Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-03 / 78. szám
Kiváló pÉrtfnunkáért emlékplakettet adtak át Átadták a KISZ KB vándorzászlaját A pártmunkában hosszú időn keresztül eredményesen kifejtett tevékenysége elismeréséül „Kiváló pártmunkáért” emlékplakettet kapott tegnap huszonöt Tolna megyei kommunista. Az emlékplaketteket a megyei pártszékházban Horváth József, a megyei párt- bizottság titkára adta át. Az átadás előtt megemlékezett arról az áldozatos és eredményes munkáról, amelyet a pártaktívák az elmúlt időszakban végeztek, különös tekintettel a XI. kongresszusra való felkészülésben. Méltatta a kitüntetettek tevékenységét, beszélt a további tennivalókról, s kifejezte, a párt tovább is kiemelten épít a legjobbak, a legaktívabbak munkájára. Az ünnepségen részt vett dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője is. Az emlékplakettet kapták: Németh József, Petővári József, Máté József Hegyi Sán- dorné. Várni István. Körösztös Györgyné, Kaszás Imréné,' Ba- barczai István, Csordás János, Baka István, Szeiff Ferenc, Garami Férencné, Precz József, Oláh József, Fehér Lászlóné, Szászvári Lajos, Dévai Lajos, Józsa József, Venter Józsefné. Radó József, Seres János, Milánkovics György. Ménesi Sándor. Bechtel Henrik és Bardócz László elvtár- sak. , lecskáról, Szoboszlai Máténé gyönki óvónő. Szabó Imre kitüntetését Dombóváron adják át. A Szocialista Kultúráért kitüntetést Balázs István dombóvári zenepedagógus kapta. Kiváló dolgozó címet egy, miniszteri dicséretet tizenöt dolgozó kapott. A megyeszékhely több üzemében, vállalatánál és intézményénél emlékeztek meg a felszabadulás 30. évfordulójáról. Az ünnepségek során, munkájuk elismeréseképpen számosán részesültek Kiváló dolgozó kitüntetésekben. Á Gelkánál ketten kapták meg a Kiváló dolgozó címet. Heten lettek kiváló népi ellenőrök és öten a Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója kitüntetés új tulajdonosai. Ma. tovább folytatódtak a helyi ünnepségek, melyeken az elismerő tisztelet a munkájukat kimagaslóan végzők felé fordul, azok felé, akik népünk, államunk anyagi megbecsülése mellett érdemesek a kiemelt erkölcsi megbecsülésre is. tetésben, dicséretben és jutalomban. Megyénk állami tűzoltói közül négyen kaptak miniszteri kitüntetést, további harmincán soron' kívüli előléptetésben, dicséretben és jutalomban részesültek. Tagnap délután Szekezár- don Varjas János, a KISZ MB első titkára nyújtotta át ünnepélyes keretek közt a BHG szekszárdi kapcsológépgyára üzeimi KlSZ-szervezebének az elmúlt évben végzett eredményes KlSZ-munikáért a KISZ KB vándorzászlaját. Tegnap délelőtti ülésén fő napirendi pontként a tanács műszaki, osztályának tevékenységét értékelte a városi tanács végrehajtó bizottsága Szek- szárdon. Sztárcseviity Ervin írásos [beszámolója felett^ hosz- seú eszmecsere és vita alakult ki, melyben részt vett a Végrehajtó ibizottság tagjain kívül Fábián Imre, a megyei tanács építési osztályának vezetője is. Utóbbi megállapította felszólalásában, hogy míg a tanács műszaki osztályának tevékenységét korábban a hanyagság, felelőtlenség és a törvénysértő 'határozatok jellemezték, a helyzet végre változóban van. Az oáztály kicserélődött gárdájának azonban hosszú és lelkiismeretes betanulási időre van szüksége ahhoz, hogy valóban eredményesen működhessen közre a megyeszékhely életének ^üzemeltetésében”. A vb-tagok hangsúlyozták, hogy ezen a téren a kulcsfontosságú osztálynak Ma délelőtt hasonló ünnepségre kerül sor a dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban, ahol hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen adják át az iskola. KISZ-szervezeténels a KISZ KB vándorzászlajáfc, j minden támogatást meg kell adni, valamint a tanács vezetői és az osztály között olyan kapcsolatok kialakítására törekedni, melyhez 'hasonló a megye másik városaiban^ Dom- bóvárott már megvalósult. Ä végrehajtó bizottság tag-- jai meglátogatták az ügyfél- szolgálati irodát és elismeréssel nyugtázták dr. Bősz End- réná v.b-titkár beszámolóját^ mely szerint az iroda máris beváltotta a hozzáfűzött re-» menyeket és jól szolgálja a lakossági igények kielégítését; A vb elfogadta a Városgazdálkodási Vállalat által előter- i jesztett lakóház-felújítási keretmódosításokat. Az erre szánt összeg, részben az új tűzrenriészeti szabályok miatta tetemesen növekedett. Jóváhagyták a szemétszállítási körzetek kibővítését, mely immár a város 123 utcáját és terét érinti. Meghatározták azokat az utcákat, .épületeket és foöiy zeteket ás, melyekben, az állat- tartás tilos, 1 li "V/.V- O.V3 Népművelők, KISZ-aktívák kitüntetése Tegnap délelőtt Szekszárdon. a KISZ megyei bizottságán KISZ-aktívákat és fiatal népművelőket, pedagógusokat tüntettek ki. , ’ KlSZ-érdemérWiet kapott Illés Szilárd, a dombóvári Láng Gépgyár dolgozója és Horváth Tibor a szekszárdi TOTÉV-től. aki Budapesten veszi át a kitüntetést. Kiváló ifjúsági vezető lett kilenc fő, nyolcán aranykoszorús KISZ-jelvényt kaptak. Huszonöt KISZ-tag személyi dicsérő oklevelet, huszonhárom KISZ-szervezet szervezeti dicsérő oklevelet kapott. Uttörővezető érdemérmet kapott Tancz Józsefné szekszárdi. Schulcz Ádám sza- kadáti. Nagy Lajos szakcsi pedagógus és Magyarszéki Endre Dombóvárról. Kiváló úttörő vezető és Kiváló ifjúvezető jelvényt négyen-négyen kaptak. Az oktatásügy kiváló dolgozója lett dr. Egyed Pálné gyógypedagógus Szekszárdról. Kovács Józsefné bonyhádi óvónő, Riba Gyuláné tanárnő BeRendőrök, tüzelték kitüntetése Az Elnöki Tanács a felszabadulási jubileum alkalmából Hideg Mihály rendőr alezredesnek a Kiváló szolgálatért érdemérmet adományozta. Megyénk hivatásos rendőrei közül tizenhatan részesültek belügyminiszteri kitüntetésben, harmincötén soron kívüli előlépSzekszárd A városi tanács vb ülése 30 év^30 történet öt évvel a felszabadulás éve után, 1930-ben, 17 éves fejjel párttagként kezdtem el dol_ gozni. Előbb brigádvezető voltam a Paksi Állami Gazdasághoz tartozó Andráspusztán, majd megszereztem a munka mellett a mezőgazdasági technikusi képesítést. Voltam aztán pártmunkás, majd tanácsi alkalmazott. így, lenne több elmondani való történetem, de hadd mondjam inkább azt, Bmit most élek Bonyhád nagy, község tanácsának elnökeként, mert ez szép is, nehéz is, mellette nemcsak egyszerűen közigazgatási, hanem politikai munka, ami naponta próbára teszi velem együtt mindazokat, akik tanácsi tisztségviselők a tanácstörvény hatályosulásá- nak, egyben a tervidőszak kezdetének első éve óta. 1971. február 2-án lettem a nagyközségi tanács elnöke és legföljebb sejtettem, munká, ban mi vár rám. Elsőrendű feladat volt a felállás után megfelelni a tanácstörvénynek, mely új alapokra helyezte a tánácsok tevékenységét. Az sem volt mellékes, hogyan indítjuk a IV. ötéves tervet, sikerül-e Bonyhád fejlődését minden addiginál intenzívebbé tenni? Mindannyiunkat lelkesített, hogy a korábbi évi 5 millió forintos fejlesztési alap, tehát 25 millió helyett 101 millióval gazdálkodhatunk, megteremtve ezzel a várossá levés alapfeltételeit is. De ne_ kém személy szerint soha olyan keserves évem nem volt dolgozó emberként, mint amilyen 1971. volt. Alig köszöntött ránk a nyár, csődöt' mondott a vízszolgáltatásunk, csak este 10- től hajnalig adtak megfelelő bőségben vizet a csapok. Rövid két hét alatt több mint félszázan reklamáltak ebben az ügyben, aminek magam is szenvedője voltam. Nem lehetett tétovázni. Nekiláttunk és 1972. végéig — tizenkétmilliós költséggel — fúrattunk újabb három kutat, építtettünk egy hidroglóbuszt és 16 kilométerrel meghosszabbíttattuk a vezetéket. A vízzel azóta nincs gondunk és remélem nem is lesz egyhamar. Viszont, alig-, hanem a vízszegény nyárnak köszönhetem, hogy sokan ismernek, mert sokan „áldották” akkor a nevemet. Hát persze tanácselnökként nemcsak úgynevezett nehéz napjaim voltak, jutott az örömből is. Bár ez sem lehet maradéktalan, mert a fejlődés minden újabb eredménye újabb igényeket sorol a községpolitika napirendjére. Itt van például a lakásépítés. Míg korábban Bonyhádon nem volt állami lakásépítés, a IV. ötéves tervünkben szerepelt célcsoportos beruházásként 150 lakás megépítése. Ez év végéig elkészül 171 lakás, de mégsem örülhetünk zavartalanul a sikernek, mert amikor a 150 lakás építését terveztük, volt 123 jogosként nyilvántartott lakásigénylőnk. Ma 400 a lakásra jogosultan várakozók száma! összességében egyébként 800-nál több lakás épül Bonyhádon a negyedik ötéves tervben az ismert építkezési formák alkalmazásával. Húsbavágó gondként nehezedett ránk az óvodai férőhelyek hiánya és boldogok voltunk, amikor 1973. végére sikerült a vállalatok, üzemek, szövetkezetek hozzájárulásával átadni az új 100 személyes óvo_ dát. Valamikor fontos hely- történeti adalék lehet, hogy a tanácson kívül senki sem hitt igazán a társadalmi összefogás erejében. Hosszasan tárgyaltunk, érveltünk, mindenütt szívesen láttak bennünket, mire sikerült bizonyítani. Ma ott tartunk, hogy újabb 150 férőhelyes óvoda építéséhez rendelkezésünkre, áll 2 millió forint. De hogyan is mondják? Cukornál is jobban kell az óvoda! 1971 óta 1800 fővel növekedett a nagyközség lakossága. Lélekszámúnk meghaladja a 14 ezret. Magas nálunk az iparban foglalkoztatottak száma és ez külön rangot ad az ellátás szervezésének. Csak ez év első két hó_ napjában született 40 gyerek! De, ahogyan gyarapodunk, úgy növekednek a fejlesztési feladatok. Itt jegyzem meg, hogy nem tudjuk eléggé köszönni a megye vezetőinek megkülönböztetett figyelmét és segítőkészségét. Igyekszünk is rászolgálni. Hogy ez menynyire nemcsak szó, elmondom, hogy 1971-ben még félmilliót sem tett ki a lakosság által végzett társadalmi munka értéke. Ebben az évben elérjük a két és fél milliót, ami pedig a fejlesztési tervünket illeti, 30 százalékkal teljesítjük túl! Mit mondjak? Szép munka, nágy megtiszteltetés tanácselnöknek lenni, de néha csakugyan igen keserves. Vegyük csak az érdekek egyeztetését ... nyugodt lelkiismerettel merem jónak nevezni a tanács és a lakosság kapcsolatát, a tanács és a nem tanácsi szervek közötti munkakapcsolatókat úgyszintén. Mégis bonyolult dolog egy mederbe terelni az akaratot, hogy’ közakarat legyén és az érvényre jutó igény megegyezzék a lakosság, a különböző szervek és a népgazdaság érdekeivel! Szoktuk mondani, hogy minden, ami kell, itt keli Bonyhádon,” de meg kell keresni minden megvalósítás helyét a sorrendben! Több a pénzünk, ezzel együtt a felelősségünk is, mert ésszerűen, célszerűen, takarékosan kell gazdálkodnunk. Bonyhád. nagy leckét kapott 1 ebben - a tervidőszakban; megteremteni a várossá levés feltételeit... A feltételek a művelődési- ház .kivételével már. adottak. De a tennivalók java .mégis csak .ezután következik. 'Májusban tárgyalja meg a nagyközségi tanács a részletes rendezési tervet, mely többek között a leendő városközpont kialakításának felada-1 tait is tartalmazza. Különben, számomra külön Is emlékezetes lesz a felsza-' badulás 30. évfordulójának éve. Ősszel államvizsgázom a ta-’ nárképző főiskola történelemszakán és a szakdolgozatomat, mely Bonyhád közművelődéséHuszonheiedik történet Elmondja: Soczó Lajos. Született: Endrődön, 1933. február 17-én. Állandó lakása: Bonyhád, Perczel *Mór u. 60. Szakképzettsége: mg. technikus. Beosztása: tanácselnök. Munkahelye: Bonyhád, nagyközségi Tanács. Édesapja foglalkozása: nyugdíjas tsz-tag. nek 1952—62 között eltelt 10 évével foglalkozik e hónap végéig kell leadnom. Közben filozófiát is tanítok a Marxizmus —-Leninizmus Esti Egyetemen.’ Hogyan győzöm? Röviden nem tudom elmondani, de valami fontosat azért mondanék, azok helyett is, akiknek, mert kommunisták, nem elég csak a munkájukkal járó lekötöttség. Úgy gondolom, addig kell egy embernek sokféle hasznú dolgokat csinálnia, amíg úgy. érzi, hogy győzi. Amikor úgy látja, hogy amit vállalt nem megy. meg kell mondani becsülettel, mert új erővel más állhat akkor a helyére. Tes- sék-lássék módon élni, dolgozni nem lehet! Van-e dédelgetett vágyam? Hát hogyne lenne! Szeretném megélni az ezredfordulót és megismerkedni például azokkal. akik az akkori Bonyhá- dón lesznek sorosak a város- fejlesztés munkájában. Érdekel, hogy nekik milyen gondjaik lesznek, hogyan oszthatják meg ezeket a gondokat a lakossággal? Egyszóval érdekel. hogy az ezredforduló tanácselnökének mitől fáj majd a feje és akad-e olyasmi, amj miatt bennünket, maiakat nem, éppen elismerő hangon emlegetnek? FELJEGYEZTE: LÁSZLÖ IBOLYA .
