Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-25 / 121. szám
A megyei párt-vb megtárgyalta Gyermekeink a jövő felnőttéi Úttörőink helyett a tettek is beszélnek A beszámoló is, a hozzászólók is — mindenki nem kaphatott szót, mert annyira eljárt az idő — megállapították: jó eredmények születtek az úttörőmunka területén. Több olyan feladatot megoldottak, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Titkárságának 1974. április 1-i határozata megjelölt, de bőven van még tennivaló is. Kedvelt szervezet Megyénkben 26 404 általános iskolai tanuló van jelenleg. Közülük 25 520 kisdobos, illetve úttörő. A szervezettség 96,6 százalékos. E számok azt mutatják, hogy a Magyar Úttörők Szövetsége a gyermekek kedvelt szervezete. Közel 1800 úttörővezető segíti a gyermekek munkáját, segíti szebbé, érdekesebbé, tartalmasabbá tenni életüket. Úttörőinkre a tettrekészség, a tudásvágy, a közösségi emberré lenpi akarás a jellemző. Minden meghirdetett akcióhoz nagy lelkesedéssel kapcsolódnak. Nagy sikere volt és van úttörőink körében a Nem térkép e táj expedíciónak. Az útinaplókból, -a vetélkedőkből lemérhető, hogy szinte nem volt olyan raj a megyében, amely ne szervezett volna előre megtervezett kirándulást egy-egy népművészeti tájegység, természeti szépség, üzem, gyár megtekintésére. Olyan élményekkel gazdagodtak a pajtások a kutatómunka során, amelyek valóban .ismertté tették számúkra a szülőföldet. Ebben az évben az expedíeiós kutatások a szülőföld felszabadulására, az .azóta - megtett útra irányultak, amelynek témái között szerepelt: ember az embertelenségben, 30 tett a hazáért... Úttörőink egyik jelszava: „A tették beszélnek” igazi, példamutató tartalommal töltődött az őszi betakarítás; munkák idején, a Csillagkereső játék pa- pírgyűjtési akciójában és a szolidaritási munkában. Elmondhatjuk: úttörőink helyett a tettek beszélnek, bár ha szót kapnak a pajtások, akkor kiderül, mindenről van véleményük. Vifakedv és tcnniakarás Az úttörőélet demokratizmusát továbbfejlesztendő rendezték meg az úttörőparlamentet. Itt megjelentek az adott szintű párt-, KISZ-, állami szervek vezetői, képviselői és válaszoltak a pajtások kérdéseire. Általános véleményként hangzott el a felnőttek részéről, hogy a vártnál lényegesen több reális igényt, javaslatot mondtak el a pajtások. Javaslatok hangzottak el a szervezett úttörőnyár programjára — úttörőbrigádok szervezése például a termelőszövetkezetekben — szóba hozták a magatartásjegyek elbírálását, a szakkörök szervezését, a szabadidős tevékenység jobb megszervezését. A pajtások kevésnek találták a társadalmi munkalehetőségeket, a módszertan; kiadványokat, rendszeresebb kapcsolatot szeretnének a művelődési házakkal. Bizonyították, hogy számukra nem idegen a nagyobb közösség, a község, a város gondja, tervei, szépítése. Egyszóval: jól vizsgáztak a gyerekek e fórumokon közéletiségbőL A felnőttek közül többen meg is lepődtek úttörőink nyílt és körültekintő vélemény- nyilvánításán, egészséges vitakedvén és azon, hogy mind többet és többet kívánnak tenni a csapatukért, az iskolájukért, a községükért, a városukért. E megállapítás paráz* vitát váltott ki a vb-ülésen. A hozzászólók elmondották: felnőtt társadalmunk nem ismeri kellően gyermekeinket, a jövő felnőttéit.' Ez annak tudható be, hogy az úttörőmunka ma még döntően az iskola keretei közé szorul, az úttörőélet az iskolában zajlik. Feladat kiszélesíteni az úttörőmunka, az úttörőélet kereteit, hogy ezáltal mi felnőttek is jobban megismerhessük gyermekeinket és gyermekeink is megismerhessék mindazt, amelynek tovább- f oly tatói ők lesznek. Sok szállal a társadalomhoz Minden úttörőcsapatnak, de a társadalomnak is érdeke, hogy az úttörők ezernyi szállal kapcsolódjanak a. felnőtt társadalomhoz, mert a nevelési hatások sokoldalú érvényesítése csak így lehetséges.. Érdekük a pártalapszervezetek- nek, mert a gyerekek között vannak a jövő kommunistái, a KISZ-szervezeteknek, mert a gyerekekből lesznek az ifjúkommunisták, érdeke a vállalatoknak, mert e gyerekek közül kerülnek k;, a kőművesek, az esztergályosok..,, a mezőgazdasági üzemeknek, mert ezekből az emberpalántákból nőnek gépre a .traktorosok. Köztük vannak a leendő orvosok, mérnökök, miniszterek, újságírók... Egyszóval ők a .jövő felnőtt társadalma, akik ma még tanulással, játékkal, társadalmi munkával készülnek az eljövendő nagy feladatra, amikor tőlük függ minden, még az is,, hogy mi, mai felnőttek, hogyan élünk. Gyermekeink érettebbek, mint mi voltunk az ő korukban. Olyan kérdéseket vitatnak meg, amilyenekről nagyanyáink még suttogva sem mertek beszélni. Éretten, okosan vitatkoznak: meglátják a jót, a rosszat egyaránt és nem félnek kimondani azt, amire gondoltak. Hatással vannak egymásra, hatással van rájuk a környezet, a szülői ház és mindaz, ami a felnőtt társadalom részéről éri őket. Nem „akváriumban” nevelkednek, de azt mégsem lehet elmondani, hogy teljesen benne élnek a felnőtt társadalomban is. Ki kell nyitni előttük a kapukat: az üzemekét, a hivatalokét, az intézményekét, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, a felnőtt társadalom minden kapuját. Lássák meg mindazt, ami érdekli őket. Hívjuk őket, ha szükséges segíteni, de ne feledkezzünk meg róluk, ha kirándulásról, táborozásról van szó. Ne csak az épületeket, a létesítményeket mutassuk meg nekik, hanem- azokat az embereket is, akik azt létrehozták. Ismerjék meg ezeknek a „mindennapi hősöknek" az életét, munkáját, hogy sok ilyen mindennapi hősből alakíthassák ki későbbi felnőtt önmagukat. A vitában elhangzott az is: „Nem egy, hanem sok-sok példaképre van szüksége a gyereknek ahhoz, hogy szocialista típusú felnőtté válhasson.” íjzzel a megállapítással csak egyet lehet érteni. Nem szívesség — kötelesség Ma még sajnos elég gyakran találkozni az úgynevezett szívesség szemlélettel. A szülők, .a felnőtt vezetők egy része csak azért megy el az úttörőrendezvényekre, mert ott tanul a gyereke, unokája. Hogy a gyermekeinkkel kapcsolatos feladatot teljesíteni tudjuk, elsősorban e szemlélet megváltoztatására van szükség. Világosán ki kell mondanunk: aki gyermekeinkkel foglalkozik, az nem szívességet tesz, hanem’ kötelességét teljesíti. A csapatvezetőségekben má még ritka a nem pedagógus felnőtt. Pedig igazán csalt akkor tudják jól segíteni az úttörők munkáját, akkor ismerhetik ■ jól meg a gyerekek életét a felnőttek, ha velük együtt élnek, ha együtt terveznek és együtt oldják meg a feladatokat, Jó lenne tehát, hä1 az üzemek, gazdaságok, intézmények, hivatalok az úttörőcsapatok vezetőségeiben ;s képviseltet- . nék magukat, feladatokat vállalnának és teljesítenék is azokat Az igazsághoz tartozik, hogy eddig is szeretettel fogadták az üzem', tanácsi, intézményi, gazdásági vezetők, szocialista brigádok az őket felkereső őrsöket. Érdekes, hasznos beszélgetéseket folytattak velük. Hasonló jó tapasztalatok vannak a kongresszusról hazaérkezett küldöttek és úttörők találkozásairól. Az is tény viszont, hogy ezeket a találkozásokat a gyerekek kezdeményezték és kévés olyan példával találkozni, amikor a felnőttek keresik meg, vagy hívják meg a gyerekeket. Jobban figyelemmel kísérik Az 1974. április 1-i KB-tit- kársági határozat óta tapasztalható, hogy mindenki többet akar tenni az úttörőkért. Ez a többet tenni akarás elismerésre méltó, de ahhoz, hogy valóban azzá váljék az úttörőmozgalom, amivé akarjuk, hogy váljék, nem csak akarni, de többet is kell tenni. Ehhez a többet tevéshez konkrét munkára van szükség. Nem elég, ha a pártszervezetek, a KISZ-szervezetek, a gazdasági egységek, az intézmények és hivatalok, a tömegszervezetek általánosságban vállalják, hogy segítik az úttörőmozgalmat. Régi igazság: általában tenni valamit annyi, mint semmit, vagy alig valamit tenni. Ezért nem „általában”, hanem konkrétan van segítésre szükség. Mindenki csak egy-egy feladatot vállaljon, de azt hajtsa is végre. Egy-egy feladatból így oldódik meg sok, é, ezek által válik tartalmasabbá, szebbé gyermekeink élete. A család szemefénye a gyerek. így van ez a nagy család, a társadalom esetében. A társadalom szemefénye — a gyermek. ö a társadalom jövője. Tegyünk meg mindent gyermekeink jövőjéért a jelenben. Gondoljuk csak végig — gyermekeink magukban hordják a mi jövőnket is. Senki számára nem lehet tehát közömbös, hogy mivé alakítjuk őket, mivé alakítják önmagukat a társadalmi hatások alatt a jövő miniszterei, traktorosai, orvosai. SZAhAl JÁNOS 1975. május 25. Kiválj termelőszövetkezet lett ‘ az aparhanti Búzavirág Tsz (Folytatás a 1. oldalról) munkájuk is benne van mai sikereinkben, — mondotta. Mindezek után a közösség erejének növekedéséről beszélt a termelőszövetkezet elnöke, majd arról; hogy közös vagyonuk értéke ma, meghaladja a 60 milliót. Jól példázza egyébként a gazdagodást, hogy 1964-ben a tagók részesedése még csak évi 4 193 000, forint volt, tavaly ez az összeg 10 455 000 forintra növekedhetett már. Mind az .ünnepi közgyűlés előadója, mind pedig a hozzászólók sorát megnyitó Somi Benjamin külön figyelmet szentelt annak a jelentőségében nagy horderejű munkának, amit a közös gazdaság a szarvasmarha-tenyésztés; program sikeréért végzétt és végez. A gazdaság 1973-ban lett törzstenyésztő gazdaság, korszerű szarvasmarhatelepük beruházásának értéke meghaladta a 15 milliót. Ilyen mérvű gyarapodásban csak kevesen hittek igazán. Hiszen volt olyan, hogy a jogelőd téeszek közül a Március 9-ben úgy tudtak zárszámadáskor fizetni, hogy a hiányzó pénz pótlására eladtak egy lovat... A beszámoló elhangzását kö-i vetően adta át Somi Benjámin a mezőgazdásági és élelmezésügyi miniszter megbízásából a Kiváló termelőszövetkezet kitüntetésről szóló oklevelek majd pedig Bodony Gyula szállításvezetőnek és Kosztéi Ádám traktorosnak a Mező- gazdaság kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést. Kerekes Ferenc elnök ezután tíz termelőszövetkezeti gazdának adta át a Kiváló termelőszövetkezeti dolgozó kitüntetést, tizennyolcán részesültek az alapító tagok közül oklevélben és pénzjutalomban. További 21 — zömrhél nyugdíjas — termelőszövetkezeti tág szintén oklevélét és pénzjutalmat kapott. A jelenlévők közül számosán gratuláltak ezt követően a termelőszövetkezet tagságának a magas kitüntetéshez. Tolna megyei szakszervezeti napok „Űtközben” szocialista brigádok vetélkedője, ünnepélyes díjkiosztás Tegnap délelőtt a Babits Mihály megyei művelődési központ nagytermében került sor az V. Tolna megyei szakszervezeti napok utolsó eseményére, a szocialista brigádok „Útközben” címmel meghirdetett vetélkedőjének megyei döntőjére. A szocialista brigádok versenyében 24 vállalat, üzem 102 szocialista brigádja, 1300 fizikai dolgozó nevezett be. A megyei döntőben 13 brigád, egyenként 5—5 tagú csoportja adott számot fel- készültségéről, ,A héttagú zsűri elnöke Reinhardt Jenőné, az SZMT-titkár volt, a játékot Rész Antal, a tolnai művelődési központ igazgatója vezette. A két fordulóban megrendezett vetélkedőben a versenyzők időszerű politikai kérdésekre válaszoltak. Számot adtak általános műveltségükről, társadalom- és természettudományi ismereteikről és munJ kavédelmi jártasságukról. A vetélkedő első helyezettje 46 ponttal a Bonyhádi Cipőgyár Fémmunkás szocialista brigádja lett,’jutalmul 10 ezer forintot kaptak. Második helyén szorosan utánuk 45 ponttal, ugyancsak a Bonyhádi Cipőgyár brigádja, a Felszabadulás következett, őket 8 ezer forinttal jutalmazták. A Simontornyai Bőrgyár Május 1. brigádja a harmadik helyen végzett és 5 ezer forint pénz-! jutalomban részesült. A IV—VII. helyen végzettek 3—3 ezer forintot, a VIII —XIII. helyezettek pedig 1000—1000 forintot kaptak. Délután zárultak a megyei- szakszervezeti napok. Ekkor adták át a jutalmakat is. Tizenöt munkás művészeti csőé port tárgyjutalomban részesült, a rendezvénysorozatban szereplő brigádok 42 ezer forintot kapták. A művészeti csoportoknak tevékenységük továbbfejlesztésére 15 ezer forintot* adtak. A művelődési otthonokat 22 ezer forinttal jutalmazták. Az egyéni szereplők tárgyjutalomban részesültek, vagy vásárlási utalványt kaptak. A díjakat Rienhardt Jenőné nyújtotta át a jutalmazottaknak. Szakszervezeti küldöttség érkezett Karl-Marx-Stadt megyéből Tegnap ‘ este négytagú szakszervezet; delegáció érkezett Szekszárdra az NDK-beli Karl-Marx-Stadt megyéből. A testvérmegyei kapcsolatok keretében mégyénlcbe látogató küldöttség vezetője Hannes Lange, a Kart-Marx-Stadt megyei FDGB (szakszervezetek negyei tanácsa) elnökhelyetteSS. ' - i ; A testvérmegyéből érkezett delegációt délután a Ferihegyi repülőtéren dr. Vigh Dezső, az SZMT elnöke és Török Tibor; az SZMT-munkabizottság vezetője, este Szekszárdon, a Gemenc Szállóban Egyed Mihály, az SZMT vezető titkára fogadta. Az NDK-beli szakszervezeti küldöttség egy hetet tölt megyénkben. Programjában szerepel ipari és mezőgazdasági üzemek meglátogatása, a szak- szervezeti munka tanulmányozása. I
