Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-13 / 110. szám

vnxGPXötmmt fanfmrrrm' TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG KCDO 1975. máj. 13. XXV. évf. 110. szála. ) ARA: j 0.90 Ft. A választás és a népfront Plakátok, falragaszok hirdetik országszerte: a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlési képvi­selői választásokat 1975. június 15-re tűzte ki. Az eseményhez tartozik az is, hogy az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán módosították az alkotmány egyes rendelkezéseit, többéit között a választási ciklus idő­tartamát is. Az országgyűlés megbízatása április 25-én járt le, nyilvánvaló tehát az új választások kiírása. Kérdés azonban, hogy miért vált szükségessé a választási ciklus időtartamának megváltoztatása? A fejlett szo­cialista társadalom építésének időszakában előtérbe került a szocialista állam gazdasági szervező és irá­nyító tevékenysége, amely elsősorban az ötéves ter­vekben valósul meg. Ezeket a terveket az országgyű­lés iktatja törvénybe és ellenőrzi megvalósításukat. Ezért szükséges, hogy az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választási ciklusok összhangba kerül­jenek az ötéves tervek időszakával. Logikus, hogy a képviselők, mandátuma is egy-egy ötéves tervidőszak­ra szóljon. Ezért döntött úgy az Elnöki Tanács, hogy a képviselőket most június hónapban már ötéves idő­szakra választják meg. Társadalmunkban hatalmas közéleti aktivitás bon­takozott ki az elmúlt időszakban. Népünk egyre tu­datosabban, felkészültebben vesz részt a közös dol­gok intézésében, érdeklődik az életét befolyásoló és meghatározó politika iránt. A dolgozók mind na­gyobb ’ számban és mértékben szólhatnak bele a la­kóterület. az üzem. a szövetkezetek ügyeinek inté­zésébe, előbbre vitelébe. Jó alkalmat kínálnak a szocialista demokrácia fej­lesztésére az előttünk álló országgyűlési választások is. A bizalom felelősségre kötelez; minden tapaszta­latunk arra utal, hogy ha a dolgozóknak nagyobb beleszólási lehetőségük van a gazdálkodásba, az or­szágos, a helyi, az üzemi ügyekbe, akkor fokozódik aktivitásuk, bővül látókörük és növekszik felelősség- tudatuk. Az állámélet, a tanácsok, az üzemek, a szövetkeze­tek demokratikus intézményeink továbbfejlesztésével, a szocialista demokrácia általános kibontakoztatásá­val közelebb jutunk annak a követelménynek meg­valósításához, hogy „az állampolgárok többsége vál­jék a hatalom gyakorlásának és a közügyek intézé­sének részesévé” — amint azt a Központi Bizottság beszámolója hangoztatta a XI. kongresszuson. E nagy feladat megvalósításában jelentős szerep hárul a Ha­zafias Népfront bizottságaira és társadalmi aktivis­táira. A képviselők választása az országban mindenütt a párt vezetésével, a nemzeti egység és a párt szövet­ségi politikája jegyében, a Hazafias Népfront égisze alatt történik. E felelősségteljes munkában nagy fel­adat hárul a népfrontmozgalomra. Helyi bizottságai gondoskodnak arról, hogy a választási előkészületek és a szavazás során mindenütt érvényesüljenek a vá­lasztópolgárok jogai, erősödjék államunk, társadalmi életünk szocialista demokratizmusa. A népfront tes­tületéi tevékenyen elősegítik a választások törvé­nyes lebonyolítását, e munkában a kölcsönös bizalom jegyében együtt dolgoznak párttagok ég párton- kívüliek. Á választási előkészületek legjelentősebb fórumai a jelölő gyűlések, amelyek május 12. és 22. között zajla­nak le. J5 gyűléseken a települések lakói, az üzemek, intézmények dolgozói elmondhatják javaslataikat, vé­leményükkel segíthetik a jelöltek megválasztását. A legutóbbi választáshoz hasonlóan, most is mód van többes jelölésre. És természetesen adódik a kérdés: kit jelöljünk? Alapvető követelmény, hogy a jelölt elfogadja a népfront választási programját, vállal­kozzék annak megvalósítására, s megfelelő közéleti tapasztalattal is rendelkezzék. Nyilvánvaló követel­mény, hogy újjáválasztott parlamentünk tagjai között azok a kommunisták és pártonkívüliek foglaljanak he­lyet, akik. áldozatkész közösségi munkájukkal bebizo­nyították, hogy érdemesek a társadalom bizalmára. Június 15-én több, mint hat és fél millió válasz- tásra jogosult állampolgár lép majd az urnák elé, hogy döntsön: az elkövetkező öt évben kik vesznek részt legmagasabb népképviseleti szervünk, á parla­ment munkájában. A sikeres választást, az ország- gyűlés további munkájának fejlődését segíteni, támo­gatni közös ügyünk. Ebben nyújthat szerte az or­szágban hathatós irányítást a helyi népfront. Egy nappal a választási felhívás után Jelölő gyűlés Szekszárdon Kicsinek bizonyult tegnap délután Szekszárdon a Babits Mihály művelődési központ színházterme. A megyeszék­hely lakói, akik az 1. számú országgyűlési választási körze­tet alkotják, nemcsak a szín­házterem széksorait töltötték meg, hanem a márványterem nagy részét is. Ipari üzemek, mezőgazdasági szövetkezetek, vállalatok, intézmények dolgo­zói jöttek el egy nappal a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívá­sa után, hogy a társadalmi rendünk lényegét alkotó szo­cialista demokratizmus elve alapján megtartva jelölő gyű­lésüket, javaslatot tegyenek és fogadjanak el a Tolna megyei 1. sz. választási körzet ország- gyűlési képviselőjének szemé­lyére vonatkozóan. A jelölő gyűlés elnöke dr. Szabó Piroska jelentette be a résztvevők meleg hangú üd­vözlését követően, hogy az 1. sz. országgyűlési képviselő­választási körzet szavazásra jogosult polgárai közül több mint nyolc és félszázan van­nak jelen. A résztvevők között láttunk fiatalokat, akik június 15-én első alkalommal járul­nak majd a választási urnák­hoz. Találkoztunk számos is­mert közéleti személyiségen kívül olyan középkorú embe­rekkel is, akik 30 évvel ezelőtt voltak első szavazók. Jelen voltak természetesen a harc­edzettek korosztályaihoz tarto­zók is, akik számára külön ün-' népét jelent a II. világháború győztes befejezésének évfordu­lójához közel népünk törvény­hozó testületének újjáválasz- tására készülni. A jelölő gyűlés résztvevői nagy figyelemmel hallgatták meg Rúzsa Jánosnak, az MSZMP Szekszárd városi Bi­zottsága első titkárának elő­adói beszédét, majd ezután ke­rült sor a jelölésre. A' gyűlés résztvevői az 1. sz. országgyű­lési választási körzet képvise­lőjének ismét Péter János elvtársat, az országgyűlés al- elnökét választották meg, aki az újrajelölésben megnyilvá­nuló bizalomért köszönetét mondott. Magyar—perui megállapodás Pártküldöttség utazott a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn ma­gyar pártküldötség utazott Moszkvába. A küldöttséget Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra vezeti, tagjai: Somogyi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Buda­pesti Pártbizottság titkára és Nagy Tibor, a KB párt- és tö­megszervezetek osztályának helyettes vezetője. A küldött­séget a Ferihegyi repülőtéren Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osz­tályának veze'tője és dr. Szű­rös Mátyás, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. Jelen volt V. J. Pavlov., a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Koszigin Líbiában Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter és Luis Arias Graziani repülőtábornok, pe­rui kereskedelmi miniszter hétfőn a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban aláírta a két ország közötti hosszú lejáratú áruszállítási megállapodást. Az egyezmény az érvényben lévő kereskedelmi megállapodás keretében hosszú lejáratú ma­gánjogi szerződések megköté­sét irányozza elő, meghatáro­zott termékek exportjára és importjára az 1975—80-as idő­szakra. A perui miniszter tájékoz­tatta az újságírókat a két or­szág kapcsolatainak alakulásá­ról és a most aláírt megállapo­dás jelentőségéről. A miniszter elmondotta, hogy Peru a társadalmi tulaj­donban lévő vállalatok fejlesz­téséhez Magyarországtól kíván vásárolni különböző berende­zéseket Alekszej Koszi gin, a Szov­jetunió minisztertanácsának el­nöke hétfőn hivatalos látoga­tásra a Líbiai Arab Köztársa­ságba érkezett A szovjet kor­mányfőt és kíséretét a repülő­téren Abdusszalam Dzsallud, líbiai miniszterelnök és más hivatalos személyiségek, vala­mint a közvélemény képvise­lői fogadták. Genf Befejeződött az általános vita az atomsorompó-szerződés végrehajtásáról Genfben hétfő délbén be­fejeződött az általános vita az atomsorompó-szerződés végre­hajtásának fél évtizedes mér­legéről. A Nemzetek Palotá­jában megtartott plenáris ülé­sen Nepál. Mauritius és a ta­nácskozási joggal részt vevő Egyiptom küldöttségvezetője szólalt fék Egyiptom annak idején aláírta a szerződést, de csak abban az esetben hajlan­dó ratifikálni, ha Izrael beje­lenti csatlakozását. Izrael megfigyelői státuszt kért a genfi konferencián, de a man-' dótumvizsgáló bizottság még nem döntött ebben a kérdés­ben, Inga Thorsson asszony, az értekezlet svéd elnöke az álta­lános vitát nagyon hasznos­nak, és a bizottsági munka szempontjából iránymutató­nak nevezte. Közölte, hogy összesen 46 állam delegációja fejtette ki kormánya vélemé­nyét az atomsorompó-szerző­dés érvényesüléséről. A nyi­latkozatok kivétel nélkül ál­lást foglaltak a leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris le­szerelés mellett. A szónokok méltatták a nemzetközi atom­energia ügynökség tevékeny­ségét, különösen azt, amelyet a szerződés végrehajtásának nemzetközi ellenőrzésében ki­fejtett. Sok küldöttség felve­tette. hogy az ügynökség ter­jessze ki tevékenységét min­den atomhatalomra, függetle­nül attól, hogy azok részesei-e a szerződésnek. Elhangzott olyan javaslat, hogy alakít­sanak ki nemzetközi rendszert a békés rendeltetésű atom-. robbantások problémájának kézbentartására. Sokan szor­galmazták az atomerőművek, a reaktorok, a hasadóanyag- szállítmányok gondosabb őr­zését, jóllehet ez a pobléma túlnő az atomsorompó-szerző­dés keretein. A konferencia elnökasszo­nya végül azt a reményét tol­mácsolta. hogy az atomfegy­verek elterjedésének megaka­dályozására 1968-ban megkö­tött sokoldalú szerződés ko­moly tényezővel járul hozzá a leszereléshez, az atomfegyver­mentes világ megvalósításá­hoz. Eredményes munkát, „kö­zös nevezőre jutást” kívánt a konferencia két fő bizottságá­nak, amelyeknek május 23-ra kell befejezni ök a részletes Vitát %

Next

/
Oldalképek
Tartalom