Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-30 / 76. szám
magazin*magazin «magazin A kis hangya a nagy építész r Karl von Frisch Nobel-díjas ausztrál etológus véleménye szerint a természet titkait nem lehet sematikusan magyarázni: számos rovar, madár és más teremtmény viselkedésének elemzésével, a tanulás és az egyéni tapasztalt szerepével foglalkozik az állatvilágban. Az Állatvilág építészei című 306 oldalas könyvében a 88 éves tudós részletesen elemzi az állatok legambiciózusabb építményeit. A meleg tengerekben élő egyik halfaj ta agyagkorsósze- rű házaitól bizonyos majomfajták faágakon megépített búvóhelyéig Frisch igyekszik feltüntetni a legfontosabb állati építmények legfőbb jellemzőit. Véleménye szerint az állatvilág legtehetségesebb építészei a termeszek. Vannak olyan fajták, amelyek 8 méter magas lakóhelyet is építenek maguknak. Ez emberi méretekre átszámítva másfél kilométeres felhőkarcolónak felel meg. Emellett azonban a vidékeken, ahol sok az eső, a termitadombokat afféle eresz- csatornával építik, az ausztráliai sivatagokban pedig északdél irányú, bárdra emlékeztető alakú termitadombok épülnek. Előfordul, hogy az afrikai sivatagokban bizonyos termeszfajták 40 méter mélyre is lefúrnak a földfelszín alá, Ez a közművesítési munka — jegyzi meg von Frisch —• külön elismerésre méltó, ha meggondoljuk, milyen kicsiny állatról és milyen nehéz terepről van szó. Ugyancsak érdekesek, bár nem ennyire bonyolultak a különböző madárfészkek. EgV cinkefajta olyan ágon függő fészket csinál magának, hogy akár csizmaként is használhat-, ja. A szövőmadár fészke rendkívül nehéz munkával készül. De megéri a fáradságot, ugyanis, ha a nőstény észreveszi, hogy a hím nem elég szakértelemmel'szövi a fészek szálait, nem fogadja el udvarlását és rákényszeríti arra, hogy elölről kezdje a munkát. Van egy törékeny kis madár, amely fejlett esztétikai érzékkel rendelkezik. Más madaraktól eltérően a hím állat kizárólag hódítás céljából épít fészket. Ezzel akarja meghódítani a nőstényt. A fészket a lehető legjobb ízléssel díszíti: színes virágokkal, magokkal, papagájtollal, üvegdarabokkal vagy más egyéb csillogó tárgyakkal. Amikor a fészek teljesen elkészül, a hím állat feketeáfonya levelével ki is festi a fészek belsejét. Ezután kissé távolabbra repül és kritikus szemmel nézegeti művét. Ha elégedetlen a munkájával, képes mindent elölről kezdeni. Az udvarlás akkor ér véget, amikor a nőstény bevonul a fészekbe és „házasságot köt” : az építészszel. A későbbiek során a nőstény . egy másik fészket épít, amely házastársi és gyermek- nevelési ’ célokat szolgál. Könyvében Frisch leszögezi, hogy bizonyos szerszámok terén az állatok sok ezer évvel megelőzték az embert. Egy rovar lárvája régóta ismeri a halászhálót. A pók jóval előbb felfedezte a selymet, mint ahogy Marco Polo megérkezett a Távol-Keletre. A darazsak évszázadokkal előbb gyártottak papírt, mintsem az ember megtanult volna írni. Sem egyetlen állat, sem az ember nem tudta „lekopírozni” a méhek zseniális tervezői és építészeti munkáját. A hatszögű sejtek tökéletes térkihasználást tesznek lehetővé. Ezeknek a pehelykönnyű építményeknek az erősségét bizonyítja, hogy az üresen mindössze 40 gramm súlyú lépben 2 kiló méz is elfér. A tervezés pontosságát pedig az mutatja, hogy a viaszfalak vastagsága 0,073 milliméter, mindössze 0,002 milliméter tűréssel. „Ez pedig nem a véletlen műve — mondja von Frisch —. hanem egy rendkívül kifinomult munka eredménye.” Kézzel hajtott háromkerekű Pingvinek — két lépésnyire az egyenlítőtől Singapore nyugati részén az egyik domboldalon van az állatkert madárháza. A hozzátartozó kert egyik részében pingvinsarkot rendeztek “be, ahol állandó a kondicionált levegő segítségével fenntartott antarktiszi mikroklíma. A pingvinek jól érzik magukat a mesterséges hideg.1 tiltok esőköpenyben Áz ausztráliai gazdálkodók polietilén vagy polipropilén hártyából készült, sajátsze- rűen „összeszőtt’ könnyű esőköpenybe öltöztetik juhai- kat. A ritka szövésű anyag nem akadályozza meg a bőr- felület légzését, de meleget tart, s ezáltal megkönnyíti a fiatal állatok telelését. A legfontosabb az, hogy megóvja szőrüket a szennyeződéstől. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a „polietilén-csomagolású” juhok átlagos súlya 1—2 kilóval nagyobb a többiekénél, s gyapjúk hasonlíthatatlanul tisztább. Jelentősen csökkentek a gyapjú mosásának és tisztításának költségei. Az Ausztráliában tenyésztett juhok száma 200 millió körül mozog; az „esőköpeny” bevezetése már eddig is nem csekély haszonnal járt 1975. március 30, ben. Az állatkert dolgozói állandóan abban reménykednek, hogy a pingvinházban hamarosan megjelennek az utódok, ami pedig komoly esemény lesz, hiszen ritkaság az utód rabságban tartott pingvineknél, különösen „két lépésnyire az egyenlítőtől”. Orvosi hírmozaik A BOLONDOK FELE EGÉSZSÉGES Chesterfield Smith doktor, a gyengeelméjűek jogvédelmére alakult bizottság elnöke kijelentette, hogy az elmegyógyintézetekbe zárt betegek legalább felének semmi keresnivalója ezekben az intézményekben. SZOPTATÁS ÉS TUMOROK Sokszor előfordul, hogy szoptatáskor a csecsemő határozottan elutasítja az anya egyik mellét. A philadelphiai Harry Goldsmith professzor véleménye szerint ez annak a jele lehet, hogy az anya mellében tumor van kialakulóban. A DOHÁNYOSOK TÜDEJE A dohányfüst a fiatalok tüdejében is romboló hatást fejt ki. Erre a megállapításra jutottak az egyik amerikai kórházban, ahol 25 éven aluli fiatalok két (dohányosokból és nem dohányosokból áUó) csoportját vették vizsgálat alá. V alamennyi dohányos tüdejében és légútjaiban patologikus elváltozásokat észleltek. A nemdohányosok körében a kísérleti alanyoknak mindössze 25 százalékánál találkoztak hasonló elváltozásokkal„ .. ^ Villamosság spenótból Egy japán kutatóintézetben felfedezték, hogyan lehet a napenergiát spenót felhasználásával villamos energiává alakítani. Felfedezték, hogy ha a spenótból és más növényből kivont tiszta klorofilt vékony filmréteggé alakítják, fényérzékeny vezetővé válik. Ha ezt a filmréteget napsugárzásnak teszik ki, nagyobb hatásfokkal és gazdaságosabban termel elektromosságot, mint azok a napelemek, amelyekkel eddig kísérleteztek. Újfajta járművet készített egy olasz mérnök a mozgás- szervi betegségben szenvedők közlekedésének megkönnyítésére. Ez tulajdonképpen a há- romkerekűneli — a triciklinek — kézi hajtásúra átalakított változata. A kormány helyén vannak a hajtókarok, amelyeket a beteg a képen látható módon kézzel forgat. A kormányzás is e hajtókarok el- fordításával történik, a fékezést viszont a jobb láb talpa alá eső pedállal hajthatja végre a jármű utasa. Az ülés magassága és a hajtókeréktől való távolsága a vezető testméreteinek megfelelően szabályozható. Mivel a jármű nem kontrafékes csapágyazású, el-! lenkező irányú hajtással hát-* rafelé is haladhat. A megfordulás jóformán helyben végrehajtható a kézzel hajtott tri- cikliveL E háromkerekű jármű kisebb méretű yáltozatait gyermekek részére hozzák forgalomba. A nem mogássérült fiatalok számára is megfelelő közlekedési eszköz a kézzel hajtott tricikli. Amellett, hogy kitűnő karizomerősítő, nem alkalmas a nagy utcai forgalomban való száguldozásra! így a gyermekek számára biztonságosabb, mint a kétkerekűi „testvérei”. i A tokiói polgármester rendeletére mostantól fogva havonta két „kimenő napot” biztosítanak az állatkert lakóinak, hogy kipihenjék az embereket. Ugyanis a szakemberek felfigyeltek arra, hogy hétfőnként az állatok rendkívül idegesek és ingerültek. A gorillák homokkal dobálják meg a ketrecük előtt bámulókat; az elefántok és a tengeri oroszlánok igyekeznek vízzel lefröcskölni a legtolakodóbb látogatókat és a fókák sokáig tartózkodnak a víz alatt. Magatartásuk magyarázata az, hogy nagy „pszichológiai megterhelést” jelent nekik a vasárnap, amikor a legnagyobb a látogatók száma. Éppen ilt az ideje Catherine Krupgel, 105 éves ausztrál asszony elhatározta, hogy felhagy a dohányzással. „Hat éves korom óta füstölök — jelentette ki —, de úgy érzem, éppen itt az ideje, hogy leszokjam róla”. „Malacságok” Szeged környékéről Bálint Sándor néprajztudós évtizedeken át gyűjtötte, vizsgálta a Szeged környéki disznó- tartás népi hagyományait, az ahhoz fűződő szólásmondásokat a világhírre szert tett szalámigyártás ismeretlen mozzanatait. Kutatásai szerint az első rúd itthon készített szalámit még „olaszkóbász”-nak hívták s a hazai gyártást elindító mintát Itáliában katonáskodó legényeink hozták. A kezdeti „szériák” azonban nem sok jóval bíztattak: csakhamar megpenészesedtek. Egy szappanfőzés alkalmával derült ki. hogy a penész a jó készítmény egyik legfontosabb előfeltétele. Tovább folyt hát a gyártás, s eleinte fűszerül kizárólag fokhagymát és majoránnát használtak. A fogyasztók viszont csak a paprikával ízesített termékeket keresték. Pick Márk már olyan „szglámimestert” alkalmazott, akinek kisujjában volt a mesterség minden csín- ja-bínja: Obranovics Sztojkó jött rá Szegeden elsőnek arra. hogy az ínyencfalatoknak száraz légáramlat kell. Ezért még álmából is felkelt a szél járást figyelni, s nedves szél vagy köd esetén „ablakzárlatot” rendelt el. A szegedi professzor levéltárakban végzett .vizsgálódásai arra is fényt derítettek, hogy a disznóval és a malaccal kapcsolatos, többnyire országszerte ismert szólásaink zöme a Tisza-parti nagyvárosból származik. Már a város nagy szülötte. Dugonics András is így fogalmazta meg az aranyigazságot: „Disznónak, fösvénynek holta után van haszna”. De az olyan közismert mondások bölcsője is itt ringott, mint „sok lúd disznót győz”, „aki kor-' pa közé keverödik, mögöszik a disznók”, éhes disznó makkal álmodik”. Az illetlenül bizal- maskodót is itteni szólásmondással utasítják rendre: „nem őriztünk egymással disznót”. A sértegetőket így regulázzák meg: „ha ker»l embör, más sé disznó!”; aki pedig lapít arra azt mondják, hogy „hallgat, mint süket'disznó a búzában”. A barátságosan összebújók- ról azt tartják, hogy „összebúttak, mint a szogeny embör malacai.” A katonásan haptá- kóló „összeüti a bokáját, mint a sovány disznó° Aki türelmesen hallgat szidáskor, az „állja a szidást, mint malac a vakarást”. A párját megtaláló eladólányról pedig az a vélekedés ,h~°?y~ alac tanéi magának dörgöl lodzo fát» Pihenőnapok az állafkertben
