Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-01 / 101. szám

Testvérlapjainlc írják ÍTHnpSiSfl A hősök helyett is Á Tambov megyei üzemek­ben a termelés sok száz élen­járója dolgozik azok helyett is, akik a Nagy Honvédő Hábo­rúban hősi halált haltak. Az 6 példájuk nyomán széleskörű­en elterjedt ez a mozgalom kü­lönösen most, a győzelem ün­nepéhez közeledve. Sok dol­gozó vállalta, hogy túlteljesíti május 9-re a féléves tervét és mindennap kiváló minőségű árut ad a népgazdaságnak. Tambov megye minden üze­mében, gyárában tíznapos munkaőrséget tartanak az el­esett hősök tiszteletére. A komszomolista fiatalok „Magamért és érte” jelszóval készülnek a fasizmus feletti győzelem megünneplésére. A brigádokban azok helyett is dolgoznak, akik életüket fel­áldozták a frontokon, a szov­jet és más népek szabadsá­gáért. Szép. emléket állítanak ezzel apáiknak, testvéreiknek. Tank a téren Tambov egyik nagyón szép terén immár töb mint negyed­százada áll a Tambovi kolho­zista elnevezésű tank. Úgy tű­nik, mintha ez a tank még ma is ellenséges vonalakon átgá­zolva törne előre..» Ennek- a tanknak története van. 1942. ősze volt. X izbergye- jevszkovói kolhoz „Vörös ön­kéntes” brigádjának javaslata alapján megindult a gyűjtés egy harckocsizóegység felsze­relésére. Negyvenhárommillió rubelt gyűjtöttek össze a kol­hozparasztok. Még 1942 de­cemberében egy Tambov me­gyei kolhozküldöttség átadta a harckocsikat a Vörös, Hadse­regnek. Ezek a tankok részt vettek a Volga menti harcok­ban, csakúgy, mint a Berlinért folyó küzdelemben és a tam­bovi kolhozparasztok által adományozott tankok részt vettek Prága felszabadításában is. 1942. december 9-i számában a Pravda is megemlékezett Tambov megyei kolhozparasz­tok kezdeményezéséről. A szovjet népek hazaszeretetét, önfeláldozását méltatta a tam- boviak példája alapján. A Tambovi kolhozista harc­kocsizóegység egy tankja ott áll a téren hirdetve a szovjet nép hazaszeretetét, önfeláldo­zását és óriási áldozatok árán kivívott nagyszerű győzelmét. Nemzetközi siker Tambovban Lantan néven működik egy amatőrfilmklub. A klub tagjai üzemi munká­sok, mérnökök, diákok. Fog­lalkozásaikat kitűnő filmszak­emberek vezetik. Gyakran jönnek Moszkvából is a film­szakma jelesei. Több díjat nyertek már a Szovjetunióban megrendezett amatőrfilmszemlén és volt olyan filmjük is, amelyet a Szovjetunió központi televízió­ja is bemutatott. A sikerek újabb, még jobb alkotásokra késztették a klub tagjait Kiemelkedő alkotásaik közé tartozik az Erdei mese cí­mű film, amely a Kölnben megrendezett amatőrfilm-fesz- tiválon a zsűri díját kapta. Egy családként... NDK-beli testvérlapunk', a Karl-Marx-Stadtban megjele- lenő Freie Presse öt szocialis­ta ország napilapjával tart fenn testvéri kapcsolatot, s az irkutszki Vosztocsno-Szibir- szkaja Pravda, a lodzi Glos Robotniczy, az Usti nad La- bemben megjelenő Pruboj, a pazavzsiki Szeptembrijsko Zna- me mellett a Tolna megyei Népújság is testvérlapjának vallja a Freie Presse-t. A ba­ráti kapcsolat elsősorban az Újságírók közötti tapasztalat- cserét jelenti, de hozzájárul ahhoz is. hogy jobban tájékoz­tassuk olvasóinkat a testvér- megyében folyó események­ről, az ott élők gondjairól, örömeiről. A Freie Presse a felszaba­dulás 30. évfordulója alkal­mából külön rovatot nyitott „Testvérkéz a testvérkézben” címmel, ahol nem újságírók. hanem újságolvasók mondják el személyes kapcsolataik, ba­rátságuk történetét, emlékei­ket. élményeiket. A Freiré Presse egyik legutóbbi számá­ban az irkutszki, lodzi, usti, pazadzsiki olvasólevelek kö­zött egy Tolna megyei névvel is találkoztunk: Szegvári Jó­zsef Paksról számolt be egy tizenhat éve tartó barátság történetéről. „1959-ben kezdődött, amikor a Keleti-tenger partján Kühlungsbornban töltöttük nyári szabadságunkat, ahol megismerkedtünk egy berlini tanár házaspárral, Azóta csak­nem 16 év múlt el, s őszintén mondhatom, hogy igazi barát­ság fejlődött ki köztünk, ami különböző formában nyilvánul meg. Alig múlik el nyár, hogy ne találkoznánk. Mindkét család ismeri a másik életét, s vagy Berlinben találkozunk, vagy a szabadságunk alatt Magyar- országon. Leveleket visz a posta Paksról az NDK főváro­sába és vissza, életünk esemé­nyeiről. Lányunk szíve ma is megdobog, ha berlini utazá­sára gondol, ahol együtt jár­hatott barátnőjével iskolába, s jó német nyelvismerettel tér­hetett haza. Természetes az is. hogy nagyobb családi ünnepek alkalmával kölcsönösen meg­látogatjuk egymást, s ilyenkor újabb ismeretségeket is kötünk. Élete során minden ember gazdagodik tapasztalatokban, amiket aztán hasznosít. Ami engem és NDK-beli barátai­mat sgybefűz. elsősorban az, hogy a szovjet hadsereg har­minc éve felszabadított bennün­ket s így kezdhettük el új éle­tünket,” — írja levelében Szegvári József. A la Renaissance írja í.du Val d Oise sí­' ■ « Szekszárd francia testvérvá­rosa lapjának április 3—9-i - számából idézünk; A TESTVÉRVÁROSI BIZOTT­SÁG BESZÁMOL A HENRI WALLON KÖZÉPISKOLA FIATALJAINAK MAGYAR- ORSZÁGI ÜTJÁRÖL. Ä Henri Wallon középiskola fiataljai, akik Mme Peronnet,. a testvérvárosi bizottság ve­zetőségi tagja és Mme Ozée irodalomtanár vezetésével Ma­gyarországon jártak, beszá­moltak szekszárdi és buda­pesti tartózkodásukról. Vala­mennyien ismertették tapasz­talataikat. A hallgatók számá­ra nagy örömöt nyújtott, hogy milyen lelkesedéssel beszéltek egy idegen környezet életéről, a meleg fogadtatásról és a frissen kötött barátságokróL Egyszerű szavakkal ismertet­ték azokat a körülményeket, melyek közt e szocialista or­szág ifjúsága él és érthető volt irigységük. Meg lehet ér-- teni. hogy mennyire szembe- szökőek számukra ezek után a hazai körülmények. A to­vábbtanulás kegyetlen szelek­ciója. az hogy a sport luxusát az állami oktatásunk alig biz­tosítja, hogy számúkra a zenei képzés egyszerűen nem léte­zik. Minden területen módjuk volt összehasonlítást tenni * két teljesen ellentétes társa­dalmi rend között, összehason­lítani és megfigyelni. Az érett­ség, melyről legtöbbjük az ítélkezésben tanúbizonyságot tett, megerősítette azt a meg­győződésünket. hogy igenis szükséges létrehozni akár a legfiatalabbak cseréjét is. Ez az út kaput nyitott számukra a világra és emberi gazdago­dást jelentett. A testvérvárosi bizottság meggyőződött arról, hogy az ilyen utak a felfede­zés erejével bírnak. Ügy aho­gyan azt Mme Ozée a Henri Wallon iskolából szervezte, nyitányát jelentette az inten­zív kapcsolatoknak és újdon­ságot a két nép baráti viszo­nyában». i Nemzetköziség jelenődében És nemzetközivé (esz ™ holnapra a világ... — hangzik fel az Internacionálé világunk oly sok pontján és annyi nyelvén, szinte átölelve a földgolyót A proletár­nemzetköziség eszméje egy idős a munkásmozgalom meg­születésével. A proletárságot saját tapasztalatai győzték, meg arról, hogy a világgaz­daság és világpolitika porond­ján összefonódó tőkésosztály- lyal szemben nélkülözhetetlen fegyvere az egység. S amióta a marxizmus—tenlnizmus klasszikusai az internacionaliz­mus követélményét a forra­dalmi elmélet szerves részé­vé tették, a szocializmus erői, a kommunista pártok a leg­nagyobb fokú tudatossággal törekszenek a nemzetköziség elmélyítésére, átültetésére a mindennapok harcába. Uasználtuk a múlt időt ■* a történelmi vissza­pillantás során, s a jövő időt az Internacionálé utolsó so­rának táviátokot idéző ki­csengésével. A legkézenfek­vőbb igeidő számunkra még­is a jelen idő: mit jelent a p ro letá r in ternacional izmus most, 1975 tavaszán, az idei május elsején? A proletár nemzetköziség lényege természetesen nem változik évekkel, még hosz- szabb lélegzetű korszakokkal sem. Változik és állandóan új arculatot nyer azonban a világ, amelyben élünk, s ez­által az internacionalista ma­gatartás érvényesülése a gya­korlatban. A szocializmus vi­lágrendszerré vált, három kon­tinensre terjed ki. A .fejlődés menetében meghatározó sze­repet játszanak a szocialista közösség országai, gazdaság , politikai és védelmi együtt­működésük, tengelyében a Szovjetunióval. Afrika, Ázsia és Latin-Amerika hatalmas térségei többé nem a gyar­matosítók szabad vadászterü­letei: fiatal nemzeti, 'áttörnék jöttek létre, amelyek nem minden nehézség híján» s nem kevés gonddal, de általában az cntümperiaHsta. arcvona­lon sorakoznak fel. A tőkés országokban is nő azoknak száma, akik felismerték, hogy a kapitalizmuson nem segítő tüneti kezelés — más társa­dalmi rendszerekkel keli azt felváltani. Különböző feltéte­lek alakultak ki, . bonyolult világban élünk —- eszerint kell elhatároznunk magunkat a döntésre, cselekvésre. Az Internacionalista állás­pont jelenidőben annyit je­lent, ‘hogy megvalósítjuk mindazon erők világméretű összefogását, amelyek a tár­sadalmi haladást és a békét írták zászlajukra. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg or­ról., hogy termonukleáris kor­szakban élünk, amikor a fel­halmozódott tömegpusztító fegyverek az emberi civilizá­ció sokszoros megsemmisíté­sére elegendőek. Ezért küz­dünk úgy a haladó eszmék győzelméért, hogy közben el­hárítjuk az átamvilógháború katasztrófáját. Az új társadal­mi rendszer győzelmét a pél­da erejével és vonzásával, vi­szonylag békés 'körülmények között, békés versenyben 'kí­vánjuk megvalósítani. indebből logikusan kö­* * vetkezik, hogy az In­ternacionalizmus első számú parancsa ma: erősíteni a szo­cialista országok közösségét, fokozni gazdasági fejlődésü­ket és erejüket, politikai és diplomáciai tevékenységüket, társadalmi szilárdságukat, vé­delmi képességüket. Ez a hát­tér biztosítja1, hogy a szocia­lista országok külpolitikája alapvetően hozzájáruljon a feszültség csökkentéséhez és visszafordíthatatlanná tegye az enyhülés folyamatát. A szo­cialista országok közösségé­ben is megkülönböztetett hely illeti meg a Szovjetuniót, amely történelmi tapaisztala- tait és dicső múltját, eredmé­nyeit és erőforrásait, valamint következetesen internaciona­lista politikáját tekintve ki­emelkedő szerepet válla! eb­ben a küzdelemben. Á szocialista országok ” közösségének erősíté­se, az egység megbontha- tatlonná tétele érdeke e szö­vetség közvetlen részeseinek, de egyúttal a világ minden jóaikaratú 4s józan emberé­nek. ’ A ma. Internacionalizmusa a tettek internacionalizmusát je­lenti. iNem elegendőek tehát a hangzatos jelmondatok. Pe- dik, sajnos, erre is van példa: a pekingi maoista vezetés, miközben „f orrad aim i ság á t” ismételgeti, az internaciona­lista összefogás megbontásá­ra törekszik, éket akar verni a békéért és a társadalmi haladásért küzdő különböző osztagok közé. Vajon az úgy­nevezett „szuperhatalmi tézi­sek", amelyek az osztály- szempontok elkendőzésével egy furcsa és torz világképet festenek fel» a „gazdag Észak” és a „szegény Dél" szándé k olt s zemb eá Uítá sa nem arra szolgálnak-e, hogy viszályt szítsanak, s a sze­gény és támogatásra egyelő­re valóban rászoruló nemze­teket éppen leghívebb bará­taikkal állítsák szembe? S nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik internacio­nalizmusukat hangoztatják, s közben nacionalizmust szíta­nak, önös érdekeiket a közös ügy, a közös harc elé helye­zik. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Magyar Népköz­társaság politikáját és csele­kedeteit mély internacionaliz­mus vezérli. Az MSZMP egy­szerre érzi magét felelősnek a magyar nép, s az egész nemzetközi kommunista moz­galom előtt. Tevékenységiünk­ben így forr össze a nemzeti érdekék képviselete az Inter­nacionalizmus ügyével, a ket­tő egysége mutatja a heiyes utat. A mindennapok során ez a fejlett szocialista társa­dalom hazai építését, a Szov­jetunióval és a testvéri szo­cialista országokkal való tö­retlen együttmunkálkodást jelenti, messzemenő részvé­telt a KGST-ben, a Varsói Szerződésben, a szocialista, integrációban: a szolidaritást az an ti imperialista, politikát folytató országokkal', s a tő­kés országok munkásosztályai­val, o küzdelmet az enyhülés folytatódásáért. É s nemzetközivé fesz ““ holnapra a világ... A nagyszerűnek ígérkező jövőt azonban most, a jelenben alapozzuk meg — mindenek­előtt tettekkel, RÉTI ERVIN 1975. május í, s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom