Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-04 / 103. szám
Ezt hozta a hét a külpolitikában Összeállították a választók névjegyzékét Május 5, és 14. között közszemlén a lista így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Szabad hajnal hasadt Ho Si Minh-városban. Ha bárki ezen a héten csupán a m|jus 1-i beszámolókat olvasta végig, akkor is kiadós ízelítőt kapott a világpolitikai események alakulásából. Moszkvában, s a többi szocialista ország fővárosában az építőmunka új sikereinek, a béke igenlésének, a nyugodt magabiztosságnak jegyében telt az ünnep. A fejlett tőkés országokban mindenütt többen voltak az utcákon, mint tavaly: a felvonulók különösen nagy erővel emeltek szót az infláció, a munkanélküliség, a válság megnyilvánulásai ellen. Japánban, a sokat reklámozott ,,gazdasági csoda” földjén — jóllehet, május elseje nem volt hivatalos munkaszünet — hétmillió dolgozó tüntetett. Ám nemcsak fények, hanem árnyak is mutatkoztak. Uru- guayban kétezer letartóztatás, Spanyolországban rendőrök puskagolyói és Chilében katonai szuperkészültség — anélkül, hogy képesek lettek volna megakadályozni a mély illegalitásba kényszerített kommunista párt röpcéduláinak terjesztését. S ezen a május elsején új helységnévre lelt az olvasó a távirati jelentések keltezésében. Az ünnep előestéjén a párizsi egyezményeket felrúgó saigoni rendszer feltétel nélküli kapitulációt jelentett be: egész Dél-Vietnam felszabadult! A hírt már Ho Sj Minh- városból sugározta világgá a Felszabadulás rádióadó. Saigon tulajdonképpen nem új nevet kapott, hanem a régit nyerte vissza, hiszen a japán iga alóli felszabaduláskor az 1945. augusztusi forradalom napjaiban nevezték el a várost Vietnam nagy fiáról. A vietnami nép hosszú és hősies szabadságharcát győzelem koronázta, a felszabadult Dél-Vietnamban gyorsam konszolidálódik az élet. Az Egyesült Államoknak, a világimperializmus vezető hatalmának tudomásul kellett venni a számára keserű igazságot: kudarcot vallott közvetlen katonai beavatkozása, csődöt mondott a Nixon-doktrína: „Ázsiaiak harcoljanak ázsiaiak ellen”. Nem teljes becslések szerint eddig ötmiliárd dollár értékű amerikai felszerelés és hadianyag jutott, jórészt használható állapotban a szabadság- harcos erők kezébe. A vietnami nép a Szovjetunió és a szocialista országok által támogatott áldozatos küzdelme ezzel túljutott a legnehezebb szakaszon, s a nemzetközi politika porondján sikerült felszámolni az egyik legsúlyosabb válsággócot Tudjuk azonban, hogy a több évtizedes imperialista jelenlét súlyos örökséget hagyott a romok eltakarítása, a sebek be- gyógyítása, az új élet építése sem lesz egyszerű feladat Meggyőződésünk, hogy a vietnami nép a jövőben is képes lesz úrrá lenni minden nehézségen, támaszkodhat a harcban elért sikereire, ^ szocialista országok, s a vi lágbéke -mozgalom cselekvő szolidaritására. Ezit fejezte ki a magyar párt- és állami vezetők távirata is a DIFK-hez és a DNFF-hez. Nagyon figyelamremélitó folyamat zajlik az indokínai térség szomszédságában is. A délkelet-ázsiai szövetség (ASEAN) öt tagja (Indonézia, Thaiföld, Szingapúr, Malaysia és a Fü- löp-szigetek) miután elismerte a kambodzsai nemzeti egységfrontot hasonló elhatározásra jutott a DlFK-kel kapcsolatosan. Thaiföld, ahol március vége óta viszonylag haladó magatartást tanúsító tizenkét párti koalíció van 'kormányon, felkérte az Egyesült Államokat hogy egy éven belül szüntesse meg támaszpontjait vonja vissza 350 harci repülőgépét és 25 ezer katonáját. Az ameri- kaialkkal létrehozott biztonsági rendszer „teljes felülvizsgálatát” helyzete kilátásba Marcos, a Fülöp-szigetek államfője. Az érdeklődés előterében — igaz — a héten Délkelet-Ázsia állt, azonban földrészünk sem volt eseménytelen. Becsben újra kezdődtek a ciprusi tárgyalások. Kleridesz és Denktas, a szigetország két népcsoportja nevében, egyelőre a legsürgetőbb ügyeket vette sorra, a menekültek problémáit, a nicosiai repülőtér megnyitását, a további megbeszéléseket folytató szakértők kijelölését. A héten ismét igen tevékeny volt a magyar diplomácia. A dán külügyminiszter budapesti látogatása, külügyminiszterünk kairói, külügyi államtitkárunk lisszaboni útja, a sokirányú tárgyalások mutatják, hogy lehetősége inkhez képest igyekszünk kivenni részünket az államközi kapcsolatok javításából, az enyhülési folyamat érvényre juttatásából. A tanácsok végrehajtó bizottságai — az országgyűlési képviselők június 15-i, általános választásának előkészítéseként — összeállították a választók névjegyzékét. Választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak: — nevüket a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően a lista tartalmazza. Nincs választójoga azonban annak, aki a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet 'hatálya alatt áll, szabadságvesztés-büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban, rendőrhatósági felügyelet alatt van, illetőleg elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll, vagy sem. i A névjegyzékeket május 5— 14 között a végrehajtó bizottságok a tanács hivatali helyiségében közszemlére teszik, és ezzel egyidejűleg minden állampolgárt írásban értesítenek a névjegyzékbe való felvételéről. Ez alatt az idő alatt a törvényellenesen kihagyottak kifogással élhetnek az illetékes tanács végrehajtó bizottságának titkáránál, s bárki kifogással élhet az ellen, ha valakit a névjegyzékbe törvényellenesen vettek fel. Ha az észrevétel alapján megállapítják, hogy a kihagyás törvényellenes, az érdekelt .nevét pót-névjegyzékbe veszik fel. Azokat a kifogásokat, amelyeket a végrehajtó bizottság alaptalannak -tart, s azokat, amelyek a névjegyzékből való törlésre irányulnak, megküldik a járásbíróságnak (városi bíróságnak), Budapesten pedig a Pesti Központi Kei rületi Bíróságnak. A bíróság döntése végleges, ha a kifogást alaposnak találja, elrendeli a névjegyzék kiigazítását, ellenkező esetben az észrevételt elutasítja. A végrehajtó bizottságok a kifogások alapján hivatalból módosított névjegyzéket, valamint a pót-névjegyzéket május 31—június 3. között ismét 'közszemlére teszik és az utólagos felvételről értesítést küldenek a választásra jogosultaknak. Azokat a magyar állampolgárokat, akik a választók névjegyzékének összeállítása után szerzik meg a választójogot, a tanács végrehajtó bizottsága — kérelmükre — felveszi a választók névjegyzékébe. Ha a választó állandó lakóhelye a névjegyzék elkészítése után megváltozik, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó ’bizottságánál június 14-ig kérje felvételét a listára. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság igazolását arról, hogy az illető neve az ottani névjegyzékben szerepel. Akik a választás napján várhatóan nem tartózkodnák lakóhelyükön, azok június 14- ig kérjék tartózkodási helyükön a névjegyzékbe való felvételüket. Ehhez mutassák be a lakóhelyük szerint illetékes végrehajtó bizottság igazolását arról, hogy őket felvették a választók névjegyzékébe. (MTI). Felülvizsgálják az atomsorompó-szerződést Interjú Szarka Károly kü!ügyminiszter-helvettesse! Az atomsorompó-szerződés hatályba lépése. 1970. március 5-e óta eltelt őt év nukleáris mérlegét hivatott megvonni az a felülvizsgálati konferencia, amely május 5-én ül össze "Genfben. A tanácskozáson a magyar küldöttséget Szarka Károly ’külügyminiszter-helyettes vezeti, aki elutazása előtt interjút adott Tóth Ferencnek, az MTI diplomáciai tudósítójának: — Mik Toltok u atomsorompószerződés nemzetközi politikoi és jogi előzményei és melyek az alapvető rendelkezései? — A szerződés létrejöttének történelmi előzményeihez tar. tozik a Hirosimát és Nagasza- kit ért tragédia, amely teljesen világossá tette, hogy az atomháború, a nukleáris veszély elhárítása alapvető félté, tele az emberi civilizáció fenn. tartásának. Ugyancsak előzmény — az atomfegyverek elterjedése veszélyének széles körben felismerése és a javuló nemzetközi viszonyok között — az államok többségének azon készsége, hogy megaka. dályozzák az úgynevezett nukleáris proliferációt (az atom- erő-szaporulatot) s ez hosszú évek munkájának eredményeként egy széles körben elfogadható szerződéstervezet kidolgozásához vezetett. — Az atomsorompó-szerződés a második világháború után létrejött leszerelési, fegyverzetkorlátozási egyez, mények között a legfontosabb helyet foglalja el. Az ENSZ- ben első ízben 1958-ban — egy nagyon szerény határozati javaslat formájában — foglalkoztak az atomfegyverek elterjedése megakadályozásának témájával. 1962-ben indult csak meg az érdemi foglalkozás a kérdéssel a leszerelési bizottságban. Az 1963-ban létrejött moszkvai részleges atomcsend-egyezmény újabb kedvező feltételeket biztosított azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányultak. Több éves megfeszített munka után született meg az atomsorompó- szerződés tervezete, amelyet 1968. július 1-én — a három letéteményes állam fővárosá. ban — Moszkvában. Washingtonban és Londonban aláírásra terjesztettek elő. Ebből az alkalomból több mint 50 állam, köztük a Magyar Népköztársaság is aláírta az atomsorompó, szerződést.. — A szerződés lényege röviden abban foglalható össze: a szerződésben részes, nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalmak arra vállalnak kötelezettséget, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át atomfegyvert vagy nukleáris robbanószerkezetet más állam, nak. A szerződésben részes azon államok, amelyek nukleáris potenciállal nem rendelkeznek. arra vállalnak kötele, zettséget, hogy sem közvetlen, sem közvetett formában nem tesznek szert nukleáris fegyverekre és békés célú nukleáris tevékenységüket a Nemzet- loözi Atomenergia Ügynökség keretében működő biztosítási rendszer ellenőrzése alá helyezik. Az egyezmény előírásainak megfelelően ugyanakkor az összes részes állam vállalja hogy a nukleáris energia békés célú felhasználása érdé. kében a felszerelés, az anyag, valamint a tudományos és műszaki ismeretek lehető legszélesebb körű cseréjét valósítja meg. — Mennyien irtát alá, indáién ratifikálták a szerződéit, át mi tétté szulcségessó a félGivliigáiati konferenciái? — 1974 végéig összesen 107 állam írta alá az atomso- rompó-szerződést. Ez az ENSZ tagállamainak csaknem 80 szá. zalékát jelenti. Figyelembe kell venni, hogy az aláírók közül hiányoznak olyan fon. tos országok, mint Franciaország és a Kínai Népköztársaság. Ugyanakkor 83 ország ra. tifikálta a szerződést és ezzel a részesévé vált. A biztosítéki egyezményt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel 40 —45 állam kötötte meg. A közeljövőben várható, hogy további országok válnak a szerződés részeseivé. Maga a szerződés — mint ismeretes — 1970. március 5. én lépett hatályba. Látható, nemzetközi tapasztalatokkal alátámasztott tény. hogy bár egy meglehetősen elhúzódó fo. lyamatról van szó, mégis nagyon fontos, pozitív nemzetközi politikai, jogi és tudományos vonatkozású eredményekről beszélhetünk, akár a szerződés hatályba lépése előtti. akár az azt követő, fél évtizedes időszakra gondolunk. A hétfőn megnyíló felülvizsgálati konferenciára a szerződés aláírása alapján kerül sor. Ugyanis a szerződés kimondja, hogy a hatályba lépéstől számított öt év elteltével Géniben összehívják a szerződés részeseinek konferenciáját, hogy megvizsgálják, miként érvényesül a szerződés és meggyőződjenek arról, hogy a szerződés bevezetőjében foglalt célok és a szerződésben lefektetett rendelkezések megvalósulnak-e és hogyan. — A konferencia kapcsán beszélni kell arról — mondta a külügyim in iszter-helye'ttes —, hogy az atomsorompó-szerződés hatályba lépése óta fontos változások következtek be a világ nukleáris térképén. Nőtt a nukleáris hatalmak szá. ma, mint ahogyan nőtt azon államoké is, amelyek teljes mértékben rendelkeznek az atomfegyver előállításához szükséges tudományos-technikai és gazdasági feltételekkel. Ugyanakkor ezek közül számosán nem váltak az atom. sorompó-szerződés részeseivé. A nemzetközi energiahelyzetben js változások következtek be, és az atomenergia jelentősége nagymértékben megnövekedett. Az elkövetkező években az atomerőművek számának és teljesítményének a korábban vártnál nagyobb üte. mű növekedésével kell számolni. Egyes szakértői becslések szerint az atomerőművek 1980-ra hozzávetőlegesen egymillió kilogramm plutóniumot fognak előállítani. A plutónium — ismeretesen — az atombomba előállításának az alapanyaga. Belőle az egymillió kilogrammos mennyiség több mint 50 000 nukleáris szerkezet előállításához elegendő. Ezek. bői az adatokból is következik. hogy jelentősen megnőtt az atom-proliferáció lehetősége. — Milyen pozícióból, milyen cél- tol iargyal most Genfben és mit várhat a tanácskozástól ■— a Magyar Népköztársasággal együtt — a sió- dialista országok közössége? — Az atomsorompó-szerző- dés a jogok és kötelezettségek nagy gonddal kialakított egyensúlyát teremtette meg. s éppen az előbbiekben említett bonyolult helyzet indokolja, hogy szükség van a szerződés megőrzésére, öt év nem nagy idő égy — a világot átfogni kívánó — nemzetközi szerződés életében. Elegendő utalni arra, hogy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló kezdeményezés és az egyezmény hatályba lépése között 12 év telt el, szem. ben azzal a fél évtizeddel. amióta a szerződés hatályban van. Az is közismert, hogy egy széles körű nemzetközi szerződéshez való csatlakozás olykor ellentmondásos körülmények. számos politikai, katonai, gazdasági és más jellegű kérdések jelentkezése közepette megy végbe. Különösen érvényes ez az atomsorompó« szerződés esetében. — Minden akadémikus fölvetéssel szemben az eltelt öt év gyakorlatilag bizonyította be, hogy a szerződés kiállta az idők próbáját. Betöltötte alapvető feladatát. Léte. érvényesülése érezhető és pozitívan értékelhető. A szerződés lényegét jelentő alapvető rendelkezéseket. legfontosabb cikkeit a szerződés egyetlen részese sem sértette meg. Ezt és az e tényen nyugvó eredményeket még a szerződés ellenzői sem tudják kétségbe vonni. — Mi az elért, meghatározói pozitív eredményekre építjük álláspontunkat. Tehát arra, hogy a szerződés jelenlegi formájában életképes hozzájárul a nukleáris háború veszélyé, nek csökkenéséhez és erősíti a nemzetközi enyhülés folyamatát. Feladatunknak tekintjük. hogy a szerződés keretein belül, a jogok és kötelezettségek maradéktalan teljesítésével növeljük a szerződés hatékonyságát. a részes államok számának növelésével pedig erősítsük a szerződés egyete. mes jellegét. Szeretnénk, ha ez erőteljesen kifejezésre jutna a mostani genii konferencia záróokmányában i«s. Megítélésünk szerint ez a cél reális, s megfelel a szocialista országok és minden más békeszerető állam számára — hangsúlyozta az interjú végén Szarka Károly. (MTI)
