Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

világ möimm, tfcanestlWErarf TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZERDA 1975. mórc. 19. XXV. érf. 66. számi ARA: 0.80 Ft Folytatja tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa A keddi ülésen felszólalt Leonyid Brezsnyev Kedden reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában folytatta tanács­kozásait a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A több mint 750 000 magyar kommunistát képviselő küldöt­tek — az elfogadott ügyrend­nek (megfelelően — hozzáláttak az első és a második napirend elemzéséhez, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága beszámolójá­nak, illetve az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága je­lentésének megvitatásához. A teremben helyet foglaltak a meghívottak — közöttük a kormány több (tagja, számos országos főhatóság, tömegszer­vezet és -morálom vezetője, a munkásmozgalom sok vete­rán Iharcosa, közéleti szemé­lyiségeik, íróik, művészek. Elfoglalta helyét az elnökség, soraiban a tesbvérpártok dele­gációinak vezetőivel, majd * Katona Imre: Bevezetőben Katona Imre rámutatott: — Budapest több mint 200 ezer párttagja méltó módon készült pártunk kong­resszusára A több mint ötezer alapszervezeti taggyűlés, az üzemi, hivatali, az intézményi és a kerületi pártértekezletek, a budapesti pártértekezlet ál­lásfoglalása és megbízatása alapján mondhatom, hogy a budapestiek egyetérte­nek a X. kongresszus óta megtett utunk értékelésé­vel, az ebből eredő felada­tokkal. E feladatokat ma­gukénak tekintik és készek t részt venni megvalósítá- ! sukban. Budapest kommunistái és á főváros közvéleménye is a kongresszusi irányelveknek és a szervezeti. szabályzat módo­sítása tervezetének vitájában állást foglaltak, kifejezték egyetértésüket a párt politiká­jával, s kérték, tolmácsoljuk a XI. kongresszusnak: őrizzük meg és érvényesítsük együtt munkánknak azokat az elvi jelentőségű vonásait, amelyek­re pártunk csaknem két évti­zed óta minden tevékenységét alapozta. Ez egyik leghatáso­sabb feltétele annak, hogy a pártunk programnyilatkozatá­ban kitűzött célok megvaló­suljanak. A különböző pártértekezle­tek útravalóul adták: a párt politikája, politikájának fő vo­nala jő, de legyünk követke­zetesebbek a jó politika vég- Cahaitásáha&t , „ kongresszus soros elnöke, Er­dei Lászlóné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke megnyitotta a keddi tanácskozást. A kongresszus második munkanapjának első felszó­lalója Pál József, a Győri Va­gon- és Gépgyár marósa, Győr- Sopron megye küldötte volt Bevezetőben Pál József hangsúlyozta: örömmel tapasz­taltuk, hogy a kongresszus do­kumentumai nagy súlyt fek­tettek az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére. Érezzük: a párt nagy figyelmet fordít ar­ra, hogy a munkások értsék, ismerjék céljaikat és azok megvalósításában aktívan ve­gyenek részt Ez azért is szük­séges, — mondotta — mert mi nem csupán munkavállalók vagyunk, hanem a hatalom és a tennelőesatajzök birtokosai. Egység van a döntésekben, nagyobb egységet a végrehaj­tásban. „A végrehajtásban, értelme­zésben is van javítani való. Erre a Központi Bizottság be­számolója (felhívta a figyelmet Pártunk álláspontja egyértel­mű, világos. Az érdekek viszo­nyában a társadalmi érdekek az elsődlegesek. A Központi Bizottság beszámolója megál­ÍŐ, nyugodt, munkára,' alko­tásra késztető légkörben élünk. Ez mindenkire kiterjedő lét- biztonságot törvényességet ér­vényesülési lehetőséget és —■ hozzáteszem — a becsületes munkával szerzett személyi tu­lajdon gyarapodását is jelenti. Be vannak, akik a nyugodt légkör, a nagyobb egyéni és társadalmi lehetőségek fogal­ma alatt egészen mást értenek: a lazább fegyelmet, az ügyes­kedést, a „kevés munka, sok pénz” felfogást, a mindenáron való gazdagodást. S e torz nor­mák szerint élnek és viselked­nek. Az ilyen nézeteket és az ilyenfajta gyakorlatot mi nem fogadhatjuk el! Ezek idegenek eszméinktől, céljainktól. Okos szóval, érvekkel kell és fogunk hamvilni as ilyoS jdsiSáfCk Ä továbbiakban a Győri Ma­gyar Vagon- és Gépgyár mun­kájáról beszélt: Elmondta, hogy a vállalat technikailag jelentős mérték­ben fejlődött, e gyors válto­zást azonban nem minden eset­ben követte a tulajdonosi szemlélet fejlődése. — Sokat fejlődtünk e téren, de van még tennivalónk is — emelte ki Pál József, majd ar­ról beszélt, hogy a gyárban az egy munkásra jutó termelés értéke 1970 és 74 között 342 ezer forintról 557 ezer forintra emelkedett A dolgozók átlag 30 nap nyereségrészesedést kapnak. A gazdaságos termék- szerkezet kialakítása, párosul­va a fegyelmezett munkával, mind az egyén, mind a közös­ség számára meghozta ered­ményeit Ezután Katona Imre, a bu­dapesti pártbizottság első tit­kára szólalt feL lapította, hogy ez a gyakorlat­ban nem mindenütt és nem minden esetben van így. Ilyen­kor rendszerint a gazdasági életre gondolunk. De ez az elv nemcsak arra vonatkozik, ha­nem életünk minden területé­re: a politikára, a tudományra, ez irodalomra, a művészetre egyaránt Ott sem fogadható el, ha egyéni vagy csoportérdeket az össztársadalmi érdekek fölé vagy elé helyeznek. ellen, de ahol szükséges, al­kalmazzuk a törvény szigorát is. Katona Imre hangsúlyozta, a budapestiek állásfoglalását tö­mören így foglalhatná össze: Helyeslik a Központi Bizott­ságnak a kongresszusi doku­mentumokban kifejtett állás­pontját; Igénylik, hogy jár­junk továbbra is azon az úton, amely az utóbbi évtizedekben nagy eredményekhez vezetett, folytassuk következetesen ezt a politikát; Nagyobb egységet politikai döntéseink végrehaj­tásában; Társadalmi életünk minden területén, az emberi kapcsolatokban is erősítük a szocialista vonásokat; Küzd- jűnk következetesebben a szo­cializmustól idegen jelenségek, eszmék és gyakorlat ellen; Konaerűtab vezetési etüust. kulturáltabb, tartalmasabb em­beri kapcsolatokat üzemekben, hivatalokban és minden fóru­mon. A gazdasági építőmunka eredményeiről szólva kiemel­te: — A fővárosi ipar teljesíti, sőt főbb vonatkozásaiban túl fogja teljesíteni IV. öt­éves tervének előirányza­tait. Az egy foglalkozta­tottra jutó nettó termelés Az országban, de Budapes­ten is előtérbe kerül a gazda­ságosabb ipari szerkezet kiala­Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizott­ság első titkára beszél. kításának igénye. Sürgető fel­adat a budapesti ipar össze­hangolt távlati fejlesztési és rekonstrukciós terveinek ki­dolgozása. E munkánál figye­lembe kell venni a várospoli­tikai követelményeket is. El kell dönteni, milyen ágazato­kat, vállalatokat kell fejlesz­teni a fővárosban. Ennek a tervnek az előírásait már az V. ötéves tervben érvényesí­teni kellene. Nagy gond Budapesten a munkaerőhiány, ami mind sú­lyosabb problémát okoz. Már jelenleg is egyik oka, hogy alacsony színvonalú a terme­lőeszközök és a berendezések kihasználtsága. Budapesten a vállalatokon, az intézménye­ken belül is javítani kell a munkaerő-gazdálkodást. Ezzel jelentős tartalékot nyerhe­tünk. Nagyobb figyelmet kell for­dítani a jövőben az ipari- tanuló-képzésre, a szakmai át­képzésre és továbbképzésre. Az anyagmozgatás gépesítését végre komolyabban kell ven­évi átlagban 6,5 százalék­kal emelkedett. A termelés teljes mértékben a termelékenység növekedése, a műszaki színvonal emelése útján, a javuló munkaszerve­zés eredményeként valósul meg. A budapesti pártértekez­let — a lelkesítő eredmények elismerése mellett — felhívta a figyelmet a budapesti ipái gyenge pontjaira la. nünk. Előbb-utóbb szükséges­sé válhat a dolgozók egy részé­nek vállalaton belüli, továbbá egyik vállalattól a másikhoz való tervszerű és szervezeti átirányítása. Budapesten van a kiemelj nehéz helyzetben levő nagy­üzemek és a megfigyelésre ki­jelölt nagyvállalatok többséget Ezeknek a vállalatoknak hely­zetével a Központi Bizottság is foglalkozott. A döntés óta ked­vező folyamatok indultak, és már láthatók az első eredmé­nyek. Sajnos tanúi vagyunk 1 olyan eseteknek is, amikor j egyes vállalatoknál évekig I halmozódnak a bajok, a , nehézségek és nem hoznak kellő időben és kellően megalapozott döntést. A fővárosi pártértekezlete­ken nagy hangsúlyt kapott az az igény, hogy meg kell gyorsítani az ilyen üzemek problémáinak rendezését. Erre kötelez bennünket a kongresszusi határozat ter­vezete is. Az egész ország előtt is­mert, hogy a Központi Bizott­ság és a kormány segítségével a IV. ötéves tervben Budapest a korábbi évekhez mérten gyorsabban fejlődött. Sajnos sok még a gond, ai megoldásra váró feladat — folytatta. — A lakáshelyzet Budapesten változatlanul a legégetőbb társadalmi problé­ma. Az országban itt van a lakásigénylők többsége, ügy véljük* hogy megfelelő irányí­tással és szervezéssel, tartalé­kaink feltárásával nagyobb ütemben kell folytatni a la­kásépítést, a vállalatok, az üze­mek által támogatott munkás-; lakások építését is. Folytatnunk kell a metró- hálózat építése mellett, a fel­színi tömegközlekedés javítá­sát. A születések számának nö­vekedése fontos feladatunkká teszi a korszerű gyermekintéz­mények, a bölcsődék, az óvo­dák és az iskolák gyorsabb építését, működésük feltételei­nek az állandó javítását. A fő­város egészségügyi hálózató-; (Folytatás a 2. oldalon! j A munkások helytállnak a termelőmunkában, részt vesznek a közéletben Munkára, alkotásra késztető légkör Gazdaságosabb iparszerkezetet \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom