Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
\ Vas István és Tolna megye Bútaszék, a Sárköz, Szekszárd és Babits Mihály r Ä harmincas évek közepén Babits az újonnan föltűnt költők közül kettőben látott ren- kfvüli tehetséget: Vas Istváiv- ban és Weöres Sándorban. Az azóta eltelt négy évtized alatt Vas István roppant méretű és nagy jelentőségű életművet alkotott. Az utóbbi években versei, műfordításai és tanulmányai vaskos kötetekben jelentek meg vagy háromezer oldalon. Ezenkívül könyvespolcnyi kötetet fordított a világirodalomból. Az Illyés Gyula utáni költőnemzedék intellektuális költői közül ő az itthon és külföldöm legismertebb és legelismertebb szocialista öntudatú alkotó. Babits mellett ő állt ki Illyésen kívül a fölszabaduló« óta a legbátrabban és legkövetkezetesebben. De van más Tolna megyei vonatkozása is: gyerekkorában éveken keresztül Bátaszéken töltötte iskolai szünidejét és onnan a Sárközbe is átkerült A Kortáns utóbbi számaiban ónéletrajzában többször visz- szatért bátaszéki tartózkodására. Nagyapja főrabbi volt Bá- taszékesn és így egy életre szóló élménye volt Tolna megye és a Sárköz népe. Megkértem Vas Istvánt nyilatkozzon Tolna megyei családi kapcsolatairól, élményeiről és fejtse ki Babitsról való véleményét — önéletrajzodból kiderül, hogy te is „Tolna megyei” költő vagy. Nagyapád bátaszéki és gyerekkorodban többször voltál nála. Mondj erről valamit — Néhány évvel ezelőtt Görgey Gábor barátom vitt bennünket a kocsiján délnek, Dalmácia felé. Már órák óta utaztunk, sütött a nap, beszélgettünk, terveztetésbe merültünk. Hirtelen fölkaptam a fejemet ismeretlen és mégis régtől ismerős dombok mellett, alig- dorabokon át siklottunk — a Völgység alatt. Érthetetlen izgalom fogott «1 — vagy révület? — a gyerekkor, heves elevenséggel és Jelenvalősággal. Aztán egy falun keresztül fölmerül egy elsüllyedt karcsú templom, aztán egy összetéveszthetetlen, kék-fehér csem- pés falú ház — de hiszen ez Bátaszéki 1919 nyarán húzódtunk ide az éhező Pestről: itt volt rabbi a nagyapám. Itt ismertem meg a Biblia költészetét a Genézist ez volt az első falu életemben, az első táj, itt tudtam meg mi e rét, az erdő, a patak, a madár, a tehén, a ló, itt ért az első szerelem, egy forró gyerekszerelem, amely már magába foglalta minden későbbi szerelmen) alapképletét — Hány éves korodban voltál lenn a vakációkban és milyen hosszú ideig? — Kilencéves voltam, amikor először jártam Bátaszéken, és a következő vakációkban mindig ott töltöttem egy hónapot nagyapáin haláláig. De amikor Görgey kocsijából kiszálltam néhány percre, már legalább negyvenöt éve nem láttam. — Csak Bátaszéken fordultál meg, vagy jártál a Sárközben, sőt talán még Szekszárdon is? — Nem, Szekszárd ot csak tizenkét évvel ezelőtt láttam először, amikor — ezúttal Karinthy Ferenc kocsiján — Pécsre mentünk, könyvnapra. Abból a kocsi bői is csak éppen hogy kiszálltunk, egy pillantást vetni a Bartinára: láttuk is rajta — legalább!* látni véltük — a Babits megénekelte három keresztet De a Sárközt ismertem valamennyire: többször is megfordultunk Deosen és kivált Nyéken — oda jártunk, nem tudom, ml okbői, vajért meg egyéb tejtermékekért szekéren. Sárköz nekem ma ga a szépség volt akkor: - maűmr he6zéd, az öltözet, a testtartás, meg az emberi, elsősorban asszony! szépség talán első nagy élménye. — A harmincas években, amikor az urbánus Szép Szó és a népi Válasz között kellett választani, te habozás nélkül a Választ választottad. Volt ebben része gyermekkori Tolna megyei élményeidnek, vagy a Választ író népi írók iránti szimpátia döntötte el állásfoglalásodat? — Habozás nélkül — ezt nem mondanám. Nem a két ellenfél között haboztam —- a választás tényét, pontosabban kényszerét nem helyeseltem. De ha már elkerülhetetlen volt, csakugyan nem habozhattam. És abban, hogy az áldatlan háborút kiváltó áldásos hadműveletben, vagyis a dunántúli magyarság pusztulásának kérdésében csakugyan habozás nélkül Illyés híve voltam, kétségkívül közrejátszott az, amit gyerekkorom legfogékonyabb éveiben Bátaszéken és a Sárközben tapasztaltaim: a német nyelv árvizében megmaradt kis sziget — 1945 után egy ideig illett Babitsot elítélni vagv r£la legalább rosszat mondani. Illyésen kívül te voltál talán az egyetlen, neves író, aki mindig ki mertél állni Babits nagysága mellett Mi a véleményed erről? — Nincs még egy költőnk, akinek alakját annvi beidegző- dött előítélet hamis legenda torzítaná, mint Babitsét A l’art pour 1’art, az elefántcsont- torony például. És ezeket a legendákat nem is mindig az ellenfelei szőtték, szövik. Halott — nem is beszélve a tizenkettes tüntetésre írt disztichonjairól meg az első világháború alatt írt verseiről — életének utolsó évtizedében ez az elefántcsonttorony már őrtorony volt a határunkon beáramló fasizmus fertőzetével szemben. Ebben az időben, József Attila után ő volt a legjelentősebb politikai költőnk. & a hozzá hasonló méretű európai költő- kortársai közt a legtisztább szellem. Ma már, úgy érzem, kezdenek szétfcszlanl ezek a torzító legendák — és ebben az utóbbi években nem kis része van a te föltáró szenvedélyednek és munkádnak. — Babits ma lassan-lassan méltó helyére kerül. Mit kellene még tenni, különösen szülővárosának, hogy nagysága köz- tjudomássá váljék? — Amikor Karinthy Ferenccel egy pillantásra kiszálltunk Szekszárdon, még nem volt meg a Babits Mihály művelődési ház. Nem tudom, csakugyan megtörtént-e — vagy ez is csupán afféle hírlapi kacsa volt —, amit akkoriban olvastam valahol: hogy a Babits Mihály művelődési házat egy Kassák-szavalóversennyel avatták föl. Ha igaz, akkor ezt elég fonák ötletnek érzem — noha engem Kassák fedezett föl és indított el irodalmi pályámon. Illyés egyik legnagyobb tanulmányában, a Babits halálára írt jegyzeteiben, érzékletesen írja le, hogy amikor Babits büszkén vitte őt magával, megismertetni vele szülővárosát, mennyire meglepte őt — mármint Illyést —* hogy Szekszárdon milyen kevéssé ismerték és becsülték Babitsot. Legalább halála után végye ki Szekszárd méltó részét legnagyobb fiának, a XX. század egyik kimagasló költőjének és szellemének népszerűsítésében. — Babitson és rajtad kívül Illyés a XX. században a legjelentősebb magyar író, akinek Tolna megyéhez köze van. Érzel-e valami közöset hár- mótok művészetében? 1 — Annyit mindenesetre, hogy Illyés is, én is Babits tanítványai voltunk és — talán ezt Illyés nevében is elmondhatom —, vagyunk ma is még. Ennél több közös vonást megállapítani nem az én dolgom — már csak azért 6em, mert ez részemről nem kis szerénytelenségre vallania. Tolna megye irodalmi hely- története ezentúl számon kell, hogy tartsa Vas Istvánt is, mint aki nemcsak Babits tanítványaként és barátjaként tartozik a megye kulturális múltjába, hanem gyerekkori élményei és ma is odafigyelő szeretet© révén. GÁL ISTVÁN TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN Kiss István szobra a sziget* vári vár előtt, Fotó: Gottvald Károly bArdosi Németh János: HÁBORQÓ TAVASZ Elkésett virágok ezek, a tavasz későn érkezett Néha karambol is akad, késik a leggyorsabb vonat A szél hegyláncba ütközik, csöndes addig a völgy, a sík. Legszebb őz lábát töri el, párja hiába esdeket Szárny és vágy magában kevés, az öröm is csak szenvedés. De a szenvedés is öröm, ka ereimbe szétömöt Kegyetlen, szila) és szabad, elmossa mind a partokat Aztán az árvíz robbanó árjától tenger lesz a tá. Kilép medréből és a föld maláriában felüvölt Szennyet és virágot fakaszt, i szeresd a háborgó tavaszt Új könyvek A Ke: suth Könyvkiadó megjelentette a Kommunisták Magyarországi Pártja első kongresszusát ismertető könyvet, amelyet Szabó Ágnes és Imre Magda állított össze; a fontos párttörténeti munka az MoZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének gondozásában látott napvilágot. Apró Antalnak, a Politikai Bizottság tagjának, az országgyű. lés elnökének beszédeiből, cikkeiből ad válogatást: A szocializmus építésének útján című kötet. Az Esztétikai Kiskönyvtár új kötete Dési Huber István művészeti írásait tartalmazza. Kiss Artur Hogyan fejlődik a szocialista demokrácia című politikatudományi vázlata a Napjaink kérdései sorozatban látott napvilágot. Az Akadémiai Kiadó újdonságai között találjuk Bábosik István tanulmányát, Az erkölcsi tudatosság szerepe a maga., tartás szabályozásában címmel. Megjelent Kis Aladár Olaszország története 1748— Mikor megszületik egy kis pápaszemes kígyó, van nagy csodálkozás, hogy máris szemüveget hord. Minek egy ilyen kis pápaszemes kígyónak pápaszem — kérdezi ez is, az is. Ilyen zsenge korban? De a természet nagyon is bölcsen van berendezve, annyira bölcsen, hogy szinte nem la ax amber. Az egészen kis pápaszemes kígyónak természetesen nincs szüksége pápaszemre, napersze. Lát, az igaz, de nem tudja, mit lát. Ahhoz még túl kicsi, hogy tudja, mit iát És fgy — mondjuk meg őszintén — tulajdonképp«) semmit sem lát, és a páMiloa Maeourek: A pápaszemes kígyó paszemnek semmi hasznát nem veszi. De talán mindig Ilyen kicsi marad? Nő, növöget és rontja a szemeit, rontja pedig annál inkább, mivel pápaszemet hord, bár az égvilágon semmi szüksége rá. Ék így, mikor már kezdi sejteni, hogy mit lát maga körül, mikor eléri azt a veszélyes kort, hogy lát valamit, szerencsére már rosszak a szemei, nem lát az égvilágon semmit és egy idő múltán szemüvegrs van szüksége. És íme a pápaszem épp kéznél van. örül a pápaszemes kígyó, hogy nem kell most vennie, nem kell futkosnia utána, nem kell az SZTK-ban az orvosra várnia. És fgy az öreg pár paszemes kígyók ülnek szépen, pápa- szemmel orrukon, újságot olvasnak, hosz- ezú téli estéken felolvassák a híreket szegény kis pápaszemes kígyóknak, akik gém Ifttnak és el sem tudnak képzelni semmit, csak fülelnek és már előre örülnek, hogy milyen szép lesz, ha majd ők is megöregszenek és látni fognak valamit. Csak néha akad egy-egy kis pápaszemes kígyó, aki megkérdi az öreg pápaszemes kígyótól, miért kell a pápaszemes kígyóknak először tönkretenniük a szemüket, hogy lássanak, de az öreg pápaszemes kígyó azt válaszolja: — Csak ne beszélj, a természet nagyon is bölcsen van berendezve, annyira bölcsen, hogy nem is hinnéd. Bojtár Endre fordítása 1968 című nagy szabású ösz-s szefoglaló munkája is. Jókai Mór összes műveinek sorozatában cikkeinek és beszédeinek újabb kötete látott napvilágot, az 1861. január 7-től 1865. június 24-ig írt cikkeivel, illetve az ebben az időszakban elhangzott beszédeivel. A Modem filológiai füzetek sorozatában látott napvilágot Bonvhai Gábor tanulmánya az értékek rendszeréről Thomas Mann A kiválasztott című regényében. Uj szociológiai tanulmány is megjelent a Teljesítmény-motiváció és a kutatói-fejlesztői munka hatékonyságáról, Varga Károly tollából. A Gondolat Könyvkiadó egyik újdonsága László Gyula Vértesszőllőstől Pusztaszerig című könyve, mely a Kárpátmedencének és lakóinak a magyar államalapítást megelőző életéről tájékoztat színesen, ugyanakkor a tudós hitelességével. Megindult a Gondolat zsebkönwek sorozata. Az első három kötet a robotokról, a csillagos ég rejtelmeiről és a régi autókról ad sok színes illusztrációval kísért érdekes információt A Szépirodalmi Könyvkiadó adta ki Barta Lajos novelláinak válogatott kötetét, öten a hóban címmel. A szépirodalmi Kiskönyvtár sorozatban látott napvilágot egy színvonalas válogatás Gábor Andor novelláiból, a Vacsora a Hotel Germániában. Az Olcsó Könyvtár új kötete Szabó Lőrinc válogatott verseit tartalmazza, Káprázat címmel. Meg, jelent Vas István önarckéo a hetvenes évekből című ve-s^s- kötete is, melyet Szántó Piroska illusztrált. A magyaron kívül orosz és német nyelvű sző, veggel is napvilágot látott Janka Gyula új miniatűr könyve, az Amit a miniatűr könyvekről tudni kell. A Móra Ifjúsági Könyvküldő egyik legszebb új k’'adváuva Lewis Carrol Alice csodaországban című meseregénye, Kosztolányi Dezső fordításában, Szecskó Tamás illusztrációival.
