Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-09 / 107. szám

1 * Áfiefhréi KBi ~üi£s Ssehasúrdom _ * ■»»«» «*.,1.,, * i»........, —...» ,..—. Beszámoló a közlekedésről, tájékoztató az új KRESZ-ről Tegnap délelőtt Szekszár- don, a Tolna megyei Tanács dísztermében ülést tartott a megyei közlekedésbiztonsági tanács. A tanácskozás témája az elméit éVi közúti közleke­désről szóló beszámoló, vala­mint a jövő év elején megje­lenő új KRESZ-t ismertető tá­jékoztató volt. Dr. Gyugyi János, a Tolna megye Tanácsának általános elnökhelyettese, a megyei KBT elnöke nyitotta meg az értekezletet, majd Dajka Mik­lós, a Tolna megyei Rendőr­főkapitányság helyettes veze­tője, a megyei KBT ügyveze­tő elnöke tartotta meg előadá­sát a megyei közlekedésbizton­sági tanács elmúlt évben vég­zett munkájáról, s a megyei közlekedés helyzetéről. El­mondta, hogy a közlekedésbiz­tonsági tanácsok szervezésére, megalakítására vonatkozó ha­tározatot a párt, tanácsi és tár­sadalmi szervek támogatásával az elmúlt év júniusára meg­valósították, s megalakultak a megyei és járási közlekedésbiz­tonsági tanácsok elnökségei, szakbizottságai és tanácskozó testületek A területi KBT-k segítették a különböző KRESZ- versenyek, -előadások szerve­zését, s komoly szerepük volt abban, hogy az úttörő közle­kedési rajok száma 15-ről 25- re, a létszámuk pedig 130-ról ennek kétszeresére növekedett. Beszámolójának további ré­szében az ügyvezető elnök ér­tékelte az egyes járási közle­kedésbiztonsági tanácsok mun­káját, s annak eredményeit. Kimelte, hogy Szekszárdon az intézkedések nyomán a bal­eseti helyzet javult. A balese­tek száma 75-ről 68-ra csök­kent, s míg 1973-ban a megye- székhelyen négy halálos áldo­zata volt a közúti balesetek­nek, az elmúlt évben itt nem történt halálos karambol. Elmondta, hogy a közleke­désbiztonsági tanácsok munká­jában a pozitívumok mellett fellelhetők negatív tényezők is. Például a keÄÖ szervezettség, céltudatosság, következetesség hiánya, valamint, hogy a KBT-k munkáját sok esetben az útkeresés, a bátortalanság jellemzi. Ezek egyben megha­tározzák azokat a feladatokat, amelyeknek megvalósításáért a jövőben céltudatosan tevé­kenykedni kelL A későbbiekben Dajka Mik­lós, a propagandatevékeny­ségről beszélt. Elmondta, hogy az elmúlt év során 256 előadá­son a 248 filmvetítésen 39 ez­ren vettek részt. Ez igen szép eredmény, de a jövőben még tovább kell javítani a balese­tek csökkentése érdekében végzett tájékoztatómunkát. Nagy jelentőséget tulajdoní­tott a pedagógusok lelkiisme­retes munkájának. Ennek eredményeként különböző ren­dezvényekre, úttörő szakrajok találkozójára és KRESZ-ve- télkedőkre került sor, amelyek elősegítették, hogy a legfiata­labb korosztály js ismerőjévé váljon a közlekedési szabá­lyoknak. Felhívta a figyelmet az idei évi igen fontos fel­adatok megoldására, melyek között kiemelt helyen szerepel az új KRESZ megismertetése. Beszámolójának hátralévő részében az elmúlt évi baleseti helyzetről adott számot Dajka Miklós rendőr alezredes. El­mondta, hogy a járművek szá­ma megyénkben 44 ezerre emelkedett, s 21 százalékkal nőtt a személyi tulajdonban lévő gépkocsik száma. A me­gyeszékhelyen minden tizen­negyedik ember rendelkezik személygépkocsival, s ezzel or­szágosan az első helyen állunk. A forgalom sűrűségét tovább fokozza az egyre növekvő turista- és tranzitforgalom, amelynek nyomén 1974-ben egymillió külföldi gépjármű vett részt a közlekedésbe^ imánk közútjain. Szólt az előadó az úthálózat korszerűtlensége okozta- gon­dokról is. Elmondta, hogy a megyei utak .állapota javult, de sok helyen még egyenetlensé­gek, kátyúk zavarják a for­galmat. Paks és Csámpa tér­ségében rendkívül balesetve­szélyes a 6-os számú főútvo­nal, amely figyelembe véve, hogy a forgalom Itt 27 száza­lékkal nőtt, jelentősen fokoz­za a balesetveszélyt. Ez is minden bizonnyal okozója volt annak, hogy míg 1973-ban a balesetek 16 százaléka követ­kezett be a -hatoson, tavaly 18,4 százaléka történt Itt Sze­rencsére ezek a gondok ha­marosan megszűnnek, sőt a hatos út korszerűsítésén kívül idén befejezik még a 61-es út, s több nagy forgalmú megyei út felújítását is. A megyei közlekedésbizton­sági tanács ügyvezető elnöke a továbbiakban elmondta, hogy tavaly 521 sérüléses ki­menetelű baleset történt a megye útjain, 2.4 százalékkal több, mint a megelőző évben. Különösen rossz volt — 28 százalékkal volt több mint 1973-ban — a halálos balese­tek aránya. Az összes balese­tek 20 százaléka szeptember­ben történt, s a hét napjai kö­zül a péntek, szombat és va­sárnap a legkedvezőt­lenebb ebből a szem­pontból. A személygépko­csik és motorkerékpárok veze­tői az összes baleseteknek 64 százalékát okozták. Ez 22 szá­zalékkal magasabb, mint az országos arány. A balesetet okozó személygépkocsik több mint fele kétévesnél fiatalabb. a balesetet okozó gépjárműve­zetők 43 százaléka pedig két évnél nem régebbi jogosít­vánnyal rendelkezett. Az utób­bi években egyre több, a ko­rábbinál erősebb gépjármű közlekedik útjainkon, sajnos gyenge KRESZ-ismeretekkel és kevés vezetési gyakorlattal rendelkező vezetővel a volán mögött. A balesetek közel egy­negyedét a gyorshajtás okozza, ez tavaly megyénkben hat ha­lálos áldozatot követelt. Az elmúlt év decemberében sebességkorlátozást vezettek be. Ennek tapasztalatairól ko­rai volna még beszélni, az azonban már megállapítható, hogy a járművezetők többsé­ge betartja a rendelkezéseket, január végéig több mint 25 ezer járművet ellenőriztek, melyek közül kétezer nem tartotta be a sebességkorlátozást. Az el­múlt évben durva szabálysze­gés, ittas vetetés miatt 493 vezetői engedélyt és 159 ellen­őrző lapot vont be a rendőr­ség. Előadásának befejező részé­ben a KBT ügyvezető elnöke az idei évre szóló munkaprog­ramok végrehajtásáról beszélt. Ehhez a munkához továbbra is kérik a párt-, tanácsi és tár­sadalmi szervezetek segítségét, A tanácskozás második ré­szében Pál László rendőr al­ezredes, a Tolna megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács tit­kára a jövő év januárjától ér­vénybe lépő új KRESZ okoz­ta változásokról beszélt. Ezek­ről lapunk hasábjain már ko­rábban írtunk, s az év máso­dik felében megrendezésre kerülő tanfolyamokon, elő­adássorozatokon részletesen megismerkedhetnek a jármű­vezetők. — szí — Hegyőr dokumentum - Freiberg bői A XIX. század eleji magyatf ércbányászat fejlettségéről ta­núskodó dokumentum került elő a Miskolci Nehézipari! Műszaki Egyetemmel baráti kapcsolatokat tartó freibergi Bergakademie archívumában; A gót betűkkel írt, mérnöki számításokat is tartalmazó tizenegy oldalas szöveg fak­szimile nyomatát a társintéz­mény a miskolci egyetemi ,f könyvtárának adományoztad Az 1810-ben készített szö­veg magyar gyártmányú csil­léknek németországi alkalma­zására tesz javaslatot. A csil­leszállítást elsőként a henne- bergi aknaterületen lévő dél- thüringiai ércbányában való­sították meg. A kézirat bevezető része ismerteti az ottani ércbá­nyát, ahol ónt és más érceket termeltek, majd leírja a Ma­gyarországon használatos* , csillét, olyan pontossággal, : hogy annak alapján re- vi konstruálni lehet a korabeli $ szállítási eszközt. Ebből ki- - derül, hogy a csilleszekrényt puhafából készítették, s azt tölgyfagerendákon vontatták. A szerző összeveti a csille- szállítást a korábban haszná­latos úgynevezett bödönszállí- tással. Ebből a súlyos ércek­kel rakott szállítóeszközből egy bányász a rendkívül alacsony ,, és szűk vágatokban kettőt-ket- •: tőt „cipelt” féloldalt fordulva, ’ meggörnyedve. A költségelem­zésből és a teljesítmény-szá­mításból kitűnik, hogy a csil- lézésnél a szállítási költség mintegy felére csökken, a tel­jesítmény pedig megkétszere­ződik. A leírás alapján — összevet­ve azt a hazai szakirodalom­mal — megállapították, hogy ezt a szállítási rendszert a Selmecbányái ércbányákban dolgozták ki és alkalmazták először, onnan került a né­metországi bányavidékre. 1945. május 9-én történt Országos tűzoltórerseny Tűzvédelmi szerveink az idén nagyszabású szakmai versenysorozatot rendeznek a felszabadulás 30. évfordulója jegyében. A már hagyomá­nyossá vált országos tűzoltó szakmai és sportversenyekkel egyidejűleg hazánkban meg­rendezik az úttörő tűzoltók első nemzetközi versenyét is, ame­lyen szocialista országokból ér­kező — köztük kubai, mongol, észak-kofeai, észak-vietnami — úttörők is részt vesznek. A Belügyminisztériumban, a Tűzoltóság Országos' Parancs­nokságán elmondták, hogy az állami tűzoltók, az önkéntes vállalati és úttörő tűzoltók ver­senyeinek országos döntőjét több fokozatú szakmai erő­próbák — helyi, járási, me­gyei és országos elődöntők — előzik meg. A versenyek első szakaszá­ban — amely április végén a Fejér megyei Ceve községben tartott első helyi versennyel kezdődött — június elejéig 94 járásban és 4 budapesti kör­zetben mérik össze tudásukat az önkéntes tűzoltók. Mintegy 15 ezer úttörő részvételével rendezik meg az „utánpótlás idei versenyeit, a legtöbb he­lyen a felnőtt tűzoltókéval együtt. A legügyesebb magyar pajtások képviselik majd a hazai színeket a szocialista or­szágok úttörő tűzoltóinak nem­zetközi versenyén és szak­táborozásán: Csillebércen, jú­lius 25. és augusztus 8. között. Az országos tűzoltóvcrseny döntőjét augusztus 2-án ren­dezik meg Esztergomban, A béke angyalszárnyakon érkezett. Észrevétlen. Az örömtüzek már az előző este fellobbantak, s fegyverropogás­tól voltak boldogak, hangosak a városok: a magasba, a leve­gőbe lőtték ki a hírre a szov­jet katonák géppisztolyaik tá­rait. 1945. május 9-ének reggele Pesten munkával kezdődött. Fél hat tájt, kis csoport ka­nyarodott ki az egyik mellék­utcából a Körútra, a Nemzeti Színház elé. Lapátokkal, húzós kézikocsikkal. A járókelők kö­zül többen felismerték a csa­pat tagjait: Gobbi Hilda, Gá­bor Miklós, Ladányi Ferenc, Bánki Zsuzsa, a Nemzeti mű­vészei. A színház előtt szemét­hegy van, annak látnak neki, azt hordják el a lóversenypá­lyán levő szeméttelepre. Debrecenben a reggel meg­jelenő újság vezércikke: „Tü­zet szüntess!” S alatta Juhász Géza verse: Béke. Már kora délelőtt nagy felvonulás az Aranybika előtt. ,>A debreceni népzenészek szakszervezeti tagjai is felvonultak a béke- tüntetésen. Rövid Vilmos ve­zetésével művészi játékukkal fejezték ki a háború befejezte felett érzett örömüket." Pes­ten délelőtt a pékek tudatják a főváros lakosságával: „A békét mi holnap, május 10-én ünnepeljük. Ezárt kérjük a kö­zönséget, hogy kény ér szükség­letét ma szerezze be. Egész estig sütünk, de holnap, má­jus 10-én sehol sem árusítunk kenyeret.” Ezen a napon jelent meg az első betűrendes telefonkönyv. Könyv? Tizennégy oldalas, no­tesz alakú füzetke még. A Jó­zsef Központ — kézi kapcso­lással — megkezdte működé­sét: 58Q0 számot kapcsolt. A Józseffel három kézi kapcsolá­sú és egy automata központ működik, dolgozik már. öröm ez: „Lehet szidni a József nagysádot” — írják a lapok, lehet már a József központ telefonos kisasszonyának kö­nyörögni: „Édes nagysád, kap­csolja már.. .* A közönség kívánságára — így közli a BESZKÁRT — a 6-os villamost egész nap köz­lekedtetjük. Az egész nap: reg­gel fél hattól este fél nyolcíg- ot jelent. A színházak délután zsúfol­tak. Az esti előadásokat Ugyanis délután tartják. Deb­recenben a színházi plakát hirdeti: „A Csokonai Színház ma, szerdán, május 9-én Mo- lier: A képzelt beteg-ét adja, az előadás kezdete délután fél 6. A pesti Opera ma délutáni műsora: „Díszhangverseny gyermekekért, előadás kezdete: 5 óra.” A Nemzeti a Bálik bánt adja, de nem otthonában, hanem Budán. A Budai Szín­házban. Uj színház ez. Ta- polczai Gyula és barátai szer­vezték Budapest felszabadulá­sa után a Feneketlen-tónál. A cisztercita gimnázium díszter­mében. Első előadásuk Heyer- man Hermann halászdrámá/la, a Remény volt. Uj színészt is­merünk meg, ahogy a kritiku­sok ezen a napon, május 9-én írják: „Bessenyei Ferencben igazi drámai színésszel talál­koztunk. í,Akar nevetni? — hirdetik a plakátok —, váltsa meg je­gyét Alfonso önálló matinéjá­ra, az Omnia moziban. Az elő­adás kezdete délelőtt 11 óra.” „Idefigyeljenek, emberek!" — ekkor hangzott el először a Szegedről Pestre gyalogolt ko­mikus első önálló műsorában. „Szegeden a színházban vol­tam — meséli Alfonso —, a Mosoly országában táncoltam, a Hamletben játszottam, ami­kor hírét hallottam, hogy vala­ki megérkezett Pestre, aki fe­leségemmel Rawensbrückben találkozott. Elindultam hát Pestre.” Ezen a napon a győri lap „Ki tud róla?” apróhirdetései mellett ez is olvasható: Vá­szonért vagy pénzért öt-hat­hónapos malacot vennék. A Baranya megyei újságban pe­dig: „Sebesült magyar tiszt, vagy karpaszományos unalmas óráit felderítené jókedvű kis- 'lány. Maroknyi boldogság jel­A fasiszta Németország fe­lett aratott győzelem 30. év­fordulóján a legkülönbözőbb események és ünnepségek szín­helye lesz Volgograd — a ré­gi Sztálingrád —; az a város, amelynek falai között a má­sodik világháború menetének megfordulását jelző nevezetes csata lezajlott, amelynek következtében megkezdődött a Nagy Honvédő Háború új, dia­dalmasan előrenyomuló szaka­sza. Az évfordulói rendezvé­nyek között ad egyik legérde­kesebb a nemzetközi filmfesz­tivál. A májusi fesztiválon számos ország képviselteti ma­gát játék- és dokumentum­igére.” Szentesen meccsre készülnek, az egylapos újság felhívást közöl: „Holnap, 10- én, csütörtökön, a szentesi DISZ labdarúgócsapata Kecs­keméten játszik. Indulás reg­gel 7 órakor a Városházától, gépkocsival. A felsorolt játéko­sok jelenjenek meg: Kovács, Koós, Váradi, Demeter, Géczy, Pákozdi, Bűzi, Gál, Babofka... Nagy Lajos edző. Láng inté­ző.” A mai nap tette közzé a fő­város polgármesteri hivatala a március 25-i népösszeírás ada­tait. A pesti oldalon negyed­millióval kevesebb a lakosság, mint 41-ben volt: 663 380. A férfiak száma 160 ezerrel csökkent. A budai oldal összeírását még nem fejezték be. filmjeivel, közöttük több tele- víziós filmmel. A fesztiválon bemutatásra kerülő szovjet filmek között olyanok lesznek, mint a „Blo­kád", „A hazáért harcoltak” sí b. A filmfórumon részt vesz a Szovjetunió Állami Film­archívuma is, amely számos régi filmet fog bemutatni. A volgográdi filmfesztivál sajátossága, hogy nem ' ver­senyszerű (tehát nem rangso­rolja a filmeket), továbbá, hogy — erre a helyszín is kö­telez — a vetítendő filmek a második i'ilágháborúból merí­tik témáikat. KŐBÁNYAI GYÖRGY j Volgográdi filmfesztivál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom