, hogy Tol­na megye községeiben az érin­tettek és az érdekeltek érdek­lődéssel olvasták a mórágyi ta­pasztalatokról szóló cikksoro­zatot. Szívesen vennénk, ha a mórágyi helyzetet egybevetve a saját eredményeikkel meg­írnák véleményüket a témáról a Tokja'megyei Népújságnak. — Szp—Pj — Fotó; Gk egyik napról a másikra pattant ki az emberek fejéből, sokkal inkább törvényszerűen követ­kezett abból, ami a hatvanas évek végén egy felméréssel kezdődött. A község közéleti emberei „megvizsgálták”, a felnőttek közül hányán vég«- • ték el az általános iskola ov osztályát, s kik azok akik nem jutottak el idáig. Alapos, gon­dos munkát végeztek. A fel­mérést mintegy alapnak te­kintették az -elkövetkezendő évek tennivalóihoz, ez volt az első lépés, követte a jó érte­lemben vett hangulatkeltés, az tehát, hogy legyen közvélemé­nye a felnőttoktatásnak, meg­valósult. A párttagok szüntelenül hangoztatták: elemi követel­mény elvégezni a nyolc osz­tályt, hiszen e nélkül már szakmaszerzésre sincs lehető­ség. Előfeltétel a jogosítvány megszerzésekor, a tanfolyamok elvégzésénél, s nem utolsó sor­ban azért van rá szükség, hsgy a televíziót ne csak néz­zék, az újságot ne csak ol­vassák, a rádiót ne csak hall­gassák, hanem'értsék is. Ered­ményesen m■'■"tatja a felnőtt­oktatás ügyét dr. Kovács Pál 0 muÉavemy hírei A termelékenység egy száza­lékos emelését vállalták a Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság szekszárdi szakasz- mérnökségének dolgozói az MSZMP kongresszusa, s ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny második fordu­lójában. Az üzem- és munka- szervezés javításával gondo­sabb építés-előkészítéssel és a gépesítés fokozásával szándé­koznak ezt elérni. Felajánlá­sukat minden bizonnyal telje­sítik, mert az év első öt és fél hónapja során a termelékeny­séget már 3 százalékkal növel­ték. így az éves tervet, mely­nek 1 millió forintos túltelje­sítését vállalták, a tervezettnél jobban zárhatják. A dolgozók kivették részüket a társadalmi munkából is. Például a Március 8-a szocia­lista brigád a dombori csalá­dos üdülőt társadalmi munká­ban kitakarította, s a helyisé­geket kifestette. * A bonyhádi cipőgyár dolgo­zói a kongresszusi munkaver­seny első fordulójában a,kapa- ciás bővítését lehetővé tevő új gépek beállítását vállalták. Idén a második fordulóban a megnövekedett termelési érték elérését tűzték ki célul. Vál­lalták, hogy az év végéig 158 ezer cipőt készítenek el terven felül. ígéretüket időarányosan jelentősen túlteljesítették. Má­jus végéig a kongresszusi vál­lalásukkal megnövelt terven felül, több mint tíz és fél ezer cipőt készítettek. Ezt nagy­mértékben elősegítette, hogy az új gépek beállításával átcso­portosíthatták a termelést, s ily módon jelentősen megnö­velték a termelékenységet, * Ä Hőgyészi Állami Gazda­ság dolgozói a kongresszusi munkaverseny második fordu­lójára több mint 5 millió fo­rint értékű vállalást tettekJ Csupán az őszi búza termesz­tésében a technológiák ponto­sabb betartásával, az aratás két műszakban történő, gyors elvégzésével 1 millió 113 ezer forint értékű többlettermelést kívánnak betakarítani. A köz­ponti javítóműhely dolgozói ígérték, hogy ehhez a szüksé­ges gépeket időben felkészítik a mezőgazdasági munkákra, s ennek érdekében kommunista- műszakot szerveznek. A beta­karítási munkák idején állan­dó ügyeletet tartanak, s így biztosítják, hogy a meghibáso­dott gépek csupán a legrövi­debb időre essenek ki a ter­melésből. , .Mi • Öt brigád vesz részt a kong­resszusi és felszabadulási mun­kaverseny második fordulójá­ban a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezetben. A Hamun Ka­tó szocialista brigád dolgozói társadalmi munkában parko­sították az üzem környékét, s vállalták, hogy ezenkívül gon­dozni fogják a község egyik parkját is. Uj brigád alakult az építőrészlegben, mely a Rózsa Ferenc nevet vette fél. A brigád tagjai ezekben a napokban dolgozzák ki mun­ka verseny-felajánlásaikat. A szövőüzemben a Petőfi Sándor, az Április 4. és a Braun Éva szocialista brigádok vállalták, hogy szükség esetén társadal­mi munkában részt vesznek az üzem bővítésében. Ezek a brigádok emellett ígéretet tet­tek, hogy két-két kommunista­műszakot szerveznek, melynek során tovább kívánják javíta­ni a szövetkezet termelési eredményeit. 1815. junius zó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom