Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
_L_ Nemzetí előrehaladásunk, politikai, gazdasági eredményeink elérésének vezető, szervező ereje az MSZMP, amely a munkásosztály tör-' ténelmi céljait kifejezve mim. kálkodik a fejlett szocialista társadalom megteremtésén. Az elmúlt négy esztendőben a párt céltudatosan törekedett a X. kongresszus határozatainak végrehajtására, következetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát. Megszilárdultak a szocializmus társadalmi, gazdasági pozíciói, javultak az életkörülmények, nőtt országunk nemzetközi tekintélye, befolyása. A két kongresszus közötti Időszakban politikailag és szervezetileg is fejlődött, erősödött az MSZMP. A párt több mint 24 ezer al&pszerve•• A NEMZETI JÖVEDELEM • ALAKULÁSA. ítísgts növekedés CO Setében a párttagok száma jelenleg 754 ezer, mintegy 92 ezer fővel több. mint a X. kongresszus idején. A párttag. Ságnak több mint fele fizikai dolgozó, illetve a termelés közvetlen irányítója. Az elmúlt négy és fél év alatt a kommunisták között növekedett a nők és a fiatalok aránya. javult a párttagság iskolázottság és politikai képzettség szerinti összetétele. 1970 óta közel 150 ezer új párttagot vettek fel, akiknek egyharmada nő és 44 száza, léka a pártba való felvételkor még nem töltötte be i 26. életévét, TÖBBEN VAGYUNK EGY NAGYVAROS LAKOSSÁGÁVAL Áttekintve társadalmi fejlődésünk adatait, szinte minden területen kedvező váltó, zások történtek. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint Magyarország lakossága 1974 végén 10 millió 510 ezer fő volt. 156 ezerrel, egy nagyváros lakóinak számával több, mint 1970-ben. A lakosság fele a városokban, fele pedig a községekben éL Tavaly az ezer lakosra jutó élveszületések száma 17,8-ra emelkedett, ami több. mintáz elmúlt 18 esztendőben bármikor. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a múlt év végén 229 ezer dolgozó nő vette igénybe a felemelt gyermekgondozási segélyt. Négy év alatt 100 ezerrel nőtt az aktív keresők száma és elérte az 5 millió százezret. Ma már a keresőképes nők több mint kétharmada dolgozik hazánkban és nők alkotják a foglalkoztatottak mintegy 45 százalékát. 1975. március 16. HÁROMMILLIÓ MUNKÁS Az előző kongresszus óta mintegy 150 ezerrel gyarapodott a munkások száma, így ma az összes foglalkoztatottak közel 60 százaléka, hárommillió dolgozó tartozik a munkásosztályhoz. A szövetkezeti parasztság száma a kiöregedés, valamint a népgazdaság más ágaiba történő elvándorlás következtében az utóbbi években is csökkent: 1973- ban az aktív keresők 14,6 százaléka tartozott ehhez a tár. sadalmi csoporthoz. A szellemi munkakörben dolgozók közül főleg az értelmiségiek és szakalkalmazottak száma és aránya nőtt; 1970-ben az aktív keresők 22,3 százaléka. 1973-ban pedig 24 százaléka szellemi munkakörben dolgozott. NEVELIK A DOLGOZÓKAT, VÉDIK ÉRDEKEIKET Közéletünkben Jelentős hely Illeti meg a különböző társadalmi szervezeteket, mozgalmakat. amelyek a párt irányításával teljesítik sajátos feladataikat. A csaknem 4 millió dolgozót tömörítő szak- szervezetek eleget tesznek kettős hivatásuknak: mozgó, sítják, szervezik, nevelik tagjaikat a szocialista építés feladataira, egyben képviselik, védelmezik a dolgozók érdé. keit, törvényekben biztosított jogait 7573 üzemi, intézményi alapszervezetünkben, szakszervezeti tanácsaiban, bizottságaiban több mint 400 ezer választott tisztségviselő tevékenykedik. A szakszervezetek az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak a munkavédeml felügyelet ellátására; ebben a munkában a kevés számú függetlenített munkatárs mellett mintegy 120 ezer társadalmi munkavédelmi aktíva vesz részt. A KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATÁBAN A tanácstörvény végrehajtásáról szóló parlamenti beszámolóban hangzott el: „A tanácsi szervezet, a tanácsok munkája társadalmi fejlődésünk követelményeinek megfelelően alakult. A törvény kedvező hatása egyre határozottabban érződik a tanácsok munkájában, munkafeltételeik javulásában. Korszerűsödött területi beosztásuk és igazgatási szervezetük. Nőtt a tevékenységük iránti közérdeklődés*. A tanácsok szerepe elsősorban a gazdasági szerve. Zé munkában, a terület- és településfejlesztésben, valamint a lakosság ellátását szolgáló tevékenységben jelentős. A tanácsok államigazgatási szerveihez évente öt és fél millió beadvány érkezik, a közösséget szolgálva átlagosan másfél millió ügyben döntenek, és kb. 30 millió esetben adnak felvilágosítást, eligazítást az állampolgároknak. A különböző szintű tanácsok száma, a közigazgatás korszerűsítése és a területát- szfervezések miatt, lényegesen csökkent. Jelenleg 1711 tanács működik az országban. A csaknem 70 ezer tanácstag eleget tesz megtisztelő közéleti megbízatásának. A tanácsok különböző bizottságaiban a tanácstagok 55 százaléka tevékenykedik. A tanácsok munkáját társadalmi aktivisták serege segíti, akiknek száma eléri a félmilliót i Hazánk népességéből a 14—= 26 év közötti korosztályhoz tartozók száma meghaladja a 2 millió 200 ezret. A lakosság több mint egyötödét kitevő ifjúság nevelésében, szervezésében nagy feladat hárul a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. A KISZ-taglétszáma mintegy 800 ezer fő, akik 25 ezer 600 alapszervezetben tevékenykednek. A dolgozó fiatalok 31 százaléka, a közép- iskolások 56 százaléka, az egyetemi és főiskolai hanga, tófc 96 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek. A TÁRSADALOM A FIATALOKÉRT — A FIATALOK A TÁRSADALOMÉRT Ä X. kongresszus óta ifjúságunk nagyobb szerepet játszik a közéletben, mind nagyobb számban és arányban vesznek részt különböző testületek munkájában, felelős posztok betöltésében. A fiatalok közéleti tekintélyének, tevékenységének fokozódását eredményezte az 1971-ben elfogadott ifjúsági törvény. A múlt évben első ízben megrendezett ifjúsági parlamenteken közei egymillió fiatal vett részt, illetve mondta el véleményét. A forradalmi ifjúsági napok programjain évente mintegy 2 millió fiatal vesz részt. A dolgozó fiatalok közül félmillióra tehető azoknak a száma, akik részt vesznek a szocialista brigád- mozgalomban. A KlSZ-véd- nökséggel épülő nagy létesítményeken 150 ezer főnyi fiatal dolgozik. A tanulóifjúságból 100 ezren munkálkodnak különféle szakkörökben. Az elmúlt öt év alatt közel 200 ezer diák fordította szabad Idejének egy részét arra, hogy BERUHÁZÁSOK (milliárd Ft} 1970-75 összesen rnrnrn ithtttttti rm •••••••••••• ••••••••••• . AV.V.V.V.V.V.V.V.V.V. v Vórhfltn .y.V.V.V.V.V.V [v........i.. v.y.v.v.v.v.v. .............................»»«■«*.*.*.*.*.*.*. r r. . « . . n 1 9 9 9 9 9 * O 9 9 O 9 I • ••90 *560:: •miniiiniiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiniiiiiininiiiiimmiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiui 1 Kongresszustól nyári építő- és árvízvédelmi táborokban dolgozzon. HATÉKONYABB MUNKA — GYORSABB NÖVEKEDÉS A szocialista gazdasági építőmunkánk eredményeként a nemzeti jövedelem 1970— 1974 között átlagosan 6,5 szá. zalékkal nőtt évente. A nemzeti jövedelem öt év alatt a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik. A termelés ha. tékonyságának javulása révén, a növekedés több mint 90 százaléka a munka termelékenységének emelkedéséből származik. A termelékenység ked. ta a termelés technikai színvonalának, a dolgozók műveltségének, szakmai képzettségének emelkedése, az üzem- és munkaszervezés fejlődése, valamint a szocialista brigádmozgalom eredményei, a fel- szabadulásunk 30. évfordulójára és a kongresszus tiszteletére kibontott munkaverseny. Gazdaság! és társadalmi fejlődésünk érdekében a IV. ötéves terv időszakában 500 milliárd forintot szántunk beruházásokra. Erre a célra előreláthatóan 560 milliárd forintot fordítunk a tervidőszakban. Ez tette, illetve teszi lehetővé jelentős részben, hogy ipari termelésünk az ötéves tervben előirányzott évi 6 százalékos növekedést túlszárnyalja. Ily módon szocialista iparunk produktumának gyarapodása a IV. ötéves tervben előirányzott 32—34 százalék helyett várhatóan eléri a 37—39 százalékot KÖZPONTI IPARFEJLESZTÉSI PROGRAMOK Az ipar átlagánál gyorsabban — évente átlag mintegy 11 százalékkal — fejlődik a vegyipar. Űj gyárak és termelőberendezések üzembe helyezésével — legutóbb például Leninvárosban — erőteljesen bővül a műanyagok, a szintetikus szálak, a műtrágya és a kénsav termelése. A tervezettnél nagyobb mértékben növeli termelését a gépipar, megvalósulnak a közúti járműprogramnak a tervidőszakra kitűzött céljai. A számítógépgyártás megszervezésével új termelési ág alapjait teremtettük meg. A bútor- és a papíripar, a textil- és a textilruházati, valamint a cipőipari rekonstrukciók sikéres megvalósításával a tervezettnél gyorsabban fejlődik a könnyűipar. Az előzetes számítások szerint az élelmiszer termelése is meghaladja maid a tervezettet. Az ipar az előirányzottnál kisebb létszám igénybevételével oldotta meg növekvő feladatait. így 1970— 1974 között termelése növekedésének — a tervezett 75— 80 százalék helyett — 96 százaléka származott a termelékenység javulásából. KENYÉR ÉS HŰS Népgazdaságunk másik döntő ága. a mezőgazdaság is eredményesen fejlődött. Termelése eddig átlagosan évente 4 százalékkal haladta meg az előző ötéves terv évi átlagát. A lakosság ellátása szempontjából döntő fontosságú növények terméshozama évről évre emelkedik, sikeresen megvalósul a húsprogram. Amint arról a sajtó már korábban hírt adott, 1974-ben búzából hektáronként átlagosan 37,5 mázsát, kukoricából 42,5 mázsát, cukorrépából több mint 360 mázsát, burgonyából 126 mázsát termesztettek a mezőgazdaság dolgozói. 1974- ben 36 százalékkal több ára került forgalomba a mező- gazdaságból, mint 1970-ben.' Kenyérgabona-szükségletünket több év óta hazai termésből elégítjük ki. sőt még exportálni is tudunk kenyémekvalót' A fejlődő állattenyésztéshez szükséges takarmányt 1973-tól már szintén saját maga állítja elő mezőgazdaságunk. Ä mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az elmúlt időszakban csökkent, így az ágazatokban a munka termelés kenysége nagyobb mértékben nőtt, mint a termelési, X gazdálkodás gyorsabb korszerűsítésének szükségessége növelte az állami gazdaságok szerepét a mezőgazdaságban. Feladatuknak megfelelően élen járnak az új fajták meghonosításában, az iparszerű termelés bevezetésében, a termelés szakosításában. X TOT legutóbbi ülésén' ‘ megállapították, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetek száma az egyesületek következtében csökkent, területük átlagos nagysága növekedett, vállalatszerű gazdálkodásuk fejlődött, pénzügyi helyzetük szilárdabbá vált. Bővült a szövetkezetek és vállalatok közötti kooperáció. Intézkedések történtek kiegészítő tevékenységük szabályozására, a nem kívánatos jelenségek megszüntetésére. 1974 júniusában a mezőgazdasági téeszek taglétszáma 964 ezer fő volt. Ebből 541 ezer az aktív ke-' reső, 423 ezer pedig nyugdíjas és járadékos. Állandó alkalmazottaik száma 107 ezer, A SZOCIALISTA INTEGRÁCIÓ SEGÍTSÉGÉVEL Gazdaságfejlesztési terveink megvalósításában egyre nagyobb szerep jut a külkereskedelemnek. A világgazdaságban végbemenő változások a közvélemény figyelmének reflektort ényébe helyezték a nemző'' ", d gazdasági kapcsolatokat, amelyekben mégha-
