Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-01 / 101. szám
Testvérlapjainlc írják ÍTHnpSiSfl A hősök helyett is Á Tambov megyei üzemekben a termelés sok száz élenjárója dolgozik azok helyett is, akik a Nagy Honvédő Háborúban hősi halált haltak. Az 6 példájuk nyomán széleskörűen elterjedt ez a mozgalom különösen most, a győzelem ünnepéhez közeledve. Sok dolgozó vállalta, hogy túlteljesíti május 9-re a féléves tervét és mindennap kiváló minőségű árut ad a népgazdaságnak. Tambov megye minden üzemében, gyárában tíznapos munkaőrséget tartanak az elesett hősök tiszteletére. A komszomolista fiatalok „Magamért és érte” jelszóval készülnek a fasizmus feletti győzelem megünneplésére. A brigádokban azok helyett is dolgoznak, akik életüket feláldozták a frontokon, a szovjet és más népek szabadságáért. Szép. emléket állítanak ezzel apáiknak, testvéreiknek. Tank a téren Tambov egyik nagyón szép terén immár töb mint negyedszázada áll a Tambovi kolhozista elnevezésű tank. Úgy tűnik, mintha ez a tank még ma is ellenséges vonalakon átgázolva törne előre..» Ennek- a tanknak története van. 1942. ősze volt. X izbergye- jevszkovói kolhoz „Vörös önkéntes” brigádjának javaslata alapján megindult a gyűjtés egy harckocsizóegység felszerelésére. Negyvenhárommillió rubelt gyűjtöttek össze a kolhozparasztok. Még 1942 decemberében egy Tambov megyei kolhozküldöttség átadta a harckocsikat a Vörös, Hadseregnek. Ezek a tankok részt vettek a Volga menti harcokban, csakúgy, mint a Berlinért folyó küzdelemben és a tambovi kolhozparasztok által adományozott tankok részt vettek Prága felszabadításában is. 1942. december 9-i számában a Pravda is megemlékezett Tambov megyei kolhozparasztok kezdeményezéséről. A szovjet népek hazaszeretetét, önfeláldozását méltatta a tam- boviak példája alapján. A Tambovi kolhozista harckocsizóegység egy tankja ott áll a téren hirdetve a szovjet nép hazaszeretetét, önfeláldozását és óriási áldozatok árán kivívott nagyszerű győzelmét. Nemzetközi siker Tambovban Lantan néven működik egy amatőrfilmklub. A klub tagjai üzemi munkások, mérnökök, diákok. Foglalkozásaikat kitűnő filmszakemberek vezetik. Gyakran jönnek Moszkvából is a filmszakma jelesei. Több díjat nyertek már a Szovjetunióban megrendezett amatőrfilmszemlén és volt olyan filmjük is, amelyet a Szovjetunió központi televíziója is bemutatott. A sikerek újabb, még jobb alkotásokra késztették a klub tagjait Kiemelkedő alkotásaik közé tartozik az Erdei mese című film, amely a Kölnben megrendezett amatőrfilm-fesz- tiválon a zsűri díját kapta. Egy családként... NDK-beli testvérlapunk', a Karl-Marx-Stadtban megjele- lenő Freie Presse öt szocialista ország napilapjával tart fenn testvéri kapcsolatot, s az irkutszki Vosztocsno-Szibir- szkaja Pravda, a lodzi Glos Robotniczy, az Usti nad La- bemben megjelenő Pruboj, a pazavzsiki Szeptembrijsko Zna- me mellett a Tolna megyei Népújság is testvérlapjának vallja a Freie Presse-t. A baráti kapcsolat elsősorban az Újságírók közötti tapasztalat- cserét jelenti, de hozzájárul ahhoz is. hogy jobban tájékoztassuk olvasóinkat a testvér- megyében folyó eseményekről, az ott élők gondjairól, örömeiről. A Freie Presse a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából külön rovatot nyitott „Testvérkéz a testvérkézben” címmel, ahol nem újságírók. hanem újságolvasók mondják el személyes kapcsolataik, barátságuk történetét, emlékeiket. élményeiket. A Freiré Presse egyik legutóbbi számában az irkutszki, lodzi, usti, pazadzsiki olvasólevelek között egy Tolna megyei névvel is találkoztunk: Szegvári József Paksról számolt be egy tizenhat éve tartó barátság történetéről. „1959-ben kezdődött, amikor a Keleti-tenger partján Kühlungsbornban töltöttük nyári szabadságunkat, ahol megismerkedtünk egy berlini tanár házaspárral, Azóta csaknem 16 év múlt el, s őszintén mondhatom, hogy igazi barátság fejlődött ki köztünk, ami különböző formában nyilvánul meg. Alig múlik el nyár, hogy ne találkoznánk. Mindkét család ismeri a másik életét, s vagy Berlinben találkozunk, vagy a szabadságunk alatt Magyar- országon. Leveleket visz a posta Paksról az NDK fővárosába és vissza, életünk eseményeiről. Lányunk szíve ma is megdobog, ha berlini utazására gondol, ahol együtt járhatott barátnőjével iskolába, s jó német nyelvismerettel térhetett haza. Természetes az is. hogy nagyobb családi ünnepek alkalmával kölcsönösen meglátogatjuk egymást, s ilyenkor újabb ismeretségeket is kötünk. Élete során minden ember gazdagodik tapasztalatokban, amiket aztán hasznosít. Ami engem és NDK-beli barátaimat sgybefűz. elsősorban az, hogy a szovjet hadsereg harminc éve felszabadított bennünket s így kezdhettük el új életünket,” — írja levelében Szegvári József. A la Renaissance írja í.du Val d Oise sí' ■ « Szekszárd francia testvérvárosa lapjának április 3—9-i - számából idézünk; A TESTVÉRVÁROSI BIZOTTSÁG BESZÁMOL A HENRI WALLON KÖZÉPISKOLA FIATALJAINAK MAGYAR- ORSZÁGI ÜTJÁRÖL. Ä Henri Wallon középiskola fiataljai, akik Mme Peronnet,. a testvérvárosi bizottság vezetőségi tagja és Mme Ozée irodalomtanár vezetésével Magyarországon jártak, beszámoltak szekszárdi és budapesti tartózkodásukról. Valamennyien ismertették tapasztalataikat. A hallgatók számára nagy örömöt nyújtott, hogy milyen lelkesedéssel beszéltek egy idegen környezet életéről, a meleg fogadtatásról és a frissen kötött barátságokróL Egyszerű szavakkal ismertették azokat a körülményeket, melyek közt e szocialista ország ifjúsága él és érthető volt irigységük. Meg lehet ér-- teni. hogy mennyire szembe- szökőek számukra ezek után a hazai körülmények. A továbbtanulás kegyetlen szelekciója. az hogy a sport luxusát az állami oktatásunk alig biztosítja, hogy számúkra a zenei képzés egyszerűen nem létezik. Minden területen módjuk volt összehasonlítást tenni * két teljesen ellentétes társadalmi rend között, összehasonlítani és megfigyelni. Az érettség, melyről legtöbbjük az ítélkezésben tanúbizonyságot tett, megerősítette azt a meggyőződésünket. hogy igenis szükséges létrehozni akár a legfiatalabbak cseréjét is. Ez az út kaput nyitott számukra a világra és emberi gazdagodást jelentett. A testvérvárosi bizottság meggyőződött arról, hogy az ilyen utak a felfedezés erejével bírnak. Ügy ahogyan azt Mme Ozée a Henri Wallon iskolából szervezte, nyitányát jelentette az intenzív kapcsolatoknak és újdonságot a két nép baráti viszonyában». i Nemzetköziség jelenődében És nemzetközivé (esz ™ holnapra a világ... — hangzik fel az Internacionálé világunk oly sok pontján és annyi nyelvén, szinte átölelve a földgolyót A proletárnemzetköziség eszméje egy idős a munkásmozgalom megszületésével. A proletárságot saját tapasztalatai győzték, meg arról, hogy a világgazdaság és világpolitika porondján összefonódó tőkésosztály- lyal szemben nélkülözhetetlen fegyvere az egység. S amióta a marxizmus—tenlnizmus klasszikusai az internacionalizmus követélményét a forradalmi elmélet szerves részévé tették, a szocializmus erői, a kommunista pártok a legnagyobb fokú tudatossággal törekszenek a nemzetköziség elmélyítésére, átültetésére a mindennapok harcába. Uasználtuk a múlt időt ■* a történelmi visszapillantás során, s a jövő időt az Internacionálé utolsó sorának táviátokot idéző kicsengésével. A legkézenfekvőbb igeidő számunkra mégis a jelen idő: mit jelent a p ro letá r in ternacional izmus most, 1975 tavaszán, az idei május elsején? A proletár nemzetköziség lényege természetesen nem változik évekkel, még hosz- szabb lélegzetű korszakokkal sem. Változik és állandóan új arculatot nyer azonban a világ, amelyben élünk, s ezáltal az internacionalista magatartás érvényesülése a gyakorlatban. A szocializmus világrendszerré vált, három kontinensre terjed ki. A .fejlődés menetében meghatározó szerepet játszanak a szocialista közösség országai, gazdaság , politikai és védelmi együttműködésük, tengelyében a Szovjetunióval. Afrika, Ázsia és Latin-Amerika hatalmas térségei többé nem a gyarmatosítók szabad vadászterületei: fiatal nemzeti, 'áttörnék jöttek létre, amelyek nem minden nehézség híján» s nem kevés gonddal, de általában az cntümperiaHsta. arcvonalon sorakoznak fel. A tőkés országokban is nő azoknak száma, akik felismerték, hogy a kapitalizmuson nem segítő tüneti kezelés — más társadalmi rendszerekkel keli azt felváltani. Különböző feltételek alakultak ki, . bonyolult világban élünk —- eszerint kell elhatároznunk magunkat a döntésre, cselekvésre. Az Internacionalista álláspont jelenidőben annyit jelent, ‘hogy megvalósítjuk mindazon erők világméretű összefogását, amelyek a társadalmi haladást és a békét írták zászlajukra. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg orról., hogy termonukleáris korszakban élünk, amikor a felhalmozódott tömegpusztító fegyverek az emberi civilizáció sokszoros megsemmisítésére elegendőek. Ezért küzdünk úgy a haladó eszmék győzelméért, hogy közben elhárítjuk az átamvilógháború katasztrófáját. Az új társadalmi rendszer győzelmét a példa erejével és vonzásával, viszonylag békés 'körülmények között, békés versenyben 'kívánjuk megvalósítani. indebből logikusan kö* * vetkezik, hogy az Internacionalizmus első számú parancsa ma: erősíteni a szocialista országok közösségét, fokozni gazdasági fejlődésüket és erejüket, politikai és diplomáciai tevékenységüket, társadalmi szilárdságukat, védelmi képességüket. Ez a háttér biztosítja1, hogy a szocialista országok külpolitikája alapvetően hozzájáruljon a feszültség csökkentéséhez és visszafordíthatatlanná tegye az enyhülés folyamatát. A szocialista országok közösségében is megkülönböztetett hely illeti meg a Szovjetuniót, amely történelmi tapaisztala- tait és dicső múltját, eredményeit és erőforrásait, valamint következetesen internacionalista politikáját tekintve kiemelkedő szerepet válla! ebben a küzdelemben. Á szocialista országok ” közösségének erősítése, az egység megbontha- tatlonná tétele érdeke e szövetség közvetlen részeseinek, de egyúttal a világ minden jóaikaratú 4s józan emberének. ’ A ma. Internacionalizmusa a tettek internacionalizmusát jelenti. iNem elegendőek tehát a hangzatos jelmondatok. Pe- dik, sajnos, erre is van példa: a pekingi maoista vezetés, miközben „f orrad aim i ság á t” ismételgeti, az internacionalista összefogás megbontására törekszik, éket akar verni a békéért és a társadalmi haladásért küzdő különböző osztagok közé. Vajon az úgynevezett „szuperhatalmi tézisek", amelyek az osztály- szempontok elkendőzésével egy furcsa és torz világképet festenek fel» a „gazdag Észak” és a „szegény Dél" szándé k olt s zemb eá Uítá sa nem arra szolgálnak-e, hogy viszályt szítsanak, s a szegény és támogatásra egyelőre valóban rászoruló nemzeteket éppen leghívebb barátaikkal állítsák szembe? S nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik internacionalizmusukat hangoztatják, s közben nacionalizmust szítanak, önös érdekeiket a közös ügy, a közös harc elé helyezik. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság politikáját és cselekedeteit mély internacionalizmus vezérli. Az MSZMP egyszerre érzi magét felelősnek a magyar nép, s az egész nemzetközi kommunista mozgalom előtt. Tevékenységiünkben így forr össze a nemzeti érdekék képviselete az Internacionalizmus ügyével, a kettő egysége mutatja a heiyes utat. A mindennapok során ez a fejlett szocialista társadalom hazai építését, a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal való töretlen együttmunkálkodást jelenti, messzemenő részvételt a KGST-ben, a Varsói Szerződésben, a szocialista, integrációban: a szolidaritást az an ti imperialista, politikát folytató országokkal', s a tőkés országok munkásosztályaival, o küzdelmet az enyhülés folytatódásáért. É s nemzetközivé fesz ““ holnapra a világ... A nagyszerűnek ígérkező jövőt azonban most, a jelenben alapozzuk meg — mindenekelőtt tettekkel, RÉTI ERVIN 1975. május í, s.
