Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

( / Döntőben a dombóváriak és a tamásiak Még a múlt év november 7­én — hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója és a XI. kongresszus tiszteletére a Mun­kaügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, az Okta­tási Minisztérium és a Szovjet­unió című folyóirat szerkesztő­sége, a Lapkiadó Vállalat köz­reműködésével a középfokú tanintézetek részére: Ki tud többet a ,Szo<vjetunió’-'ból a . Szovjetunióról”. címmel orszá­gos-vetélkedőt hirdetett. A ve­télkedő nagy érdeklődést vál­tott ki.. A versenyben 250 kö­zépiskola 14 ezer tanulója vett részt, s a szurkolókkal együtt mintegy százezer fiatalt érin­tett a vetélkedő. Az országos Versengésben igen nagy szere­pet vállaltak magukra a taná­rok is. A pedagógusok fontos feladatuknak tekintették a ta­nulók felkészítését az iskolai és á területi versenyekre. Az országos döntőbe 44, egyénként négytagú csapat ju­tott be. Köztük két Tolna me­gyei is található. Döntőbe ke­rült az 516. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet, Dombó­vár és a Béri. Balogh Ádám Gimnázium, Tamási csapata. A csapatok tagjai ma Buda­pestre utaztak, ahol részt vesz­nek a televízió-vetélkedőn. Nyári készülődés a Balatonnál ' Az elmúlt évben több mint égy mi Hiú ember üdült a Bala­tonnál, s a kirándulókkal együtt — akik többnyire - -.ví* kendre utaztak a tó partjára — a hárommilliót is megha­ladta a magyar tenger nyári vendégeinek száma. Az idei fő­szezonban hasonló forgalomra számítanak. A vendégsereg ellátására megfelelően felkészültek. A húszezret is meghaladja azok­nak a száma, akik a következő napokban megkezdik nyári szolgálatukat a Balaton-part üdülőtelepein. Ä jövő szakmunkásai A „kollégiumban” A SZAKMUNKÁSKÉPZŐ jelenlegi diákotthona a TÁÉV munkásszállójában van. 187-en laknak itt, többségük három éven keresztül. Tudjuk róluk, hogy többségük „ingerszegény” környezetből jött — falusi ház. bői, ahol a tisztálkodásra, mű­velődésre nem sok ügyeimet, nem sok gondot fordíttatnak a fiúkkal, és ahonnét nem min­denki hoz igényt többre, szebbre, mint ami az ottho­niakban él. Hová kerülnek? Nem sokkal jobb körűimé, nyék közé. Pedig a munkás- szálló környéke sokat ígér: áramló levegő, nagy terek, le­hetőség a szaladgálásra, sport­ra. Pázsit, fák. Az épület régebbi felében vannak a tanulók elhelyezve. Csupasz, elkoszolódott falak, a folyosó szögletében televízió, előtte két egymásra borított iskolai szék... A szobákban, amelyeket Három ember ké­nyelmére terveztek, hatan lak. nak: emeletes vaságyakon. A szekrények viharvertek, a szé­kek egymásba rakva a sarok­ban. Nem nevezhetjük „ingergaz­dag” környezetnek. Tanulni sem lehet, mert a szobák erre alkalmatlanok. Folyosónként egy helyiség tanulószobának berendezve, de a fiúk azt mondják, ezt csak külön ké. résre nyitják ki. Van egy klub- helyiség: ez is szánalmasan ütött-kopott. sivár. Mindezt természetesen nagyon jól látják, tudják a nevelőtaná­rok és a gyerekek is. De mind. ánnvián. az újat várják, az épülő „kacsalábón forgó” kol­légiumot. a jelenlegi körülmé­nyekkel szemben ezért türel­mesek. Pedig itt nehéz meg.’ valósítani azt,' amit Bárdoni- csek János, a diákotthon veze. tőié olyan szépen írt le: .„Ne­künk és most kell felkeltenünk a tanulók érdeklődését olyan , dolgok iránt, melyek tartalma­sabbá tehetik egész életüket Harcsa István és Csicsó .Tá_ nos 15 éves szakmunkástanulók a folyosón -— néhány társuk­kal együtt — á csóróénak. Ahogy mondják: pihennek. A fiúk, a kamaszkor hatá­rán, inkább még gyerekek. Harcsa Pistát nagyszékelyi édesanyja egyedül neveli. Sző­ke, kék szemű, víz-gázvezeték- szérelőnék készüli Csicsó Jan­csi fekete hajú, fekete szemű, kölesdi gyerek, ö központi­fűtés-szerelő lesz. Édesapja, bátyja a helyi termelőszövet­kezetben fogatos, ő lesz az első szakmunkás a családban. Nagy dolog, mindenki büszke rá otthon. Majdnem négyes ta­nuló volt nyolcadikban, taná­rai ajánlották, menjen közép­iskolába. de azt „soknak” ta­lálta. „Jó lesz így. a szakmunkás­nak is van becsülete” — mondja. Pisti szeretne majd leérett­ségizni. manapság anélkül már nem lehet semmit sem dolgoz­ni — állapítja meg. Harcsa Pisti már lakott diák­otthonban. Pincehelyen. Csi­csó Jancsi még sohasem élt távol a szülői háztól. Neki fur­csa volt megszokni itt. Pista viszont örül annak, hogy csak hatan laknak együtt. Pince­helyen tizenketten voltak egy szobában. BÁR DIÁKOTTHONBAN LAKNAK, és vannak bizonyos kötöttségek — a kimenő ideje, takarodó — mégis itt kellett megtanulniuk gazdálkodni ide­jükkel. Kérdés, hogy megtanulták-e? Délután ötig elmehetnek a vá­rosba, olvashatnak, játszhat­nak.- Sokszor „haverkodással” megy el a szabad idő. mert úgy vélik, a rendelkezésükre áltó pár óra kevés, hogy vala­mibe belekezdjenek. Ezértneifi __ j árnak érdeklődési körbe, vá­rosi klubba sem. Viszont könyvtárba igen, Pistinek vagy 150 saját könyve van odahaza. Mindketten rendszeres szín­házba járók — a szálló jó­voltából. Amikor a színházra kerül a szó. mindketten felélénkülve állítják, hogy soha-soha nem hagyják abba a színházba já­rást — nagyon megszerették. A két elsős után Jámbor Győző másodéves autószerelő- tanulóval és Boros Antal vég­zős építőipari gépszerelővel be­szélgettünk a szállóban. Győ­zőék öten vannak testvérek, édesanyja elvált asszony, pe­dagógus. Antal palotabozsoki. édesapja az' állami gazdaság­ban dolgozik, édesanyja nyug­díjas. Bátyja kőműves. Mind­ketten nehezen nyílnak meg, nem szívesen beszélnek. A KOLLÉGIUMRÓL, nincs sok mondanivalójuk,. Antal mindössze annyit jegyez meg, hpgy inkább bejár majd Ba­ranya . megyéből.. munkásszál­láson nem lakik. Győző várja az új kollégiumot, ánnál. is in­kább. hiszen édesanyja most Martfűn él és ritkán tud haza­utazni. A két fiú tövábbtanűlási ter­vekkel foglalkozik és mind a ketten úgy érzik; feltétlenül el kell érniük, hogy kiváló szak­munkásnak tartsák őket leendő .munkahelyükön. „Ez á legfontosabb, nem?” — kérdezi Antal. „Gondolom, édesanyámnak elege lehet a' sok gondból, öt gyerek-' félneveléséből. Minél előbb magam akarom megke­resni a kenyereimet Arra ké­szülök,' hogy sokat fogok dől. gozni” — így Győző. A folyosón a faliújságon ka­rikatúrák: Antal művei. Mos­tanában „kapott rá” a rajzo­lásra. „Valahol tanulni kéne... kár. hogy az érdeklődési kör­ről lemaradtam.” Pár szót váltunk még a tár. sakról, mondják, vannak, akik nehezen szokták meg ezt a kis rendet is, ami itt kötelező. Az elsősök között akad, aki nem szívesem .-njosdiki ~ „n?«» JiszML. a. :rrtás.éii2iáma'<jilííá._. összecsiszolódnak egymással és megszokják a közönségben-..' élést” BsSzes'-belsö ’íürvéfiyéTveP'f-[ együtt. A tanárokat- ők is. akár eddig mindenki, dicsérik. „Onnan indultak, ahonnan mi, értenek minket, jó a kap­csolatunk,” ELKÍSÉRNEK A LÉPCSŐIG, megmutatják az utat kifelé. Kinn javában folyik a foci­meccs, a fiúk T- jövendő szak. munkásaink .— vidáman kur­jongatnak. (Folytatjuk) . VIRÁG F. ÉVA Provincializmus és közéletiség A provincializmus szó el- sődleges jelentése sze­rint olyan törekvést jelöl, amely az egész ország, az egész nemzet érdekeivel szem­ben valamely kisebb terület- ’ egység, országrész, illetve az ott lakó népesség sajátos érdekeit érvényesíti, részesíti előnyben. Egy általánosabb értelmezés szerint viszont a szemlélet, a gondolkodásmód és a szellemi látókör korlátolt, szűk voltát értjük alatta. Ez utóbbi eset­ben már nem egyszerűen a nemzeti, az országos érdek all szemben a helyi, a területi ér­dekkel, hanem magának a nemzeti érdeknek a korlátolt, a haladás és a társadalmi fej­lődés érdekeivel össze nem egyeztethető felfogásáról van szó. Ha történelmileg tekintjük, a két jelentésszféra többé-ke- vésbé összefügg. A történelmi­társadalmi folyamatok alakul­tak úgy, hogy az újkori (ipari) fejlődés centrumává a város nőtte ki magát, amely azután felforgató módon hatott a falu életének hagyományos formái­ra is. Ennek a helyhez kötött és elszigetelt falusi életmódnak a „mozdulatlansága”, majd til­takozása, „városellenes” láza­dása jelenítette meg először a dinamikus és az egyetemes­ségre törő, a helyi elzárkó- zottságot megszüntető ipari fejlődéssel szemben a provin­cializmus konzervatív, korsze­rűtlen, bezárkózott8ágra hajla­mos természetét. Ebben a megvilágításban, kontrasztban a város képviseli a feltörő ka­pitalizmust, a falu pedig a feudális maradványokat. Az iparosodási folyamat, az új vi­szonyok kialakulása a város­ban kezdődik, és innen hatol be a nehezebben .mozduló fa­lusi, vidéki területekre. Ezek kettős értelemben is ellenállást tanúsítanak a létüket bomlasz­tó folyamattal szemben; rész­ben kultúrájuknak hagyomá­nyokra épülő,, tradicionális jellege folytán, részben pedig azáltal, hogy a feltörő új erők­kel szemben a feudális múlt reakciós erői ahol tehetik, megkísérlik kihasználni a he­lyi kultúra konzervativizmu­sát, helyhez kötött nehézkes­ségét a „bűnös” város ellen. A szocializmus győzelmé- vei az egész probléma­kör új, az ellentmondások ra­dikális megoldását segítő ösz- szefüggéseket kapott. A mező- gazdaság tulajdonviszonyai­nak radikális átalakítása, a gé­pesítés, az ipari jellegű tevé­kenység terjedése egyre vi- szonylagosabbá teszi a város és a falu, a központ és a vidék korábbi társadalmi, politikai és kulturális ellentéteit. Ez a folyamat egyre inkább háttér­be szorítja, számos területen már ma is értelmetlenné teszi a provincializmusnak ezzel összefüggő tartalmát. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a csökkenő ellentmondásnak a valóságos alakulásában, moz­gásában ne kellene itt is, ott is újra meg újra számot vetni a társadalmi és kulturális-tu­dati elmaradottság és egyen­lőtlen fejlődés tovább élő nega­tívumaival, a társadalom egé­szében is esetenként érezhető formáival. De van más veszély is; a provincializmus a saját talaján fogadhat be és értelmezhet át minden, mégoly radikálisan hangzó jelszót, köztük a szo­cializmusét is! Mi több, a szo­cializmus jelszavaival az a ve­szély állhat elő, hogy a ben­nük lévő általános szocialista tartalom és eszmeiség észre­vétlenül összekapcsolódik egy adott történelmi állapot és helyzet közvetlen, ám a szo­cialista forradalom továbbvite­le szempontjából negatív tar­talmával. ' 'nnek az összekapcsolás­nak dogmatikus és an­tidemokratikus jellege telje­sen nyilvánvaló. Mégpedig ket­tős értelemben is. A provincia­lizmus, amely napjainkban éppen a közéleti demokratiz­mus kibontakozásával szemben mutatja meg igazi arculatát, gátlói tényező abban az érte­lemben, hogy a történelmi fej­lődés követelményeire védeke-' zőleg reagál: ellenáll a felvi­lágosító és öntudatra ébresztő, a társadalmi folyamatok racio­Er nális átvilágítására törekvő, változást akaró ösztönzéseknek és erőknek. De a közéleti demokratiz­mus szempontjából talán ennél is nagyobb veszély, hogy a provincializmusban, a benne rejlő ösztönösségben jó tá­maszt találhat magának a tár­sadalmi életben tudatosan fel­lépő és önös érdeket képviselő karrierista és nyerészkedő ma­gatartás is. A provincializmus „népi’,’ naivitása ugródeszkául szolgál a helyzetet tudatosan kihasználó törtetés számára. És hivatkozási alapul is. Mert a karrierizmus és a privilégiu­mokra, előnyökre törő kö­nyöklés nemcsak abban az ér­telemben demagóg, hogy sza­vakban, az új mezében lépi fel, de abban is, hogy szívesen épít a divatos előítéletekre. 17 z a magatartás így jele- nik meg és így érhet el sikereket egyelőre még. a szo­cializmusban is. Megszünteté­sének egyik fontos feltétele a provincializmus elsődleges, „népi” vagy kulturális jelent­kezésének felismerésében és terápiájában keresendő. A hol állunk? És a hová kívánunk tartani? kérdések következetes végiggondolása révén az eddi­gieknél határozottabban kell elhatárolnunk magunkat a múlt negatív maradványától. Mint egyéb társadalmi problé­máink esetében, itt is csak a következetes’ és kíméletlen végiggondolás, s az ebből me­rítő társadalmi cselekvés se­gít. HÜVELY ISTVÁN , A. Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat dolgozói az MSZMP kongresz- szusa, s hazánk felszabadulá­sának 30.. évfordulója tisztele­tére indított munka verseny második fordulójára jelentős munikafelajánlásokat tettek. Ezeket a vállalásokat az első negyedévben részarányosán ’teljesítették, illetve 1 túlteljesí­tették. A többlettermelésből adódó' nyereség nagysága meg­haladja az egymillió fprimtot, s emellett 110 ezer forint meg­takarítást' értek el.' A dombó­vári-építésvezetőség kollektívá­ja 6 helyett'kilenccel több la­kást-készített el a tervezettnél. •A jobb munkaszervezés ered­ményeként a toronydaru üze- -meltetési költségeit megtaka­rítva 110 ezer forint kifizetését tették feleslegessé. A' bonyhádi építésvezetőség dolgozói ■ egy raktárt, Szekszärdon a Petőfi Sándor utcai óvodát a váilaliaí határidő előtt 90 nappal átad­ták. A Szekszárdi Szabó Szövetke­zet majsi II. szalagjának dolgo­zói a .pártkongresszus tiszteletére (elajánlották, Hogy a termelési tervet 2 százalékkal túlteljesítik, a minőséget javítják és az osztá­lyos arányt 1,5 százalékra csök­kenők. Társadalmi munkában ki­festik a-klubhelyisé'get és'tovább 'csinosítják’ az üzem környékét. A termelés elősegítése érdekében éfciamennyi dolgozó több munka­folyamat elvégzését megtanulja. A tolnai 1. szalagon a párt- kongresszus tiszteletére meghir­detett munkaverseny eredménye­sebbé tétele érdekében Lendület néven új brigád alakult. A tagok vállalták a „dolgozz hibátlanul'* munkarendszer bevezetését, vala­mint, hogy mindegyikük öt mun­kafolyamat elvégzését betanulja. Segítik a tolnai Duna-park par­kosítását, s az 1975—76-os tan­évben 9 brigádtag megszerzi a szakmunkás- bizonyítványt. * A Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalat szocialista bri­gádjai a kongresszusi munkaver­seny második fordulójának első negyedévében szép munkasike­reket értek el. A Hámán Kató brigád a vállalt 5 százalék helyett 14,8 százalékkal túlteljesítette a lakosság részére végzett végyiisz- titás mennyiségi tervét. Bevezet­ték a „munkád mellé add a ne­ved” mozgalmat s minden vegy­tisztított ruhához egy levélkét ad­nak, melyen feltüntetik, hogy sze­mély szerint ki tisztította a ruhát. Munkájuk minőségi javulását bi­zonyítja, hogy az első negyedév­ben jogos reklamáció nem for­dult elő. • A Tolna megyei Tejipari Vállalat dolgozóinak kongresz- szusi munkaverseny-felajánlá-* sai 'között szerepel a munkavé­delmi tevékenység színvonalá­nak további növelése. A dolgo­zók ígéretet tettek arra, hogy a közlekedési .morál javítása és a jövő év elején hatályba lépő új KRESZ megismerése érde­kében . havonta KRESZ-okta- tást szerveznek. Az üzemeikben munkavédelmi - vetélkedőket rendesnek. Az újítási mozga­lom továbbfejlesztése ' érdeké­ben. újítási hónapot tartanak, illetve újítási vetélkedőt ren­deznek. Meghirdetik az „egy brigád — két újítás” mozgal­mat, s ennek megvalósításához a vállalat vezetői a brigádok­nak jelentős segítséget adnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom