Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

SO éve történt s

Kéíezer-százkilencrennégy nap statisztikája

Mindazok, akik átéiWfc a hó borút, részesíti voltak m étet* hatóiba rcoknak, kiket nemegyszer érintett a hatói szele, a bar. bár pusztítás, akik harcoltak a fasiszta fenevadak, a hitleri hordák és a mételyeszmék ellen — száz és ezer emJékképet hordoznak magukban a második vitóg háborúnál,

Azok, akik már békében születtek és sarjadtak ifjúvá, felnőtté, hány meg hány képeit ismernék a második világháborúról, hányszor döbbentek meg: emberek voltak-e azok, akik népekre, nemzetekre, országokra ennyi szenvedést, fájdalmat; gyászt és szomorúságot zúdítottak?

összeállításunkká!, amelyekben eredeti dokumenituimképeket közlünk, emlékeztetni szeretnénk olvasónkat — elsősorban a hősökre, akik végül is elhozták számunkra, a ma élő és születő nemzedékek számára a békét, a győzelmet; az emberiesség diadalát.

Mezőkövesden, Dombóváron meg Hajdúnánáson is sok-sok ember gondol mostanában, a fasizmus leverésének harmincadik évfordulóján a második világháború nagy csatáira. D.e van-e akár egyetlen ember is Mezőkövesden, Dombóváron vagy Hajdúnánáson, akinek eszébe jutna, hogy a második világháború 2194 napja alatt, minden egyes napon körülbelül annyi ember halt meg a frontokon, a bombázott városok és falvak égő romihab maza alatt, vagy a náci meg- semmisítőtáborok szögesdrótjai mögött, mint amennyien 1975-ben Mezőkövesden, Domteséglisták, amelyeket természetesen c&aik jóval a 'második világiháború befejezése után lehetett összeállítani önért hiszen az elesettek, eltűntek, légitámadások által elpusztítottak, a koncentrációs táborokban meggyilkoltak számát csak a fasizmus megsemmisítése után lehetett összeállítani), hozzávetőlegesen harminc- kétmillió katonahalottrói beszélnek... Készült egy ugyancsak nem pontos összeállítása sebesültek számáról is. Azok a sebesültek, akik kötözésre, orHa vesztesége például 373 000 ember, az Egyesült Államoké pedig — ott polgári áldozat egyáltalán nem volt — 405 000 ember. (A háborút kirobbantó támadónak, a háci Németországnak is nagyon sokba került a „hódítás”. Szerte Európában, meg az afrikai homokban és a szétbombázott német városok romjai alatt és a ten- gormélyben 13 600 000 német halott feküdt — mindannyiu- kért a fasizmus, Hitler és bandája volt a felelős.)

Ma már kiszámítható, hogy a hadviselő államok közvetlen katonai kiadásai valamivel több, mint ezeregyszáz-milliárd dohárra rúgtak; csak Európában több mint kétszázhatvan^ milliárd dollár értékű épületet, üzemet, hidat, utat pusztítottak el a hadviselőik. (Érdekes egyébként itt a háborús pusztítás országonként, — a Szovjetunió 128, Lengyelország 20, Anglia pedig 6,8 milliárd dohár kárt szenvedett...) tA hadviselő államok katonai kiadásainak és a háborús pusztítás következtében megsemmisült értékeknek összege

A Schleswig-Holstein csatahajó 1939. szeptember 1-én hajn ali 4 óra 45 perckor lőni kezdte a Gdanski-öböl kis félszigetét, a Westerplattét. A Lengyelország elleni támadással kezdődött a második világháború. Képünkön: náci katonák a tüzérségi előkészítés után behatolnak a Westerplattéra. lnia.

bóváron vagy Hajdúnánáson laknak... Más szóval; azon a huszonikétimillió négyzetméternyi területen, amelyen 2194 mao és éj&zaika dúlt a második világháború, naponta 17 000 ember pusztult ek

Félelmetes és fájdalmas ez a számsor, amelyet történészeid és statisztikusok állítottak ösz- sze a második világháborúról, összesen hatvanegy ország vett részt a háborúban és a mozgósítottak száma valamivel több, mint száztízmillió volt Csak Európában hárommillió volt a partizánok, ellenállók száma. A legtöbb partizánharcos szovjet földön küzdött a betolakodó fasiszták ellen; a 'jugoszlávok, lengyelek után a franciák és az olaszok következtek a sorban. Azok a vesz1975. május 4.

vosnál jelentkeztek, (tudnunk kell, hogy a nácik megszállta Európában sízázezrek nem mentek a németek orvosaihoz, mert okkal-joggal féltek a gyilkosságban is részes náci orvosoktól) mintegy harminc- ötmiliióaia voltak. ^

A legtöbb vért a .szocializmus országa, a Szovjetunió veszítette: a Nagy Honvédő Háborúban, amely egyúttal a fasizmust megsemmisítő győztes háború is volt, húszmillió szovjet polgár adta életét a hazáért, a győzelemért. A fasizmus ellen küzdő Lengyel- ország hatmillió embert veszített, a hősies partizánharcot vívó jugoszláv nép vérvesztesége egymillió-hétszázezer ember volt. Tisztelettel és kegyelettel emlékezik meg a győzelem napján az emberiség az antifasiszta koalíció többi országának áldozatairól is: Angaz összes hadviselők nemzeti jövedelmének mintegy 76—79 százaléka volt. a.t

Van egy számsor, amely szerint a hadviselők a 2194 háborús nap alatt 287 000 harckocsit, valamivel több, mint egymillió löveget és 653 000 repülőgépet gyártottak. Ebből a hadfelszerelésiből megoldható lett volna az egész világ közlekedési gondja, vasúti kocsik, teherautók, utasszállító repülőgépek formá jában, és ha azt az energiát, amelyet hadfelszerelési eszközök gyártására fordítottak, az ember javára használták volna fel, körülbelül száztizenkét Szahara területű sivatagot tehettek volna termővé és talán ötven-, vagy százmillió éhes embernek adhattak volna mindennap elegendő ételt— ;.i

a u.

Megkezdte működését Szekszárdon a néphí róság

Néhány héttel ezelőtt úri Szily Lászlóval beszélgettünk, hosszú büntetőbírói pályájának emlékeiről. A megyei bíróság volt elnöke megemlítette, hogy emlékezete szerint 1945. május 4-én kezdett először tárgyalni és ítélkezni Szekszár- don a népbíróság. A megyei levéltárban még nincsenek a korra vonatkozó iratok, ezért mikrofilmre vett régi újságokat néztünk át, melyek igazolták a dr. Szily által mondottakat. A Tolna megyei Néplap, mely a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok sajtóorgánuma volt. 1945. tavaszán egy ideig mér hetente háromszor jelent meg. majd később a megjelenések száma a papírhiány miatt heti egyszerire csökkent. Az első hír az április 1-i számban olvasható a népbíróságok megalakulásáról. a még Magyarországon is dúló háború híranyaga mellett.

r„Á népbirőság hatáskörébe tartozik a polgári egyének, a honvédség, csendőrség tagjainak népellenes működése, a háborús bűnösök felelős- ségre vonása.”

Ez a munka, mint a későbbiekből is kiderül. nem volt könnyű. A június 4-i szám ösz- szefoglalja a szekszárdi népbíróság működését, mely valóban egy hónappal korábban kezdődött. Az első tanácsvezető bírák: dr. Tárkányi Ernő és dr. Szily László voltak. Odáig 59 ügy közül 33-ban hoztak ítéletet. 22 felmentéssel, 4 pedig vádejtéssel végződött, így ír akkori kollégánk:

'„amíg a tanúk a nyomozás során határozott terhelő vallomást tesznek, addig a főtárgyaiéira korábbi vallomásukat visszavonják, megmásítják. ingadoznak, önmagukkal ellentmondásba kerülnek.’“. i

A bíróság csak «teljesen bizonyított ügyekben hozott ítéletet. de — az újságíró szerinti

„A szekszárdi népbírőság elé még komoly ügy nem került, noha egyesek szerint Tolna megye a reakció fellegvára . volt. Ámde ha ez így vol{, ne helyezkedjék senki arra az álláspontra: én sokat tudnák mondani, de nem akarok szólni.*

Néhány nappal később ni igazságügy-minisztériumból dr. Balogh Győző ellenőrizte a népbírák munkáját. Mindkét tanácsvezetőt még késő este is munkahelyén találta a minisztérium váratlanul jött küldötte, akik ilyesformán alaposan megdolgoztak az ülésenként kapott — egyre kevesebbet érő — 20-20 pengő tiszteletdíjukért, dr, Balogh

'„Mindent a legnagyobb rendben talált, sőt elvi szempontból is megfelelőnek találta a népbíróság működését.”

Nem sokkal később már ke- gyetlenkedő keretlegények ellen hozott 7—10 éves ítéletekről. olvashatunk a lapban. A 30 évvel ezelőtt megindult munka a szocialista büntető- bíráskodás kezdetét jelentette

megyénkben. - , JSt*» I

l.vÉ (ordas)

Tevékeny élet — megérdemelt pihenés

Már nincsenek olyan sokan azok közül, akik becsülettel végigküzdötték a század világrengető háborúit, forradalmait, s itthon a munka és napi teendők mellett, életük hátralévő napjait nyugodtan, környezetük megbecsülésében töltikto . . IKertai József nyugalmazott vas- és fémmunkás. Budapesten született. Életét alapvetően meghatározta, hogy az ember nem lehet még munka nélkül. Fiatal korában, alig tizenhat évesen került kapcsolatba a munkásmozgalommal. Azok icöpé tartozik tehát, akik korán megtanulták az élet és a munka becsületét. Tevékenyen elte végig az őszirózsás forradalmat, majd 1919-ben. mint vas- és fémmunkás önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe. 1919 május elsején hadgyakorlaton vett részt. Augusztusban már a frontvonalban harcolt. Szigetvár, Németbóly (ma Magyarbóly), Kaposvár majd Szekszárd következett. Itt vert gyökeret, itt érzi jól magát. A háború zűrzavaros évei után telepedett le, nyugodtan akart élni. E nyugalom számára azonban csak akkor volt nyugalom, ha érezte. hogy munkájára szükség van.

Az első háború után Hosszú

ideig — mint olyan sokan rajta kívül — időszakos, alkalmi munkából tartja fenn önmagát. majd családját. A nélkülözéseknek azonban 1930-ban vége szakad. 1930-ban Szekszárdon a malomban hengerőrként álláshoz jut.

Azon kevesek közé tartozott,

akik 1945 május elsején Szek- szárdon éltették a munkásosztály nemzetközi ünnepét.

A felszabadulás körüli időkben több olyan emberrel dolgozott együtt, akikre azóta is büszke: Scherer Sándor, a HL, számú Babits Mihály Általános Iskola igazgatója. Szabónál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke. Pollák Andor, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának tanára. Rugássy Endre, a Pannónia Sörgyár igazgatója, Prantner József, Hunyadi Károly és még sokan mások.

, 1949 december 2&-án államosították a malmokat. Ebben neki is része volt. Államosítás Után a malmok igazgatója lett. A tanácsok megalakulása után, nyolc évre tanácstagnak választották. 1962-ben ment nyugdíjba.

A nyugállományba vonulás azonban nem jelentette a befelé, a világtól való elfordulást. Amíg ereje engedte, tevékenyen kivette részét a közélet napi eseményeiből. Az utóbbi években azonban többször kellett orvoshoz fordulnia. Hiába, az idő felette is elhaladt. Fáradékonyabb leit. többet kell pihennie.

Erre azonban ő nem akar

időt hagyni, pedig orvosai kérik. Megszokta a mindennapok munkáját, s anélkül már nem is tudna élni. Léte és tevékeny„ e:ge valamennyiünk előtt pél» da lehetne. >.

Sző " i