Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-09 / 107. szám
Ülést tartott a Minisztertanács Külföldi kapcsolataink — Hitelpolitikánk — A dolgozók munkakörülményei A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszter-' tanács elnökhelyettese beszámolt a KGST végrehajtó bizottságának Moszkvában tartott 71. üléséről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy az ülésen elfogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Ahti Karjalainen, a Finn Köztársaság külügyminisztere április 21—24. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. Megelégedéssel állapította meg, hogy a tárgyalások tovább erősítették a két ország és nép hagyományos barátságát, együttműködését. A külügyminiszter jelentést •tett K. B. Andersennek, a Dán Királyság külügyminiszterének április 27—30. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A szívélyes, nyílt légkörű tárgyalások hozzájárultak a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, a nemzetközi kérdésekben elfoglalt álláspontok jobb megismeréséhez. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését az Egyiptomi Arab Köztársaságban május 1—4. között tett hivatalos látogatásáról. Megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődnek és a megtárgyalt nemzetközi kérdések többségében álláspontunk azonos, vagy közel áll egymáshoz. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke jelentést tett a fogyasztói árak 1974. évi alakulásáról és az idei árintézkedések eddigi tapasztalatairól. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank elnökének az 1975. évi hiteltevékenységről szóló jelentését, elfogadta azokat a beruházási és forgóeszközhitelezési intézkedéseket, amelyek a hitelpolitikai irányelvek végrehajtását biztosítják. Ennek alapján a Nemzeti Bank szigorúan szelektív hitelpolitikával a folyamatban lévő beruházások gyorsabb befejezésére, a népgazdaság szempontjából fontos újabbak megkezdésére, a többletkészletek hasznosítására, a minden piacon értékesíthető termékek gyártásának fokozására, a pénzforrások e célokra való mozgósítására kíván ösztönözni. A kormány megtárgyalta a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének tájékoztatóját az 1974. évi munkavédelmi helyzetről. Az előterjesztés megállapítja, hogy az elmúlt évben a munkáltatók az eddigieknél is nagyobb gondot fordítottak a dolgozók megfelelő munkakörülményeinek biztosítására. Ennek eredményeként jelentősen csökkent az üzemi balesetek és még számottevőbben a halálos kimenetelű szerencsétlenségek száma. A Minisztertanács felhívta az országos hatáskörű szerveket, hogy a szakszervezetekkel együttműködve tegyenek további hatékony intézkedéseket a munkavédelmi rendelkezések következetes végrehajtására. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke beszámolt a vállalati, szövetkezeti és intézményi üdültetés helyzetének vizsgálatáról. A férőhelyek száma 1962 óta 80 százalékkal növekedett. A kormány a jelentést tudomásul vette, s felhívta a figyelmet, hogy fokozott figyelemben kell részesíteni a nagycsaládosokat és fizikai dolgozókat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt (MTI) Tolna megyei szakszervezeti napok Újítók találkozója Tegnap délelőtt Tolnán a művelődési központban rendezték meg a megyei szak- szervezeti napok keretében az újítók találkozóját. A megye ötven újítóját Murzsa András, az SZMT munkatársa köszöntötte. Az újítók tanácskozásán Burán Károly, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának politikai főmunkatársa tartott vitaindítót. Előadásában részletesen ismertette az 1975. január 1-én életbe lépett újítási törvény végrehajtási rendeletét, az újítómozgalom jelenlegi helyzetét, és beszélt arról, ami fontossá tette a rendelet megjelenését. Elmondta, hogy az elmúlt 4—5 év alatt megkétszereződött a vállalatoknál az újításokból származó haszon. ezen a területen tehát pozitív előrehaladás tapasztalható. 1974-ben 35 százalékkal emelkedett az újítómozgalom tömegaktivitása. Az előadó ismertette az új rendelet egyik nem a legjelentősebb, de legfontosabb változását, ami az újítók, az újítások anyagi elismerésének forrása. A rendelet szerint a munkavédelmi, az egészségügyi és a munkakörülményeket javító újítások nemcsak saját, hanem más munka- területen is hasznosíthatók. Történt könnyítés a javaslatok területén is. Az újítási rendelet külön részben foglalkozik a tapasztalatcserével kapcsolatos változásokkal, az újítók jogaival. A hallgatóság megismerkedhetett az előadásból más országok újítási rendszerével, valamint az újítómozgalom soron következő feladataival. A vitaindító elhangzása után az újítók problémáikról beszéltek, segítséget, tanácsot kértek gondjaik megoldásához, hogy újítómunkájuk még eredményesebb legyen. Szovjet filmdelegáció Tolna megyében Május 5-én, a béke- és barátsági hónap keretében, a szovjet filmnapokra szovjet filmművész-delegáció érkezett hazánkba. A delegáció tagjai a fővároson kívül több vidéki városba is ellátogatnak, részt vesznek rendezvényeken, film- bemutatókon. így holnapután Szekszárdra érkezik I. Orlov, az állami filmbizottság fődramaturgja, I.' Gosztyev rendező és I. Pereverzev színész, érdemes művész. 1975. május 9. Szekszárdon május 10-én mutatják be a „Froht szárnyak nélkül” című új szovjet filmet. A bemutatón vendégeink is részt vesznek. A filmet a szovjetunióbeli ősbemutatóval egyidőben mutatják be hazánkban, így Szekszárdon is. Egyelőre még nem készült el a szinkron, sőt a feliratozás sem, így a nézők eredeti szépségében élvezhetik, némi tolmácsolás kíséretében, a műalkotást. Szovjet filmművész vendégeink szekszárdi tartózkodásuk során megismerkednek a megyeszékhely nevezetességeivel, valamint a gemenci vadrezervátummal és a Sárköz népművészetével. Véget értek az akadémiai osztályülések Csütörtök délelőtt a műszaki, valamint a gazdaság- és jogtudományok osztályának ülésével véget ért az Akadémia tudományos osztályainak kedden megkezdődött üléssorozata. Lévai András akadémikus, a műszaki tudományok osztályának elnöke előadásában bemutatta a tudományág szerepét és jelentőségét az Akadémia életében, majd Bogárdi János akadémikus adott elő „Széchenyi szerepe a hazai műszaki fejlődésben” címmel. Közszemlére tették a választók névjegyzékét A választási törvény végrehajtását tartalmazó 12/1975. (IV. 13.) MT sz. rendeletnek megfelelően minden helyi tanácsnál elkészítették a választók névjegyzékét. E névjegyzéket hétfőtől a tanácsok hivatali helyiségében közszemlére tették. A névjegyzék választókerületenként tartalmazza a választó jogosultakat. Választójogosult minden olyan magyar állampolgár, aki nagykorú, tehát 1957. június 15. előtt született, továbbá, aki házasságkötés folytán vált nagykorúvá. Nem lehet a választók névjegyzékébe felvenni azt, aki közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés-büntetését tölti, előzetes letartóztatásban van, rendőrhatósági felügyelet alatt áll, végül aki elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll-e vagy sem. A választók névjegyzékét a tanácsok az ez év januárjában végrehajtott népesség-összeírás felvételi lapjai alapján hivatalból állították össze,, s május 5-ig minden választójogosultat értesítettek a névjegyzékbe történt felvételéről. A közszemlére tételnek kettős célja van; a névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt az érdekelt személy, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt pedig bárki szóban vagy írásban kifogással élhet. A kifogást a tanács végrehajtó bizottságához legkésőbb május 14-ig kell bejelenteni. Ha a kifogás alapján megállapítják; hogy a névjegyzékből történt kihagyás törvényellenes, az érdekelt nevét pótnévjegyzék-» be veszik fel. Azokat a kifogásokat pedig, amelyeket a végrehajtó bizottság alaptalannak tart, továbbá azokat, amelyek a névjegyzékből való törlésre irányulnak az illetékes járásbíróságnak (városi bíróságnak) küldik meg döntésre. A bíróság döntése vég-; leges. A tanácsi végrehajtó bizott-J 6ágnak a kifogások, illetőleg a bíróság határozata alapján — esetenként hivatalból — módosított névjegyzéket m pótnévjegyzékkel együtt május 31. és június 3. között is-: mét közszemlére teszik és aa utólagos felvételről értesítés# küldenek a választásra1 jogosultnak. Ha a választójogosuTt személy a névjegyzék összeállí-j tását követően állandó lakóhelyet változtat, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságánál kérheti a választók névjegyzékébe való felvételét. E kérelem-: hez csatolnia kell az előző ál4 landó lakóhely tanácsának azti az igazolását, hogy ott a vá-» lasztók névjegyzékében szerepelt. Aki a választás napján előreláthatóan nem tartózkodik! lakóhelyén, az legkésőbb jó- nius 14-ig kérheti tartózkodási helyén a névjegyzékbe tör- Vnő felvételét. Ebben az eset-' ben is szükséges bemutatni an állandó lakóhely tanácsától származó igazolást. Ünnepi ülés Szekszárdon a Vöröskereszt-világnap alkalmából Tegnap délelőtt a Vöröskereszt-világnap alkalmából kibővített ünnepi ülést tartott a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei Szervezetének vezetősége Szekszárdon, a Gemenc Szálló tanácskozótermében. Közel félszázan vettek részt az ülésen. A tizenöt tagú megyei vezetőség tagjain kívül jelen voltak a szervezet kiemelkedő munkát végzett aktívái, ötvenszeres véradók, a városi, járási főorvosok mellett István József, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Szentgáli Gyula, a megyei kórház igazgató főorvosa, dr. Penczel Dániel főorvos, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének tagja és más kiválóságok. Az ünnepi ülés részvevőit dr. Horváth Jenő főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője, a Vöröskereszt Tolna megyei vezetőségének elnöke üdvözölte. Ezt követően Dulai Károlyné, a Vöröskereszt Tolna megyei szervezetének titkára mondott ünnepi beszédet. Ennek bevezetőjében arról szólt, hogy már hagyomány szerte a világon — így tágabb és szűkebb hazánkban is — megemlékezni a Vöröskereszt svájci származású megalapítójának születésnapjáról, s ennek szentelni a Vöröskereszt-világnapot. Mint arra olvasóink közül bizonyára sokan emlékeznek, két évvel ezelőtt a világnap jelszava a környezetvédelemre hívta föl az emberiség figyelmét. Tavaly az „Adj vért, életet mentesz” volt a világnapnak jelszava. Az idén a Nemzetközi Vöröskereszt — egyetértésben az Egészségügyi Világszervezettel a WHO-val — a segítő- és áldozatkész emberek millióit a katasztrófáktól sújtott népek megsegítésére szólítja fel az 1975. évi világnap „Veszélyben, bajban segít a Vöröskereszt” jelszavával. Közismert hivatása a nemzetközi vöröskeresztes mozgalomnak, segítő kezet nyújtani a fegyveres konfliktusok, ele-, mi csapások áldozatainak, segíteni a hajléktalanná váltakon, az éhezőkön. Közismert az a közmondásunk is, hogy kétszer ad, aki gyorsan , ad. Közismert igazság az is, hogy a szolidaritás hem ismer országhatárokat. A szolidaritás nemzetköziségét tanúsítja, hogy fennállása óta a Nemzetközi Vöröskereszt 360 segélyfelhívást bocsátott ki. Soha nem hiába és soha nem eredménytelenül. Mi magunk is élvezői voltunk a Vöröskereszt katasztrófa-segélyszolgálata segítségének az 1971. évi hazai árvizet követően. 1957 óta a Magyar Vöröskereszt is több, mint 120 alkalommal küldött 47 országba csaknem 54 millió forint értékű segélyszállítmányt. Tudjuk tehát, hogy mit jelent pro és kontra a népek nemzetközi összefogása, ismerjük a nemzetközi összefogás minden akadályt leküz- dő erejét. Ezért helyeselhetjük többek között, hogy a Magyar Vöröskereszt a világnap alkalmából öt, tíz, húsz és ötven forintos bélyegeket bocsátott ki. Az ünnepi beszéd elhangzása után dr. Penczel Dániel főorvos a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének megbízásából kitüntetéseket adott át. Az 1975. évi Vöröskereszt világnap alkalmából a Vörös- kereszt Munkáért érem aranyfokozatát kapta dr. Sass Edit megyei egészségnevelő főorvos, valamint dr. Kovács Anna, a Vöröskereszt megyei vezetőségének tagja. Tóth Jánosné, Forrai Pálné és Fiderencz Jó- zsefné a kitüntetés ezüstfokozatában részesültek. Tízen kapták meg a Vöröskereszt Munkáért érem bronzfokozatát. A többszörös véradóknak alapított kitüntetés arany- fokozatát a dombóvári Lakos Sándor, Csillag András és Horváth Béla vették át ötvenszeres véradásért.
