Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

kongresszusig 1 mm s uiiiiiiiiiiiiiuiiiuiiiiiimuuuiujiiiiiiiiiuuiiiiiiiiiiitHiiiiiiuiiiiutHiu tározó jelentőségű a szocia­lista országok szerepe és sú­lya. Bíró József külkereskedelmi miniszter a közelmúltban tar­tott sajtótájékoztatóján el­mondta: külkereskedelmi for­galmunk 62 százalékát a szo­cialista országokkal, ennek felét a Szovjetunióval bonyo­lítjuk le. öt év alatt a szo­cialista országokba irányuló kivitelünk 85—90 százalékkal, a tőlük származó behozatal pedig 60—65 százalékkal bő­vül. _ Hazánk aktívan közremű­ködik a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásá­ban. A KGST keretében sok nagy jelentőségű egyezmény kidolgozásában, megvalósítá­sában veszünk részt. Két. és többoldalú megál­lapodást írtunk alá egyes alapanyagok termelésének együttes erővel történő bőví­tésére. (Cellulózgyár, azbeszt­kombinát, ferroötvözetgyár kö­zös létesítése, vegyipari együttműködés kialakítása stb.) Közös erővel építjük meg az orenburgi gázvezeté­ket, a 750 kilovoltos elektro­mos távvezetéket. Részt ve­szünk a termelésszakosítás fejlesztésében, a kooperáció bővítésében, műszaki és tudo­mányos haladással összefüggő közös feladatok megoldásá­ban. Az integráció révén hosz- szabb távon is biztosítottak erőteljes gazdasági fejlődésünk lehetőségei. A szocialista or­szágok erőinek egyesítése, nemzetközi gazdasági kapcso­latainkban a stabilitás és a tervszerűség fokozódása, az együttműködés minden oldalú fejlesztése a KGST-országek- kal, gazdasági fejlődésünk alapvető nemzetközi feltétele volt és marad. JÖVEDELMEK: PÉNZBEN ÉS TERMÉSZETBEN A két kongresszus közötti időszakban dolgozó népünk a párt vezetésével azon fárado­zott, hogy emelkedjen jóléte, javuljanak életkörülményei. Az előzetes számítások sze­rint öt év alatt a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 25 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 16 százalékkal nő. A párt és a kormány is­mert intézkedései eredménye­ként a munkások és műve­zetők reálbérének növekedése az átlagosnál nagyobb. így például az finarol iparban fog­lalkoztatott munkások átlagos havi keresete 1970-ben nem gokkal haladta meg a 2200 forintot, 1974-ben ez az ösz- szeg több mint 2800 forintot ért eh A termelőszövetkezeti tagok közösből származó havi jövedelme 1974-ben átlagosan 2540 forint vol^ ehhez jött még a háztáji gazdaságból származó bevétel, A lakosság jövedelmében; életkörülményeinek javulásá­ban mind nagyobb szerepe van a társadalmi juttatások­nak. Míg 1970-ben 48,3 milli­árd forintot fordítottak pénz- beni és természetbeni társa­dalmi juttatásokra, 1974-ben több mint 70 milliárd volt ez az összeg. A családi pótlékban részesülő családokban jelenleg az egy gyermekre jutó esalá- di pótlék átlagos havi összege meghaladja a 300 forintot, ami kétszerese az 1970. évinek. Növekedett a gyermekgondo­zási és az anyasági segély összege. A parlament téli Ülésszakán elhangzott pénz­ügyminiszteri expozé szerint a gyermekgondozási segély évi összege megközelíti a 2,6 mil­liárd forintot. A legutóbbi években megtett intézkedések hatására mérséklődtek a kü­lönbségek az egyes családok, háztartások jövedelmei kö­zött, csökkent az alacsony jö­vedelműek aránya. 208 MILLIÁRDOS KISKERESKEDELMI FORGALOM A jövedelmekkel arányosan emelkedett a lakosság fo­gyasztásának színvonala, kor­szerűbbé vált annak összeté­tele. A kiskereskedelem el­adási forgalmáról szóló KSH- tájékoztató szerint 1970-ben a lakosság 139 milliárd forintot költött el az üzletekben és az éttermekben. 1974-ben ez az összeg megközelítette a 200 milliárdot. Erőteljesen nőtt az élelmiszerek és a vegyes ipar­cikkek forgalma. Húsfélékből például már 1974-ben több volt az egy főre jutó fogyasz­tás, mint amit az ötéves terv 1975-re tűzött ki célul: egy főre számítva elérte az évi 68,7 kilogrammot. Ez 11 kilo­grammal több, mint az 1970. évi egy főre jutó fogyasztás. Vegyes iparcikkekből, ame­lyek magukba foglalják a tar. tós fogyasztási cikkeket is, öt év alatt 47,8 milliárd forint­ról 74,2 milliárdra nőtt az évi forgalom. A lakosság 1974- ben pénzjövedelmének 13 százalékát fordította lakásépí­tésre és megtakarításra. Az OTP adatai azt tanúsítják, hogy a takarékbetétek össze­ge évente 6—9 milliárd fo­rinttal nő, 1974-ben elérte a 71 milliárdot. A lakosság ál­tal igénybe vett hitelek forint- összege az 1970. évi 13 milli- árdról 1974-ben 19 milliárdra emelkedett. Ennek az összeg­nek megközelítően a felét fordították lakásépítésre és -vásárlásra. A LAKÁSÉPÍTÉS EREDMÉNYEI Állami és magánerőből a IV. ötéves terv végéig előre­láthatóan 430 ezer lakás épül, vagyis 30 ezerrel több a ter­vezettnél A társadalompoli­tikai célkitűzéseknek megfe­lelően kedvezőbbé vált a la­BisoK s2ot>aszIm szerinti §sz­szetétele és a lakások felsze­reltsége. Amint azt a Mun­kánk, eredményeink című pártkiadványunk közli, 1970- ben az új lakások 46 száza­léka egyszobás volt, 1974-ben ez az arány 36 százalékra re­dukálódott Ugyanakkor a há­rom- és több szobás lakások aránya 11 százalékról 17 szá­zalékra, a vízvezetékkel ellá­tott lakásoké pedig 36 száza- lékről 45 százalékra emelke­dett Gyorsan nő a háztartá­sok villamosenergia- és gáz- fogyasztása. Négy év alatt mintegy 140 ezer otthont kap. csoltak be a távfűtésbe. A palackos gázt használó fo­gyasztók száma ma már meg­haladja a másfél milliót KÖZKINCCSÉ VÁLNAK A KULTŰRA VÍVMÁNYAI Jelentősen fejlődött az el­múlt négy évben hazánkban a közoktatás, a közművelődés, mind nagyobb mértékben vál­hattak . közkinccsé a kultúra eredmények Kezdjük a legki­sebbeknél, az óvodás korúak­nái, akiknek érdekében az ál­lami erőfeszítéseket a legna­gyobb mértékben egészítette ki a már-már népmozgalom­má vált társadalmi összefogás. Ennek eredményeként az óvo­dába járó gyermekek száma négy év alatt több mint 100 ezerrel nőtt TANULTABB LETT NÉPÜNK Érdekes képet ad a Mun­kánk, eredményeink című pártkiadvány a lakosság isko­lázottsági színvonalának emel­kedéséről. Eszerint az utóbbi években az általános iskola 8 osztályát elvégzettek száma kétmillió 690 ezerről kétmillió 900 ezerre, a középiskolát végzetteké 779 ezerről 900 ezerre, a felsőfokú képzettség­gel rendelkezőké pedig 295 ezerről 336 ezerre növekedett. A fizikai dolgozók szakkép­zettségében is jelentős a javu­lás. A szakmunkások aránya 32 százalékról 37 százalékra emelkedett, a szakképzetlen dolgozóké pedig 40 százalékról 34 százalékra csökkent. A be­tanított munkások aránya 29 százalékot képvisel. Az elmúlt időszakban megszervezett munkástovábbképzésbe eb­ben a tanévben már több mint 150 ezer munkás kapcso­lódott be. Az általános iskolát befeje­ző fiataloknak 83,7 százaléka tanult tovább 1970-ben, jelen­leg a tovább tanulók aránya meghaladja a 90 százalékot Szakmai végzettséget nyújtó középfokú iskolában folytatja tanulmányait a tanulók 73,5 százaléka, a felsőoktatásban a hallgatók száma 53 ezerről 63 ezerre nőtt a nappali tagoza­tokon, Az esti és levelező ta­gozatokon tanulóké pedig 25 ezerről mintegy 40 ezerre emelkedett A dolgozók által á­hős fsltolájában mintegy §8 ezren, a gimnáziumok és szak- középiskolák esti és levelező tagozatán 165 ezren tanulnak ebben a tanévben. Az előbbi több mint kétszerese, az utóbbi pedig több mint más­félszerese a négy évvel ezelőt­tinek. AZ ÉLETFORMA SZERVES RÉSZE Az MSZMP Központi Bizott­ságának múlt év márciusában a közművelődés fejlesztéséről hozott határozata megállapí­totta: ^A műveltségi színvo­nal emelkedésében, a szerve­zett iskolai oktatás alapvető szerepe mellett jelentős része volt a népművelésnek, a mű­velődésben dolgozók munkájá­nak. A továbbtanulás. a rend­szeres művelődés széles körök­ben az életforma szerves ré­szévé vált. A lakosság 25 szá­zaléka rendszeresen olvas, a könyvtárak 2,3 millió olvasót tartanak nyilván. A múzeu­moknak évente több mint 8 millió látogatója van. Az ön­tevékeny művészeti mozgal­makban több mint 200 000 fő vesz részt. Növekszik az is­meretszerző, tudományos-bú- várkodó mozgalmak hatóköre, a különféle szakkörök, klubok tevékenysége az utóbbi évek­ben megélénkült” Mindezt to­vábbi tényekkel is érdemes kiegészíteni. KÖNYVEK ÉS OLVASOK Hazánkban 1974 végén kö­zel 10 ezer tanácsi, illetve szakszervezeti önálló és fiók- könyvtár működött. Ezek könyvállománya 4 év alatt csaknem 5 millió példánnyal’ gyarapodott és az összes könyvtári könyvek száma je­lenleg megközelíti a 30 milliót. 1974-ben a könyvtárakból több mint 57 millió kötetet kölcsö­nöztek ki az olvasók, A tanácsi és a különböző társadalmi szervek összesen 2850 művelődési otthont tar­tanak fenn az országban. Az amatőr művészeti csoportok száma közel 10 ezer, előadá­saikon 1974-ben több mint 3 milliós közönség vett részt. A 6000 szakkörnek mintegy 175 ezer tagja vám Ä magyar könyvkiadás fej­lődését bemutató statisztikai közleményben olvasható: ha­zánkban 1970-ben összesen 28138 kiadványt jelentettek meg 85,5 milliónyi példányban. Ebből 47 millió példány könyv, ezen belül közel 11 millió szépirodalmi könyv volt A múlt esztendőben 32 741 ki­advány jelent meg több mint százmillió példányban, mely­ben 68,8 millió könyv, közte 15 millió szépirodalmi könyv volt A könyvforgalom értéke négy év alatt országosan egy- milliárdról 1,6 milliárd forint­ra, a falusi lakosság könyv- vásárlásának értéke pedig több mint kétszeresére nőtt SZÁZ HÁZTARTÁSRA JUTÓ TARTÓS FJGVÄSrrfel CIKKEK. m ' 1 , # Huiőgér Mosógép 70 '5 .1965 1974 1965 1974 1970 1970 TV Szemékf’épt.ocsi 68 53 27 i-— □I 15 1965 1974 1965 S74 1970 1970 Milliárdnyi IBS ---------------------­S AJTÓTERMÉK A lakosság tájékoztatásában; művelődésében, szórakoztatá­sában döntő feladat hárul a sajtóra és az elektronikus hír­közlő intézményekre. Az emlí­tett statisztika szerint négy év alatt a napilapok, hetilapok, folyóiratok és egyéb sajtóter­mékek együttes példányszáma mintegy 100 millió példánnyal nőtt, és 1974-ben már megha­ladta az 1,2 milliárdot A la­kosság a múlt esztendőben kö­ssél 1,8 milliárd forintot köl­tött sajtótermékekre. 1974-beni a párt központi lapja, a Nép- szabadság átlágosan naponta háromnegyed millió példány­ban. a megyei lapok pedig 955 ezer példányban jelentek meg. A Társadalmi Szemle havi példányszáma meghalad­ja a 40 ezret a Pártélet című folyóiraté eléri a 130 ezret A Budapesten kiadott havi és más időszakos irodalmi folyó­iratok; lapok alkalmankénti példányszáma tavaly 365 ezer volt A rádió-előfizetők szá­ma meghaladja a két és fél milliót de az üzemben lévő rádiókészülékek száma 4 mil­lió körül van, minthogy na­gyon sok család két vagy több készüléket is tart. Az MRT Tömegkommunikációs Köz­pontjának megállapítása sze­rint a lakosság háromnegyed része hallgat rendszeresen rá­diót és kétharmada néz tele­víziót. Négy év alatt a televí­zió műsorideje több mint 15 százalékkal nőtt, az elmúlt időszakban megkezdődött a IL program adása és a színes mű­sorok sugárzása. * Fejlődésünk sok tényét sch Tolhatnánk még fel, amelyek mind-mind azt bizonyítják, hogy pártunk Központi Bizott­sága emelt fővel jelentheti a XI. kongresszusnak: végrehaj­tottuk a X. kongresszus hatá­rozatait. Azokat a célokat, amelyeket négy évvel ezelőtt kitűztünk, elértük, társadalmi életünkben terveink megvaló­sultak, 'vagy a megvalósulás útján haladnak. Hazánk gaz­daságának fejlődése egészsé­ges, népgazdaságunk erőforrá­sainak, tartalékainak mozgósí­tása rendben halad. Támasz­kodva a szocialista országok közösségére, mindenekelőtt a Szovjetunió testvéri segítsé­gére, dolgozó népünk a fejlett szocialista társadalmat építi, és a legteljesebb egységben azt igényli, hogy a párt töretlenül folytassa az immár két évtize­de bevált, helyes politikai irányvonalát. 1975. március 16.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom