Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

f BUDAPEST A Kossuth Kiadó gondozá­sában hatvanezer példányban megjelent az MSZMP XI. kongresszusának teljes jegyző­könyve. Tartalmazza a Köz­ponti Bizottság előzetes jelen­tését és beszámolóját, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság je­lentését és az összes felszóla­lásokat. A Politikai Bizottság tagjainak, a Központi Bizott­ság titkáVainak felszólalását teljes, a többi küldött és a testvérpártok küldötteinek félj szólalását rövidített terjede­lemben: a vitazáró beszédet, a kongresszus határozatát, a programnyilatkozatot, a mó­dosított szervezeti szabályza­tot, a párt vezető szerveinek megválasztásáról szóló jelen­tést. RÓMA A testvérpártok táviratban üdvözölték az Olasz Kommu­nista Pártot, amely a vasár­napi és hétfői választásokon az elmúlt három évtized leg­nagyobb, legkiemelkedőbb vá­lasztási sikerét érte el: tíz­millió szavazatot, a választók egyharmadának szavazatát kapta meg. Ezt a tényt hang­súlyozza a Szovjetunió Kom- mun'sta Pártja Központi Bi­zottságának üdvözlő távirata. Üdvözlő távirat érkezett En­rico Berlinguerhez és az OKP KB-hoz, a francia, a spanyol, a finn, az angol, a nyugat­német, az osztrák, a japán, az izraeli és kanadai kommunis­ta párt részéről, a Chilei Szo­cialista Párttól, a Dán Szocia­lista Néppárttól és más pár­toktól is. MOSZKVA A szovjet űrhajósok fel­készülési központjában befeje­ződött a Szojuz-űrhajó le­génységének, Alekszej Leo- novnak, és Valerij Kubászov- nak utolsó edzése. Júliusban a világűrben ők illesztik össze a Szojuz-űrhajót amerikai úti­társával, az Apollóval. ATHÉN Konsztantin Caszoszt, a Ka- ramanlisz vezette új demokra­ta párt jelöltjét választotta meg a görög képviselőház a Görög Köztársaság elnökévé. Budapesten ezúttal negye­dik alkalommal ülésezik a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa. Az ülésszakot minden évben más tagorszá­gokban rendezik, így Budapes­ten 1955. decemberében a 6., 1960. júliusában a 13., 1967. decemberében a 21. üléssza­kot rendezték, most a 29. ülés­szakra kerül sor. HAZÄNK az alapító tagok közé tartozik, így kezdettől, 1949. januárja óta részt vesz a KGST munkájában. A ma­gyar gazdasági szervek kép­viselői jelen vannak a KGST valamennyi szervezetében, köztük mind a 26 állandó bi­zottságban. Szakembereink te­vékenyen részt vesznek a KGST valamennyi munkaszer- váben, két állandó bizottság­nak — a színesfém-kohászati, valamint a rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bi­zottságnak — magyar elnöke van. Hazánk gazdasági életének fejlődése szorosan kapcsoló­dik a KGST szervezetének erő­södéséhez, az integráció ki­épülésének, bővülésének fo­lyamatához. Kezdettől a KGST-országok, s mindenek­előtt a Szovjetunió jelent a ma­gyar gazdasági élet számára biztos értékesítési lehetőséget és beszerzési forrást, ezekkel az államokkal építettük ki minden területen a gftdasági együttműködést, a szakosítás­tól a közös vállalkozásig. Ép­pen a-z első budapesti KGST- ülésszakon, 1955-ben merült fel konkrét formában a szako­sítás lehetőségének és a ter­vek összehangolásának kérdé­se. 1955-ben zárult le a KGST munkájának első szakasza, amikor még főként az áru­forgalmi együttműködés szer­vezésére, a műszaki segítség- nyújtásra, a tapasztalatcse­rékre, a tudományos- és tech­nikai szakemberek képzésére, valamint a műszaki dokumen­tációk és licencek cseréjére koncentrálta erőit. 1955 után áttértek a termelési és a be- vházási tervek összehangolá­sának módszerére, ettől az idő­szaktól kezdve a tagországok kölcsönös konzultációk alap­ján alakítják ki távlati ter­veiket. Ekkor indult fejlődés­nek .— elsősorban a gépipar­ban és a vegyiparban — a nemzetközi szocialista munka- megosztás elve alapján a gyár­tásszakosítás, a tipizálás és a gazdasági együttműködés több más formája. Az együttműkö­dés jobb megalapozására 1956- ban hozták létre az első ál­landó bizottságokat, 1957-ben kötötték meg a tagországok a töbfe oldalú kliring-megállapo- dást. A FEJLŐDÉS a 60-as évek­ben felgyorsult. Megépült a közös kőolajvezeték, amely segítségével több ország kap ’ szovjet kőolajat. Közös nagy- feszültségű villamosenergia­rendszert alakítottunk ki. 1964- óta eredményesen működik a közös teherkocsi­park, ugyanabban az évben alakult meg a nemzetközi gaz­dasági Igyüttműködési bank: időközben több közös vállalat alakult. Fontos nemzetközi együttműködési megállaoodá- sokat írtak alá, mint például a magyar—szovjet timföld— alumínium egyezményt. Létre- 'hö'zták a nemzetközi beruházá­si bankot. Ebben az időszak­ban a KGST-államokban már jelentősen növekedett a mű­szaki színvonal. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS fej­lesztésében mérföldkő volt 1971-ben a KGST 25. üléssza­ka, ahol a szocialista gazda­sági integráció fejlesztésének komplex programját fogadták el. Ebben az okmányban első ízben fogalmazták meg, hogy a gazdasági integráció fejleszté­sének útja az összehangolt gazdaságpolitika, a tervezés­ben és a prognosztizálásban való együttműködés, a nem­zetközi szakosítás, a gazdasá­gi együttműködés s a kölcsö­nös kereskedelem tervszerű bővítése, a tagországok irányí­tó szerveinek, vállalatainak és kutatóintézeteinek mind szo­rosabbá váló közvetlen kapcso­lata, a meglevő nemzetközi gazdasági szervezetek fejlesz­tése és szükség szerint újab­bak létrehozása, valamint az együttműködés jogi alapjainak tökéletesítése. . A tagországok az integrációs program jegyében bonyolítják le az 1976—80. évi népgazda­sági tervek egyeztetésének nagy jelentőségű munkáját. A tervkoordináció során figye­lembe veszik a tőkés országok­ban kialakult gazdasági hely­zetet .is, hogy annak hatásait a lehető legnagyobb mérték­ben kivédhessék, a KGST- tagországök gazdasága tovább­ra is tervszerűen fejlődjön. Bár a tőkés gazdaság esemé­nyei az utóbbi években több KGST-ország helyzetére is kedvezőtlenül hatottak, a gaz­dasági növekedés üteme a KGST-államokban 1974-ben sem esett vissza. Az ipari ter­melés az elmúlt négy évben a legtöbb KGST-országban gyorsabban emelkedett a ter­vezettnél, s a növekedési ütem csaknem valamennyi ország­ban túlhaladta az 1966—70-es évek szintjét. Az integrációs folyamatban korszerű új ipar­ágak jöttek létre, köztük a számítástechnikai eszközök gyártása és nagy fejlődésnek, indult á petrolkémiai ipar. Ä mezőgazdaságban jelentősen nőttek egyes termékek termés­átlagai: Az utóbbi'négy év át- lagában a legtöbb ' KGST- országban 7—F mázsával több búzát takarítottak be hektá­ronként, mint a korábbi négy esztendőben. Az állatállomány a tervidőszak folyamán vala­mennyi országban nőtt, legna­gyobb mértékben Lengyelor­szágban, Romániában és Bul­gáriában. A MUNKÁSOK és alkalma­zottak átlagbére tovább emel­kedett. A kiskereskedelmi for­galom az elmúlt négy évben valamennyi KGST-országban dinamikusan nőtt. Az évi átla­gos emelkedés Csehszlovákiá­ban, Magyarországon, az NDK- ban és a Szovjetunióban 5—6 százalék, Bulgáriában és Ro­mániában körülbelül 8 száza­lék, Lengyelországban pedig több mint 11 százalék volt. Nemzetközi viszonylatban is jó eredménynek számít, hogy az európai KGST-országokban 1974-ben ezer lakosra számít­va 7—9 lakás épült. A legnagyobb figyelmet va­lamennyi KGST-ország az energiabázis bővítésére fordít­ja. Országaink 1974-ben 1294 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek, 31 száza­lékkal többet, mint 1970-ben, s 6,4 százalékkal többet, mint 1973-ban. Országaink együtt­működésének is egyik közpon­ti célja az energiabázis bőví­tése. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ezért hatá­rozta el legutóbbi ülésén az érdekelt tagországok egységes energetikai rendszerének lét­rehozását. Ennek az igen nagy horderejű határozatnak a meg­valósítása olyan energetikai berendezések, például nagy teljesítményű atomerőművek % kifejlesztését, üzemeltetését te­szi lehetővé, amelyek még gaz­daságosabbá és biztonságosab­bá teszik a tagországok ener­giaszükségletének kielégítését,' Ugyancsak a legutóbbi ülés­szak alatt írták alá a szovjet­unióbeli Orenburg körzetéből kiinduló gázvezeték megépíté­séről szóló egyezményt. Ez az új vezeték nagymértékben hozzájárul Magyarország ener­giabázisának szélesítéséhez isj és egyben alapvető nyersanya­got szállít petrolkémiai ipa­runk fejlesztéséhez. Az 1976—80. éwi népgazda­sági tervek előkészületei során tehát a KGST-országok együtt­működésében nagy jelentőségű kérdések vannak napirenden, ezért előzi meg nagy érdeklő­dés a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soron kö­vetkező budapesti ülésszakát.' Európa — Kínából Peking „szentszövetséget” szervez Á kínai politika alapképletét még a múlt év április 12-én Teng Hsziao-ping miniszter­elnök-helyettes fejtette ki az ENSZ rendkí­vüli közgyűlésén, amikor a Föld országait három csoportra osztotta. Az „elsőhöz" — közös nevezőre hozva — a két „szuper- hatalmat", a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, a „harmadikhoz” Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országait, köztük Kínát sorolta, mondván, hogy korunk fő ellentmondása a „szuperhatalmak és a har­madik világ közötti ellentmondás". Végül — osztálykülönbség nélkül — a „másodikhoz" tartozónak „az első és a második világ kö­zött álló” fejlett kapitalista és szocialista országokat nyilvánította. Ez a sajátos értékelés, amelyhez sem a marxizmus-leninizmusnak, sem a tényleges helyzetnek nincs köze, alapot adott arra, hogy féktelen támadást indítsanak a Szov­jetunió ellen, másrészt: ha egyszer egy vi­lágba tartoznak a Szovjetunión kívüli ipari­lag fejlett szocialista országok és a nyugat­európai kapitalista országok, akkor gyors ütemben fejleszthetik kapcsolataikat az utób­biakkal. A múlt, hónapokban a tőkés országokkal való kapcsolatépítésükben a fő figyelmet azokra a burzsoá politikusokra fordították, akik az európai biztonság megteremtésének, a nemzetközi enyhülésnek, a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való kapcsolatok normalizálásának az ellenfelei. tgy került sor például tavaly májusban az angol konzervatívok vezérének, Heath- nek pekingi meghívására. Az ö tiszteletére rendezett banketten Teng Hsziao-ping pél­dául így jellemezte a „szuperhatalmakat”: „A szuperhatalmak meqmásíthatailanul ha­nyatlóban vannak. Egyikük már régen túl­jutott zenitjén, a másiknak viszont nagyra törő ambíciói vannak, mind nehezebb idő­ket él át. Bár a szocializmus cégérét len­geti, mégis ő a leggonoszabb elnyomó". Vagyis kétséget nem hagyott, hogy nem az angol imperializmus kapcsolatait kívánta lazítani az Egyesült Államokkal, hanem azt egyértelműen a Szovjetunió ellen igyekezett uszítani. Logikus volt a folytatás, amikor nemrég fogadták Pekingben Soamest, a Közös Piac „külügyminiszterét”, és megegyeztek, hogy a KNK hivatalosan is elismeri az Európai Gazdasági Közösséget és nagykövetet nevez ki a Közös Piac főhadiszállására, Brüsszel­be. Pekingben nyíltan ki is mondták: azért támogatják Nyugat-Európa politikai, sőt ka­tonai integrációs törekvéseit, mert azok aka­dályozzák a szocialista országok, valamint Nyugat-Európa kapcsolatainak megindult ja­vulását. Amikor Teng Hsziao-ping május közepén Párizsban tett látogatást, a Le Monde így írt: a kínai vezető kijelentései azt a véle­ményt keltették, amely szerint „Kína nem ellenzi az amerikai jelenlétet ott, ahol azt kívánatosnak tartja, így Európában, Japán­ban, sőt talán még Koreában Sem.” Az AFP diplomáciai szerkesztője pedig úgy véleke­dett, hogy „Pekingben nem vennék rossz né­ven Franciaországnak a NATO-ba való visszatérését, ellenkezőleg”. Lehet-e csodálni, ha mindezek nyomán az amerikai újságírók arra a következtetésre jutottak, hogy a kínai vezetők lényegében magukra vállalják a Szovjetunió ellen irá­nyuló „szentszövetség” szervezőinek szerepét és lelkesebb hívei a NATO megerősítésének, mint az észak-atlanti tömb sok vezető sze­mélyisége. VÁRNAI FERENC Henry Kissinger amerikai külügyminiszter a japáni ér­dekeltségű üzletembereket tö­mörítő japán Society tagjai előtt szerdán este New York­ban mondott beszédében mindenekelőtt az Egyesült Államok ázsiai politikájának fő vonalaival foglalkozott. Kissinger mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy „a közel­múlt eseményei ellenére az Egyesült Államok nem fordul el Ázsiától, és nem összpon­tosítja a figyelmét Európára Ázsia rovására. Európával és Japánnal fennálló kapcsola­taink egyaránt lényegbevá- góan fontosak.” Az Egyesült Államok szö­vetségeseit arról biztosította, hogy Washington továbbra is tiszteletben tartja a velük szemben vállalt kötelezettsé­geket A Japánnal fennálló kap^ csőlátókat érintve kilátásba helyezte az Egyesült Államok aktív együttműködését az ázsiai ország energiaproblé­máinak megoldásában. Ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok és Japán kapcsola­tai „erősek, szorosak és ígé­retesek.” ' • Kissinger hangoztatta, hogy az Egyesült Államok folytat­ni kívánja a kapcsolatok nor­malizálását és javítását a Szovjetunióval, arra törekszik, hogy haladást érjenek el a fegyverkorlátozások terüle­tén, különösen ami a nukleá­ris fegyvereket illeti. A Kínai Népköztársasággal fennálló kapcsolatokat érintve kijelen­tette, hogy az Egyesült Ál­lamok azok normalizálására törekszik, összhangban a sangháji közlemény * szellemé­vel. A Irancia baloldali pártok vezetőinek csúcstalálkozója Csütörtökön délelőtt Párizs­ban a baloldali radikálisok mozgalmának székházában megkezdődött a baloldali pártok vezetőinek csúcstalál­kozója. A francia közvélemény ál­tal nagy érdeklődéssel várt tanácskozáson Georges Mar­chais, az FKP főtitkára, Francois Mitterrand, a Szo­cialista Párt első titkára és Robert Fabre, a baloldali ra­dikálisok mozgalmának elnö­ke vezeti a három párt kül« döttségeit, • . .................. , / K edden kezdődik. Budapesten a KGST 29. ülésszaka A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Budapesten tartja 29. ülésszakát. A tanácskozás június 24-én kezdődik. A tagállamok delegációit az előzetes megállapodásnak megfelelően a kormányfők vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Kissinger az USA ázsiai politikájáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom