Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-12 / 60. szám
T cserig asgatói utasítás A vasutasok magatartásáról T Á vasúi személyforgalmi Szolgálata, az állomások, a pályaudvarok dolgozói a nö- yekvő tavaszi, inyári forgalomra készülnek. E munkában a tárgyi és a szervezeti feltételeken túlmenően az eddiginél nagyobb fontosságot tulajdonítanak a személyi feltételek javításának. Ezt hangsúlyozta a MÁV vezérigazgatójának a MÁV hivatalos lapjában — most megjelent utasítása is, amely — az eddigi gyakorlatban szokatlan módon — a vasutas dolgozók . magatartását szabályozza. A vezérigazgatói utasítás figyelmeztet arra, hogy a kulturált személyszállításhoz hozzátartozik a ^vasutasok udvarias, előzékeny magatartása, az hogy kellő udvariassággal adják meg az utasoknak a kért felvilágosítást, magyarázatot. Elengedhetetlen, hogy rendszeresen, érthetően, helyesen tájékoztassák az utazóközönséget a vonatok indulásának és érkezésének időpontjáról, az esetleges késésekről, s arról, hogy a vonatok melyik vágányról indulnak, hova érkeznék, melyik vonathoz szükséges helyjegy, stb. Az utasítás figyelmeztet arra is, hogy ezeknek az alapvető követelményeknek sok esetben nem tesznek eleget a vasutasok. Sok a bejelentés pélgos vezetést garantálta volna. Többségük ebbéri a csoportban a balesetet megelőzően már több mint 10 órája nem étkezett, ez pedig önmagában is pszichoEzikális alkalmatlanságot jelent. Az ittas bal eset ez ők cselekményüket tipikusan azonnal a vezetés megkez- [' dése utón követik et Miként az átlagbalesetezők- néi, ugyanúgy az ittasan bal- esetezőknél sem beszélhetünk a véletlenek szerencsétlen öesz- játékáról. Az utasok baleseteinek lő okai — az irreális sebesség-megválasztás (ennek következtéből felborulás, útpálya-elhagyás, a féktávolság be nem látása miatti elütés vagy ütközés), valamint az iránytartási képtelenség (menetirány szerinti hal oldalra hajtás) — az ital hatásának törvényszerű következményei. Bizonyított, hogy az Ittasok csak a legritkább esetben vétenek a tipikus baleseti okokat jelentő áthaladási elsőbbség és előzés szabályai ellen. ]V jAz íttasok — tudva állapotukról — igyekeznek szabályosan és óvatosan közlekedni. Súlyos részegség állapotát leszámítva még képesek a legfontosabb közlekedési szabályok betartására, a biztonságos közlekedés határát azonban már helytelenül vagy egyáltalán nem érzik. Ehhez csatlakozik az ital önbizalmat adó hatása, amely ezt a határt a szokásosnál és a valóságosnál feljebb emeli. r Á hazai statisztikák szerint ja közúti közlekedési balesetek mintegy IS százalékát évről évre ittas állapotban okozzák. Az ilyen cselekmények nagyfokú veszélyességére tekintettel a büntetőjog is 6aigorú szankciókat helyez kilátásba: 0,8 ezrelék feletti véralkdhol- koncentráció esetén az elkövető a büntetőbíróság előtt felei (tettéért, r összehasonlították á kutatás Során 70 ittas és 64 nem ittas járművezető haleseteinek, illetőleg személyiségének jelien»- (pű&L A tapasztalatok szerint »9 Ittasok túlnyomó többsége veszélyhelyzetben —- de előtte úgyszintén — semmit sem tesz a baleset megelőzésére. f HasonlőbéppeT» külön bökik S két járművezető csoport a KRESZ-szabályok megszegé- eének elemzésekor! Amíg a nem íttasok többnyire a többféle figyelési kötelezettséget előíró —. és így természetszerűleg objektíve is nagy hibalehetőséget magában hordozó — szabályt szeg meg, addig az íttasok a legegyszerűbb előírásoknak sem képesek eleget tenni, A rendszeresen vezetők szegik meg elsősorban a íegegyszerűbb szabályokat, ők a gyorshajtók, a forgalmi, illetőleg az útviszonyokat figyelmen kívül hagyok. Ä balesetek előtörténetét kutatva kitűnt, hogy — eltérően a józanoktól — az ittas elkövetők az ivás tényétől függetlenül sem voltak abban az (állapotban, amely a biztonsá1975. március 12. dáu! a fűtetlenj a piszkos, ki- világítatlan, a mosatlan abla- feú vonatokra. Ezek a rendellenességek csak részben indokolhatók a munkaerő- és a gépi felszereltség hiányával, a hibák részben a dolgozók felületes miunkájából adódnak. Gyakori panasz az is, hogy az utasok lekésik a csatlakozást, mert a forgalmi szolgálat- tevők nincsenek figyelemmel az átszálló utasokra, a csatla- kozóvonatokat korábban indítják, a szükséges tájékoztatást elmulasztják, és nem járnak el kellő A hiányosságok megszüntetése, a panaszok csökkentése, a vasutasok és a közönség jó kapcsolatának kialakítása, a kölcsönös bizalom megteremtése érdekében írta elő az utasítás, hogy a rendszeres oktatásokon, a tanfolyamokon és a továbbképzéseken hangsúlyozottabban kell foglalkozni az előzékeny, udvarias magatartás kérdéseivel, a pontos és szakszerű felvilágosításadási kötelezettséggel, a szolgáltató jellegű tevékenység és a hatósági személy feladatainak tisztázásával. A vezérigazgató előírta azt is, hogy a hatékony nevelésen túl jobban kell élni a következetesen alkalmazott felelősségre vonással. (MTI) Miért érdekes egy nyúzott ió! Három megye kutatóinak összefogása — Tolna megye as avarkutatás egyik bázisa Valószínű, hogy nyúzott lovat olvasóink közül csak nagyon kevesen láttak, és akik igen, azok se regisztrálják ezt a látványt legszebb emlékeik’ sorában. A régészek másként vélekednek. Az alábbiakban erről is szó lesz. Tavaly több alkalommal hírt adtunk arról, hogy a megyeszékhely határában — a megyei tanács nem csekély anyagi segítségével — a nép- vándorlás kora történelmének egyik legérdekesebb ásatására került sor. Hírünket átvette a magyar sajtó, tudósításában foglalkozott vele a televízió, ami érthető módon közérdeklődést keltett. Ez jó, de jelen esetben mégsem a legfontosabb. Fontos az, hogy az itteni ásatások nagy lépésekkel vitték előbbre a tudományt, egy olyan területen, amelyről a nagyközönség édeskeveset tud. A népvándorlás kifejezés legtöbbünkben azt a képzetet kelti, hogy valahonnan Ázsiából lovas nomádok keltek útra, megbolygatták Európa életét, aztán vagy eltűntek, vagy államot alapítottak. Egyik-másikuk valamikori létéről csak egy-egy tájegység neve vall, például Lombari dia. Másokról semmi Ki tudja ma már, hogy kik voltak a herulok, gepidák vagy alánok? A hunok rövid életű hatalmáról is csak legendák szól. nak. Tény annyi, hogy eddigi ismereteink szerint a Kárpátmedencében két népnek sikerült tartósan fennálló államot alapítani. Az elsők az avarok voltak, másodikok napjainkig mi vagyunk, magyarok. A saját történelmünkről sokat tudunk, bár még mindig kevesebbet a kelleténél. Az avarokról viszont keveset. Pontosabban, egyáltalán mit? Az avarok 566-ban érkeztek Baján nagy- kagán vezetésével. A dátum és a név biztos, amit Alboin langobárd krónikája jóvoltából tudunk. Ez őrzött meg egy kevéssé erkölcsös diplomáciai szerződést is. A mai Dunántúlon élő langobárdok a jelek szerint nem rokonszenveztek a Duna—Tisza közén élő gepidákkal. Éppen ezért felajánlották a Kárpátok gerincén akkor még túl élő avaroknak, hogy semmisítsék meg együtt a gepida államot Ha Bajánék segítenek, akkor nemcsak övék minden zsákmány, hanem a langobárdok még a saját állatállományuk egyhato- dát is átadják nekik. Baján a kecsegtető ajánlattól valószínűleg vérszemet kaphatott, mert nemcsak a gepidákat verte tönkre, hanem — valószínűleg „nyomós” érvekkel —* rábírta a langobardokat is, hogy 568. húsvét vasárnapján • takarodjanak ki a saját földjükről. Ha akarnak, száz év múlva visszajöhetnek. Nem jöttek, elmentek Lombardiába, mely máig őrzi nevüket A népvándorlás lovas nomádjai nem voltak kíméletesek, de ostobák sem. Nem irtották ki a meghódított népeket, hanem életben hagyott töredékeiket magukba olvasztották. Maradtak langobárdok is, temetőiket Kajda- cson és Tamásiban dr. Bóna István, az ELTE professzora tárta fel. Honnan jöttek azonban maguk az avarok? Az i. sz. III—IV. században az angol sztyeppékról indult a népvándorlás és az avarok jól elhatá. rolható mongoloid és az uralkodó türk rétegre oszlottak! Azoknak a kőkulacsoknak párja, melyek a szekszárdi ásatások során előkerültek, csak az Aral-tó környékén lelhetők. És itt kerülnek szóba a nyúzott lovak. Az avarok mongoloid része lovával együtt temette el halottait és szarvas- marhával asszonyait. A tür- kök sem vetették meg a lóhúst, az ő temetkezési helyeiken csak a lókoponya és a hátas lábszárcsontjai lelhetők, ezek a nyúzott lovak. A hiányzó részeket megették. A temetkezési szokások nem egykét, tíz-száz, hanem ezer évekig élnek. Radloff orosz kutató a XIX. században megjelent „Aus Siberien” (Szibériából) című könyvében még élő népszokásként emlékezik meg a múlt századbeli törköknél ugyanilyen temetkezési módról. A szekszárdi ásatások egyértelműen igazolták, hogy az avarok két etnikumához tartozók itt, a mai Tolna megyében is kétféle rítus szerint temetkeztek. Idáig 585 sírt tártak fel Szekszárdon, az idén tavasszal folytatódó ásatások még további, hozzávetőleg két. száz sír ígéretével kecsegtetnek. Elsősorban türk-avarok temetkeztek itt. Ä kutatók térképre vetítették az idáig feltárt több ezer avar sírt és a térkép érdekes települési tervszerűségről kezdett vallani. Az Inn folyóig terjedő avar birodalom déli, keleti és nyugati határain, a gyepükön, kettős sorban csak a nagy állattartó mongol-avarok temet-; keztek. A földet művelő törkök jóval beljebb, bokorrend- szerű települések körül, többnyire régi római utak mentén, így az avar birodalom gazdasági bázisa most már teljes joggal a mai Fejér—Tolna— Somogy megyék területére tehető. Ez a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával több megye tudósainak összefogásához vezetett, melynek részleteit az elmúlt év végén írásban is rögzítették. A komplex kutatásokba a székes- fehérvári István király MúzeJ um részéről dr. Nagy Árpád, Kaposvárról dr. Bgkay Kornél, megyénkből pedig dr. Rosner Gyula kapcsolódott be. Ilyen kutatási szerződésre a hazai tudományos életben még nem volt példa. Temetők településele mellett Voltak, ez logikus. Avar települést Dunaújvárosban dr. Bóna professzor tárt fel. A Tamási környékit a mélyművelést' végző nehéz erőgépek elszántották. Az idén tavasszal — egyetemisták és megyénk helytörténeti érdeklődésű diák. íjainak bevonásával — újabb kutatások indulnak. A bázis Szekszárd, de terepbejárások következnek Regölyben — ahonnan a nagy hírű alán aranykincs származik — és Tamásiban is, A múzeumot látogató olvasó, (statisztikák igazolják, hogy ilyenek milyen sokan vannak) ezek után joggal várhatná, hogy cikkünket a már előkerült leletek fényképeivel is illusztráljuk. Ez bajos. Az itteni tudományos munka fontosságát azonban talán igazolja, hogy a talált anyagot cikkünk megjelenése idején éppen csomagolják. Egy része Stockholmba utazik, a másik Székesfehérvárra, ahol május 4.-én — részben az itteni leletek felhasználásával is — országos jelentőségű kiállítás nyílik. Az avar állam azonban a2 előbb elmondottaktól függetlenül is sok szempontból érdekes. Baján kagán, akinek csak a nevét tudjuk, de halála időpontját már nem, nem lehetett akármilyen képességű férfiú. Nemcsak, mint hadvezér, hanem mint államalapító sem. A krónikák ugyanis feljegyezték; hogy amikor a bizánci birodalmat adóztatta, egy esetben nem a szokásos aranyszállítmányt követelte, hanem száz képzett építőmestert, palotája építéséhez. A palotának idáig a nyomai se kerültek elő, ___ F urcsa jelzés birtokosai vagyunk a 670. körüli évekből. Ekkor jutott el ugyanis a Kárpát-medencébe az avarok második hulláma; de ezeket a kijevi krónikát író szerzetesek két ütemben érkező „fekete” és „fehér” magyarok néven regisztrálták. Lászlói Gyula professzor tavalyi szék-; szárdi előadása idején, a mó4 zeumi hónap során, már ír-» tunk a kettős honfoglalás egyre valószínűbbé váló elméleté-; ről. Az érkezők és a még sok-i kai később érkezők természe-» lesen nem mutattak fel személyi igazolványt* de elődök és utódok — sejthetőleg — rokonságban lehettek egymás saL Az avar birodalom közbeni lassú hanyatlásnak indult, Nagy Károly fia 791-ben kísérletet tett hódoltatásukra. Ez nem sikerült. Négy évvel később maga a kemény kezű császár érkezett, de minden közvetett jel arra vall, hogy legtávolabb Győr magasságában őt is megverték. Két püspök, négy apát, több báró és hadserege lóállományának 80 százaléka elvesztése után vonult el, pedig ekkor már az avar birodalmat belső viszályok zilálták. A nagykagán hatalma mellett feltűnt egy „tuddun” nevezetű méltóságé és a „tarhánoké” is. 797 táján meggyilkolták az akkori nagy-! kagánt és a tuddun jónak látta, hogy Reimaben keresztvíz alá hajtsa a fejét. Ami persze nem sokat segített rajta, mert Nagy Károly Kis Pippin nevű. fia egy évvel később már sikeres hadjáratot vezetett avar földre, és nem kevesebb mint 40 társzekér arannyal távozott innen. 803-ig elméletben megszűnt az avar birodalom, de úgy tűnik, hogy a valóságban mégsem. A tuddun látogatását 837-ben még jónaS látták feljegyezni az ácheni birodalmi gyűlés krónikásai. A frank birodalom határa akkor nagyjából a Balaton vonalánál volt. Omurtág bolgár—» török kán hatalma a Tiszáig terjedt. A közbenső területen természetesen nem maradt lyuk a térképen. A hildesheimi szerzetesek viszont jóval a mi hivatalosan elfogadott honfoglalásunk időpontja előtt, 861-ben, feljegyezték a magyarok bizonyára nem barátságos látogatását Erre kellett átvonulniuk, valószínűleg rokonok, legalább is ismerősök földjén, ugyanis a címben is említett nyúzott, lovas temetkezés honfoglaló őseinkre is jellemző volt Minden jel arra vall, hogy a Szekszárdon tavaly kezdett és idén folytatódó ásatások jóval előbbre viszik a népvándorlás korára vonatkozó ismereteinket 6 ordas tvájí Koccintás, kocsi, karambol Az ittas balesetokozás vizsgálati tapasztalatai
