Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-13 / 110. szám

¥7 « © T « e «9 / Ifi Különös záraaek Hétfő esti kommentárunk: Pekingben közös közleményt adlak ki a Japán Szo­cialista Párt Tomomi Narita pártelnök vezette küldött­ségének kínai látogatásáról. A delegáció útjára rend­kívül figyelemreméltó időpontban került sor. Az előz­mények a következők: Japán, amely hosszú ideig szinte minden tekintet, ben követte az amerikai politikát, a Nixon-féle nyitás után elérkezettnek látta az időt ahhoz is, hogy meg­javítsa Kínával addig — érthető történelmi és egyéb okokból — rendkívül rossz kapcsolatát. Tanaico Ka- kuei, a nemrég „Watergate”-szerű korrupciós botrány nyomán megbukott miniszterelnök elment Pekingire és 1972. szeptember 30-án Csou En-lajjal közös nyilat. kozatot írt alá. Gyakorlatilag ez a dokumentum képezte a később megfogalmazott japán—kínai barátsági szerződés alap­ját, amelyet — minden jel arra mutat — mind Tokió, mind Peking szeretne tető alá hozni. De nem egyfor­mán. A kínai vezetés a szerződés aláírását néhány he­te ultimátumszerűén az úgynevezett hegemónia-zára­déktól teszi f üggővé. Ennek lényege az, hogy Peking szerint a két ország­nak egységesen kellene fellépnie, „egy. harmadik or­szágnak a térségben jelentkező hegemonikus törekvé­seivel szemben”. Mint az Asahi Evening News és számos más japán lap egyértelműen megállapítja, ez „a harmadik ország” pekingi megfogalmazásban a Szovjetunió. Ha japán elfogadná ezt a nemzetközi élet­ben páratlan záradékot, súlyosan ártana a fejlődő szovjet—japán viszonynak, amelyre az utóbbi idő­ben több milliárd dolláros üzletkötések is jellem­zőek. Ezt a japán kabinet sem akarja. Miki Takeo április­ban Pekingbe küldte a külügyminisztérium egyik ve­zetőjét, de Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes neki is kijelentette, hogy Kínát a szerződés „csak a záradékkal együtt” érdekli. Ilyen előzmények után utazott Pekingbe az ellen­zéki szocialista párt delegációja, nyilvánvalóan azzal a megbízással, próbáljon haladást elérni ebben a To­kió számára is rendkívül kínos kérdésben. A közle­mény tanúsága szerint Narita küldetése eredménytelen volt. ________________________________ V arsói Szerződés •* Pasuk altábornagy nyilatkozata 352 országgyűlési választókerület Félidő a választási előkészületekben Konsztantyin Pasuk altábor­nagy, a Varsói Szerződés egye­sített fegyveres etői vezérkari főnökének első helyettese a Varsói Szerződés Szövetsége megalakításának közelgő 20. évfordulója alkalmából a töb­bi között kijelentette: — A Varsói Szerződés meg­bízhatóan szavatolja a szocia­lista országok népeinek alkotó munkáját. E védelmi szövet­ség megteremtésének napja — 1955. május 14. — nevezetes évfordulóként került be a tör-: ténelembe. A szerződés megkötése a szocialista országok jogos ön­védelmi lépése volt. A testvé­ri országok kénytelenek voltak hadseregeik egyesített erejét szembeszegezni az új háború előkészítésének útjára lépett nyugati hatalmak agresszív tö­rekvéseivel. A szerződést hat évvel' a NATO keletkezése után kötötték meg. Ez már ön­magában tanúsítja, hogy a szerződés megkötése kénysze­rű lépés volt a szocialista ál­lamok részéről. — Nehéz lenne túlértékelni azt az óriási szerepet, amelyet a Varsói Szerződés szervezete tölt be a reakció és agresszió erői jelien, a békéért és az európai kontinens biztonságá­ért vívott harcban. Ha az eu­rópai népek most a legtartó­sabb békés időszakot élik, eb­ben nagy érdeme van a Var­sói Szerződés szervezetének, a benne részt vevő államok ak­tív, összehangolt tevékenysé­gének. — A Varsói Szerződés had­seregeinek jelenlegi közössé­ge olyan nemzetközi tényező, amely döntő befolyást gyako­rol a béke megőrzésére és megszilárdítására. A közösség­hez tartozó ■ országok és had­seregek mindent megtesznek, hogy ne ismétlődjék meg a világháború — mondotta vé­gezetül Konsztantyin Pasuk. MOSZKVA Hétfőn, bemutatták a világ­sajtó képviselőinek a szovjet űrhajózás egyik legfontosabb műszaki létesítményét, a Moszkvától húsz kilométerre levő földi irányító központot, ahonnan a július 15-én kezdő­dő Szojuz—Apolló kísérletben részt vevő szovjet űrhajót irá­nyítják majd. BOSTON Szovjet hadihajórai érkezett vasárnao az e.avesült államok­beli Boston kikötőiébe. Hír- ügynökségek enúékeztetnek arra, hogy a második világhá­ború óta először kereste fel szovjet hadihajóra] az Egye­sült Államok kikötőit. A ná­cizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából amerikai hadihajóra] is elláto­gat szovjet kikötőbe, Le- ningrádba. SZÖFIA Hétfőn Szófiában megkez­dődtek a tárgyalások Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztár­saság államtanácsak elnöke, Sztanko Todorov, a miniszter- tanács elnöke és dr. Bruno Kreiskv osztrák szövetségi kancellár között. PÁRIZS Egyhetes hivatalos látoga­tásra hétfőn Párizsba érkezett Teng Hsziao-ping kínai mi­niszterelnök-helyettes. Kísére­tében van Csiao Kuan-hua külügyminiszter is. ÚJVIDÉK Nagy sikere van a magyar mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékeknek a 42. újvi­déki nemzetközi árumintavá­sáron. összesen ifi magyar ter­melő és külkereskedelmi vál­lalat minden eddiginél na­gyobb kiállítási területen mu­tatja be fotótablókon, makette­ken és termékeken keresztül a Magyarország felszabadulása óta eltelt harminc esztendő eredményeit. A vásár első két napján már több tízezer láto­gató kereste fel a Vadász György kétszeres Ybl-díjas építész tervezte magyar pavi­lont PEKING Az Uj-Kína hírügynökség jelentése szerint a KNK kor­mánya úgy döntött, hogy hi­vatalos kapcsolatokat létesít az európai gazdasági közösséggel és nagykövetet nevez ki a Közös Piac brüsszeli központ­ja mellé. Félidőhöz érkeztek a június 15-re kitűzött országgyűlési képviselőválasztások előkészü­letei. Az országgyűlési képvi­selők általános választásának kitűzéséről szóló hivatalos köz­lemény megjelenése után or­szágszerte választási nlakáto- kon tájékoztatták a lakosságot a választások lebonyolításának legfontosabb szabályairól. A tanácsok végrehajtó bizottsá­gai összeállították a választók névjegyzékeit, azokat hivatali helyiségeikben május 5-én közszemlére tették, s egyidejű­leg minden állampolgárt írás­ban értesítettek a névj érzék­be való felvételéről. A válasz­tói listák május 14-ig tekinthe­tők meg. A névjegyzékből történt tör­vényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegy­zékbe történt törvényellenes fél vetél miatt pedig bárki ki­fogással élhet. A kifogást má­jus 15-ig a tanács végrehajtó bizottsága titkáránál lehet írásban beadni vagy szóban bejelenteni. A kifogások elbírálása után módosított névjegy­zéket a pótnévjegyzékkel együtt a tanácsházán má­jus 31-től június 3-ig min­den munkanapon a hivata­los idő alatt ugyancsak közszemlére teszik. A választás lebonyolítására — a Hazafias Népfront javas­latára — választási szervek alakultak, illetőleg alakulnak. A törvényesség biztosítása ér­dekében az országos választási elnökség megalakulásával egy- időben — május 2-án — helvi választási elnökségek jöttek létre a fővárosban, a me­gyékben a budapesti kerüle­tekben, a nagyközségekben és a községekben. Ezekben a választási szer­vekben több mint 10 500 állampolgár segíti a vá­lasztások demokratizmusá­nak és törvényességének érvényesülését. Hozzájuk csatlakozik majd a június- 4-én megszervezésre kerülő szavazatszedő bizottsá­gok mintegy 60 ezer tagja. Te­vékenységüket valamennyien társadalmi munkában látják el. A népköztársaság Elnöki Ta­nácsa egyébként az országgyű­lési választókerületek szánját — változatlanul — 352-ben ál­lapította meg, ezek megoszlá­sa a fővárosban és a megyék­ben a következő: Budapest 07, Baranya megye 14, Bács-Kis- kun megye 20, Békés megye 15, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 26, Csongrád megye 16, Fejér megye 13, Győr-Sopron megye 15, Hajdú-Bihar megye 18, He­ves megye 12, Komárom me­gye 10, Nógrád megye 8, Pest roegye 29, Somogy megye 12, Szabolcs-Szatmár megye 20, Szolnok megye 15, Tolna me­gye 9, Vas megye 10, Veszprém megye 14, Zala megye 9. Minden országgyűlési vá­lasztókerületben a szavazások lebonyolítására öttagú válasz­tókerületi bizottság alakult. Ezekben több mint 1700-an dolgoznak a feladatok sikeres ellátása^ érdekében. A bizott­ság bírálja el a képviselő- választás szavazási eredményé­nek a szavazatszedő bizottsá­gok által történt megállapítása ellen benyújtott kifogásokat. Megállapítja az országgyűlési választókerület választási ered­ményét, kiadja a megválasz­tott képviselőknek a megbízó- levelet. A választási szervek felhív­ják a figyelmet arra, hogy ha a választó állandó lakhelye a névjegyzék elkészítése után megváltozik, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végre­hajtó bizottságától június 14- ig kérje felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakó­hely szerint illetékes végre­hajtó bizottság igazolását ar­ról, hogy a kérelmezőt a vá­lasztók névjegyzékébe fölvet­ték. Akik a választás napján előreláthatóan nem tartózkod­nak lakóhelyükön, azok a lakó­hely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától kér­jék választójoguk igazolását; Ennek alapján tartózkodási helyükön a szavazatszedő bi­zottság lehetővé teszi a szava­zást. j / A fővárosi és a megyei yá- J lasztási elnökségek — a május 12—22. között le- I zajló jelölő gyűlések után — június 5-én teszik köz­zé a képviselőjelöltek ne­vét. A szavazás június 15- én 6 órától 18 óráig tart. Az országgyűlési képviselő- választásokkal egyidőben — mivel elhalálozás, elköltözés, vagy más okok miatt egyes tanácstagi helyek megüresed­tek — sor kerül tanácstagok időközi választására is. (MTI) Számvetés Vietnamról Történelmi szakasz zárult le április 30-án, saigoni idő szerint 11.30-kor, amikor a DIFK aranycsillagos zászló­ját kitűzték az elnöki palo­tára. Befejeződött a máso­dik világháború utáni idő­szak legsúlyosabb és leg­pusztítóbb háborús konflik­tusa, ötven nappal azután, hogy az első lövések eldör­dültek Ban Me Thout tarto­mányi székhelyre, egész Dél- Vietnam felszabadult, a sai­goni rendszer maradványai kártyavárként omlottak ösz- ne. i 1 Természetesen Hosszú idő te­lik el még addig, amíg a világ­nak teljes képe lesz arról, mi­lyen hatással is volt a háború Vietnamra, az Egyesült Álla­mokra' és a nemzetközi politi­kai életre. Tény, hogy Vietna­mon szörnyű sebeket ütött az amerikaiak háborús kaland­ja. Az Indokínával foglalkozó amerikai kutató intézet adatai szerint 1961 és 1975 között hét­millió-háromszázezer vietna­mi halt meg, illetve sebesült meg. (Mintegy hárommillióra becsülik a halálos áldozatok számát!) A laoszi háború 1961 és 1974 között 80 000 polgári és katonai személy életébe került, 140 000 a sebesült. A kam­bodzsai háború öt esztendeje alatt mintegy 700000 ember vesztette életét. . , A Vietnam körül dúló ame­rikai politikai vitákban nem egy olyan „vád” hangzik el a Fehér Házzal szemben, amely szerint nem tett meg minden lehetséges erőfeszítést a sai­goni bábrendszer megmenté­séért. Minden ilyen vád kép­telenség ! Washington ember­életek és anyagi értékek tö­megét áldozta fel talajtalan in­dokínai bábrendszerek felszí­nen tartására. Attól kezdve, hogy 1961. decemberében part­ra szálltak az első amerikai egységek Vietnam földjén, 56 000 amerikai halt meg, 303 00o sebesült meg. Az Egye­sült Államok csillagászati ösz- szeget, több mint 140 milliárd dollárt fektetett tragikus végű kalandjába. Csak az amerikai­ak távozása után visszamaradt fegyverek értéke több, mint ötmilliárd dollár. Az Egyesült Államok saigoni nagykövetségének katonai at­taséi hivatala előtt (külön vá­rosnegyedet alkotott) Thieu uralma alatt hatalmas transz­parens hirdette; „Nem felejt­jük el soha a szövetséges csa­patok nemes áldozatát”. Már­mint az amerikaiak és néhány délkelet-ázsiai v csatlós állam intervencióját: fegyverrel, tűzzel-vassal próbáltak alapot teremteni a népszerűtlen sai­goni rendszernek. A kormányzattal szemben álló amerikai kongresszusi kö­rök fényt akarnak deríteni ar­ra, milyen okok idézték elő az amerikai politika kudarcát, a saigoni rendszer szégyenlete­sen gyors összeomlását Az ugyanis mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy ameri­kai támogatás nélkül Thieu rendszere eleve halálra ítélte­tett. Mégis, Washingtonban nem keyesen tápláltak illúzió­kat a saigoni rezsim „viszony­lagos állóképességét” illetően. Hisz végül is, amikor 1973 ele­jén az amerikai inváziós egy­ségek utolsó csoportja is ösz- szecsomagolt, Thieu hadserege nem kevesebb, mint 600 ultra­modern vadászbombázóval, 900 helikopterrel,- tankok és tüzér­ségi egységek ezreivel, jól ki­képzett és felfegyverzett 700 ezer katonával rendelkezett. És ráadásul a saigoni ármádia mögött — párizsi egyezmény ide, párizsi egyezmény oda — mindvégig ott álltak az ame­rikai ‘ katonai és rendőri ta­nácsadók, a ClX egész hatal­mas gépezete. Természetesen zavaró és roppant kínos feladat most magyarázatot adni arra, mi­ként omolhatott össze kártya­várként ez az éveken át fel­épített, „vietnamizált” rend­szer az első olyan pillanatban, amikor az Egyesült Államok nem tudott többé hagyomá­nyos módon, tehát nyílt be­avatkozással védence segítsé­gére sietni. A washingtoni hivatalos mérlegkészítésnek számolnia kell a vietnami vereség belső, traumatikus hatásával is. „A háború az amerikai történelem múlt századának legszomorúbb fejezete — állapította meg a Newsweek Című politikai heti­lap — és meg évekbe telik, amíg világosan felmérhetővé válik, mint jelentett Vietnam­nak és Vietnam mit jelentett Amerika számára. Gyakorlati­lag szertefoszlott az amerikai­ak hite vezetőiben, és sokan most meg vannak győződve arról, hogy kormányuk félre­vezette és becsapta őket”. Alig­ha véletlen, hogy nyilvános ál­lásfoglalásaiban Ford elnök és Kissinger külügyminiszter is igyekszik kerülni a vereség ki­fejezést, s a kudarc súlyának kisebbítésére törekszik. Kétségtelen azonban, hogy a valóságos kiutat kizárólag az amerikai politika átértékelése jelentheti. Erre az említetteken túl más nyomós okai Is vannak a Fehér Háznak. A vietnami háború egykori kiszolgáló bá­zisa, Thaiföld az amerikai tá­maszpontok felszámolását kö­veteli. Ugyanerre szólította föl az amerikaiakat Malik indo­néz; külügyminiszter is. GYŐRI SÁNDOR 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom