Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-12 / 60. szám

Ivo Andrics a magyarok kedvelt írója ísholaerettseg és ishoíaeiSkéssíto Hogyan segítik az új tané? elsőseit? Országszerte folyik az álta­lános iskolák leendő első osz­tályosainak beiratása. A kö­vetkező tanévben 160 ezer el­sős kezdi meg tanulmányait, néhány ezerrel több, mint ta­valy. A fővárosban 22 ezernél több kisdiákot várnak. Tolna megyében 3600-an kezdik meg tanulmányaikat — ötszázzal kevesebben, mint tavaly, Á szeptemberben első osz­tályba lépő gyermekek kötele­ző orvosi vizsgálaton vet­tek részt, ahol megállapították, hogy iskolaérettek-e. Iskola­érettnek az tekinthető, aki tes­tileg, szellemileg elérte azt a szintet, mely képesíti az isko­lába járással, a tanulással együttjáró terhelés károsodás nélküli elbírására. Tolna megyében Béres Sán- dorné, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának tanul­mányi felügyelője foglalkozik a leendő elsősökkel. — Hogyan oldották meg a megye területén az iskolaérettségi lingal» tokát? — Az új elsősök 83,9 száza­léka jár óvodába. Szervezetten, óvodai keretek között történik ezeknek a gyerekeknek az is­kolaérettségi vizsgálata, a ta­valyihoz hasonlóan májusban. A fennmaradó 14 százalék szülőjével keresi fel az iskola­érettséget megállapító orv cet. — Sikerül-« a megyében mírcius közepéig lebonyolítani a boiratésw balt — Tervszerűen halad a be­iratkozás. minden bizonnyal befejeződik március 15-ig. Budapesten és egyes vidéki városokban — ahol a feltéte­lek biztosíthatóak — kísérleti jelleggel az orvosi vizsgálatok kiegészülnek lélektani-pedagó­giai vizsgálódással is, amely arra irányul, hogy képes-e a gyermek megfelelni az iskolá­ban reá váró feladatoknak. A fejlődésükben időlegesen visz- szamaradottaíkat — az érintett szülők egyetértésével — 12— 15 személyes, úgynevezett kor­rekciós osztályokban helyezik el, ahol az első osztályos tan­tervi anyagot a lehető legked­vezőbb feltételek mellett tanít­ják. — Működ»-« Tolna ■ egyéb ee Mfen oulélyt — Szekszárdon és Bátaszé- ken megközelítően jó feltéte­leket tudtunk teremteni és így lehetőség nyílott kísérleti kor­rekciós osztály indítására. Fo­lyamatosan útmutatást kaptak a pedagógusok a minisztérium­tól, s a szakfelügyelet is ál­landóan segítette munkájukat. Dombóváron — tanteremprob­léma miatt — nem sikerült létrehozni eddig ilyen osztályt, de nem vettük le a napirend­ről, Az óvodába nem Járt gyere­keknek is megkönnyítik és biztosítják az átmenetet az általános iskolába, előkészítő foglalkozások szervezésével. Azok a szülők, akiknek gyer­meke nem járt óvodába, a be­iratkozáskor tájékozódhatnak, hogy hol indul gyermekük szá­mára iako laelőkészítő foglalko­zás. — Ere* a Mm« bí ■ halyiat ■» Sfénkbaat — Az első iskolaelőkészítő- ket cigányoknak indítottuk, Dunaszentgyörgyőn 15 és Bölcskén 8 gyermekkel még január tizenötödikén. A be­iratások befejeztével, március tizenötödikén indul az iskolás korúak előkészítő foglalkozása szerte a megyében. Kísérlet­képpen beindítjuk az össze­vont osztályok mellett szerve­zett iskolaelőkészítőket is. Ki­lenc csoportot terveztünk, ugyanis a kis településeken nincs óvoda, az iskolás korúak előkészítését azonban valami­lyen formában meg kell olda­ni. Ily módon már az elmúlt tanévben 73 gyereket készítet­tünk fel az általános iskolá­ra, ebben az évben pedig 9 csoportban 60 gyereket készí­tünk fel. Tavaly összesen mint­egy száz gyerek vett részt is­kolaelőkészítő foglalkozásokon, ez a szám bizonnyal emelked­ni fog. Síé­Á Naprendszer keletkezése régóta foglalkoztatja a nagy- közönséget, s a kutatókat is, és napjainkban már világos válaszokkal rendelkezünk a csillagászat e nagy kérdésére — írja részletes ismertetésé­ben a Delta Magazin új szá­ma. „Lefényképezett gázato­mok” címmel az elektronsuga­ras holográfia módszereiről, atomokról, több milliós zorcs nagyítással készült képekről 6zámol be. Az élő szervezetek hideg elektronsugárzásáról ad hírt a „Fénypontok bacchaná­liája” című cikk. Az autókba szerelhető telefonok, a geneti­kai rovarháború, a szerveződő adat-világbankok, a kör alakú házak, az anyagszállító cső­rendszerek szerepelnek még a lap témái között. Részletesen A Nobel-díjas Ivó Andrics- tól csupán néhány elbeszélést nem fordítottak még le ma­gyarra, s ez egész munkássá­gának mindössze 10 százalé­kát képviseli. A „Híd a Dri- nán" mű Csuka Zoltán fordítá_ sában öt kiadást ért meg mar gyár nyelven. Magyarországon a „Híd a Drlnán” ötödik kiadása 120 000 példányban jelent meg. Ezt a példányszámot eddig magyar nyelven egyetlenegy jugoszláv mű sem érte eh Eme regény, amelyről joggal tartják, hogy felhívta a világ figyelmét Andrics munkássá­gára, gondolatainak eredetisé­gére, írásművészetének erejé­re, s egyúttal Jugoszláviára, annak színes és gazdag törté­netére — „karrierjének“ az is tájékoztat a földkéreg kialaku­lásáról szóló új szovjet hipoté­zisről, s egy különös térképről, amely régészeti, földtudomá­nyi és kultúrtörténeti adatok, valamint különleges természe­ti jelenségek, szerencsétlensé­gek helyszíneiről készült. Szer­vezetünk eddig jobbára isme­retlen rejtelmeiről üvegszál- optikával és térhatású elekt­ronmikroszkóppal készült bá­mulatos képgyűjteményből a lap olvasói elé tárja az embe­ri érzékszervek parányi cso­dáit ábrázoló felvételeket Ezek is pazar színekben tün­dökölnek, s egyébként is száz­nál több — részben színes — felvétel, a közkedvelt Delta­lexikon és számos hír, infor­máció ötlet és találmány egé­szíti ki a lap új Gzámát (KS) érdekessége, hogy elsőként maJ gyár nyelvre fordították le. A regény hamarosan nagy siker lett a magyar közönség köré-» ben, s eljutott egy müncheni^ magyar származású könyv­kiadó kezébe is, aki anyanyel­vén olvasta azt eh Már az első olvasás elegen^ dőnek bizonyult ahhoz, hogy a müncheni kiadó kapcsolatot keressen Andriccsal és meg­szerezze a német fordítás jo-i gát. A müncheni kezdeménye-* zést gyorsan követték a világ más könyvkiadói is. ily módon, ismerte meg az egész világ egy bosnyák kisvárosnak a törtéi netét Andrics sohasem feledkezett meg legsikeresebb fordítójá­ról, Csuka Zoltánról. „Mi, ju- goszlávok sokkal tartozunk önnek” — írta Andrics Csuká­nak üdvözlő levelében, mikor Csuka Zoltán magas jugoszláv kitüntetést kapott. És ez nem túlzás, hiszen Csuka eddig ösz_ szesen 100 művet fordított la magyar nyelvre a jugoszláv népek irodalmából, Csuka Zoltán most várakat zással tekint Andricsnak ama műve elé, melyről 1964-ben hallott először. Akkor Herceg- noviban Andriccsal együtt sé­tált a Kotori-öböl partján^ Andrics egyszer megállt, a ke­zével körbemutatott és meg­szólalt; — A következő regényen! egyik fejezete éppen itt játszó­dik. Mikor Csuka később több-; szőr is rákérdezett a regényre,' mindig ugyanazt a feleletet kapta; — Még nem készült eL Csuka Zoltán sem tud egy­előre ennél többet: Andrics is­mét boszniai környezetet ír le készülő regényében, hősei bosnyák emberek. A Delta új száma 11. Szovjet földről érkeztek 1944. nyarán először Rovnó- ban, majd Obarovban gyüle­keztek azok a partizánharcban már járatos és a magyar ha­difogolytáborokból újonnan ér­kezett magyarok, akik néhány hetes kiképzés után arra vál­lalkoztak, hogy Magyarország­ra mennek és szülőföldjükön is megindítják a partizánharcot. Amikor a magyarok létszáma elérte a 300 főt, újra útra kel­tek és a Kijev melletti szvja- tasinói központi partizánisko- lán fejezték be a bevetés előtti felkészülésüket. Itt a magyar részleg vezetője Nógrádi Sán­dor volt. 1944. augusztusában kezdő­dött meg a magyar csoportok bevetése. Mintegy két hónap alatt 10 csoport Indult Magyar- országra, illetve a szomszédos országokba, hogy onnét kedve­ző feltételek esetén magyar területre lépjenek. .Minden cso­portban jól képzett szovjet és magyar partizánok, rádiókeze­lőként partizánnők és a hard területet jól ismerő, a parti­zánharcra vállalkozott ét ki­1975. március 12. képzett hadifoglyokat talá­lunk. Indulás előtt a partizánok esküt tettek; „Én, aki szabad elhatározásomból, önként lép­tem be a magyar szabadság­harcosok soraiba, «iriigwim, bogy minden erőmmel és tu­dásommal harcolni fogok a magyar nép teljes felszabadu­lásáért." Megfogadták, hogy hűek maradnak „történelmük nagy szabadságharcosainak szent eszméjéhez”, hogy vég­sőkig kitartanak társaik mel­lett „és szigorúan megőrzik a szabadságharcos népmozgalom minden titkát". A partizánok legnagyobb része hú maradt szent fogadalmához. Az első bevetésre 1944. au­gusztus 8-án került soc. Ezen az éjszakán a Kijev melletti repülőtérről két ejtő­ernyős partizáncsoport indult útnak. Az egyiket Szőnyi Már­ton. volt repülőzászlós vezette és ózd tói délnyugatra, Doma- háza, Jordánháza községek tér­ségében értek földet. A 13 fős csoportot nyomban a földet érés után felfedezték és jelen­tős csendőrt erőket vetettekbe ellenük. Heves tűzharc fejlő­dött ki, melynek során többen meghaltak, másokat elfogtak. Parancsnokuk közel egy hóna­pig bujkált a hegyek közt Árulás folytán Szőnyi Már­tont is glfogták és a helyszí­nen kivégezték. Szerencsésebb volt a másik csoport, Úszta Gyula vezette partizánok földet érése Kárpát- Ukrajnában. A csoport 23 fő­vel kezdte meg harci tevé­kenységét. Harccselekményeik Munkács, Huszt és Solyva tér­ségére összpontosultak. A cso­port létszáma — tevékenységé, nek megindulása után — na­gyon gyorsan gyarapodott. A környék férfilakosságának egy része csatlakozott hozzájuk, a másik része pedig támogatta harcukat. így vált lehetővé, hogy októberben már 168 ak­tív fegyveres harcost tartsanak számon. A szabadságharcos emlékek és a szabadságért fo­lyó harcuk vezette őket arra az elhatározásra, hogy áz egy­ség felvegye a Rákóczi nevet. Tudták, hogy annak idején Rá­kóczi is e területen bontotta ki a szabadságharc zászlaját, így a tradíció és a név is kö­telezte őket Az egység harc- cselekményének mérlege is méltó volt nevéhez. Mintegy két és fél hónapos harcuk so­rán számos vasúti szerelvényt siklattak ki és közel ezer el­lenséges katonát tettek harc- képtelenné. Az egység 33 főt veszített 1944. október 26-án egyesültek a Vörös Hadsereg­gel. Ugyanerre a területre októ­ber közepén újabb magyar partizáncsoport érkezett Len­csés János vezetésével. Harci tevékenysége azonban rövid idejű volt, mert a szovjet csa­patok felszabadító harca elérte a térséget Érdemes megemlí­teni, hogy Kárpát-Ukrajná’oa nem 1944. nyarán érkeztek először partizáncsoportok. 1942. januárjában partizánszervezői feladattal érkezett Borkanyuk Alexa több társával, akiket azonban elfogtak, s mint ko­rábban említettük Borkanyu- kot a Margit körúti börtön ud_ varán kivégezték. 1943. őszén ereszkedett le Pataki Ferenc 19-es kommunista, akinek si­került is Kárpát-Ukrajnában partizáncsoportot létrehozni, öt a német megszállás után fogták el és Sopronban 1944. november 4-én több társával együtt kivégezték. A szjatasinól repülőtérről Máramarossziget környékére, Észak-Erdélybe Nagykároly, és Nagyvárad térségébe, továbbá a Börzsönybe és Salgótarjántól északkeletre Ajnácskő körzeté­be érkeztek még magyar és szovjet vegyes állományú par. tizáncsoportok. Ezek nagyobb­részt azonban a ledobás során szétszóródtak, vagy az ellen­séggel vívott tűzharc megtize­delte őket Nagyobb, katonai jelentőségű csoportokká szer­veződni nem tudtak, s így el­sősorban egyéni, vagy csopor­tos propagandatevékenységük, kel és esetenként puszta jelen­létükkel zavarták a németek és csatlósaik tevékenységét A Kijev melletti kiképzőtá­borból még két csoport indult útnak. Mindkettő a Szlovák Nemzeti Felkelés központjá­ban, Besztercebánya térségé­ben ért földet azzal az elha­tározással, hogy innét — a szlo. vák felkelés nyújtotta lehető­séget felhasználva, magyar földön kezdik meg feladataik végrehajtását Az első részle­get Grubics Zoltán volt hadi­fogoly százados és Fábri Jó­zsef vezette. A csoport, amely később a Petőfi nevet vette fel, szlovák területeken ma­radt, harcai során csak „por- tyázás-szerűen” érintette a ma. gyár területeket (Harcaikról később lesz szőj A másik' csoportot, amely* október elején ért földet. Nóg­rádi Sándor vezette. Ennek feladata a partizánharci cse­lekményeken túl még kettős volt Magyar földre érve meg­teremteni a kapcsolatot az ille­gális Kommunista Párttal, és rajtuk keresztül a Szovjetunió­ban élő magyar kommunista vezetőkkel Továbbá: á Ma­gyarországra érkezett és itthon szervezett partizáncsoportok között a kapcsolatok létreho­zása és egy irányító parancs­nokság felállítása. E két utób­bi feladatot Nógrádiék nem tudták teljesíteni. A Nógrádi-csoport mintegy két hónapos hosszú, kemény küzdelem után jutott el ma­gyar területre Salgótarján tér­ségébe. A határon való átke­léskor az egység 28 főt szám­lált Néhány hét alatt a kör­nyék bányászai és szökött ka­tonák tömegesen csatlakoztak és így létszáma meghaladta a 100 főt Nógrádiék az agitáci- ós és propagandamunkán túl igen komoly fegyveres tévé- kenységet is kifejtettek. Kö­zülük is legjelentősebb az ab­roncspusztai ütközet amely­nek során az egység egy na­gyobb létszámú német kato­nai alakulattal vívott elkese­redett, végül is kedvező kime­netelű küzdelmet Az egység néhány nappal a Vörös Had­sereggel való egyesülése előtt táviratban üdvözölte a Debre­cenben megalakult ideiglenes kormányt — ígérve: „A német' rablók által még megszállt te­rületen állva, folytatjuk har­cunkat az ellenség teljes meg­semmisítéséig." (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom