Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
nak sok éves és ma már nyomasztó elmaradását csak nagyobb központi segítséggel és meglévő adottságaink jobb, r (Folytatás az í. oldalról) szervezettebb kihasználásával pótolhatjuk — hangsúlyozta a felszólaló, majd a szocialista tudat erősítésének a fontosságáról szólt. A munkások legjobbjai példát adnak Katona Imre ezután így folytatta: — Tapasztalataink megerősítik a Központi Bizottság beszámolójának azt a megállapítását, hogy a X. kongresszus óta növekedett a munkások kezdeményezőkészsége és közéleti aktivitása. A budapesti munkások helytállnak a termelőmunkában, részt vesznek a közéletben, a párt-, az állami és társadalmi szervezetek vezető testületéiben. DK. KÓNYA ISTVÁN, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese a kongresszusi beszámoló ideológiai témáival foglalkozva elmondotta, hogy az utóbbi években növekedett az egyetemi hallgatók érdeklődése a marxizmus—leninizmus elméleti •kérdései és mindennapjaink politikai problémái iránt. A huszonöt évvel ezelőtt létrejött egyetemi marxizmus—leninizmus tanszékek színvonalukban, tudományos fejlődésükben felzárkóztak az Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Hunya István munkásmozgalmi veterán a kongresszus szünetében. A pártvezetőségek választása alkalmából tízezer munkás került be a különböző szintű vezető testületekbe. A munkások legjobbjai példát adnak a közösségi magatartásra, a követendő szocialista életmódra, korszerű gondolkodásra. Erre nagyszerű példa a szocialista brigádmozgalom gyors fejlődése. Budapesten találhatók zömmel azok az ideológiai, tudományos, oktatási és más művelődési intézmények, szerkesztőségek, amelyek ideológiai, eszmei hatása az egész országra, sőt országhatárokon túlra Is kiterjed. Nagyobb figyelmet kell fordítani e területekre és több támogatást és segítséget adni az itt dolgozó pártszervezeteknek — mondta Katona Imre, majd így fejezte be felszólalását: — A Központi Bizottság beszámolója, a határozat- tervezet, a programnyilatkozat lelkesítő célt, programot ad a kommunistáknak, egész népünknek az elkövetkező évekre. ígérhetem, hogy a szocializmust igenlő, minden alkotó írével összefogva, erőnket megfeszítve fogunk dolgozni, hogy a XI. kongresszus határozatai az élet minden terülő-; tén megvalósuljanak. A budapesti pártbizottság első titkárának beszéde után folytatódott a vita. 1975. március 19. egyetemek nagy múltú szaktanszékei mellé. Ezekben az eredményekben alapvető szerepet játszott a párt töretlen, stabil politikai vonalvezetése, a szocialista építés sikere. Kifejtette, hogy sikeresen küzdöttünk a X. kongresszus útmutatásai alapján a kispolgári szemlélet megnyilvánulásai ellen, de közben némiképp lanyhult, halványodott a valódi polgári nézetek elleni harc. Ennek az az oka — mondotta —, hogy a kispolgári és polgári nézetek ideológiai munkánkban összemosódtak, kispolgárivá nyilvánítva nemegyszer a burzsoá nézeteket, s csökkentve ezzel tényleges jelentőségüket és veszélyességüket. — A kispolgár! szemlélet- módot — mondotta — olyan társadalmi rétegek termelik, amelyek a munkásosztály politikai szövetségesei. A kispolgári nézetek elleni ideológiai harc tehát szövetségeseinkkel és szövetségeseinkért folyik. A burzsoá nézetek elleni küzdelem pedig osztályellenségeink elleni csata. Hangsúlyozta, Jogos követelmény, hogy növelni keil a marxizmus oktatásának színvonalát, el kell érni, hogy minden iskolai fokon a mar. arista—leninista világnézet hassa át az oktató-nevelő munka egész folyamatát Mint mondotta helyes lenne az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folyó filozófus- és tudományos szocializmus képzést középiskolai tanári szakká nyilvánítani. Két vidéki tanárképző egyetemen, Szegeden és Debrecenben is hasznos lenne e szakokon is bevezetni a középiskolai tanárképzést. Helyes lenne továbbá a vidéki nagy tudományos centrumok további fejlesztése, a társadalomtudományi kutatások néhány jelentősebb témájának a vidéki tudományos központokba való telepítése is. GÉCZI JÁNOS, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára Nógrád megye több mint húszezer kommunistája nevében köszöntötte a pártkongresszust és annak a meggyőződésének adott kifejezést hogy a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok és értelmiségiek egyaránt azt várják a párt legmagasabb fórumától: erősítse meg a csaknem húsz éve folytatott politikai fővonalat. — Az élet legfontosabb kérdéseire társadalmunk, a kommunistáktól várja a választ — mondotta. — Azért, mert meggyőződtek arról, hogy a párt ismeri a társadalom fejlődésének törvényszerűségeit, politikája jól fejezi kj a munkás- osztály és a társadalom valamennyi rétegének érdekeit. A továbbiakban hangsúlyoz, ta, hogy alapvető fe’adat a párt vezető szerepének állandó erősítése. Kijelentette: a párt politikájának következetes képviselete és védelme valameny- riyi párttag kötelessége. Az eszmei-politikai nevelés növekvő feladatairól szólva elmondotta, hogy az utóbbi években a párt Központi Bizottságának határozatai következetesen irányították a párttagság figyelmét az ideológiai feladatokra is. Ez a gyakorlat kedvező hatással volt a párt- szervezetek életére, bátrabb, tudatosabb és rendszeresebb lett a párton belüli Heoló"iai munka, a kommunisták eszmei-politikai nevelése. — A megyei pdrtértekezle- tünkön felszólaló elvtársak azt kérték tőlünk, küldötteiktől, hogy támogassuk a kongresz- szus dokumentumaiban megfogalmazott politikai irányvonalat. Megbízatást kantunk, hogy mondjuk el: a nógrádi kommunisták és megyénk dolgozói munkájukkal, helytállásukkal, hűségükkel készek a kipróbált lenini politika megvalósítására. A kongresszusi dokumentumokban megjelölt célokat a magunkénak valljuk. Olyan programnak tartjuk, amelyért érdemes dolgozni. Meggyőződésünk, hogy a párt politikáját kifejezi és jól szolgálja a munkásosztály, az egész nép érdekeit — mondotta befejezésül. SZALÓKI JÓZSEFNÉ, a Bács-Kiskun megyei KISZ- bizottság titkára bevezetőben arról beszélt, hogy a fiatalok számára nemcsak 1848, 1919 és 1945 számít történelemnek, hanem a párt 1948-as program- nyilatkozata is. Az új pártprogram megvalósítása azonban már jelentős részben az ifjúkommunisták feladata. A továbbiakban Bács-Kiskun megye és az ott élő ifjúság életének változásairól szólt. Az egykor elmaradott homokvilág keresőképes lakosságának már több mint fele az ipáiban dolgozik. Ez új lehetőségeket biztosít a fiataloknak ás, szakmát tanulhatnak, elsajátíthatják a legkorszerűbb ismereteket is. Ma már kollégiumok épülnek a tanyákon is, a tanköteles korúak több mint 90 százaléka befejezi az általános iskolát és a végzett fiatalok kétharmada szakmunkásképző intézetben, szakközépiskolában, vagy gimnáziumban tanul tovább. Utalt arra, hogy a mai felnőtt nemzedékek milliói az ifjúsági mozgalomban nőttek fel. A mai ifjúsági vezetőknek is az a feladatuk, hogy alkalmassá tegyék önmagukat és egész 'ifjúságunkat a jövő feladatainak elvégzésére. Ez is forradalmi feladat, amelyhez nélktelfl’hetetlen a példamutatás. & fi példáit csak az az ember tud mutatni, akinek nézetei és cselekedetei harmonikus egységet alkotnak. Ezt a példamutatást adja ifjúságunknak pártunk, ezt tükrözik felelősséggel a kongresszus elé vitára bocsátott anyagok, dokumentumok, VALTER IMRE, a balaton- szahadi November 7. Tsz elnöke bevezetőiben ismertette közös gazdaságuknak az utóbbi években elért fejlődését, majd arról beszélt, hogy a szövetkezet tagjai gyakran találkoznak az iparban dolgozó társaikkal. A beszélgetések során —; mondotta — sokszor szóba kerül, hogy hogyan élnek. Az összehasonlításból mindig kiderül, hogy a szövetkezeti tagok megtalálták számításukat. Akik a nehéz gépeken, a szállításban, az állattenyésztésben dolgoznak, magasabb keresethez jutnak, mint hasonló korú barátaik az ipari üzemekben vagy más munkahelyeken. A továbbiakban azokról a vezetőkről szólt, akik számára a szövetkezet volt az iskola. Munka közben tanulták mega vezetést, a tagság bizalmát korábbi munkájuk alapján érdemelték ki, és szívós, szorgalmas munkával állták meg a legnehezebb idők próbáit is. Bizalomra bizalommal, és eredményes, sikeres munkával válaszoltak. MÁTÉ GYULANÉ Ceglédbe reeli pedagógus egyebek között azokról az eredményekről számolt be, amelyeket a megye oktatási intézményei az elmúlt években elértek. Az anyagi eszközök, lehetőségek gyarapodására két tényt említett: a negyedik ötéves terv Pest megyében kétezer új óvodai hely létesítését jelölte meg, ezzel szemben tízezer kerül tető alá; a terv 220 új általános iskolai tanterem felépítését irta elő, ám 1975 végéig 440 épül. Tennivaló azonban még bőven van, mert a rohamos fejlődés ellenére is sok még a korszerűtlen, vagy éppen szükségtanterem. Máté Gyuláné a továbbiakban a párt oktatáspolitikai határozatának végrehajtásáról szólt. Hangsúlyozta: növeltük a követelményeket a diákok és pedagógusok körében egyaránt. Kísérletek történtek a tananyag-csökkentésre, a differenciált módszerek és korszerű pedagógiai eljárások alkalmazására. Némileg csökkentettük a tanulók túlterhelését, eredményesebbé tettük az oktatómunkát. Több erőfeszítés történt a családdal, a szülőkkel való kapcsolatfelvételre, az iskola és a család egységes nevelési hatásainak a megteremtésére. Nem panaszkodni akarok, hanem érzékeltetni azt a feszültséget, ami ma eltölt bennünket, pedagógusokat. Mert szívünk mélyén egyetértünk a tananyag- csökkentéssel, de hogy mit, mennyit kell csökkenteni, vagy hogyan kell új módon tanita- ni, az még nem alakult ki. A régi módszerekkel már nem akarunk, de az újak még nem kiforrottak és mégis, mindennap katedrára kell állni. Nagyon várjuk a tanterv és az új módszerek egységének kialakítását, mert ez az oktatási reform megvalósításának alappillére, tartóoszlopa. Ezután arról beszélt, hogy a képesítés nélküli nevelő, bármilyen becsületes, gyermekszerető, bármennyi segítséget is kap, küszködik a számára olykor megoldhatatlannak tűnő feladattal. A pedagógus- pálya elsősorban hivatás, de szakmai, metodikai feltételei is vannak, s azokat el kell sajátítani. Majd tájékoztatta a kongresszust, hogyan igyekeznek csökkenteni az ilyen gondokat Pest megyében. Ezután szünet következett i I Tanácskozik a kongresszus. Az SZKP ajándéka a magyar testvérpártnak A ^ pártkongresszus keddi eseményeinek kedves epizódja zajlott le a tanácskozás délelőtti szünetében: az SZKP Központi Bizottsága nevében Leonyid Iljics Brezsnyev művészi dísztárgyat — piros-fehér -zöld, illetve vörös zászlóval keretbe foglalt Ural-kőből készült Lenin-portrét — adott át a kongresszus alkalmából ajándékul a Magyar Szocialista Munkáspártnak. A kedves figyelmességért Kádár János, a Központi Bizottság első titkára meleg szavakkal mondott köszönetét, s gratulált az alkotók — uráli mesterek — művészi munkájához. ♦ A szünetet követően Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. A küldöttek és a meghívottak nagy tapsa közepette Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet küldöttség vezetője lépett a mikrofonhoz. (Folytatás a 3, oldalon)
