Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

Babits egyetemi előadásai 1919-ben Babits és Károlyi cf- D mű cikkemben közöl­tem, hogy először az úgyneve­zett Károlyi-forradalom ide­jén, 1919. január 25-én nevez­ték ki Babits Mihályt az esz­tétika professzorának, majd a Tanácsköztársaság idején a modem magyar irodalom és világirodalom tanszékvezető­jének. Két kollégiuma volt a pesti, egyetem bölcsészeti ka­rán, az egyiknek „Az irodalom elmélete” volt a címe, a má­sik pedig egy Ady-szeminá- rium volt. Ma is élnek még többen hallgatói és tanítvá­nyai közül, nem egy irodal­mi, tudományos és sajtóéle­tünk fontos személyisége. Az ő emlékeik szerint az egye­tem legnagyobb előadótermé­ben Babits katedrájáig össze- zsúfoltan álló hatalmas hall­gatóság járt állandóan óráira, vagy ötszáz ember. Az Ady. szemináriumba pedig csak száz részvevőt tudott fölven­ni és olyan tolongás volt a tagságért, hogy asszisztensét. Szabó Lőrincet kérte föl a minél fölkészültebb diákok ki­választására. Babits előadásainak hiteles szövege, az ő saját fogalma­zása máig nem került elő. A Vasárnapi Újságban ugyan már 1919 júniusában megje­lent egy rövid kivonat abból, amit Adyról mondott, de va­lószínűbbnek látszik, hogy 1920-ban a Nyugatban, megje­lent nagy Ady-tanulmánya a veleje nagy költőtársáról ak­kor tartott előadásainak. Iro­dalomtudományi előadásainak szövege készen kellett hogy álljon, mert az Etika Könyv­tár Király György könyve utánra hirdette. Remélhető, hogy a kézirat máig lappang valahol és reméljük, minél előbb elő fog kerülni. Czámos hallgatója készí- ^ tett jegyzeteket, és ezek is csak az elmúlt években ke­rültek közzétételre. Eddig a legteljesebb szöveg a cseh­szlovákiai magyar irodalom európai nevű antifasiszta tör­ténetfilozófusának és iroda­lomkritikusának, Fábry Zol­tánnak egykorú lejegyzése. Ezt József Farkas, a forradal­mak kiváló irodalomtörténé­sze közölte a „Mindenki újakra készül... Az 1919-es -forra­dalmak irodalma” című szö­veggyűjteményének negyedik kötetében. 1967-ben. Ezt meg­előzően Barta János, a debre­Premier A Modern Színház ókelta stílusban épített nézőterén már mindenki elfoglalta a, helyét. Izgatott várakozással tekintet­tek a nehéz, bordó bá'rsonyfüg- göny felé. A népszerű tragédia­szerző „Reumás húszárok” cí­mű ötfelvonásos történelmi drámájának ősbemutatója volt a mai est szenzációja. Ponto­san 7 óra 10 perckor elhang­zott^ a harmadik gongütés. A nézőtéren elült a moraj és lassú, méltóságteljes surrogás- sal felgördült a függöny. Bo- rongós, őszi tájat ábrázolt a színpad, a zsinórpadlásról mo­noton egyhangúsággal,, lassan hullottak a sárga falevelek. Valahonnan a távolból kürtszó harsant, aztán tántorgó, tétova léptekkel oda vonszolta magát a sugólyvik elé K1,amer stock Eduárd, a szerző. Félszegen, elfogódottan meghajolt és hal­kan, rt■> határozotton így szólt: — /Mélyen tisztelj: közönség! Hölgyeim és uraim! A bemu­tat köp a szerző é Halában a má'-jodik felvonás végén kö- szVti meg a tapsol! at. Legyen szabad ma formabontónak bennem. Hálásan köbzönöm, *hogy idefáradtak és megtisz­teltek bizalmukkal. Ez'*rt én is őszinte leszek. E pillnnatban az ügyelőtől a főszereplőig mindenki a helyén álj és ma cenl egyetem nemrégiben nyugdíjba vonult professzora tette közzé Borotvás Nagy Sándor jegyzetei nyomán Ba­bits előadásainak tömör kivo­natát, elsőrangú irodalomel­méleti és tudománytörténeti értékeléssel. Irodalmi szempontból a leg­jelentősebb tükörképe Babits varázslatos élőszó előadásá­nak akkori tanársegédének és költőként és műfordítóként egyik legnagyobb tanítványá­nak, Szabó Lőrincnek több részletben fönnmaradt, de nem teljes jegyzete. Ennek bevezető részletét, az 1919. áp­rilis 8-án elhangzott első Ba- bíts-előadást Kabdebó Lóránt közölte a miskolci Napjaink 1966. október 1-i számában. Itt a hiteles közlése annak a legendás Babits-mondatnak, amelyet azóta annyiszor idéz­tek ellene és javára: „Mielőtt ezeknek az elmélkedéseknek a sorozatát megkezdeném, úgy érzem, hogy nem szabad el­mulasztani, hogy mi, akik az emberi szellem alkotásairól szóló tudományt akarjuk eze­ken az órákon fölvonalazni, meg ne hajtsuk a tudomány komoly zászlóját az úi szel­lem, vörös lobogója előtt. Bi­zonyára minden tudománynak, az egész tudományos gondol­kodásnak megvan az oka rá, hogy a forradalom fiatal szel­lemében felszabadítóját és szellemét üdvözölje.” A Ma­gyar Tudományos Akadémia kézirattárába került Szabó Lőrinc-hagyatékban az 1919- es Babits-előadásoknak későb­bi részleteit is sikerült nem­régiben áttenni a régi fajta gyorsírásból. A szegedi Tisza- táj című folyóirat márciusi számában közöltem a Gergely Pál áldozatos munkájával ol­vashatóvá tett szövegeket. Ezek a május 19-én, 20-án, 21- én és 22-én elhangzott előadá­sok csaknem mindvégig értel­mes szöveggé összeállt átira­tai. „ Szabó Lőrinc nagy szol­gálatot tett az irodalomtörté­net-írásnak és a tudománytör­ténetnek azzal, hogy nem­csak lejegyezte, de meg is őrizte az utókor számára Ba­bits eredeti szövegét. Barta professzor az Iro­° dalomtörténet 1961. év­folyamában közölt tanulmá­nyában rendkívüli jelentősé- ■ get tulajdonít Babits 1919-es irodalomelméletének. Véle­mégsem lesz itt bemutató. Az igazgatósággal egyetértésben úgy határoztunk, hogy nem tesszük próbára idegzetüket. Igaz, hogy egy kicsit későn, de nem túl későn, öt perccel ezelőtt, rádöbbentem, hogy csapnivaló, unalmas tragédiát írtam. Megkíméljük önöket az ásítozástól, a türelmetlen mo- corgástól, a széknyikorgatás. tól. Most szépen hazamennek. Öldöklő harc folyik a színház és a televízió között a nézők elhódításáért. Teljes határo­zottsággal állítom, hogy ebben a küzdelemben a színház nem maradhat alul. A személyes élmény, a szuggesztív kapcso­lat — színész és közönség kö­zött — semmivel sem pótol­ható. A színház örök. Ám nem ilyen darabokat kell játszani, mint amilyennel ma önöket untattuk volna. Ma este még győzött a televízió. Ha sietnek, a tévé-Macira még hazaérnek. Legyen szerencsém máskor is. Balra a kijárat! Száz fordít Sírt, zokogott a prímás he. gedűje. amikor azt játszotta, hogy „Hideg szobor vagy, meg sem értenéd ...” — Egészség! — Egészség! — koccintott vörös borral teli poharával a hegedű mestere. A vendég elő­ménye szerint a Nyugat nagy nemzedékének irodalomszem­léletét senki sem foglalta ösz- sze ilyen áttekinthető és szer­ves rendszerbe. Adynak, Kosz­tolányinak. Móricznak, Schöpf- linnek. Szabó Dezsőnek szá. mos rendkívül fontos újjá- értékelése jelent meg az év­tizedek során, sőt, hagyatékuk­ból még az utolsó években is. A külföldi korszerű irodalom- tudomány és a hazai iroda­lomtörténeti gyakorlat ilyen méretű ismerete és egyezte­tése Babits érdeme. Bartának a véleménye, hogy Lukács György nem hatott Babits el­méletére. Azóta azonban elő­került kettőjük egymással va­ló levelezése. Fekete Évával és Tímár Árpáddal együtt az Irodalomtörténet 1974. évi 3. számában közöltük a Babits- és Lukács-hagyatékban meg­talált levelezést. Ebből nyil­vánvaló, hogy ha Lukács első könyvét, amely főként német írókkal foglalkozott. Babits nem is kedvelte, de nagy iro­dalomelméleti tanulmányát az Alexander Emlékkönyvben igenis sokra tartotta. A pszi­chológiai és szociológiai szem­pont egyeztetésére az iroda­lomtörténeti kutatásban éppen Lukácsnak ez a tanulmánya ösztönözte. Barta szerint Ba­bits előadásainak újszerűsége különösen akkor válik nyil­vánvalóvá, ha az akadémikus, sőt, korai szellemtörténeti ma­gyar irodalomelméletekkel ha­sonlítjuk össze. Tekintetbe kell venni, hogy marxista irodalomelmélet hazánkban tudományosnak nevezhető fo­kon akkor még nem létezett, ha voltak is újságírói vagy esszéista kísérletek e téren. Barta János. József Far­° kas és Kabdebó Lóránt úttörő publikációit mérhetet­lenül fontosaknak kell tar­tanunk. Babits szülővárosá­ban azért hívom fel a figyel­met ezeknek a töredékeknek az utóbbi években történt elő­kerülésére és megfejtésére, mert cikkeim és fölhívásaim nyomán rokonok, barátok és munkatársak részéről még mindig újabb és újabb kézira­tok. levelek és életrajzi adatok kerülnek elő. Ezek pedig nél­külözhetetlenül fontosak Babits teljes életrajzának és roppant életművének igaz és hű fölmérésére. GÁL ISTVÁN vette nagykockás zsebkendőjét és meghatottan beletrombitált. — Most még a kedvenc nó­támat, azt, hogy „Szeressük egymást gyerekek, a szív a legszebb kincs ...” Kissé hamisan, rekedt kap­panhangon, de érzéssel röcög- tette a dalt a vendég. Aztán hirtelen mozdulattal a levél­tárcájába nyúlt és egy piros, hasú százast gyűrt bele a mu­zsikus zakójának szivarzsebé­be. Az udvariasan meghajolt: — Köszönöm — mondta ki­mérten és az összegyűrt szá­zast kisimítva letette az asz­talra. — De nem tudom, hogy elfogadhatom-e. Mert ha ön­nek családja van, gyerekei, esetleg idős szülei, akiket tá­mogatnia kell... Lehet, hogy OTP-részletet is kell fizetnie ebből az összegből, ön most ivott, nem tudja mérlegelni a cselekedeteit. Tudnom kellene, hogy az ön szociális helyzete megenged ;-e az ilyen könnyelműséget. Csak tegye el szépen ezt a százast. Alud­jon rá egyet. És ha ön holnap józanul, megfontoltan is úgy látja, hogy ezt a pénzt nem sínvli, nem böjtöli meg a csa­ládja, akkor majd köszönettel elfogadom a gavalléros aján­dékot. Tessék a telefonszá­mom. Várom szíves értesítését! — mondta barátságosan a mu­zsikus. és máris a következő asztalhoz léoett... Galambos Szilveszter Búcsú Yárkonyi Nándortól Még el sem temettük Né­meth Lászlót s utána ment ő is. Barátságukat egy régi fény­kép hívja elő az emlékezet­ből: a Mecsek oldalában áll­nak, az összetartozás tudatá­ban. Nem is lehetett másként. Németh az ő kedvéért utazott Pécsre, hogy végre találkoz­zék vele, s írhasson róla. Húszéves sem voltam, ami­kor megtisztelt barátságával. / s hadd tegyem rögtön hozzá,* ezt a több mint három év­tizedes barátságot soha egy rossz szó sem felhőzte. Bizo­nyára nem rajtam múlt; sze. retete ifjúságunk botlásait is megértette. Mindent tudott, kutató sze­me százezer évek távolságát tekintette át. hogy annál biz­tosabban mozogjon az ittho­ni gondok között. A Sorsun­kat, az egyik legjobb magyar folyóiratot a német veszély éveiben alapította, s az elha­talmasodó fasizmus ellen ír­ta a Magyar Dunántúlt, ami­nek új kiadását már nem ér­hette meg. Amikor megismertem, már túl volt néhány mindenképp jelentős munkáján, megírta a modern magyar irodalom tör­ténetét, számos fontos tanul­mányt, sokat fordított is. s ek­kor dolgozott élete legnagyobb vállalkozásán, a Szíriát oszlo­pai első fogalmazásán, ami végleges formájában az ere­detinek többszöröse lett. Az Egyetemi Könyvtárban levő szobája egész nap nyit­va állt előttünk, s szinte egy­más kezébe adtuk a kilincset, fiatalok, s már nem is olyan fiatalok, mint Weöres Sándor, vagy a Kaposvárról át-átruc- canó Takáts Gyula. Szombat esténként előbb a Korzó kávé­házban. majd a Flórián-ven­déglőben ültük körül asztalát, az idősebb testvér volt, hol­ott vezérnek kellett volna len­nie, jog szerint is, hisz min­dent tudott, s vigyázó tekin­tetét semmi nem kerülte el, ami a magyar irodalomban történt Mindig könyvek és kéziratok között ült, látszólag süketsége sáncai mögött, de még ez a tragikus testi .fo­gyatkozása is javunkra vált nevelőnkké lett: csak írásban tudtuk vele közölni gondola­tainkat, s ez arra késztetett hogy megtanuljunk tömören; csak a lényeget elmondva fo­galmazni. S mit tanultunk tőle még? Azt hiszem mindent. A mun­ka értelmét, a tiszta szó be­csületét, s azt is, hogy csak: hittel, igaz szándékkal érde­mes bármit is csinálnunk. Haláláig dolgozott. Az el­múlt évek végre meghozták az elismerést: megjelent, még­pedig nagyon nagy példány­számban fő műve. a Szíriát oszlopai, Petőfi-tanulmányai­nak gyűjteménye. Az üstökös! csóvája, mostanában kerül ai könyvesboltokba a Dunántúli s elkészült visszaemlékezése is, a Pergő évek, ez a legjobb prózai hagyományainkat idé-> ző önéletrajz. S mennyi miivj dent őriz még hagyatéka! Olvasóink nemcsak könyj veiből ismerhették, lapunknak! is rendszeres munkatársa voltj s annak idején, folytatások­ban, jelentős részletet közöl­tünk a Szíriát oszlopaiból isi Néhány hete találkoztunk! utoljára. Tüskés Tibor új könyvének akadémiai vitáján, ahol az ő tanulmányát is föl­olvasták. Fiatalos hévvel ölelt meg bennünket feleségemmel; „Jól nézel ki” — olvasta le számról a tagolt szavakat! „A gyomromnak nincs sem­mi baja. de rengeteg gyógy­szerrel élek.” Már nem járt autóbusz, mi vittük haza, Bárdosi Németh Jánossal, a hű baráttal és kitűnő költő­vel. Az Uránvárosban, az áruház sarkán szállt ki a kocsiból. Még egyszer meg­öleltük egymást, s hosszan néztem utána, amint botjára támaszkodva nehézkesen ment a homályos utcán. Soha töb­bé nem látom. Tudom, hogy úgysem hallja meg, mégis szeretnék valamit utánakiáltani. Legalább eny- nyit: mindig a tanítványi hű­ség és fiúi szeretet volt ben­nem. Legalább ezt ne felejtsd el. Nándor. CSÁNYI LÁSZLÓ ÚJ KÖNYVEK A Kossuth Könyvkiadó most megjelent újdonsága Balogh Sándor történész nagy össze­foglaló műve a Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945—1947 címmel jelent meg, s a felszabadulást követő évek rendkívül izgalmas politikai életébe enged betekintést. A Nagy emberek életútja soro­zatban látott napvilágot Borisz Noszik könyve századunk ér­dekes egyéniségéről, Albert Schweitzerről. Megjelent a ná_ lünk is népszerű P. Traven egyik legjobb regénye, az Em­bervásár Mexikóban. A Szépirodalmi Kiadó Ma­gyar Remekírók sorozatában került a könyvesboltokba Jó­kai Mór két regénye (Szegény gazdagok, Aranyember) egy kötetben. A Szépirodalmi kis­könyvtár új kötete Krúdy Gyula Flóták és lugasok, A tőrmester és az őszi versenyek című kisregényeit tartalmazó kötet, Kozocsa Sándor utószó, vával. Szabó Lőrinc pnsztu- rnusz szonettjeit tartalmazza — Borsos Miklós illusztrációi­val — a Szavakkal nő a gyász. Ismét kapható Pilinszky Já­nos Szálkák című verseskö- tete. A romániai Kriterion ki. adóval közösen adta ki a Szép- irodalmi — a magyar—román közös kiadási megállapodás keretében — Hemingway Aki-\ ért a harang szól című híres regényét, Sőtér István fordí­tásában, továbbá Albee Nem félünk a farkastól című drámáját tartalmazó kis köte­tet. A magyar—csehszlovák közös kiadásban jelentette meg a kiadó — a pozsonyi Ma- dách-csal közösen — Dávid Teréz karcolatait, melyeknek címe: Látomások. A Gondolat Kiadó a Társa­dalomtudományi Könyvtár új köteteként megjelentette Gun- nar Myrdal könyvét, melynek címe Korunk kihívása: a vi­lágszegénység. A TIT csillagé, szati és űrkutatási szakosztá­lyai országos választmányának szerkesztésében jelent meg az 1975-ös csillagászati évkönyv, sok érdekes tudnivalóval. A Móra Könyvkiadó Koz- mosz-könvvei között :s íöbb érdekességét találunk. G" töri Endre dokumentum -elbeszélé­sei a Szupergazdagok, amely a nagy vagvonok történetét beszéli el. Gyurkovids Tibor regénye a Mindennapi szerel­münket arld meg Németh .Sándor i>úl a kanvaron címmel jelentek meg kötetben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom