Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-07 / 105. szám
f Mehiv *. vnoimmi, zarsmjtmH TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Üdültetés, ■ ■ n an m r üdülés A politikai intézkedések hatására és természetesen azok következményeként a szak- szervezetek, az üzemekben is néhány éve differenciáltabban foglalkoznak a dolgozók üdültetésével, a pihenéshez való jgg egyszerű, hétköznapi gyakorlatával. Jobban érvényesülnek a szociális szempontok, nagyobb a törődés Tolnán ugyanúgy, mint Pakson, vagy Bonyhádon és Szekszár- don abban a vonatkozásban, hogy a dolgozó nők, a több- gyermekes családok, a fizikai munkások részaránya növekedjék, a beutaltak foglalkozási összetétele legalább megközelítően tükrözze társadalmunk foglalkozási összetételét. A népesedéspolitikai, a nő- és ifjúságpolitikai párthatározatok végrehajtása ezen a területen is mérhető, és ezekből a határozatokból fakadnak a helyi, főleg üzemi intézkedések, amelyek serkentik, s megkönnyítik a hátrányos helyzetben lévők üdülési szándékát. Minden kedvező előrehaladás ellenére sem tartunk azért még ott, ahol kellene. A statisztikák olykor meghökkentő aránytalanságokat mutatnak, a fizikai dolgozók rovására, és tavaly az ilyen irányban tapogatódzó újságcikkek gyakran felhívták a figyelmet a kirívó ellentmondásokra. A rádióban hosszabb ideig élénk és tenni akaró vita folyt arról, hogyan, milyen módon lehetne javítani a helyzeten. Miként lehetne az eddiginél jobban együtt üdül* tetni például a munkásgyerekeket a szüleikkel. Az eszmecserék során bebizonyosodott, hogy nem mindig anyagi természetű okok rontják a munkásak részvételi arányát. Az is beigazolódott, hogy a szezon kellős közepén javítani a helyzeten nem lehet, júniusban, augusztusban legfeljebb a tények rögzíthetők. Ebből a szempontból a tavalyi felismerések többsége végső soron az idén, 1975-ben realizálható, és a szakszervezeti bizottságok most az előszezon küszöbén még sokat tehetnek annak érdekében, hogy eredményeiben, „rneny- nyiségében" valóban munkásközpontú legyen az üdültetési program. Van bizonyos ellenállás, tartózkodás. Beszélgettünk 20—25 éves szolgálati idővel rendelkező gyári dolgozókkal, akik még soha nem voltak a Balaton partján, vagy hazánk más pihenésre való szép tájain, s nem is igénylik a kéthetes „semmittevést”. A tartózkodást sokféleképpen magyarázzák. Egyesek arra hivatkoznak, öltözködésben, viselkedésben nem tudnak lépést tartani az „ottani követelményékkel”. Mások elintézik annyival, hogy „nem érünk rá uraskodoi". Nyilvánvaló, hogy a dolgozó ember'számára az üdülés minden, csak nem uraskodás, s a szakszervezeti aktívák ott tesznek az ügynek jó szolgálatot, ahol elsősorban azokat a dolgozókat üdültétik az idén, akik belülről még soha életükben nem láttak üdülőt. Ilyenek sokan vannak. Mas László tájékoztatója a munkásosztály helyzetének további javításáról Karakas László munkaügyi miniszter kedden a Parlamentben tájékoztatta az újságírókat a munkásosztály helyzetének további javítására hozott minisztertanácsi határozatok végrehajtásának tapasztalatairól. Rámutatott, hogy a befejezéshez közelgő IV. ötéves tervidőszak folyamán a kormányzati intézkedések és a vállalati gazdasági eredmények nyomán jelentősen emelkedett a dolgozók és ezen belül a munkásság keresete. Az ötéves terv folyamán a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbére körülbelül 16 százalékkal emelkedik, ami megfelel a terv előirányzatának. A munkások — elsősorban az állami ipar, a nagyüzemek, az állami kivitelező építőipar munkásai és művezetői — az átlagosnál nagyobb béremelést kaptak. A nagyüzemi munkások központi béremelése nem csupán a kereseti színvonal átlagon felüli emelkedését biztosította, hanem a munka szerinti elr"z- tás következetesebb megvalósításához, a bér- és kereseti arányok javításához is hozzájárult. Mint mondotta, az életszínvonal emelkedésének jelentős tényezője a munkaidő-csökkentés. Az V. ötéves tervidőszak első éveiben már valamennyi munkás és alkalmazott számára bevezetik a 44 órás munkahetet, s az eredmények megszilárdítása után teremtik meg fokozatosan a munkaidő további csökkentésének feltételeit, elsősorban a több műszakban, a folytonos munkarendben és a kedvezőtlen körülmények között dolgozó munkások részére. Gondoskodni kell arról is, hogy a nagyüzemi munkásság keresetének növekedési üteme továbbra is az átlagosnál nagyobb legyen, ne következhessen be olyan jellegű lemaradás, amilyen a IV. ötéves terv első éveiben előfordult. Ezt a törekvést a központi bérintézkedéssel is számon tartja a kormányzat. Az V. ötéves tervidőszak elején időszerűvé válik a bér- tarifarendszer korszerűsítése, amely elősegíti a magasan kvalifikált szakmunka, a nehéz és kedvezőtlen körülmények között végzett mu/ika fokozott anyagi elismerését. Tovább kell mérsékelni a férfiak és nők bérezése közötti különbséget. A közgazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztésével a keresetnövekedés ütemében tapasztalható túlzott és indokolatlan különbségeket is csökkenteni kívánja a kormányzat. A miniszter szólt a különböző központi szociálpolitikai intézkedésekről, mint például a családi pótlék, a gyermekgondozási segély ismert emelkedéséről, továbbá a közelmúltban elfogadott társadalombiztosítási törvényről, az alacsony nyugdíjak emeléséről, amelyek szintén az élet- színvonal emelkedését szolgálják. Bejelentette, hogy ez év őszétől egységesítik a szakmunkásképzés tagozatait, az ipari és mező- gazdasági szakközépiskolákban pedig megkezdik a szakmunkás-képesítés megszerzését biztosító oktatást. Ugyanakkor hangsúlyozta a vállalatok felelősségét a munkások továbbképzéséért. Az utóbbi években a Munkaügyi Minisztérium _ más s zervekkel és a vállalatokkal együttműködve — nagy erőfeszítéseket tett az új rendszerű munkástovábbképzés megteremtésére. 1972 óta mintegy százezer munkás vett részt továbbképzésben. az 1974—75-ös tanévben pedig mintegy 85 ezer szakmunkás, 62 ezer betanított munkás és 33 ezer segédmunkás vesz részt továbbképző tanfolyamokon. A szakmai előrehaladás mellett a munkáspálya vonzerejét szolgálják olyan intézkedések is, mint a mesterfokú szakmunkás- képzés, amely 1976-ban kezdődik. A képzésnek ez a formája in» tézményesített kereteket teremt a legmagasabban kvalifikált szakmunkásréteg továbbképzésére. Ebbe a körbe tartozik a művezetóképzés új formája is, amely 1977-ben indul. Az idén és a következő években bővítik e továbbtanulási lehetőséget, s lehetővé teszik, hogy ne csak a műszaki egyetemek és főiskolák, hanem más felsőfokú iskolák nappali tagozatára is bekerülhessenek fiatal szakmunkások. (Folytatás a 3. oldal , Magyar állásfoglalás a leszerelési világkonferenciáról Osztálygyűlésekkel folytatódott az Akadémia közgyűlése Az ENSZ hivatalos dokumentumaként közzétették a magyar kormánynak a leszerelési világkonferencia összehívását sürgető állásfoglalását. A Waldheim főtitkárhoz intézett levél emlékeztet arra, hogy a magyar nép nemrég ünnepelte az ország felszabadulásának 30. évfordulóját, és most készül megemlékezni a második világháború befejezésének, a fasiszta elnyomás fölött aratott világtörténelmi jelentőségű győzelem évfordulójáról. A történelem, különösen az utóbbi évtizedek tapasztalataiból népünk levonta azt a következtetést, hogy szocialista építőmunkájához kedvező körülményeket csak a tartós nemzetközi béke és szilárd biztonság nyújthat. A magyar kormány éppen ezért kezdettől fogva teljes támogatását adta a leszerelési világkonferencia összehívását célzó szovjet javaslathoz, amelyet ma már az államok döntő többsége is támogat. Véleményünk szerint az idő megérett és a feltételek adva vannak arra, hogy mielőbb elkezdődjék a konferencia gyakorlati előkészítése. A magyar kormány kész ennék érdekében aktívan együttműködni és a konferencia sikeréhez hozzájárulni. Kedden az Akadémia jubi- láris közgyűlésének második napján megkezdődtek a tudományos osztályok ülései. A filozófiai és történettudományok osztálya Mátrai László elnökletével tartott ülésén kor- referátumok hangzottak el a hétfői plenáris ülésen Pach Zsigmond Pál akadémikus részéről megtartott Tudomány- politikai kérdések a másfél százados Akadémián című előadáshoz. Ezt követően Mátrai László akadémikus foglalta össze a filozófiai tudományok fejlődését a felszabadulás után. Az orvosi tudományok osztályának ülése Donhoffer Szilárd elnöklésével ülésezik. A bevezető előadást Gegesi Kiss Pál akadémikus tartotta. Az Akadémia szerepe az orvostudomány és az egészségügy fejlődésében címmel, majd a hazai orvostudomány neves képviselői számoltak be több jelentős kutatási irányban elért fejlődésről. Délután a biológiai, valamint a föld- és bányászati tudományok osztálya tartott ülést. Szerdán folytatódnak a tudományos osztályülések. (MTI) Napirendem A pedagógusok élet- és munkakörülményei Vb-ülés Dombóváron Kedden délelőtt a dombóvári Városi Tanács Vidóczy László tanácselnök elnökletével ülést tartott. A lejárt határidejű vb-haíá- rozatok végrehajtásáról szóló jelentés után a város alsófokú oktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok élet- és munkakörülményeit vitatták meg, Brunner Vince művelődésügyi osztályvezető előterjesztésében. A végrehajtó bizottság a többi között megállapította, hogy a Dombóváron működő pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javulása növeli a nevelők, oktató munkájának hatékonyságát a kezdeményezőkészségét, valamint segíti a korszerű nevelő-tanuló viszony kialakulását. Azonban azt is látni kell, hogy a tartós és egyre növekvő zsúfoltság, a tanteremhiány okozta váltakozó tanítás, az épületek közötti ingázás, a méreteikben nem megfelelő nevelői szobák nagy terheket rónak a pedagógusokra. Ezért a vb. megállapította: annak ellenére, hogy a város vonzása biztosítja azt, hogy képesítés nélküli nevelőt nem kell alkalmazni Dombóváron — a város pedagógusainak munkakörülményei összességükben nem kedvezők. Ennek legfőbb oka a tárgyi feltételek hiánya. A pedagógusok lakásigényeinek kielégítését a városi tanács állandóan kiemelten kezeli. A dombóvári pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítása szorosan összefügg a nőpolitikái és az ifjúságpolitikai párthatározat helyi végrehajtásával, hiszen az állományban lévő pedagógusok 84 százaléka nő, és 20 százaléka harminc éven aluli. Harmadik napirendi pontként Boruzs Barnabás tanácselnök-helyettes a város iparosodásának helyzetéről adott tájékoztatást. Ennek kapcsán a vb. megállapította, bogy az előközművesített iparterület benépesítésével, a szövetkezeti ipar fejlődésével Dombóvár arculata egyre inkább ipari jelleget ölt. Az ötödik ötéves tervben fő feladattá kell tenni az ipar vonzataként jelentkező infrastrukturális létesítmények létrehozását, további javítását. Törekedni kell arra, hogy ,a jövőben települő üzemeknél, a meglevő rekonstrukciós fejlesztéseknél mindig a korszerű technológiák kerüljenek alkalmazásra, és előtérbe kell helyezni az intenzív fejlesztést is. Magyarszéki Endre tudósító
