Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-22 / 69. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT, tfűffESfajETEKl TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZOMBAT 1975. morc. 22* XXV. évi. 69. szóm* ARA: 090 Ft As MSZMP XI. kongresszusáról jelentjük Kádár elvtárs zárszavával befejeződött a vita Ma kerül sor a választásokra Pénteken reggel 9 órakor az Építők Rózfea Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. Friss István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, állami díFriss István: jas akadémikus, a tanácskozás soros elnöke üdvözölte a küldötteket és a meghívottakat, majd ünnepélyes szavakkal emlékezett meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról. A magyar proletárforradalom hírére felfigyelt a világ Kongresszusunk mai, ötödik’ napja március 21-éré, a magyar kommunisták nagy ünnepére esik. ötvenhat évvel ezelőtt, 1919. március 21-én Magyarországon győzött a szocialista forradalom. A kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülésével megszületett a magyar munkásság forradalmi egysége, a munkásság pártja a proletariátus képviseletében kezébe vette az államhatalmat. Hétre jött * proletárdiktatúra. Egy kis nép hangja a világ népeinek nagy hangversenyében ritkán hallható. A magyar proletár-forradalom hírére mégis felfigyelt a világ. Ez az esemény azt mutatta, hogy a világháborút követő forradalmi hullám még nem ült el, a mérhetetlenül sokat szenvedett és szenvedő tömegek mindinkább kővetik a munkásosztályt, a forradalomtól várják sorsuk jobbra fordulását. Oroszország, ahol már korábban győzött a forradalom, Európa peremén feküdt és a kontinens gazdaságilag és kulturálisan legelmaradottabb országa volt Most ez a forradalom Európa szívébe nyomult előre, egy gazdaságilag és kulturálisan jóval fejlettebb országban győzött Nem kisebb jelentősége volt a magyar proletárforradalom győzelmének a nemzetközi munkásmozgalom számára. Mutatta: a magyar munkás- osztály az évtizedek óta folytatott osztályhardbain megérett arra, hogy az elnyomott és kizsákmányolt nép vezetője legyen. Példája bizonyította, hogy a munkásosztály egyedül képes, és egyúttal hívatott az összes dolgozd tömegek vezetésére egy kevéssé fejlett polgári országban is. A kommun sták vezette munkásosztály tudott és csak ő tudott biztató jövőt ígérő utat mutatni a súlyos politikai és gazdasági válsággal küzdő tá nsadalomnak. Történeti jelentősége volt annak, hogy Magyarországon a proletánság békés úton vette kezébe a hatalmat. A magyar burzsoázia vezetői ráébredtek arra, hogy a kétségbeejtő és reménytelen helyzetből polgári hatalom számára ni.n*y kivezető út. Ezért önként lemondtak a hatalomról. Először történt meg, hogy fegyvere* lei- kelés nélkül, polgárháború és vérontás nélkül győzött a szocialista forradalom. Létrejött a Magyar Tanács - köztársaság és megalakult vezető testületé, a kormányzó- tanács. Másnap az egyesült párt és a kormányzótanács így fordult az ország népéhez: „Nélkülözések, nyamorgás, szenvedés várakozik ránk ezen az úton, mégis rá merünk lépni, mert házunk a magyar pro- letárság hősiességében és áldozatkészségében”. Joggal bíztak benne. De a proletárságon messze túl is, örömmel és reménykedve üdvözölte a munkásbatalmat a dolgozó nép nagy többsége és jóformán az egész magyar haladó értelmiség. Az Írók, művészek színe-java mind ott volt a forradalom táborában. Az Oroszországi Kommunista Pártot VIII. kongresszusán érte a hír a Magyar Tanács- köztársaság megalakulásáról. Március 22-én, a kongresszus szikratáviratban lelkes jókívánságait küldte. Lenin külön is üdvözölte a Tanácsköztársaságot. De alig akadt olyan ország Európában, ahonnan munkáspártok és munkásszervezetek be tolmácsolták volna testvéri jókívánságaikat ama. gyár munkásságnak. Nem volt viszont olyan polgári ország Európában, amelynek burzsoáziája ne kísérte volna rettegéssel vegyes gyűlölettel a magyarországi eseményeket. Mivel Közép-Európá- ban a magyar proletárdiktatúra elszigetelt maradt, a nemzetközi imperializmus megfojtotta. Véres ellenforradalom következett Az urak hónapokra meg voltak fosztva hatalmuktól és ezt nem bocsátották meg a szegényeknek. Ezrével kínozták halálra, akasztották, lőtték agyon, fojtották vízbe a kommunistákat és kommunistagyanúsokat Sokan ezek közül büszkén kiáltottál^ oda hóhéraiknak: „Mi meghalunk, de az eszme győzni fog!” Munkások és szegényparasztok tízezreit vetették börtönbe, hurcolták intemálótáborba. Tízezrek kényszerültek emigrációba. A terror, a kíméletlen elnyomás évtizedei következtek. Az ország urai Európa leg- reakciósabb hatalmaihoz láncolták Magyarországot, majd kiszolgáltatták a náci Németországnak és magyar fiúk százezreit vágóhídra küldték Hitler őrült világuralmi terveinek megvalósítására. Huszonöt éven át a magyar munkásság legjobbjai, ezrek és ezrek, kegyetlen körülmények között vállalták az üldöztetést, a megkínzatást és ha kellett, a halált, de nem hagyták abba a harcot a munkásság felszabadításáért, a magyar nép függetlenségéért és szabadságáért. Huszonöt év után a szovjet hadsereg győzelmei, amelyek szétzúzták Hitler világhódításra indult hadait, hazánk felszabadítását is meghozták. A munkásosztály pedig ismét megteremtette egységes pártját és meghódította a hatalmat. Igazuk lett azoknak, akik 1919-ben és utána is azt hirdették, hogy bár az első magyar proletárdiktatúra elbukott, diadalmasan fel fog támadni. Kongresszusunk elégedetten tekintheti át a felszabadult nép 30 év alatt elért eredményeit. Indokolt ezért, hogy március 21-én, büszkén és hálával emlékezzen azokra, akik hazánkban először vitték diadalra a proletárdiktatúra ügyét és azokra is, akik az elnyomás nehéz évtizedeiben ezt az ügyet szolgálták. Munkánkban, küzdelmeinkben az ő folytatóik vagyunk, sikereink az ő dicséretüket is hirdetik. Ezt követően folytatódott a vita a Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése felett. Az ötödik munkanap első felszólalója Keserű Já- nosné könnyűipari miniszter volt. Keserű Jánosné: A könnyűipari termelést dinamikusan növeltük Keserű Jánosné, könnyűipari miniszter bevezetőjében Kádár Jánosnak, a X. kongresszuson elmondott zárszavából idézte a következőket: „A magyar textiliparnak komoly jövője van. Nagy arányú rekonstrukciót tervezünk és az meg is fog valósulni. A magyar textilipar népgazdaságunk erős, egészséges, a jövőben gyorsan fejlődő ágazata lesz; és szükséges, hogy ennek megfelelő legyen az ott dolgozók helyzete is.” Azóta négy év télt el, s most a miniszter beszámolt a XI. kongresszusnak a könnyűipari rekonstrukció eredményeiről. — Az eredmények közé soroljuk — mondotta —, hogy a termelést a tervezettnek megfelelően, dinamikusan növeltük, a lakosságot több, szebb ruhával, cipővel, bútorral, papír- és nyomdaipari termékkel láttuk el, az exportot majdnem megkétszereztük, korszerűsítettük a gyártmányokat és a géppark jelentős részét kicseréltük. Javult a vállalatok gazdálkodása, versenyképesebb, gazdaságosabb a gyárunánystruktúra. Javultak a könnyűipari dolgozók munkakörülményei, növekedett keresetük. De vannak gyenge pontjaink, vannak tartalékaink, és nem kevés a teendőnk a meglévő eszközök jobb hasznosításában,' az ötS-' dik ötéves terv feladatainak jó megjelölésében. Miközben megállapítjuk; hogy jobb lett az ellátás, az áruválaszték, iparunk és kereskedelmünk gyorsabban reagál az újra, a korszerűre, as életkörülmények változására, tudjuk, hogy nem minden vásárló elégedett termékeinkkel, mert nem, vagy csak hosszabb utánjárással kapja meg a számára megfelelő árucikket. Mindinkább felismert tényj hogy az iparnak és a kereskedelemnek nem külön-külön; hanem együttesen kell tevékenykednie azért, hogy a lakosság minden rétege pénztárcája és igénye szerint megtalálja a keresett árucikket; hogy az export mind hatékonyabb legyen. A továbbiakban arról be-i szélt, hogy a rekonstrukció so-: rán igen sok régi gépet cseréltek ki korszerűre. A gépelő cseréjénél azonban sokkal bonyolultabb feladat — mondotta — a magasabb technológiai követelményekkel összhangban álló szakembergárda biztosítása, a kellő szakismeret megszerzése. Egyértelműen tapasztaljuk, hogy a gyakorlott munkáskezeken, a£ hozzáértő stabil munkásokon nagymértékben mdiítr áruitól minősége. Végezetül a minisztérium feladatairól beszélt A többi között kijelentette: elsődlegesnek tartjuk a párt határozataiban kifejezésre jutó társadalmi érdekek érvényesítését,' De tudjuk azt is, hogy ez csak! akkor érhető el, ha összhang : van a társadalmi, a csoport éí az egyéni érdekek között. Ezért minisztériumi irányító munkánk központi kérdésének tartjuk e hármas érdekviszony összhangjának minél jobb megteremtését Végezetül biztosította a kongresszust arról,’ hogy a könnyűipar csaknem félmillió munkása és vezetője mindent elkövet a XL kongresszus határozatainak valóra váltásáért SZALÖ JÁNOS, a Magyar Hajó- és Darugyár pártbizottságának titkára emlékeztetett arra, hogy a kongresszusi tanácskozáson sok szó esett a nagyüzemi munkásságról. Elmondta, hogy korábban a Magyar Hajó- és Darugyár dolgozói is nehéz helyzetben voltak, de élükön a kommunistákkal, akkor is a legmesszebbmenő bizalmat tanúsították a párt politikája iránt, teljesítették termelési feladataikat, eleget tettek a fontos államközi szerződésekből fakadó kötelezettségeiknek. Az adott körülmények különösen indokolták a népgazdaság és vállalati érdekek összhangjának magyará- zását úgy, hogy a különböző döntéseknél a belső gondok ellenére is elsődlegesek a nép- gazdasági érdekek. (Folytatás a X oldalon) J
